Sakura

A Japán Meteorológiai Szervezet sajtóközleménye szerint a tavalyi időpontokhoz hasonlóan 2010-ben is március 15. után veszi kezdetét Japán déli részein a legnépszerűbb szakura fajta, a yoshino cseresznyefa virágzása - a harmadik legkorábbi szirombontás. A teljes virágzás időpontját az elkövetkező 2 hét időjárása még befolyásolhatja, de a korábbi tapasztalatok alapján a sakura mankai esemény kezdete Honshu középső területein (Tokyo és Osaka környékén) március 31.-április 7. között a legvalószínűbb.

A tavasz kezdetét jelző eseménynek fontos szerepe van a japán kultúrában. A teljes virágzás idején emberek ezrei vonulnak a cseresznyefákkal övezett parkokba, hogy gyönyörködjenek a fehér és rózsaszín szirmok nyújtotta látványban. Ez a több évszázados múlttal rendelkező úgynevezett hanami (virág nézés) hagyomány fontos szerepet kap Japánban.Ám a globális felmelegedésnek "köszönhetően" Japán nagy részén még ebben az évszázadban megszűnhet a sakura fák virágzása. Előrejelzések szerint 100 év múlva Japán déli és keleti területein a tél 7 fokkal lesz melegebb, mint most, ez pedig valószínűleg nem biztosít megfelelő hőmérsékletetn a fáknak.

Sajnos saját fotóim nincsenek a Sakuráról, de csak még ...

Мёртвые души

A Holt lelkek Nyikolaj Vasziljevics Gogol főműve, a 19. századi orosz irodalom egyik nagyhatású alkotása. Alapötlete Puskintól származik. Gogol a történetet eredetileg egy nagyobb lélegzetű mű első részének szánta, és miután otthon barátai segítségével nagy nehezen megszerezte a cenzor engedélyét, a könyvet 1842-ben jelentette meg.

Gogol a művet háromrészesre tervezte Dante Isteni színjáték mintájára. A második rész megírásával lényegében élete végéig viaskodott, a megírt részeket többször elégette, utoljára halála előtt tíz nappal, a harmadik rész pedig egyáltalán nem készült el.
A cselekmény mozgatója a közepes rangú hivatalnok, Csicsikov alakja. A nagystílű szélhámos (aki finomkodó, sima modorával a legképtelenebb ajánlatot is képes elfogadtatni a vidéki uraságokkal) utazgatásait követheti nyomon az olvasó. Ebben az értelemben a könyv „utazási regény”, egy egymáshoz lazán kapcsolódó, önálló epizódok sorozata.
Gogol hőséről így ír: "Gazember? Miért volna gazember? Miért ítélnénk meg másokat olyan szigorúan? Gazemberek manapság nincsenek nálunk; csak jószándékú, kellemes emberek vannak. (…)"
A legtöbb fejezet eseményei egy meg nevezett oroszországi városban, N. kormányzóság székhelyén zajlanak. A főhős látogatásainak képtelennek látszó célja: a holt lelkeket, vagyis meghalt jobbágyok tulajdonjogát vásárolja fel. S hogy ennek mi az értelme? Minél több jobbággyal, „lélekkel” rendelkezik, annál több kölcsönt vehet majd fel a banktól. Igaz ugyan, hogy a jobbágyok már rég meghaltak, de ez majd csak évekkel később, a ki tudja, mikori következő revíziónál derülhet ki, addigra pedig ő a pénzzel már messze jár.
Ám az ábrázolt figurák lényegében maguk is „holt lelkek”, egy halódó társadalmi osztály szatirikusan megrajzolt, torz képviselői.
A mű megjelenését a kortársak szélsőséges érzésekkel fogadták. Kétségtelen, hogy a regény a feudális Oroszország kritikája. Az író „a mindenki által látható nevetésen és a titkolt könnyeken át” látja, láttatja ezt a világot.

* * * * *

Selyeb község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Szikszótól északra. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Seleb néven. A nemesi birtok 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett. Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, akiknek 1713-ban itt épült kastélya 300 kötetes angol, francia és latin nyelvű könyvekből álló könyvtárralt.
Az 1910-es népszámláláskor 847 lakosából 846 magyar volt, ebből 196 római katolikus, 324 görög katolikus, 289 református volt. A település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.Az 500 lakosú Selyeben egy vegyesbolt és egy italbolt van. Az egykori Virradat Műanyagüzem már nem működik, és a Virradat TSZ-ből megmaradt mezőgazdasági vállalkozások sem adnak sok munkát. Az iskolában alsó tagozat működik, összesen négy osztályteremben. Megszűnt az iskola konyhája is, a gyerekek Miskolcról hozott ételt kapnak ebédre. Nincs tornaszőnyeg, és már az egyetlen, ősrégi számítógépet sem kell javítgatni, mert ellopták.
Gyakorlatilag felszámolóbiztos őrködik a falu pénzügyei felett, ahol a földeket, munkagépeket is pénzzé tették, de így is csak több hónapos késéssel tudták kifizetni a közalkalmazottakat. 2009-ben több mint 40 millió forintot vont vissza a település önkormányzatától a Magyar Államkincstár. A falu eladott három hektár földet, mezőgazdasági gépeket, elbocsátott hat embert de nem tudott egyenesbe jönni.
Selyebet a szakiskola tette tönkre, melyet azért hozták létre, mert a helyi általános iskolát a túl kevés gyerek miatt bezárás vagy egy közeli intézménybe olvadás fenyegette. A tanintézményben a tanárok nagy részének tudta nélkül a normatíva megszerzése reményében hetven olyan tanulót is nyilván tartottak a naplókban, akik valójában nem jártak az iskolába. A nyomozók az egykori igazgatót gyanúsítják a visszaéléssel, aki előbb táppénzre ment, majd egy másik iskola vezetője lett.
A botrányt egy távozó tanár a jegyzőnek panaszos levele robbantotta ki, aki azt állította, fiktív gyerekek után is felvesznek normatívát, akik után 6.916.000 forint jogosulatlan normatívát kapott az intézmény az államtól. Egy, a neve elhallgatását kérő lány azt mondta, utólag, a nyomozóktól értesült arról, hogy ő is diákként van számon tartva: "Egy éve tudtam meg, hogy oda jártam. Pedig nem is mehettem volna, mert terhes lettem".
Az iskola korábbi igazgatója, P. Csaba segítőjével, feleségével a nyomozás kezdetén táppénzre ment, és azóta a Rom Som Alapítvány megbízásából indított egy iskolát Tomoron.
Az igazgató távozása után totális adminisztrációs káosz volt az iskolában. Több dokumentumot nem találtak, és a nem létező gyerekeket ki kellett írni. A vizsgákat sem készítették elő.
A tantestületből nyilatkozó pedagógusok szerint a korábbi igazgató idején két csoportra szakadt a tantestület, az egyik fele fűtetlen tanáriban, a másik pedig az igazgatói szobában tartózkodott a legtöbbet. A fagyoskodókkal kevés információt osztottak meg az iskola ügyeiről. A tanulók hiányzásait ők nem, hanem kizárólag az osztályfőnökök vezethették, a tanárokkal pedig aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot is.

MMX

74 éves korában húnyt el a Magyar Állami Opreaház örökös tagja, Ágai Karola.

A dráma szoprán tanulmányait magánúton Révhegyi Ferencné irányításával végezte. Pályafutását 1952-ben a SZOT, majd a Magyar Rádió énekkarában kezdte. Utóbbina, majd a Honvéd Művészegyüttesének lett szólistája. A Magyar Állami Operaházban 1955-ben Mozart: A varázsfuvola című operájában az Éj királynője szerepében debütált. Két év múlva lett a Magyar Állami Operaház magánénekese, s hamarosan vezető koloratúrszopránja.
Alakításait virtuóz koloratúrtechnika és kitűnő színészi készség jellemzi. Hazai és külföldi kritikák szerint könnyedén, döbbenetes virtuozitással adta elő a technikai bravúrokat igénylő szólamokat. Repertoárját javarészt 18., és kora 19. századi operák tették ki. Több lemezfelvételt is készített.Ágai Karola Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művész, Esztergom és Budapest II. kerület díszpolgára. A 2005-ben átvett oklevél indoklása szerint: „Elismeréssel az embernek, aki minden időben óriási önfegyelemről, kitartásról és hitről tett tanúbizonyságot; Elismeréssel a művésznek, aki számára „az ének varázsa semmi mással föl nem érő csoda”; aki hisz a zene csodatévő erejében, s aki képes a „dalnak lenge szárnyán” egy szebb világba repíteni a közönséget; aki a barokk kortól a XX. századig terjedő időszak dalirodalmának remekműveit férjével, Szendrey-Karper László gitárművésszel együtt sikerrel tolmácsolta itthon és a nagyvilágban. Hálával az embernek, a II. kerület iránti szeretetéért és hűségéért. ”
A magyar operakultúra egyik legfényesebb csillaga sikerrel szerepelt a világ nagy operaszínpadain is, a Wexford Operafesztiválon, a New York-i Metropolitanben, a moszkvai Nagy Színházban, a bécsi Volksoperben, a hamburgi Operaházban.
Számomra Erkel Ferenc: Bánk bán című operájának Melinda szerepében feledhetetlen.

Ölj meg, engem, Bánk!

Mertz

Az egész földi időjárást befolyásolhatja, hogy egy Luxemburg méretű méretű úszó jégmező egy nagyméretű jéghegyet szakított le a Mertz-gleccserről. Az antarktiszi két jégmező most a nyílt víz fölé sodródik.

A hideg és a meleg víz körforgása "működteti" a világóceán tengeráramlatait. A hideg víz csak bizonyos helyeken süllyed le a tengerfenékre, és pontosan a Mertz gleccsernyelv környéke volt az egyik ilyen vízfelület - itt süllyedt le az Antarktisz környéki oxigéndús víz mintegy 25 százaléka. Az oceanográfusok és klímakutatók most attól tartanak, hogy az ütközés és az új jégmező leválása nyomán ez a folyamat lelassul az antarktiszi parton, és emiatt kevesebb oxigéndús víz jut a mélytengeri áramlatokba. Az oxigénutánpótlás csökkenése miatt előfordulhat, hogy egyes ócenáni térségekben jelentősen csökken az élőlények száma.A több, mint 2500 négyzetkilométeres jéghegy február 12-én vagy 13-án ütközött neki a jégnyelvnek. A Mertzből levált, új jégmező is hasonló méretű: hossza mintegy 76, szélessége 39 kilométer. A két jégmező most egymás mellett haladva, körülbelül 100-150 kilométerres távolságra úszik az antarktiszi partoktól. Az új jégmező annyi vizet tárol, mint amennyiből fedezni lehetne a Föld egész évi vízszükségletének egyötödét.
Az oxigén-utánpótlás változása befolyásolja a tengeráramlatok működését, ez viszont beleszól az egész földi klíma alakulásába. Ha viszont sikerül követni az antarktiszi jégkarambol hatásait a folyamatra, pontosabb előrejelzéseket lehet készíteni a klímaváltozásról.
A Mertz-gleccser 72 km hosszú és 34 km széles jéghegy az Antarktiszon. Nevét az 1913-ban elhúnyt ausztrál kutatóról, Xavier Mertz-ről kapta.
A leszakadt darabnak egyelőre még nincs neve.

Korty

A sörfőzők ünnepelnek, a borászok pedig szentségtörést kiáltanak. A sör és a bor házasságra lépett egymással: ez a Korty.Mezopotámiától a Monarchiáig elődeink szinte mindent tudtak a házi sörfőzésről. A sörfőzők ma arra törekszenek, hogy új technológiákkal, kuriózumokkal lekörözzék a pasztörizált gyári egyensöröket. A kilencvenes évek közepén háromszáznál több magyar sörfőzde volt, mára úgy félszázan maradtak, akik nagyobbak és a minőségre törekszünk.

A Miskolci Kocsonyafesztiválon 2006-ban a felsőzsolcai sörfőzdén mutatkozott be a tokaji aszú esszencia hozzáadásával készült ital, és egyből kedvező fogadtatásra talált. Kereskedelmi forgalomba csak a borsodi megyeszékhelyen kerül, így aki kortyolgatni szeretne, annak ezúttal is Miskolcra kell elzarándokolnia - vagy Prágába (Tokajské pivo néven).A Korty szülőatyja Vaskó György, a Magyarországi Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének az elnöke egy belgiumi sörfőzde-látogató túrát követően nézett körül szűkebb pátriájában, milyen speciális „sörfűszerrel” tehetné egyedivé a sörét. Ekkor került képbe a tokaji aszú. A budapesti Corvinus Egyetem Söripari tanszékének (igen, ilyen is van) munkatársai segítségével bő fél éves kísérletezgetés után Tokaji aszú kivonat és Hernád-völgyi maláta házasításából, miskolci karsztvíz hozzáadásával született meg a Korty. A 14 °B-os, testes Korty sötétebb mézes-borostyán-rubinba hajló színével, tartós habjával tökéletes sörélményt nyújt, a tokaji inkább csak az illatában és a kellemesen hosszan lecsengő utóízében érződik. A Korty részt vett egy nemzetközi sörversenyen, ahol a nevezett nyolcvan sör között az első helyezést érdemelte ki. Azóta kifejlesztettek egy gyémántdiplomás barna sört, egy mézes gyömbéres, gesztenyés, almás ízesítésű nedűt is. És mivel a chilis csípős sör divatos a német diszkókban, és a németek odáig vannak a magyar paprikáért, legújabb dobás a paprikás sör.

www.kortyolda.hu

bagoly és veréb

Nagy felelősség ismert emberként nyilatkozni.

Az egyik reggeli műsorban a kimondhatatlan (művész)nevű Vuity Tvrtko fakadt ki a Magyar Rákellenes Liga 1 % támogatást kérő plakátjára, de irdatlanul.
Én nem nagyon támogatok egy alapítványt sem - jól tudjuk, a zömük "saját zsebre" dolgozik.
De hogy ez lenne a legundorítóbb magyar plakát?Emlékszem, amikor először láttam, megtorpantam kissé, mert valóban nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Ennek ellenére én nem tartom vérlázítónak a figyelemfelhívás eme formáját. (Sőt, a kopaszra nyírt, beesett szemű gyerekek és a kommentelő síri hangú 1 %-ért könyörgése sokkal inkább bosszantóbb számomra.)
A rák az esetek többségében nem gyógyítható betegség, és aki át is vészeli, gyakran embert próbáló procedúrákon kell átesnie.
És aki nem beteg? Azt megérintik ezek a tények?
Legyünk őszinték: nem. És nem is vagyunk hajlandók belegondolni, hogy mindez velünk is megeshet.
Aki megszületett, az meg is fog halni. Ez tény.
Ha valaki segíteni akarja az alapítány betegségmegelőző munkáját, akkor elmondhatja, hogy mindent megtett azért, hogy a plakáton szereplő jelenet értelmét veszítse.

Ugyanakkor a beszélgetés előtt volt vendég az a kriminálpszichológus, aki lebuktatta a tömegmészárlásra készülő budapesti egyetemistát. (Ezt a mai napig nem értem: hogy bizonyítható valakiről, hogy valóban elkövette volna-e a bűntettet?)
Kiemelte: felelősnek tartja a médiumokat, ezen belül a tévécsatornák zömét az ilyen torz énkép kialakulásáért.
Itt a riporter sűrűn hallgatott, pedig mélységes önkritikát kellett volna gyakorolnia...

Michelin csillag

A Michelin csillag a kulináris tökéletesség nemzetközi szimbólumává vált gasztronómiai elismerés. A világon 54 három csillagos étterem található.

1900-ban egyes nagyvárosokban már földalattikon közlekednek az emberek, de hosszabb útra vállalkozni a kiszámíthatatlan természetű automobillal...
Amikor Angliában egy Dunlop nevű férfi feltalálja a levegővel felfújt gumikereket, az emberek egyre szívesebben részesítik előnyben az autót, amely már nem rázott annyira. A gumiabroncsok koncepciója pedig annyira megtetszett egy francia testvérpárnak, André és Édouard Michelinnek, hogy 1891-től ők is elkezdték gyártani a francia piacra a leszerelhető gumiabroncsot. Ezzel együtt kiadtak egy olyan térképet, amin kitűnő éttermek és hotelek szerepeltek. A francia autósok hamar megszerették a kiadványt, hiszen hatalmas segítségnek bizonyult a kis vörös könyv, amely felsorolja „a legjobb helyeket a környéken". A testvérpárnak pedig az üzlet jól jött.1904-től a kalauz nemzetközivé vált, és 1919-ben jelentek meg először a vörös borítójú könyvek, amelyek több országra vonatkoztak egyidejűleg. A kiadvány a hotelekről és éttermekről egy szimbólumrendszert alkalmaz, amely jelöli árkategóriájukat és komfortosságukat. Az éttermeket öt szempont szerint értékeli:

• az ételek minőségének vizsgálata,
• a sütés, főzés, ízesítés tökéletessége,
• a konyha eredetisége, stílusa,
• az „ár-érték” arány,
• a látogatások gyakorisága

alapján. A névtelen kritikusok véleményezése alapján kap az étterem egy vagy több csillagot. A vizsgálat során csupán az ételeket minősítik a felszolgálást, a teríték minőségét, a dekorációkat nem veszik figyelembe.
A Vörös Kalauz 90 ellenőrét csak a saját főnökeik ismerik. Általában volt séfek vagy feltörekvő fiatalok közül választják ki őket, akik rendelkeznek vendéglátós tapasztalattal. Hat hónapos továbbképzés után vehetik fel a munkát, először csupán egy veterán ellenőr társaként. A kiválasztott éttermeket (200-250!) inkognitóban látogatják, ráadásul évente többször, hogy a véleményüket ne csupán egy szerencsésen vagy szerencsétlenül sikerült nap alapján alakítsák ki. A számlájukat mindig kifizetik, és még utólag sem fedik fel kilétüket: az éttermek csak a jövő évi kiadványból tudják meg, hogy ellenőrizték őket...Az éttermeket különböző módokon rangsorolják. Az egyszerűbb, ám minőségi éttermek mellé kis evőeszközöket rajzolnak: minél több evőeszköz virít az étterem neve mellett, annál inkább ajánlják az olvasónak. Michelin-csillagot kizárólag luxuséttermek kaphatnak:
Egy csillag: igen jó étterem a maga (luxus-) kategóriájában, érdemes meglátogatni.
Két csillag: kiváló étterem, válogatott borok, érdemes hosszabb kitérőt is tenni miatta.
Három csillag: a világ legjobb éttermeinek egyike, konyhája minden szempontból kifogástalan, nagy és igényes a borválasztéka, külön utazást, akár külföldi utat is megér, mert – mint a kalauz hozzáteszi – az étel mindig kiemelkedő, bizonyos esetekben „csodálatos”.
A Michelin-csillagokat nem könnyű megszerezni: Franciaországban is csupán 25 háromcsillagos étterem található, Közép-Kelet-Európában egyedül Prágában van Michelin-csillagos étterem: az Allegro tavaly kapta meg első csillagát.

Az ellenőrök felé alapkövetelmény, hogy biztos legyen ízlésük és értékítéletük. A fő szempont a minőség, a szakácsművészeti teljesítmény. A felelősségük óriási, mert egy csillag elvesztése tetemes forgalomcsökkentést jelent, s az ítélet a szakma hierarchiájáról dönt.
Az elmúlt években a legnagyobb séfek közül egyre többen szerepelnek a médiában is. Közülük a leghíresebb Gordon Ramsey, a negyvenkét éves, rendkívül mocskos szájú, ám zseniális skót, aki eddig tizennégy Michelin-csillagot gyűjtött össze (ezzel az örökranglistán a harmadik), több televíziós valóságshow-t jegyez, amelyekben fiatal séfeket tanít a szakmára, vagy épp a csőd szélén álló éttermeket ráz gatyába.Az angol Pierre Marco White tizenhat évesen határozta el, hogy a világ legjobb szakácsa lesz. Először egy kültelki kantint bérelt magának, s itt szerezte meg első két csillagát. Ő volt az egyetlen háromcsillagos, aki egy bizonyos időponttól kezdve nem járult hozzá, hogy a Michelin-cég a kalauzában szerepeltesse őt és éttermét. Egyesek szerint nem kizárt, hogy ez csupán sajátos üzleti fogás volt. Mindenesetre kiérdemelte az "enfant terrible" nevet.Komoly presztizsveszteségnek számít, ha egy híres séf nem kapja meg, vagy elveszíti a Michelin-csillagot. 2003-ban a legelismertebb francia konyhafőnök, Bernard Loiseau követett el öngyilkosságot, amikor Cote d'Or nevű éttermét a Gault Millau lepontozta.Bár a vendéglősöket rendkívül érdekelné az inspektorok érkezésük időpontja, felismerni őket szinte lehetetlen. Sosem jegyzetelnek, rendesen kifizetik a számlát, mint bármelyik vendég. Gyakori, hogy nő és férfi érkezik együtt. Még arra is ügyelnek, hogy – bár egyazon központi helyen kapják a szolgálati kocsit – különféle rendszámokkal érkezzenek, s mint állítják, időnként a kiváló minőségű Michelin-gumikról is lemondanak a jó álcázás végett.
A Michelin módszereit persze bírálatok is érik. Sokáig vádolták őket a franciák felé való részrehajlással, aztán azzal, hogy lassan adják és lassan vonják meg csillagot, nem értékelik kellőképpen az innovációt. Ma már fontos szempont a kreativitás, és minden náció ellenőrei bejárnak minden országot, hogy kizárják a nemzeti részrehajlást.

A nagy séfeket szokták művésznek nevezni, de van, aki élsportolóhoz hasonlítja őket. Abban az életkorban, mikor mások már elhelyezkednek, ezek az emberek még éveken át vándorolnak, nem egyszer ingyen dolgoznak más csillagos konyhákon, magánéletüket teljesen alárendelik a célnak. Legalább tíz-tizenöt évig tart az alapképzésük, csak azután kerülhetnek – a legtehetségesebbek és a legtörekvőbbek – egy konyha élére. Ekkor kezdőik meg az igazi harc, a perfekcionisták harca. Nem ritka a napi 14 órás munkaidő, akarni kell győzni, tudni kell veszíteni, a kudarc után újból nekilendülni.

Magyarországon még nincs Michelin-csillagos étterem, de a ViaMichelin 30 éttermet jelölt meg, melyek szinte kivétel nélkül budapesti szállodákban találhatók. Ilyen hely a Four Seasons Páva étterme, a Gresham Kávézója, a várbeli Alabárdos, a Múzeum Kávéház, a Képíró, a budai Arcade Bistró vagy a Fausto's.
Szakértői vélemények szerint a Michelin az újító szakácsokat részesíti előnyben. A tradicionális ételek felújításán túl a szakácsnak valamilyen új receptet, meglepő ízvilágot, rá jellemző különlegességet kell produkálnia.
Van már néhány olyan étterem Magyarországon, ahol Michelin-csillagos séfet szoktak meghívni néhány hétre, ám ők általában addig maradnak csak, amíg egy-egy menüt megalkotnak, azután továbbállnak. Erik Schröter Michelin-csillagos német szakács viszont hosszabb távra rendezkedik be nálunk. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon is lesz belátható időn belül Michelin-csillagos étterem.
A szakács a .hu-n így vallott:
"A modern főzőtudomány nekem Nyugat-Németországban kezdődött. Rengeteg nagynevű konyhán megfordultam, szinte nem is emlékszem mindre. Szakácsokból túlképzés volt Németország nyugati felén, emiatt megfizetni sem nagyon akarták a tudásomat. Keletre hívtak, amiről viszont hallani sem akartam, hiszen a DDR-rezsim volt az oka, hogy gyerekként elszakítottak az öcsémtől. Végül mégis Rügenben kötöttem ki, és egy építési vállalkozóval közösen megnyithattam első gourmet éttermemet. Nyögvenyelősen indult a bolt, mert rendes munkaerőt nemigen találtam. A keleti mentalitású kollégák azt hitték, a szakácsszakma napi nyolc óra munkából áll. Pedig azt megélni kell, a nap 24 órájában. Folyamatosan figyelni, tanulni és kísérletezni. Ötven jelentkezőből egyet tudtam felvenni magam mellé, aki igazán teljesíteni akart, ő is valószínűleg büntetett előélete miatt...
Eleve kudarcra van ítélve az olyan étterem, ahol a befektetők nem értenek a vendéglátáshoz, és csak a profitot űzik. Végül a Burg Schlitzbe kerültem séfnek, megkezdődhetett az igazi művészet. Vezető politikusoknak főztem, főzőkurzusokat tartottam, de meghívtam az ország különböző pontjáról nagynevű séfeket is, hogy közösen gondolkodjunk a német konyha jövőjéről. Magyarországról nagyon korrekt ajánlatot kaptam, és szép kihívásnak is éreztem. Édesanyám mesélt arról, milyen jókat lehet enni Magyarországon, ezért az a kép élt bennem, hogy az itteni gasztronómia modern és nyitott, Európa legjobb alapanyagait találhatom meg. Ma már másként látom. Több a mellébeszélés, mint az igazi teljesítmény. Az ország adottságai fantasztikusak ugyan, mégis tele vannak a piacok és boltok ócska alapanyagokkal... Egy magyar étteremkalauz titkos tesztelőjeként több helyen is jártam. Szerencsére sok jót láttam, de összességében még rengeteget kell fejlődni a csúcsgasztronómiához. Az alapanyag-választás, a konyhai technológiák és a szerviz terén nagy a lemaradás. A széthúzás helyett fontos volna az összefogás is. Találkozzanak, gondolkodjanak együtt a szakácsok. Az árak már rég európaiak, ezért minőségben is el kellene érni."

Összességében elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben felértékelődött a szakács szakma presztízse, és persze megnőttek a vele szemben támasztott követelmények is. Ezek a konyhák kézműves műhelyek és adott esetben még high-tech laboratóriumok is. A molekuláris gasztronómia elindítója a külföldön élő magyar Kürti Miklós professzor volt. Ma legnagyobb alakjai közé tartozik az amerikai Harold McGee és a francia Hervé This, kiknek könyvei bestsellerek. Hervé This professzor Pierre Gagnaire barátjával, a háromcsillagos francia szakáccsal együtt mutatta be nemrégiben a „tudomány és konyha” című menüjét, amelyben minden egyes étel valamilyen tudományos fejlesztést illusztrál: hogy lesz a hús még omlósabb, a bőre még ropogósabb, hogyan lehet nyers és mégis főtt halat készíteni, mennyire kell felverni a tojáshabot, hogy ne essen össze a felfújt, mitől lesz a leghabosabb a fagylalt, hogyan hatnak az egyes aromák és azok kombinációi az emberre.
Santi Santamaria katalán séf viszont ragaszkodik ahhoz, hogy szakácsai hüvelykujjukkal és tapasztalatból tudják megállapítani, mikor készült el tökéletesen a pecsenye.A fejlett technológiák és műszerek könnyítik a munkát, de nem helyettesítik a szakértelmet. Csillagos vendéglőt lehet különösebb felszerelések nélkül, nagyon egyszerűen is vezetni. Nadia Santini olasz szakácsnő aki tizenöt négyzetméteres konyhájában, kis családi vállalkozásban alig húsz embernek főz – csillagos szinten. Saját kertjében és gazdaságában termeszti a zöldséget, tartja a nyulakat, olyan, akár egy régimódi fogadósné.
A negyven, kulináris szürkületben eltöltött évnek "köszönhetően" az idelátogató külföldi nem szívesen megy étterembe, mert gyakran csúfosan átvágják vagy irgalmatlan méretű unalmas fogásokkal szembesül.
És ha mi, egyszerű halandók ülünk be egy étterembe? Bár állítólag a magyarok 10 százaléka jár el rendszeresen vacsorázni, ők is azt tapasztalják, hogy kritikán aluli alapanyagokból, technikai szűklátókörűséggel készített ételekért simán elkérik a vendéglősök a nyugat-európai árakat.
A www.buvosszakacs.hu blog szerzői, Bittera Dóra és Molnár B. Tamás igazi kulináris forradalmat indítottak el: Michelin-csillagos éttermeket és konyhatechnológiákat mutatnak be, modern szakkönyveket fordítanak, ismeretlen vagy elfeledett alapanyagokat ásnak elő, igazi, melegkonyhai versenyeket szerveznek, világhírű séfek mellé juttatnak el ifjú magyar szakácsokat.

* * * * *

Az én kedvenc séfem még változatlanul ő:

L'ecsó

utak

"Hogy tudsz mindnyájunkat lepipálni? Van annyi eszem mint neked. Dolgozom annyit. Éjjel ég a lámpám. Csak szerencséd van" - mondja Sullivan.

"Nézz ki - mondom -, nézz ki az ablakon! Mit látsz?"
"Az utcát" - feleli.
"Az utcát" - mondom.
"Az utcát" - mondja.
"Mi másnak nevezzem?" - kérdi tőlem.
"Mi másnak nevezd?" - kérdem tőle.
"Útnak - mondom. - Valahova visz".

(Popper Péter: Belső utak könyve)

húshagyó

Húshagyókedd a Húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani.

Napja mozgó dátumú ünnep, időpontja a Húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.
Húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással, erre a napra esik a híres Velencei karnevál utolsó napja is.

Nálunk a farsang legkiemelkedőbb látványossága a budapesti Operabál, mely a szervezők szerint a bécsi zenét, bájt és az ünnepélyes fesztiválok időtlen osztrák tradícióját idézi. Mivel én még soha nem vettem részt rajta, az idei fotótermés alapján próbálom kitalálni, milyen lehetett.A Budapesti Operabál története 1886. március 2-ig nyúlik vissza, ám a századforduló idején szinte havonta tartottak Operabált, minden esetben jótékonysági céllal. Bécsi mintára először az első világháborút követően, 1934-ben szervezett újra Operabált az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete, melyen Lehár Ferenc vezényelt. A második világháborút követően ugyan számos rendezvénynek adott otthont az Opera épülete, és 1996. február 17-én, 62 év szünet után újra megrendezett budapesti Operabál sztárvendége, Montserrat Caballé tartott rövid koncertet.
A színpad és a nézőtér 1000 m2-es táncparketté alakított hatalmas területe adott helyet a nyitótáncnak, melyet 80 pár elsőbálozó fiatal kezdett el, ezt követte a Palotás, majd az "Alles Walzer" következett.
A '96-os alkalomkor a Gundel Étterem kínálta vacsorával a bál vendégeit. A nagy balett-terem francia hangulatát a századforduló chansonjai idézték, más különtermekben szórakozhattak a vendégek jazz zene mellett is, kipróbálhatták szerencséjüket a kaszinóban, volt tombola értékes ajándékokkal és bálkirálynő-választás. A későbbi Operabálok mind követik a kialakult tradíciót. A gazdasági élet kulcsszereplői, a nagy cégek magyar és külföldi vezetői egyaránt jó fórumnak találják az Operabált, bár szerintem mára egyfajta celeb-felvonulássá vált. A meghívott hírneves sztárvendégek sorába ebben az évben az argentin születésű José Cura tenor énekes, karmester került, aki 1994-ben a Placido Domingo Nemzetközi Énekverseny győzteseként tűnt fel.
És bár szigorú protokoll szabályozza a megjelenő hölgyek és urak megjelenését, a neten keringő fotók tanúsága szerint a 15. alkalommal sem sikerült igazán megfelelően felöltöznie a zömnek.

A látott képek alapján nekem Horváth Éva ruhája tetszett a legjobban - bár ez sem igazi báli hacuka. És persze megmutatta magát Kiszel Tünde is.Aztán persze megint keringenek a neten az Eseményen készült képek, amiken kárörvendezve röhöghetünk, hogy lám, így mulat az elit 2010-ben...

Vakság

A vakság a látás pszichológiai vagy neurológiai eredetű részleges vagy teljes hiánya. Teljes vakság esetén az agy egyáltalán nem észleli a fényt. Részleges vakság esetén gyakran megmarad a fényérzékelés; ekkor a látássérült csak a fényt érzékeli, a világoson és a sötéten kívül más megkülönböztetésre nem képes. Van, aki viszont azt is meg tudja mondani, merre van a fény forrása.

* * * * *

Jézus pedig azt mondta: "Azért jöttem a világba, hogy ítéletet tartsak, hogy akik nem látnak, azok lássanak, és akik látnak, azok vakok legyenek."
(Jónás 9,39 )

Az 1995-ben megjelent Vakság José Saramago egyik legmegrázóbb víziója arról, milyen mélyre süllyedhet az ember, ha szétfoszlik körülötte a civilizáció, s nyers ösztönök veszik át az uralmat az életben.
Egy vakságot okozó, úgynevezett "fehér kór" terjed az emberek között. Bár láthatjuk a kezdetet, nem tudjuk, mi okozta, viszont az első áldozat, az autóját vezető férfi sorsát végig követhetjük. Után mindenki, aki csak kapcsolatba került vele; az autótolvaj, a férfit megvizsgáló szemész, a rendelőben várakozó prostituált is közös sorsra vannak ítélve.
Kivéve a szemorvos feleségét.
Annak ellenére, hogy az asszony lát, vakságot színlel, hogy ne szakítsák el a férjétől. Ugyanis az állam - természetesen - egész gyorsan reagál, és karanténba zárja azokat, akikkel érintkezésbe került a legelső áldozat. Az első körben ez körülbelül 8 embert jelent. De tudjuk, láttuk, hogy későn reagáltak, így szépen lassan megtelik a karantén. Mert a rejtélyes járványt képtelenség megállítani.
Az elhagyott szanatórium rettenetes világában az orvos felesége valódi vezérré válik és arra ösztönzi az embereket, hogy tanuljanak meg a gyötrelmek és a bizonytalanság közepette életben maradni.A vakok fokozatosan félállati szintre süllyednek odabben, mert nem tudják, vagy talán nem is akarják az emberi méltóság eddig evidens kereteit betartani. S nemsokára a túlélésért is meg kell küzdeniük erősebb karakterű zárka-társaikkal.
Aztán amikor a vesztegzár megszűnik és a benne élők kiszabadulnak, egy egészen más közegben találják magukat. És innentől a huszadik század végi nyugati típusú társadalmak kórképét tárja elénk az író.
A végére valamiképp megváltozik a világ. Megtisztul? Talán. A szereplők közül kiemelkedik az orvos felesége. Ő segíti végig a vakok első csoportját, mindvégig mellettük áll, óvja őket. Ám végig érezhető az az elkülönülés, egyrészt, mivel az orvos felesége mindvégig látó marad, ellentétben a vakok egyre növekvő táborával. Ugyanakkor már a kezdetkor látható, hogy a nő bár lát, mégis beköltözik a vakok közé várva saját megvakulását. Mintha Krisztus alakja állna előttünk, aki megjövendölte saját halálát. Érdekes, hogy az Ószövetség bírái is megjelennek az asszonyban a krisztusi figura mellett. Emlékezzünk csak vissza a vakok azon táborára, amely elkobozta az élelmet, és csak „ellenszolgáltatás" fejében volt hajlandó másoknak is rendelkezésre bocsátani az élelemből. Az orvos felesége ekkor a bírákhoz hasonlóan igazságot tett, de nem a szelídség erejével, hanem gyilkolt.
Sokat gondolkoztam rajta, valóban a fizikai látásról szól a történet? Nem. Az emberiség sorsa odáig vezetett, hogy szükség van az ítéletre: ezt a gondolatot fogalmazza meg Saramago is. Krisztus is csodákat tett az evangéliumok tanusága szerint, több vakot meggyógyított. De miért is gyógyult meg a vak? "Menj, a hited meggyógyított téged.” (Mk 10,52) Csak akkor gyógyulhat meg a vak, ha hite van, ha tiszta a lelke. Szinte ugyanezt a gondolatot fogalmazza meg az író is, amikor az utolsó lapon így ír:
"- Miért vakultunk meg?
- Nem tudom, egy nap talán megtudjuk az okát. Elmondjam mire gondolok?
- Mondd!
- Arra gondolok, hogy nem is vakultunk meg, hogy vakok vagyunk. Vakok, akik látnak. Vakok, akik látnak, és mégsem látnak.”
Saramago itt mondja ki a legfontosabb dolgot: a valódi vakság nem a fizikai állapottól függ, sokkal inkább valami belsőtől, amely ha megvakul, a test sem bírja elviselni, és követi őt a homályba.
Az apokalipszist mindig megelőzi az emberi gonoszság, és a bűn. Saramagonál azonban ez a gondolatkör egy igen furcsa és groteszk csavart ölt. A szereplők a vakságot nem tudják értelmezni. Szellemük annyira földön járó, hogy nem képesek észrevenni a transzcendens erőket.
A regény végkifejlete szinte abszurdba fordul át, a legutolsó kép ugyanis az orvos feleségét ábrázolja, amit várja saját vakságának kezdetét. Az események olyan szereplőjévé válik, aki egyfelől igyekszik helyzetét alázattal elfogadni, ugyanakkor harcol is sorsa ellen. Mikor a kór elmúlik, és mindenkire a gyógyulás reménye vár, ő akkor vakul meg - nem is fizikálisan, hanem inkább lelki értelemben. Míg a regény folyamán ő az egyetlen, aki minden értelemben látó, addig a végén visszahull a porba - a lelki vakságot követi a testi.
Saramago 1998-ban, hetvenhat évesen életművéért s jelentős részben az egész világon óriási sikert arató Vakság-nak köszönhetően elnyerte a Nobel-díjat. Azóta is töretlen alkotókedvvel dolgozik, aminek bizonysága, hogy szinte évente jelentkezik új regénnyel (2004-ben jelentette meg a Vakság folytatását Megvilágosodás címmel), s minden könyve újabb meghökkentő, bizarr ötlet, valamilyen szélsőséges léthelyzet szuggesztív ábrázolása, s ugyanakkor: valami örök, eredendő vakság lenyomata, és a látásért való állandó küszködés.

Dr. Parnassus

Mondd, miért, ha poéta vagy, miért hogy

Parnasszus magasát elhagyva, immár
Bottal - ó, Galeotto - és iszákkal
Mégy Rómába te is zarándokútra?
Külföld zagyva, hiszékeny csőcseléke
És kísértetek-űzte balga népség
És álszent sokaság csinálja mindezt!
Valld te azt, mit az oly furfangos ifjú
Euathlos nagyeszű tanára tartott,
S istenek tagadója, Theodórosz,
És az élvezeteknek atyja is, ki
Legfőbb rossznak a szenvedést találta.
Ám ha elragadott az ájtatosság
S ferde nyakkal akarsz zarándokolni,
És ha mind hiszed azt, amit naponta
Szószékről prédikál recsegve páter
Alberto s az a szókelep Roberto,
Csöpp, vénasszonyi könnyeket vadászva,
Múzsáktól, nosza, végy örökre búcsút,
Törd szét lantod, Apolló énekét meg
Vesd a sánta kovács-istennek akkor,
Mert hívő soha nem lehet poéta.

(Janus Pannonius: Kigúnyolja Galeotto zarándoklását)

Parnasszus: (ma Liakura), hatalmas mészkőhegység Görögországban, a hajdani Fokisz tartományban. Középső magaslatain fenyőerdők fedik, melyek fölé kopár, szinte állandóan hófödte hegycsúcsok emelkednek.
Az ókorban Parnasszus csúcsot értették a korikoszi barlanggal, Delfi mellett.
A Parnasszus sok tekintetben a görög hitregének klasszikus talaja. Oldalában volt a Delfi jóslóhely és ugyanonnan fakadt a kasztáliai forrás. A néphit a múzsák lakóhelyének tartotta, s mivel nagyon sok gyógynövény s egyetlen mérges növény sem termett rajta, az orvos Apolló kedvelt helyének vélték, innen a Parnasszus név a költészet szimbolikus kifejezése.

A történet valós háttere 1540 körül játszódott le Württembergben, az Oroszlán fogadóban, amelynek egyik szobájában a hírneves mágus felismerhetetlenségig elváltozott és iszonyúan megcsonkított holttestére bukkantak. Az ott lakók magyarázata ma is olvasható a fogadó falán lévő bronztáblán: „A leghatalmasabb ördögök egyike, az életében sógorának nevezett Mephistopheles törte ki a nyakát, amikor 24 évvel korábban kötött szerződésük lejárt, és lelkét örök kárhozatra magával ragadta.”
Faust csalódott a tudományban, amelyre egész életét feltette. Eljött életében az a pont, amikor úgy érzi, nem tudta áttörni önön korlátait. Nem arra keresi a választ elsősorban, hogy mi az élet értelme, hanem, hogy van-e egyáltalán értelme? És van-e olyan cél, ami bármilyen árat megér?
És az ördög az ilyen megfáradtakra vadászik. Faust pedig érezte, hogy egyszer eljön ez a nap.
A szerződés megköttetik, miszerint a doktor lelkéért cserébe az ördög minden kívánságát teljesíti - és megkezdődik egy izgalmas utazás.
A tragédia első része a szerelemben kiteljesedhető lehetőségeket ragadja meg, mint az élet magasabb formái felé vezető utat.
Az ördög célja a hatalom, a birtoklás maga, azaz jelen esetben Faust lelkének birtoklása bármi áron. De Faust a cél elérése érdekében az ördög segítségét kéri, így a mocsok előbb-útóbb a saját fejére hull vissza. Ezt szimbolizálja ez a fejezet, hisz az elért szerelemhez vezető utat halottak szegélyezik (a lány anyja, bátyja, majd később saját csecsemője), majd végül a lány is halott lesz, hiába akarja Faust megmenteni, a történések átcsapnak a feje felett, meghaladják erejét.
De az ördög már nem segít. Neki célja felkorbácsolni az érzékeket, uszítás, provokáció.
A tragédia második részében Faust az alvilágba utazik, ahol, mintegy a szerelemben rejlő számtalan lehetőséget tovább futtatva övé lesz Heléna, az antik világ mitológiája szerinti legszebb nő, még gyermekük is születik. Az antik szépségeszmény és a modern nyugati világ találkozása, az ebben rejlő szintézis már sok gondolkodót megihlettek. A hőn áhított pillanat itt sem érkezik el. Talán Faust is szembesül azzal, hogy mit sem ér a legnagyobb szépség és révület, ha az csak káprázaton alapul.
Számos misztikus epizód után Faust visszatér a való világba és a teremtő, grandiózus alkotó munkában találja meg az élet értelmét, a tökéletes pillanatot.
A Faust témát többen feldolgozták már, történetesen Goethe műve lett a leghíresebb. Az eredeti ősi legenda szerint Faust a tökéletes pillanat elérése után a szerződésnek megfelelően elkárhozott. De Goethe megmenti hősét, az Úr közben jár Faustért, angyali seregek érkeznek, Faust megmenekül, azaz az ördög elveszti a fogadást, az embert meg lehet váltani, a küzdő ember nem bukhat el.

Doctor Parnassus és a képzelet birodalma

Terry Gilliam filmjeiben mindig párhuzamos világok feszülnek egymásnak. Most is Don Quijote áll a középpontban, elvégre mindmáig ő az élharcosa a menthetetlenül racionalizálódó világot felülíró képzelőerőnek. Gilliam hősei a kezdetektől fogva a hóbortos, szélmalmokat ostromló lovag leszármazottainak tekinthetők, ez esetben egy szürrealizmussal átitatott fausti történetbe csomagolja a radikális ars poéticát.
A színházi társulatával utazó Dr. Parnassus és bizarr társulata ósdi szekerével rója a 21. századi London utcáit, mely csillogó bevásárlóközpontjaival és lepukkant iparnegyedeivel tökéletes kontrasztját nyújtja a mutatványosok világának. A mutatványos páratlan lehetőséget kínál napjaink közönségének: varázstükrén keresztül a földi realitásból a határtalan képzelet fantasztikus világába léphetnek át; választhatnak fény és öröm, vagy sötétség és bánat között.

Ősi legenda Faust legendája, a doktoré, aki mágiával is foglalkozott, és aki egy nap egyezséget kötött az ördöggel, hogy halála után átengedi a lelkét neki, ha addig akad az életében egy olyan pillanat, amikor valóban boldognak és elégedettnek érzi magát.

E mágia mögött azonban sötét titok lappang. Parnassus évszázadokkal ezelőtt fogadást kötött az ördöggel, és elnyerte a halhatatlanságot. Később, amikor találkozott élete szerelmével, egy újabb egyezséggel fiatalságra cserélte halhatatlanságát. Csakhogy az ördög ezért az ifjú Valentinát, a mágus lányát kérte, akiért eljön annak tizenhatodik születésnapján. A határidő közeleg, ezért hogy mentse szeme fényét, Parnassus köt egy utolsó fogadást: az nyer, aki elcsábítja az első öt lelket. Kalandos, és minden képzeletet felülmúlóan szürreális utazás veszi kezdetét időn és téren át.
A film egyértelműen a zseniális Heath Ledger alakításán nyugszik, akinek korai halála miatt furcsa megoldással rukkoltak elő az alkotók. A történet szerint a filmbéli Tony többször is keresztül azon a bizonyos varázstükrön, amely egy másik világba vezeti a férfit - ebben a meseországban jeleníti meg három jóbarát, Johnny Depp, Jude Law és Colin Farrell a karaktert. Az első és legfontosabb kérdés tehát az volt, a forgatókönyv kényszerű korrigálása, a nem tervezett plusz három színészes kiút mennyire fog idegen testként hatni a filmben. Ám a Doctor Parnassus és a képzelet birodalma épp ezzel a tragikus eseménnyel teljesedett ki. E szempontból kulcsjelenet, ahogy az első transzformációt követően Johnny Depp a tükörben méregeti magát és próbálja szokni új külsőjét.
Mindemellett a mozi alapvetően a rendező zsenialitását dicséri. A gilliami torz tükrök, kifacsart formák és zavarba ejtő megoldások sűrűje legalább olyan varázslatos, mint amilyen maga a mágus világa. A film egy Terry Gilliam minden alapvető stílusjegyét felvonultató felnőttmese egy a modern emberek közönyétől megcsömörlött "fantázia-kereskedőről". Képzelet és valóság ezúttal is a tükörben érintkezik egymással, csak most át is kell lépni a tükör túloldalára. A kopott színpadi díszletelem vonzóvá tételéhez azonban szükség van megfelelő marketingre is, amit az öreg és megfáradt Parnassus képtelen biztosítani. A segítség egy rejtélyes múltú fiatalember képében érkezik, aki vérbeli menedzserként formálja pláza-kompatibilissá a korszerűtlen előadást. Ez a végzetes átalakulás nagy erejű metaforája annak az örök szélmalomharcnak, melyet a régivágású mesemondók vívnak nap mint nap a piac farkastörvényeivel.
A történet a klasszikus fausti felállással operál: az ördöggel való lepaktálás abban a percben talán jó ötletnek tűnik, de bizony idővel keserű lesz megfizetni az árát. A Mr. Nick álnéven futó, a szerencsejátékokért rajongó patást Tom Waits formázza elragadóan, ő az aki eljött behajtani jussát egy régi egyezség értelmében az ezeréves Doctor Parnassushoz (Christopher Plummer). A versengés valódi tétje azonban nem is Valentina, hanem a fantázia hatalmának bizonyítása. Parnassus azt ugyan kénytelen volt beismerni, hogy nem a mesemondás tartja mozgásban a világegyetemet, de továbbra is megrögzötten hisz a képzelet megtisztító erejében.

"A mesemondás sosem maradhat abba."

A Tigris éve

A legenda szerint amikor Buddha összehívta az állatokat, hogy elbúcsúzzon tőlük, mielőtt végleg távozik a nirvánába, mindössze tizenkét állat jelent meg, hogy elköszönjön tőle. Hogy Buddha kimutassa tettükért az elismerését, úgy döntött, hogy minden évet róluk nevez el érkezési sorrendjük szerint: patkány, bivaly, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló, kecske, majom, kakas, kutya, disznó.

Egy másik történet szerint Jáde uralkodó hívta össze az állatokat, hogy együtt ünnepeljék az év kezdetét, és ő nevezte el sorban róluk a tizenkét évből álló földi ciklus egy-egy tagját.
A kínai hagyomány szerint az egész évet jellemzi az, hogy mely állat éve következik, mert az évet „uraló” állat az abban az időszakban zajló folyamatokra rányomja bélyegét. Emellett figyelembe veszik egy-egy évnél a kínai hagyomány szerinti öt elemet is; a tűz, fa, fém, víz, föld évei és a tizenkét állatjegy kombinációi alakítanak ki egy-egy hatvan esztendőre szóló ciklust.
A most következő év a Tigris éve lesz, és a fém elem tartozik hozzá. Így alakul ki az esztendő kínai elnevezésének egésze: a Fém Tigris (Geng Yin) éve.A Tigris éve drámai fordulatokat hozhat. Ez az év az intenzív aktivitás, a változások, ám sajnos a konfliktusok és a katasztrófák éve is lehet. A Tigris-években az események váratlan hirtelenséggel követik egymást és hatásuk is gyakran mélyreható.
Az évet jelentős nemzetközi tevékenység jellemzi, ugyanakkor egyes országokban komoly belső változások is bekövetkezhetnek. Politikai értelemben az év nem fog szűkölködni eseményekben! A gazdaság ügyei kiemelt szerepet kapnak, mivel egyes régiók gazdasági válsággal, illetve komoly piaci gondokkal küzdenek. Egyes iparágakra nehéz idők köszöntenek, de a Tigris évei mindig meghozzák a szükséges megújulást, és az ezzel járó néha fájdalmas, ám szükséges változásokat.
A Tigris évével egyértelműen tevékeny év kezdődik, a változások és a nagy lehetőségek korszaka következik. Ami az egyéni sorsokat illeti, egyesek képesek lesznek megragadni a pillanatot, míg másokat kellemetlenül érint majd a dolgok alakulása, főleg azok hektikussága. A Tigris éve azonban mindannyiunk számára esélyt teremt, és azoknak, akik készen állnak, hogy a legtöbbet hozzák ki belőle, jelentős fordulatot hoz. Ebben az évben aktívnak és főleg ébernek kell lenni, hogy egyéni tehetségünket kibontakoztatva megragadhassuk az alkalmat, mert a gondok és nehézségek ellenére ez az év rengeteg lehetőséget tartogat!
A Tigris éve a mindennapi életre is hatással lesz. Az üzletekben új, különleges divatot követő ruházati cikkek jelennek meg, a rikító színek és minták dominálnak majd. A Tigris évét mindig merészség és csillogás jellemzi.
A Tigris évének további jellegzetessége a nagyberuházások elindítása és befejezése. Ebbe beletartozhat többek között a városmagok rekonstrukciója és az ipari zónák szanálása.
Az utóbbi években nagy figyelem kíséri az általános felmelegedést és annak hatásait a klímaváltozásra. Ez az év sem lesz mentes természeti-, vagy az ember által előidézett csappásoktól.
Gazdaságilag-pénzügyileg változékony évnek nézhetünk elébe. Nagy nyereségek és felvásárlások is várhatók ugyan, de óvatosságra intenek mindenkit az elemők, mert a piacok igen érzékenyen reagálnak az újdonságokra. Szóval a befektetőknek nagyon észnél kell lenniük.
Mindent összevetve a Tigris éve tevékeny lesz. A változások és a nagy lehetőségek ideje következik, de csak azok számára, akik képesek megragadni a pillanatot, és készen állnak a legtöbbet kihozni belőle.

A Happy New Year 2010 Escape

Cidra László

A "Keleti Brüggen"-ként is emlegetett Czidra László a koncertek mellett sokat tett azért is, hogy itthon is elinduljon végre szélesebb körben az ún. régizenei játékmód elsajátítása, az 1800-as évek előtti korok, zenei stílusok kutatása. Czidra László (1940. február 10. Budapest - 2001. január 21. Budapest), blockflöteművész, zenetudós, a magyarországi régizene-mozgalom kiemelkedő alakja, a Camerata Hungarica alapítója.

Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte 1954-ben. 1959-ben felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol diplomáját 1963-ban szerezte oboa szakon.
1963-'68 között oboista volt a Postás Szimfonikus Zenekarban. 1969-ben megalapította a hazai és nemzetközi sikereket elért Camerata Hungarica együttest, melynek furulya-szólistája és vezetője is volt egyben. Még alig ismerték őket, már megjelent első lemezük, a Chorearum Collectanea, amely magyar és magyar vonatkozású későreneszánsz táncokat tartalmaz. A zenei szakemberek a magyarországi reneszánsz feltámadásáról beszéltek, és hangversenyek sora következett először Magyarországon, majd Európában, később pedig az egész világon ismertté vált Czidra kutató és előadói munkája. Célja, sikerének titka az volt, hogy a korabeli zenét (reneszánsz és barokk, sőt a jazz), korabeli hangszereléssel szólaltassa meg mind a szólista, mind a zenekar. Ez eleinte sok gondot jelentett a hangszerek beszerzési nehézségei miatt.
1979-'88-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán a régi zene előadási gyakorlatát tanította meghívott előadóként tíz éven keresztül.
1993-tól blockflötetanárként dolgozott a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában. Tagja volt még Hacky Tamás kísérőzenekarának, az Ex-Antiquis együttesnek is.
Egyedülálló ismerője és alkalmazója a barokk előadói gyakorlatnak és díszítéstechnikának, e téren a Liszt Ferenc Kamarazenekar állandó tanácsadója volt.
Tagadhatatlan, hogy legalább olyan fontos volt számára a közönség pillanatnyi hangulata, mint az adott tétel karaktere. De az is bizonyos, hogy még ma is kevesen tudnak annyit a régizenéről, mint amennyit ő tudott. Ám számára az elméleti háttér csupán alapot szolgáltatott a muzsikáláshoz. Hét évvel halála után azonban szinte teljesen elcsitultak a személye körüli viták. Továbbra is beskatulyázhatatlan ’színfoltként’ virít az 1500-1600-as évek előadói gyakorlatán. Olyan megismételhetetlen alakja volt a magyar zeneéletnek, ami igen ritka, a régizene keretein belül pedig egészen kivételes jelenség hazánkban. Az egyéni díszítések, az oly sokat vitatott vibrato-használat kérdése ugyanis rögtön eltörpült, ha csak a legegyszerűbb kis tánctételt játszotta hangszerén. Egyéni hangszíne, energikus hangvétele, lebilincselő előadói készsége mindenki számára befogadhatóvá tette az egyébként oly sokszor papírízű régizenét.
Repertoárjában olyan nagy barokk zeneszerzők művei szerepeltek, mint Bach, Händel, Telemann, Vivaldi, Corelli, Marcello.
Hat önálló albuma jelent meg, a Camerata Hungaricával pedig 12 reneszánsz és korabarokk műsort tartalmazó lemezt készített.
Számos külföldi koncertje mellett több pedagógiai tanulmányt írt, életének utolsó évtizedében pedig tevékenysége a tanításra, illetve pedagógiai célú kották kiadására tevődött át. Metodikai kiadványai, darabgyűjteményei a hazai furulyaoktatás alapját képezik.
Élete vége felé megosztotta a hazai régizenész társadalom tagjait, mondván: az apró előadói fogások tekintetében meglehetősen nagy szabadsággal kezeli a kutatások eredményeit.
Munkáját 1981-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 2006-ban az Oktatási Minisztérium posztumusz Apáczai Csere János-díjjal tüntette ki.