A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közlekedés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közlekedés. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. április 6., hétfő

Albioni levelek LI*

Vásároljunk!

Portobello Road
Ha valaki látta a Notting Hill című filmet, lehet fogalma az utcáról. :)
És ha van ideje, feltétlenül nézze meg!
Az út 1740 körül kapta a nevét a közeli Portobelló tanya után. A Portobello Edward Vernon admirális Puerto Bello-nál aratott győzelmének emléke. Az egykori tanya helyén ma a St. Charles Hospital áll.Az utca arculata a viktoriánus korban alakult ki. A közeli Paddington és Notting Hill elegáns és előkelő lakóinak köszönhetően elit részen jár az erre tévedő. A hangulatot nem csak a színes házak, üzletek adják, hanem a kacskaringós közút is.Az utcában lakott George Orwell, és a már említett Paddingtn Bear gyakran megfordul itt, hiszen barátjának, Mr. Grubernek (akivel minden nap együtt tízóraizik) van itt egy régiség boltja.
Minden szombaton használt ruhák és régiségek árusai (no és az 1960-as évektől zöldség- és gyümölcskereskedők) lepik el az eléggé szűk utcát. Tehát a földszinti üzletek mellett az utcára kihelyezett árusítóhelyek is vásárlásra csábítják a járókelőket. A világ egyik leghíresebb utcai piacán közel 1500 kereskedő próbál túladni portékáján ilyenkor.
Persze sok gagyi dolgot is lát itt az ember, de azon kevés helyek közé tartozik, melyek mégis hamisítatlan angol miliőnek tűnnek.
Getting hung up all day on smiles
Walking down portobello road for miles
Greeting strangers in indian boots,
yellow ties and old brown suits
Growing old is my only danger

Cuckoo clocks, and plastic socks
Lampshades of old antique leather
Nothing looks weird, not even a beard
or the boots made out of feathers

I'll keep walking miles til I feel
a broom beneath my feet
or the hawking eyes of an old stuffed bull across the street

Nothings the same if you see it again
it'll be broken down to litter
Oh, and the clothes
everyone know that that dress will never fit her

Getting hung up all day on smiles
Walking down portobello road for miles
Greeting strangers in indian boots,
yellow ties and old brown suits
Growing old is my only danger

Cuckoo clocks, and plastic socks
Lampshades of old antique leather
Nothing looks weird, not even a beard
or the boots made out of feathers

I'll keep walking miles til I feel
a broom beneath my feet
or the hawking eyes of an old stuffed bull across the street

Nothing's the same if you see it again
It'll be broken down to litter
Oh, and the clothes
everyone know that that dress will never fit her

Getting hung up all day on smiles
Walking down portobello road for miles
Greeting strangers in indian boots,
yellow ties and old brown suits
Growing old is my only danger.

* * * * *

Harrods

London egyik szimbóluma, melyet az arra közlelekő buszok sofőrei több nyelven is külön bemondanak a mikrofonba (pl. a 14-es busz is erre jár), a Hayde Park és a Victoria and Albert Museum között található. Ha a metrót választjuk, a Knightsbridge állomás van a legközelebb.
18000 m2 alapterületével az Egyesült Királyság másodk legnagyobb üzlete.

Omnia Omnibus Ubique
All Things for All People, Everywhere
Minden, Mindenkinek, Mindenhol
A Harrods picit más beosztású, mint Magyarországon megszokott. Részlegei között (melyek elsősorban méregdrága márkákat árusítanak) nincsenek határvonalak. Nagyon kedvelt az Élelmiszer-terem, ahol még Pick szalámit is kapni.
A Harrods egy élelmiszerboltként (fő profilja mi más, mint a tea volt) nyitotta meg kapuit 1834-ben Kelet-Londonban. Alapítója Charles Henry Harrod volt, aki 15 évlva költöztette a boltot mai helyére. Ekkor mindössze két asszisztenst foglalkoztatott a vállalkozás, mely gyógyszerek, illatszerek, papíráruk, gyümölcs és zöldség eladásával foglalkozott.
Az alapító halála után fia, Charles Didby Harrod lett a főnök, és a cég hatalmas átalakuláson ment keresztül. Rendkívül gyorsan kibővült megszer
ezvén a szomszédos épületeket, és 1880-ban már 100 alkalmazottat foglalkoztatott.
1883. december elején a Harrods raktára leégett. Az üzletvezető azonban mégis teljesítette a vásárlók felé a karácsonyi megrendeléseket, így rekord nyereségre tett szert. Az újraépítés után ügyfelei közé került Oscae Wilde, Sigmund Freud, A.A. Milne, Lillie Langtry és a brit királyi család is.
1898-ban helyezték üzembe a világ első mozgólépcsőjét az üzletben, az ideges ügyfelek megnyutatására pedig a pálinka-kóstolást találták ki. (Hja kérem, nagy főfájást tud okozni egy-egy nagybeváslás!)
1905-ben kezdődött el az az épületkialakítási munka, mely a ma is ismeretes külsőt adta az üzletnek. Az építész Charles William Stephens volt.
A Harrods nem csak egy üzlet, hiszen Londonban is több üzletet megvásárolt, de a világ több városában nyitott "fiókot".
1985-ben a Fayed testvérek vásárolták meg potom 615 millió fo
ntért.
Mostanság felröppent a hír, hogy be fog zárni, ugyanis a gazdasági világválságra való tekintettel a cégek adóit meg akarják emelni. Mivel a tulajdonos ebbe nem akar belemenni, állítólag azt tervezi, inkább bezárja a nagyhírű céget.

A Harrodsban ma 5000 alkalmazottat foglalkoztat
mintegy 50 országból. Éjjelente 115000 energiatakarékos izzó világítja ki, melyból minden nap 30 ég ki.
A királyságban ez az egyetlen áruház, ahol állati szőrmét is lehet vásárolni.
Nagyon drága hely, bár néha remek leárazásokba futhat az ember.
Az olaszok kifejezetten imádják, és rengeteg szerencsés megengedheti magának, hogy itt vásároljon, és a megszerzett portékát a jellegzetes méregzöld táskába pakolva (melyen arany színű a felirat) adja tudtul a világnak, hogy hol is járt az imént. :)

A Harrods is emléket állít Diana hercegnőnek, hiszen a tulajdonos édesapja az asszony utolsó élettársának, Dodi Al Fayed-nek.
Emad El Din Mohamed Abdel Moneim Fayed, a 42 évesen elhúnyt egyiptomi milliárdos filmproducerként is dolgozott, talán a leghíresebb mozi, melyhez köze volt, a Tűzszekerek.
A gyászoló édesapa a mai napig állítja, hogy a szerelmeseket m
eggyilkolták, és pénzt nem sajnálva minden követ megmozgat, hogy igazát bebizonyítsa.
Az üzletben
a tragikus sorsú szerelmesek előtt két emlékmű tiszteleg. Az egyik érdekessége, hogy a fényképek mellett egy piramis alakú tároló egy pohár bort Diana rúzsnyomával, valamint a halálukat megelőző napon vásárolt eljegyzési gyűrűt rejti.A másik az "Ártatlan áldozatok" címet viselő bronzszobor, mely 2005-óta áll az egyiptomi teremnél. Alkotója Al Fayed közeli barátja, Bill Mitcell.

* * * * *

Oxford Street

Európa legforgalmasabb bevásárló utcájának kialakításában nagy szerepe volt anna az ókori útnak, melyet még a rómaiak alakítottak ki.
Ma szinte az összes világmárkát árusító üzletek sorakoznak itt, sokszor nem is egyetlen üzlettel.
A sok menő áruda mellett rendgeteg szörnyű emléktárgyat elsózni vágyó helyiség is működik itt. És hihetetlen mennyiségű kendő (vagy sál?) vár gazdára, már csak az itt lakó töméntelen mennyiségű muszlim nő miatt is. De az angol nők is előszeretettel hordják ezeket a színes csodákat.
Én nagyon kedveltem az Oxford Street-en a többemeletes zenei kiadványokat árusító boltot, a HMV-t, de két helyet kell innen megemlítenem még.

Primark
Az írországból származó üzlet ma már komoly hálózattá bővült.Ahogy az egész utca, úgy ez a bolt is állandóan hemzseg a vásárolni vágyóktól!Talán csak az egyfontos boltokban lehet olcsóbban vásárolni - vagy talán még ott sem. Sokszor kétségbe vonható a minőség, de igazán jó fogásunk is lehet. Elsősoban ruházati termékekkel kereskednek itt.
Érdekes, hogy a gyerekmunka még mindig téma lehet, és pont ezzel a céggel szemben többször fel is merült...

Selfridges
Az 1905-ben megnyitott üzlet alapítója Harry Gordon Selfridge.
Selfridge mindent tudorr a marketingről. Tőle ered a mondás: "az ügyfélnek mindig igaza van."
Üzletpolitikája része volt, hogy a bevásárlásból szórakoztató kalandot vá
sároljon.
Érdekesség, hogy sokáig egy szeizmográf (földrengés-jelző) volt elh
elyezve az épület 3. emeletére, mely mára átkerült a British Museum-ba.Épületét Daniel Burnham tervezte, de még egy amerikai és brit építészek is segítették munkáját.
Rendkívül látványosak a kirakatai is, melyek nekem ritkán nyerték meg a tetszésemet (főként túl modern stílusuk miatt), viszont kétségtelenül érdekesek.

* * * * *

Covent Garden

A city legkeletibb része szintén az egyik kedvencem, mely nagyon közel van a Leicester Square-hez, a Trafalgar Square-hez, Aldwich-hez, a Soho-hoz. Már az ókori rómaiak is belakták ezt a területet.
A Covent Garden név János király (1199-1216) uralkodása alatt már használatos volt. A Covent a Westminsteri apátsági zöldséges kertje volt, mely egyre nagyobb me
grendeléseknek tett eleget. VIII. Henrik idején természetesen felmerült a kérdés, miszerint kinek is tulajdonában áll, és jó királyunk szokásos politikáját folytatta: 1540-ben feloszlatta a kolostort és rátette kezét a kertre.
A tulajdonosok aztán gyakran cserélődtek, akik a terület fejlesztésekor mindig római hatású reneszánsz hangulatú épületekben gondolkoztak. A 17. században épült árkádos központi házat Inigo Jones tervezte. (Az ő nevéhez fűződik a greenwich-i Queen's House, a Banqueting House megépítése és a Szent Pál Székesegyház helyreállítása is.)
A terület későbbi fejlődéséhez járult a Temze viszonylagos közelsége, az 1666-os nagy tűzvész, amelyben a konkurens keletebbre eső piacok megsemmisültek.

1779-ben egy szörnyű gyilkosság történt itt. A történet három főszereplőjét szeretném bemutatni:
Az áldozat:
Martha Ray (1742-1779) szerény családból származott, figyelemreméltóan intelligens, csinos és tehetséges énekesnő volt. 17 éves volt, amikor John Montagu szeretője lett, akinek öt gyermeket szült. A nős kedves nagyvonalúan támogatta Marthat.
Az "indíték": Lord John Montagu Sandwich (1718-1792) iskoláit Etonban, majd Cambridge-ben végezte (Trinity College). Néhány évet utazgatással töltött, majd bekapcsolódott a politikai életbe és elfoglalta helyét a Lordok Házában. 1746-ban Hollandiába utazott és részt vett az osztrák örökösödési háború lezárását előkészítő tárgyalásokban. 1753-ban az Admiralitás Első Lordja, vagyis haditengerészeti miniszter lett.Sok legenda kering már ekkor hírhedtté vált korrupciós ügyeiről és az angol radikális újságírás atyjának nevezett John Wilkes elleni hadjáratáról. Rendszeres látogatója volt a politikai, vallási és erkölcsi botrányairól híres-hirhedt Hellfire Klubnak. A gróf politikai tevékenységét John Gay Koldusopera című darabjában állította pellengérre, leleplezve, hogy a fennkölt álarc mögött a politikai és üzleti életet ugyanolyan törvények mozgatják, mint a közönséges rablóbandákat.
1770-ben államtitkárrá választották, majd az Admiralitás Első Lordja lett.
Családi életét tragédiák kísérték életét. 1740-ben nősült meg, de felesége egyetlen fia születése után megőrült. A boldogtalan férj később mégis felhőtlen boldogságra lelt Martha Ray oldalán, akinek halála után örök szomorúságban volt része.
És igen, a szendvics is jó lordunk nevéhez kötődik. A ma is népszerű étel "felfedezése" 1762-re tehető, körülményei persze mai napig vitatottak. A legismertebb legenda szerint az első szendvicset azért szolgálták fel a lordnak, mert még az étkezés kedvéért sem akart felállni a kártyaasztaltól és az értékes perceket táplálkozásra vesztegetni. Az első szendvics két kenyér közé tett hússzeletből állt, amelyet egy ültő helyében fogyasztott el. Életrajzírója szerint a grófot politikai és tengerészeti feladatai kötötték sokszor napokon, éjszakákon át íróasztalához, ezért találta ki a táplálkozásnak ezt a gyors és laktató formáját. Így ugyanis nem kellett dolgozószobáját elhagynia, étkezését, munka közben is megoldhatta.
A nemes nevét a szendvicsen kívül a Sandwich-szigetek is őrzik. A lord ugyanis elkötelezett és lelkes támogatója volt James Cook második és harmadik felfedező útjának, pénzügyi támogatást és felszerelést biztosított a kapitánynak. Cook 1775-ben elsőként hajózta körül az Antarktiszt és fedezte fel a Dél-Georgia és a Sandwich-szigeteket, majd 1778-ban a régen keresett észak-nyugati átjáró után kutatva megpillantotta a Hawaii-szigetek központi csoportját, melyet Sandwich-szigeteknek nevezett el, s legfőbb támogatójáról nevezte el az alaszkai Montagu-szigeteket is.
Lord Sandwich haditengerészeti pályafutását 1782-ben fejezte be, ezután visszavonult a politikától, s életének hátralevő részét teljes egészében a zenének szentelte. Felice Giardini hegedűművész támogatója volt, létrehozta a "Catch Club"-ot, ahol a hivatásos énekesek adtak elő "régi" és modern darabokat - többek között Handel műveit.

A tettes: James Hackman többször házassági ajánlatot tett Martha-nak, de az minden alkalommal kikosarazta. Apja után ő is a katonai hivatást választotta, és a főhadnagyi rangig vitte. 1777-ben azonban lemondott rangjáról, hogy egyházi szolgálatba álljon. Ekkor már két éve ismerhette Miss Ray-t, aki a végzete lett.
Közben Montagu eladósodott, így "második családjá"-nak sem tudta biztosítani az eddig megszokott életszínvonalat. Miss Ray hát előleget kért Hackman-től, és valószínűleg egy rövid életű románc is szövődött kettejük között. De az énekesnőnek nem a megfelelő társadalmi helyzet nélküli katonára volt szüksége. Az őrületig féltékeny szerelmes férfi szerelme minden lépését követte, és 1779. április 7-én a Királyi Operaház folyosóján meggyilkolta a nőt. Lelőtte, mert meg volt győződve, hogy az operalátogatás csak egy ürügy, hogy egy újabb szeretővel találkozzon a nő.
Az eset után a bűnös sikertelen öngyilkosságot kísérelt meg. Letartóztatták, és 12 nappal a bűntett után nyilvánosan kivégezték. Állítólag egy cseppet sem félt az akasztástól, de mélységesen megbánta tettét.

A 18. században a Covent Garden hölgyei nyújtottak különleges specialitásokat az úriemberek számára.A 20. században 1973-ban indult meg a műemléki állapot megőrzéséért folytatott harc.
A Covent Garden ma London egyetlen olyan része, ahol engedélyezett az utcai szórakoztató előadóművészek ténykedése. Valamennyiük előzetes meghallgatáson vesz részt, és szigorú időbeosztás szerint lépnek fel.Rengeteg üzlet van itt, valamint egy piac is (bizonyos napokon kizárólag régiségeket lehet kapni), a térről nyílik a Royal Opera House oldalbejárata, és a Szent Pál templom, az egykori római fürdő, valamint a Londoni Közlekedési Múzeum épülete is itt áll.

Királyi Operaház
1975-ben a kormány támogatásával bővítésre és korszerűsítésre került sor, de a nagy rekonstrukció csak 1995 után kezdődött, melyben a National Lottery-nek is nagy szerep jutott.
Az új Operaház jelentősen feljavított technikai felszereltséggel bír, és a legmodernebb európai színháznak szímít.

A George Bernard Shaw: Pygmalion című írása nyomán készült My Fair Lady című musical története is a Covent Gardenben indul.


Szintén a Covent Garden a háttere egy másik filmnek, Hitchcock Frenzy című thriller-ének.
Az ízig-vérig brit Tébolyban (1972) üzent az utókornak, miszerint a riasztó méreteket öltő környezetszennyezés már a Temzét is elérte, a francia konyhát ki nem állhatja az angol gyomor, a rendőrfelügyelő felesége ösztönei a férjét is segítik a gyilkosságok felderítésében.
A visszafogott brit hétköznapok hűvösen nyugodt felszínének szenvtelen ábrázolásával ellentétben a gyilkosságok és a hullák bemutatása kifejezetten brutális. A sértettek pedig tipikusan nem túl szép angol nők.
A Téboly tetőpontja a "krumpliszállító-jelenet".
A rendező csak a legvégén buktatja le a nyakkendős nekrofil sorozatgyilkost, ez biztosítja az izgalmakat.

* * * * *

Alfred Joseph Hitchcock (1899-1980) angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer Londonban született egy ír katolikus családban.
A jezsuitáknál tanult, majd műszaki rajzolóként kezdett dolgozni.
1920-tól angol némafilmek feliratait rajzolta, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, mely akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig.Két év múlva kezdte el forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926-ban feleségül vett.
Első sikerét az 1927-es A titokzatos lakó, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit.
Első hangosfilmjét, az 1929-ben készült Zsarolás-t eredetileg némafilmnek szánták, de végül ez lett az első brit hangosfilm. A rendező már itt is felismerte és kihasználta a hangos technikában rejlő feszültségkeltő lehetőségeket.
1934-ben Az ember, aki túl sokat tudott sikere a tengerentúlra is eljutott. Egy évvel később született meg a 39 lépcsőfok, mely az első azon Hitchcock-thrillerek sorában, melyek főhőse egy tévesen meggyanúsított személy, aki azért menekül a törvény és a bűnözők elől, hogy kiderítse a valódi tettes kilétét és bizonyítsa ártatlanságát.
Angliában a legnagyobb sikert az 1938-as Londoni randevú-val aratta.
25 film elkészítése után maga mögött hagyta hazáját, és Hollywood-ba költözött. Önmagát mindig is amerikai stílusú rendezőnek tekintette, és talán ez a magyarázata, hogy az USA-ban készíti legnagyobb mesterműveit. Bár első Hollywood-i filmje, az A Manderley-ház asszonya Oscar-díjat is bezsebelt, ő maga nem kedvelte ezt a munkáját.
A '40-es évektől kezdve Hitchcock kevés kivételtől eltekintve kedvenc műfajában alkot. A kémtörténetek és thrillerek sorában az A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének.
A második világháborúban Angliában háborús híradókat rendezett.
1945-ben Hollywoodba visszatérvén készítette Elbűvölve című művét, melynek álomjeleneteit Salvador Dali tervezte. A következő évben készült el a Forgószél két kedvenc színészével, Cary Grant-tel és Ingrid Bergman-nal.
Pár bukás után az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra című moziban dolgozott együtt új kedvencével, Grace Kelly-vel. Az ezek utáni években születtek leghíresebb munkái, szinte mind klasszikusnak számítanak, mint pl. a Psycho (1960), vagy a Madarak (1963).
Filmjei gyakran olyan mindennapi embereket ábrázolnak, akiket az általuk befolyásolhatatlan vagy érthetetlen körülmények ragadnak el; gyakori témája az ember, aki bűnös ugyan, de csak apró, össze nem függő tettekben. Alkotásai a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak és jellegzetes humorral fűszerezettek.
Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel, melyet azóta számos rendező követett.
Érdekesség, hogy Angliában még barna, de amerikai filmjeiben már szőke színésznőket alkalmazott filmjeiben.
1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is.

2009. március 25., szerda

Albioni levelek XLVII.*

Oxford

A Londontól 90 km-re Észak-nyugatra található, 134.248 lakosú lomváros"-t a Temze szeli ketté.
Először az angolszászok foglalták el, ekkor valószínűleg Oxenaforda volt a település neve.

* * * * *

A 8. században Szent Frideswide alapított itt apácazárdát. (Szent Frideswide a város és az egyetem védőszentje.)
Frideswide 650 körül született angol-szász hercegnő. A mélyen vallásos lány szüzességi fogadalmat tett, és amikor Algar király feleségül kérte, egy közeli erdőbe menekült két nőtársával, hogy betarthassa Krisztusnak tett fogadalmát. Három évig éltek remete életet, míg végül a kitartó vőlegény-jelölt rájuk talált. Ekkor viszont az ifjú váratlanul megvakult. A hercegnőnek megesett a szíve az erőszakos kérőn, és meggyógyította a fiatal királyt.

* * * * *

Oxford első írásos említése a 912-ben kiadott Anglo-Saxon Chronicle-ben (Angolszász Krónikában) olvasható.
A krónika az óangol korszak legterjedelmesebb prózai munkája, egy ország saját nyelven írott, összefüggő nemzeti történetének legkorábbi példája.
A 9. században Alfréd király uralkodása alatt állították össze a korábbi történeti feljegyzésekből. Ettől kezdve királyi parancsra egyes angliai kolostorokban rendszeresen hozzáírtak. Helyt kaptak benne a királyi udvartól kapott, országos jelentőségű események leírásai és a kolostori történések lejegyzései, de 7 óangol költemény is szerepel benne.
A legutolsó bejegyzés 1154-ben kelt.

* * * * *

Cambridge a 10. században fontos katonai határváros volt. A dánok számos alkalommal megtámadták a települést ebben az időben.

A város a legrégibb angol nyelvterületen alapított egyetem, az University of Oxford otthona. Az egyetem első említése egy 12. századi feljegyzésben található.
Az egyetem legrégebbi részei a University College (1249), a Balliol (1263) és a Merton (1264). Az új intézményeket az egyház abban a reményben támogatta, hogy össze tudják egyeztetni a görög filozófusok és a keresztény teológia tanításait.
A kapcsolat az egyetem és a város között nem volt mindig felhőtlen, jó néhány hallgatót megöltek 1355-ben a Szent Skolasztika napi lázadáskor.

Az angol polgárháború idején, 1642-ben Oxford adott otthont I. Károly udvarának, miután a királyt kiűzték Londonból.

A 20. század elejére a város gyors iparosodásnak indult, elsősorban a nyomdaipar fejlődésének köszönhető. Másrészt szintén a '20-as években William Morris megalapította Cowley-ben (az egyik külvárosban) a Morris Motor Company-t, ahol manapság a BMW MINI-k készülnek. Oxford két részre szakadt. Az egyik a Magdalen Bridge-től nyugatra található egyetemváros, ahol minden május 1-jén a diákok a Cherwell-be ugranak, a másik rész pedig az autók városa, keletre. Innét ered az a szellemes megjegyzés, miszerint Oxford Cowley jobb partja.
A bevándorlók megjelenésével az autógyárakban és az egyetemen tanuló külföldi diákokkal a településnek multikulturális hangulata van. Lakosainak 19,3%-a az országon kívül született. 23,2% valamelyik etnikai kisebbséghez tartozik, s 12,9% nem fehér. Ez látszik a sok báron, kávézón, éttermen, klubbon, kisebbségi boltokon és gyorséttermi részeken.

* * * * *
Az Oxfordi Egyetem (University of Oxford) az angol nyelvterület legrégibb egyeteme.
Anglia két legrégebbi és leghíresebb egyeteme Angliának Oxford-ban és Cambridge-ben , emiatt a versengésüknek hosszú története van.
Alapításának éve nem ismert, de 1096-ban már biztosan folyt itt oktatás. Miután pedig II. Henrik 1167-ben megtiltotta az angol hallgatóknak, hogy külföldre járjanak egyetemre, Oxford gyors fejlődésnek indult.
Itt tanult Walter de Merton, Anglia későbbi lordkancellárja, Rochester püspöke, aki később megalapította a Merton College-ot az Oxfordi Egyetemen.
Az egyetemi és diákélet nagy tradíciókkal rendelkezik. Mindenkinek van egyenruhája, ami az akadémiai rangtól függ.
A jellegzetes oxfordi kalap (mortarboard) fekete, négyszögletes, lófarok-szerű lifegő dísszel. Ezt nem hordja az ember minden nap, de a vizsgákra például igen, a vizsgák idején tele van a város egyenruhás diákokkal.
Az Oxfordi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet Horthy Miklós unokája, Horthy István (Sharif).

* * * * *

A Merton College-t 1260-ban alapította Walter de Merton kancellár, Rochester püspöke.
Nem tudni, a Merton-, a Balliol- vagy az Universuty College a legrégibb egyetem, az viszont tény, hogy a Merton rendelkezik a legrégibb, 1274-es alapszabállyal.A támogatási rendszernek köszönhetően a befolyt adományokból ösztöndíjjal tudták segíteni a rászorulók tanulmányait. A közel 750 éves épintézmény pénzügyi támogatása nem szűnt meg.
A csarnok a kollégium legrégebbi, eredeti formában fennmaradt része, de a csodálatos vasszerkezetű középkori ajtó is túlélte az újjáépítési erőfeszítéseket. A csarnokot ebédlőként használják, falait portrék borítják. Sajnos azonban csak ritkán látogatható. Szintén említésre méltó a régi könyvtár.
Az épület több része a viktoriánus stílusjegyeket hordozza.
A kertje is gyönyörű, van itt egy 17. század elején ültetett eperfa, egy napóra, és a régi nyári lak, mely ma zeneteremként funkcionál.

A Merton Kollégium kórusa is kiváló munkát végez, a 2007-ben létrehozott alapítvány pedig éenekeseket és zenetudósokat is támogat. A Tallis Scholars is itt működik.
Az intézmény diákjai jeleskednek az evezősportokban.

A Merton College 1980-óta női hallgatókat is fogad, és koedukált k ollégiuma is van. És állítólag itt a legjobb a menza.
Az intézmény tanára volt Tolkien is.

* * * * *

A Christ Church (Krisztus Egyháza) főiskola és katedrális. Nagyon híres a székesegyház kórusa, mely 12 férfiból, 16 8-13 éves fiúból és 2 orgonistából á ll. A kórusvezetők között volt a kiváló John Taverner, vagy nemrég a magyar Darlington István.1525-ben Wolsey bíboros (akinek köszönhető Hampton Court is) , a yorki érsek alapította meg a kollégiumot. A bíboros ízlésében ez úttal sem kell csalatkozni, gyönyörű épületről van szó.
Az ismert körülmények miatt (lsd. ampton Court-nél leírtak) 1532-től mint Henry VIII King's College neveztetett. Végül 1546-ben nyerte el ma is használatos nevét.
Egyedülálló abban a tekintetben, hogy egyszerre egyetemi templom és katedrális. Eredetileg Szent Frideswide Kolostorának temploma volt, majd később kibővítették. 1546 óta az oxfordi egyházmegye székesegyházaként használják.
A kollégium hagyományosan elitnek számít, 13 korábbi brit miniszterelnök itt koptatta az iskolapadot.
A Harry Potter ebédlői jeleneteit a kollégium éttermében vették fel, bár a látogatót óriási csalódásként fogja érinteni, hogy a terem lényegesen kisebb, mint a mozifilmben. (Ezen kívül más helyszíneken is forgattak a kollégiumban.)A gyönyörű teremben több díszítés utal az intézmény egykori tanárának, Lewi Carroll-nak vilgáhírű meséjének, az Alice Csodaországban szereplőire. Az intézmény bejáratánál látható az a szomorúfűz, mely alatt ülve több történetet írt meg Carroll, és Alice is e fa tövében találta meg a bejáratot Csodaországba.
A kollégium feje a dékán, akinek két helyettese a tudományos kérdésekért és az egyetemi fegyelemért felel. A már sokat emlegetett Sir Christopher Wren tervezte a híres kapu-tornyot.
Az evezős sportok mellet a krikett, a tenisz és a rögbi népszerű a hallgatók között.

* * * * *

A Magdalen College-t 1448-ban alapította Waynflete Winchester püspöke. Az alapító okirat értelmében a mai napig fiúiskolaként működik. Mivel az egik legszebb épületről van szó, a legtöbb látogatót vonzza. Ez annak is köszönhető, hogy a Cherwell folyó partján áll. Nagyon impozáns a Magdolna-torony is.A 16. században lett kialakítva parkja, melyben a mai napig tanyáznak szarvasok, a gyönyörű kertek, gyümölcsösök.
Tavasszal a kert lila-zöldben pompázik a kockás liliomtól, ami nem terem meg mindenütt.Egy ösvényen, az Addison's Walk-on tehetünk sétát, mely a folyóig vezet.
Az alapszabályban benne foglaltatik a kórus működtetése is.A kóristák napirendje 7:30-kor kezdődik egy kora reggeli iskola előtti gyakorlattal. Tanítás után péntek kivételével minden este van próba. Szombatonként délután, vasárnap reggel és este is foglalkozásuk van, így gyakran elfoglaltabbak, mint szüleik.
A kórus számos kollégium feladat ellátása mellett (iskolai- és társadalmi ünnepségeken működik közre) felvételeket is készít. A leghíresebb a Május Reggel ünnep, amikor is a harangtoronyban 6 madrigált adnak elő a diákok és városlakók nagy örömére.
A Magdalen College az első olyan intézmény az Egyesült Királyságban, ahol a gyermek-fejlődéstan tanulmányozásával kezdtek el foglalkozni.
Tanítványai között volt Oscar Wilde és az a John Betjeman, akinek nevéhez fűződik a St. Pankras épületének megmentése, tanárai közül pedi meg kell említeni C. S. Lewist.

* * * * *

A St John's College-t az a Sir Thomas White kereskedő alapította, akinek a szíve a kápolnában van eltemetve. A kollégium támogatására szerette volna megnyerni Mária királynőt.A főiskola ma a leggazdagabb az oxfordiak közül, ám kezdetben jóval kisebb volt, és pénzügyileg is rosszabbul állt.
I. Erzsébet
uralkodása alatt retorikát, görög nyelvet, dialektikát tanítottak, elsősorban a papi szolgálatot választók számára.
A St. John's volt az első oxfordi kollégium, amelynek saját televíziós állomása lett, melynek célja a közösségi szellem erősítése, a diákok tájékoztatása a kollégiumi életére vonatkozó rendelkezésekről, és lehetővé teszi a diákokfórum révén kreatív kifejezést.
Hallgatói között volt az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair
is.

* * * * *

Oxfordhoz három irodalmi alak köthető: Lewis Caroll, J. R. R. Tolkien és C. S. Lewis.

Charles Lutwidge Dodgson
(1832-1898), írói álnevén Lewis Carroll angol író és költő, matematikus, anglikán pap és fényképész. Matematikusként csaknem 30 évig tanított Oxfordban. Két könyvet írt logikai játékokról, versei mellett legismertebb írásai a gyermekirodalom klasszikusai, az Alice Csodaországban (1865) és az Alice Tükörországban (1872).

Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is. És sokan nem tudják, de szinte minden szereplő valós személyről van mintázva, akiket a korabeli (oxfordi) olvasók könnyedén beazonosíthattak.
Carroll gátlásos személyiség lehetett, rettenetes dadogását soha életében nem tudta teljesen leküzdeni. Állítólag csak amikor a gyerekeknek mesélt, "felejtett el" dadogni. Ilyenkor csak mesélt és közben tollrajz illusztrációkkal színesítette a történeteket.
A Christ Church kollégiumban több tanár lkott, mint Carroll, vagy a dékán, Henry George Liddell és családja. Lidellék 3 kislánya, Alice, Lorina és Edith egyedüli gyermekként éltek a kollégiumban, ami valószínűleg nyomasztó lehetett a kis hölgyeknek.
Érthető, hogy a lányok imádták, ha a tanár mesélt nekik. És a gyerekeknek úgy tűnt, Carroll történeteinek száma végtelen.
Amikor Carroll egy Trinity College-beli kollégájával együtt evezős túrára vitte a három testvért 1862 tavaszán, akkor született meg Alice története, aki a nyúlüregbe mászva először apróvá zsugorodott, utána meg 9 lábnyira nőtt.
Az új mese folytatását sírca követelte Alice Liddell, amit nemsokára meg is kapott írásban.
Nemsokára Henry Kingsley regényíró meglátogatta a dékánt, és beleolvasott a kéziratba. Nem ismerte a szerzőt, de üzenetet hagyott számára, hogy az írást ki kellene a datnia.
Carroll habozott, és kikérte barátja, George Macdonald véleményét is. A gyermekkönyvíró kisfiának olvasta fel a mesét, akinek állítólag az volt a véleménye, hogy ebből hatvanezer kötet kellene kiadni.
Carroll felbátorodott, átdolgozta a kéziratot. Az illusztrációk elkészíté sére John Tennielt kérte fel. Ekkor találta ki írói álnevét is, mégpedig úgy, hogy keresztnevét először latinra fordította, majd azt "vissza angolosította".
Érdekes, hogy bár a regény 1865 karácsonyán jelent meg, 1866 szerepelt rajta, ugyanis az első kiadás hibás volt, és újra kellett nyomtatni.
A siker eredménye volt a folytatás, ami még népszerűbb lett, még a szerző életében.
(A meséből a Disney Stúdió is készített rajzfilmet.)

A Liddell családdal való barátság azonban hamarost megromlott. Óriási botrányok voltak a matematikus-író életében, melyeket ma is szemérmes hallgatás övez. A viktoriánus korszellem úgy tett, mintha nem értené Carroll vonzalmát a fejletlen gyermeklányok iránt.
Még életében perbe fogták, miután gyermekekről készült fotói egy kiállításon megjelentek. Carroll gyakran vett rá nevelőnőket, hogy a rájuk bízott hét-tizenkét éves lánykákról aktfelvételeket készíthessen. Alice-ről is készültek fotók (lásd lent).A pedofília mellett drogfogyasztással is megvádolták.
A kíváncsi kislány, Alice bátor helytállása Csodaország különös szabályokkal és szereplőkkel telezsúfolt világában sokakat megihletett. Nemcsak a gyerekek, az irodalom és művészetek, hanem a természettudományok művelői között is sok kedvelője akad, amit számos tudományos elnevezés és ismeretterjesztő munka is alátámaszt: például a vörös királynő hipotézis az etológiában, az Alice Csodaországban szindróma az orvostudományban, Martin Gardner matematikai és egyéb vonatkozású jegyzetekkel ellátott Alice-könyvei.

Az evolúcióval foglalkozó biológusok megszállottan keresik az okát, hogy mi hozta létre az ivaros szaporodást, és miért van rá szükség?
Az egyik legismertebb elméletet, amely kísérletet tesz a túlzott szexuális aktivitás megmagyarázására, Vörös Királynőnek hívják. Nevét az Alice Tükörországban egyik szereplőjéről kapta, aki azt tanácsolja Alice-nek, ahhoz, hogy egy helyben tudjon maradni, szaladjon, amilyen gyorsan csak tud. Az elmélet szerint a szervezetnek folyamatosan fejlődnie kell és újabb genetikai kombinációkat kell befogadnia, hogy túljárhasson a kórokozók eszén.
A Vörös Királynő elmélet azonban nem tudja megmagyarázni, hogy az élőlények miért nem érik be minimális ivaros szaporodással.

* * * * *

John Ronald Reuel Tolkien (1892-1973) Dél-afrikai születésű professzor, író és költő.
A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit szerzőjeként ismerik. Ezen művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként.Tolkien gyermekkora nagy részét az angliai Birminghamben töltötte, majd Oxford-ban tanult. Bár anglikán családból származik, hamar áttért a római katolikus hitre. Írásaiban is megjelenik a keresztény értékrend és szimbolizmus. Meggyőződéses hitének szerepe volt abban, hogy C. S. Lewis később áttért a keresztény hitre.
Élete első és legnagyobb szerelmétől, a szintén elárvult Edith Brattet-től gyámja eltiltotta. Három év múlva azonban a felnőttkorúvá érett férfi feleségül vette a nőt.
Fiatalon fordult érdeklődése a nyelvek irányába. Az olyan antik vagy ősi eredetű nyelvek, mint a latin, az ógörög, a welszi, a gót, az óskandináv, az óangol, a finn tanulmányozása mellett oxfordi évei alatt megkezdte mesterséges nyelveinek kidolgozását. A tünde nyelv megalkotása szinte befejezett volt erre az időre, sőt, a tündék, orkok is megjelentek verseiben. Tolkien rengeteg nyeéven beszélt, az óangol és kelta mellett franciául, spanyolul és germán nyelveken is.
Tolkien az I. világháború idején még egyetemistaként csatlakozott a brit hadsereghez, ahol a legtöbbször kitüntetett egységében szolgált. Szemtanúja volt rengeteg bajtársa, köztük közeli barátai halálának, sőt ő maga is kórházba került. Lábadozása idején kezdte el írni mitológián és népköltészeten alapuló történeteit. Munkásságát nagyban befolyásolta a háború, a képzelet segítségével próbált elmenekülni a gyárak, gépek, fegyverek és bombák huszadik századából.
A világháború után részt vett az oxfordi New English Dictionary (Új Angol Szótár) készítésében, majd a leeds-i egyetemen vállalt munkát. 1925-ben azonban visszatért Oxfordba a Merton College-ba az angolszász nyelv professzoraként, ahol nyugdíjas koráig dolgozott.
Oxfordban halt meg, és itt is temették el.Tolkien sosem gondolta, hogy történetei ekkora népszerűségre tesznek szert.
A hobbit című könyvét kifejezetten gyermekei szórakoztatására írt. 1954-'55-ben jelent meg leghíresebb műve, A Gyűrűk Ura, melyet csaknem 10 éven keresztül írt meg, és a 20. század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett.
Tolkien a mai napig nagy hatással van a fantasyirodalomra, mely A Gyűrűk Ura sikere után nőtt föl igazán.

* * * * *

Clive Staples Lewis (1898-1963) ír születésű író, irodalomtörténész, gondolkodó.A „Jack” becenevű kisfiú több angliai iskolában tanult (pl. Oxfordban is) kiváló eredménnyel.
Életére és munkásságára hatással volt, hogy 1913 körül elhagyta keresztény hitét, jó pár évvel teista lett, végül '31-ben visszatért a kereszténységhez. (Ez azért kiemelendő tény, mert még a Narnia történetek is tele vannak bibliai utalásokkal. Emellett rengeteg vallási témájú alkotása ismert.)
"1929 húsvét utáni időszakában beadtam a derekam, s talán mint olyan valaki, aki egész Angliában a legkedvetlenebbül és a leginkább vonakodva tért meg, elismertem, hogy az Isten – Isten."
1925-'54-között Oxford-ban, '54-től Cambridge-ben dolgozott tanárként. Utóbbiban már mint a középkori és reneszánsz irodalom professzorakén t tartották számon. Kiváló és népszerű előadó és egyedülálló tehetséges keresztény író volt, tanítványai a rajongásig imádták.T
öbb népszerű írása mellett (Keresztény vagyok!, A szeretet négy arca) a gyerekek számára írt fantasy-jait kell megemlíteni, azok közül is a Narnia krónikái-t.
1963-ban halt meg oxfordi otthonában.
A Disney Stúdió dolgozta fel a Narnia krónikái regényciklusból Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, majd a Caspian herceg c. köteteket.
Az első mozifilmben a Pevensie testvérek, Lucy, Edmund, Susan és Peter a második világháború alatt a bombázások elől Londonból vidékre menekül, ahol egy furcsa professzor kastélyában lelnek menedékre.
Egyik nap a kastély egy félreeső szobájában egy öreg szekrényre bukkannak, ami egy másik világba röpíti őket. A Narnia nevű csodaországot különféle lények: törpék, faunok, kentaurok, óriások és beszélő állatok népesítik be, de a békés földet örök télre kárhoztatta a gonosz jégtündér, Jadis átka. Narnia nemes lelkű és titokzatos uralkodója, a hatalmas oroszlán Aslan oldalán a gyerekek felveszik a harcot Jadis ellen, hogy kiszabadítsák Narniát a jég és fagy fogságából...

* * * * *

A Sas és a gyermek (Eagle and Child) egy 1650 körül épülhetett pub, amely a St. John's College tulajdonában van. Eredetileg az University College alapítványé volt, míg igen borsos áron túl nem adtak rajta.Az Inklings írói egyesület törzshelye volt, melynek Tolkien és C.S. Lewis is tagja volt. Ők 1939-'62 között rendszeresen együtt ebédeltek péntekenként, az ú.n. Rabbit Room-ban. Az ivó állításával ellentétben azonban kézirataik olvasásával soha nem töltötték itt az időt.
A kocsma neve arra a történetre utalhat, amikor egy nemes születésű gyermeket találnak egy sas fészkében.
Ábrázolása erőst hasonlít Ganymede mítoszára is.
Ganümédész a gyönyörű trójai ifjú apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdõs lankáin, amikor Zeusz elbűvölve rendkívüli szépségétõl, sas képében (vagy egy sast küldve érte) elragadta, felvitte az Olümposzra, s megtette égi pohárnokának. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek.

* * * * *

A város középpontja a Carfax Tower. A 74 láb magas 13. századi torony tetejéről pompás kilátás nyílik a városra.A Covered Market fedett piaca a turisták számára is izgalmas vásárlási lehetőséget nyújt, ahol a Ben's Cookies boltban finom amerikai süteményeket lehet venni. Az épület a 18. században épült.
Csónakázási lehetőség nyílik a Temzén vagy a Cherwell-en.
A Museum of Natural History-ban őrzik az oxfordi dodó maradványait. Ez a mauriciuszi faj a 17. században halt ki, kimutathatóan az embernek "köszönhetően". A 19. században már mint egy mítosz-lényre tekintettek rá, és hogy a veszélyeztetett fajok jelképévé vált, vagy hogy bekerült a köztudatba, nagy szerepe van az Alice Csodaországban történetnek, melyben a dodó maga a dadogó szerző.Az oxfordi Városházát Henry T. Hare építette, melyet VII. Edward adott át 1897-ben.
Oxfrodban született Emma Watson, a Harry Potter filmek Herminá-ja, és szintén oxfordi illetőségű a Radiohead zenekar.

2009. március 18., szerda

Albioni levelek XLIV.*

Kedvenc pályaudvaraim

Aki Londonba repül, majdnem biztos, hogy a Victoria állomásra vezet majd az útja. Az 1862-ben megnyílt vasútállomás a Waterloo után a második legforgalmasabb.Az 1. zónában lévő épületből indulnak járatok Gatwick repülőtérre, Kentbe, Sussexbe, Brightonba.
A 2. vágányról indul a Venice Simplon Orient Express Párizson át Velencébe.
Természetesen metrómegálló is van itt - a világoskékkel jelölt Victoria vonal a leggyorsabb Londonban.
A helyközi járatok érkezése-indulása az állomás mögötti épületben, illetve az azzal átellenben lévő állomáson van.
A helyi járatok a főbejárattal szemközt indulnak.
Amúgy a Buckingham palota elég rövid sétányira van innen.

* * * * *

A Waterloo Station tulajdon képpen a London Eye háta mögött van.Őszintén szólva nem nagyon szeretem ezt a környéket, mert irtó szemetes, és ráadásul nekem nem logikus, hogy melyik buszjárat honnan indul.
Az 1848-ban nyílt állomás nevét a szomszédságában lévő Waterloo Bridge-ről kapta, melynek túlsó végén a Parlament van.
Aki szeretné megnézni VIII. Henrik kastélyát Hampton Court-ben, innen induljon, amennyiben a vasúti közlekedést választja.

* * * * *

És itt az ideje pár szót ejteni Waterloo-ról.
„Az elképzelhető legrizikósabb helyzet.” (Wellington hercege)

Az 1815. június 18-i ütközet Bonaparte Napóleon utolsó összecsapása volt.
Elbai száműzetéséből visszatérve ismét elfoglalta Franciaország császári trónját.
Válaszlépésként az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá.

Napóleon stratégiája a következő volt: szét akarta darabolni a jóval nagyobb létszámú szövetségesek arcvonalát, hogy külön-külön vereséget mérhessen rájuk. Feltételezése szerint a középtájon történő megtámadás a két fősereget visszavonulásra késztetné a bázisaik felé, amelyek ellenkező irányban voltak.
A haditerv ott bukott el, hogy Emmanuel de Grouchy félreértelmezte a parancsokat, és túl későn ütközött meg a poroszok hátvédével.
Wellington
, egy másik kulcsfigura Waterloo-nál állomásozott.Napóleon a hirhedt francia tüzérséggel akarta kezdenie a támadást, erre azonban órákon át nem adódott lehetőség, mivel az előző esti viharban felázott talajnak ki kellett száradnia, hogy elbírja az ágyúkat. A sár is hátráltatta a gyalogságot és a lovasságot, miközben azok állásaikba evickéltek. Amikor a francia tüzérség végül tüzet nyitott a brit állásokra 11:35 körül, az ellenségre gyakorolt hatást erősen csökkentette, hogy a felpuhult föld elnyelte a becsapódó lövedékeket. Ráadásul Wellington a szövetségesek zömét a dombtető mögött helyezte el, így védve azt a várható ágyúzástól.
A britek sokat szenvedtek a sortüzektől és a heves közelharcoktól, de a katonák kitartottak, és lassanként felőrölték a támadást. Mindeközben a csatamező keleti részén felbukkantak a poroszok.
A nap végére a francia veszteségek hatalmasra nőttek: volt olyan alakulat, ami 92%-os veszteséget szenvedett.
Napóleon az utolsó tartalékát, a mindezidáig veretlen Császári Gárdát is mozgósította, ami megérte első vereségét a történelem folyamán. Wellington, aki úgy ítélte meg, hogy a gárdisták visszavonulása elbátortalanította a többi ellenséges alakulatot, felállt Copenhagen nevű kedvenc lova nyergében, és kalaplengetve jelt adott az általános rohamra.
A Császári Gárda maradéka a sikertelen támadás után a francia tartalékzászlóalj mellett gyülekezett, és valószínűleg ekkor hangzott el a híres mondás: „La Garde meurt, elle ne se rend pas!”, azaz „A Gárda meghal, de nem adja meg magát!”.
Körülbelül ugyanekkor verték ki a poroszok a franciákat Plancenoit-ból.
Egy ideig Napóleon abban reménykedett, hogy ha a két zászlóalj kitart, a francia haderő maradéka felfejlődhett mögötte, ám a visszavonulás fejvesztett meneküléssé vált, így erre nem kerülhetett sor.
Amíg meg nem sikerült győzni, hogy a csata elveszett és távoznia kell, a császár ellenállásra utasította a két zászlóaljat.
Este kilenc óra körül Wellington és Blücher találkozott Napóleon korábbi főhadiszállásán, La Belle Alliance-ban, ezzel jelezve a csata végét.

Érdekesség, hogy a Waterloo kifejezés az angol nyelvben a döntő végkimenetel szinonimájaként honosodott meg.

Waterloo nem csak a briteknek hozott győzelmet. 1974-ben a Hollandiában megrendezett Eurovizios Dalfesztiválon a svéd ABBA együttes Waterloo című szerzeményével lett világhírű. A dal egy lányról szól, aki megadja magát a szerelemnek, csakúgy, ahogy Napóleon adta meg magát Waterloo-nál.
(Waterloo ma Brüsszel egyik elővárosa. Neve holland eredetű, a víz és az erdő szavak összevonásából keletkezett.)
* * * * *

Szintén régóta terveztem, hogy a Paddington állomást megnézem magamnak.A szintén az 1. zónában lévő állomás 1854 óta üzemel. Tervezője Isambard Kingdom Brunel volt, akinek szobra az állomás területén van elhelyezve. Nehéz ezt elmondani, de ez egy több bejárattal rendelkező épület, amit nehéz kívülről lefotózni. Például a beleágyazott Hilton szálló miatt is.
Többek között a Heathrow-ra is közlekednek vonatok, de ha jót akarunk magunknak, oda a Piccadilly Line-nal megyünk - és ez mindössze 2 fontunkba kerül.
Paddington több szállal is kapcsolódik az irodalomhoz:
1958-ban született meg Michael Bond tollából Paddington Bear története. Az udvarias és jószándékú emigráns a sötét Peruból érkezett, jellegzetes kalapjában, ütött-kopott táskájában lekváros szendvicsek lapulnak, és rajong a kakóért.
Peggy Fortnum, az 1919-ben született illusztrátor rajzolta meg figuráját. Tudni kell, hogy ő fekete-fehérben álmodta meg maciját, unokahúga, Caroline Nuttal-Smith színezte ki a bocsot.
Agatha Christie Paddington 16.50 című bűnügyi regénye az egyik kedvencem. Az izgalmas történet a pályaudvarról induló egyik járaton történt gyilkosság felgönygyölítését meséli el, Miss Marple-lal a középpontban.

* * * * *

A King's Cross St. Pancras mint metrómegálló két külön állomás egymás mellett.

King's Cross 1852 óta működik, többek között Yorkba vagy Cambridge-be indítanak innen járatokat.A legenda szerint Boudica végső csatája itt volt, és holtteste valahol a 8-as, 9-es és 10-es vágányok közti területen van a föld gyomrában.
A Harry Potter történetben is szerepel az állomás; a negyedik dimenzióban található 9 és 3/4. vágányról indul a diákok vonata Roxfortba.
St. Pancras épülete lélegzetelállító, legalábbis nekem nagyon tetszik.A viktoriánus gótika remekét 1868-ban nyitották meg.
Az 1960-as években a pályaudvar elveszítette vezető szerepét, és azt tervezék, hogy lebontják az épületet. Az ellenzők vezetője John Betjeman lett, és végül sikerült megmenteni a vörös monstrumot.Innen közlekedik az Eurostar járata Párizsba - mintegy 2 óra alatt megtéve a távot a csalgúton keresztül.
Ez a pályaudvar tűnt kellően nagynak (valahogy a többi csalódást okozott méreteibenI, és a levegősség, a sok üveg és kék szín csak még jobban növeli a tágasság érzetét.Közvetlenül a pályaudvar mellett egy reneszánsz szálloda épül (talán ez évben lesz az átadója), és az építkezés mellett található a könyvtár, a British Library.

* * * * *

Eddig még nem említettem, de a közlekedés nem túl bonyolult Londonban.
Minden ki van írva, és egy csomó tájékoztató füzetecske is ki van helyezve az állomásokon.
Az angolok nagyon segítőkészek, nyugodtan kérjünk segítséget, ha eltévednénk. (Rendőrt nem feltétlenül érdemes, zömük ugyanis vidékről jött fel a fővárosban és hát nem mind ismeri valami jól Londont...)
Ha valaki olyan előrelátó, mint mondjuk én, és szereti előre megtervezni az útját, akkor ezen a honlapon akár háztól házig bemutatják a tanácsolt útvonalat. A keresési feltételekben további finomítások is tehetőek (pl. ha csak busszal akarunk közlekedni, stb).