Aki Londonba repül, majdnem biztos, hogy a Victoria állomásra vezet majd az útja. Az 1862-ben megnyílt vasútállomás a Waterloo után a második legforgalmasabb.
Az 1. zónában lévő épületből indulnak járatok Gatwick repülőtérre, Kentbe, Sussexbe, Brightonba.
A 2. vágányról indul a Venice Simplon Orient Express Párizson át Velencébe.
Az 1. zónában lévő épületből indulnak járatok Gatwick repülőtérre, Kentbe, Sussexbe, Brightonba.A 2. vágányról indul a Venice Simplon Orient Express Párizson át Velencébe.
Természetesen metrómegálló is van itt - a világoskékkel jelölt Victoria vonal a leggyorsabb Londonban.
A helyközi járatok érkezése-indulása az állomás mögötti épületben, illetve az azzal átellenben lévő állomáson van.
A helyi járatok a főbejárattal szemközt indulnak.
Amúgy a Buckingham palota elég rövid sétányira van innen.
A Waterloo Station tulajdon képpen a London Eye háta mögött van.
Őszintén szólva nem nagyon szeretem ezt a környéket, mert irtó szemetes, és ráadásul nekem nem logikus, hogy melyik buszjárat honnan indul.
Az 1848-ban nyílt állomás nevét a szomszédságában lévő Waterloo Bridge-ről kapta, melynek túlsó végén a Parlament van.
Aki szeretné megnézni VIII. Henrik kastélyát Hampton Court-ben, innen induljon, amennyiben a vasúti közlekedést választja.
És itt az ideje pár szót ejteni Waterloo-ról.
Az 1815. június 18-i ütközet Bonaparte Napóleon utolsó összecsapása volt.
Elbai száműzetéséből visszatérve ismét elfoglalta Franciaország császári trónját.
Válaszlépésként az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá.
Napóleon stratégiája a következő volt: szét akarta darabolni a jóval nagyobb létszámú szövetségesek arcvonalát, hogy külön-külön vereséget mérhessen rájuk. Feltételezése szerint a középtájon történő megtámadás a két fősereget visszavonulásra késztetné a bázisaik felé, amelyek ellenkező irányban voltak.
A haditerv ott bukott el, hogy Emmanuel de Grouchy félreértelmezte a parancsokat, és túl későn ütközött meg a poroszok hátvédével.
Wellington, egy másik kulcsfigura Waterloo-nál állomásozott.
Napóleon a hirhedt francia tüzérséggel akarta kezdenie a támadást, erre azonban órákon át nem adódott lehetőség, mivel az előző esti viharban felázott talajnak ki kellett száradnia, hogy elbírja az ágyúkat. A sár is hátráltatta a gyalogságot és a lovasságot, miközben azok állásaikba evickéltek. Amikor a francia tüzérség végül tüzet nyitott a brit állásokra 11:35 körül, az ellenségre gyakorolt hatást erősen csökkentette, hogy a felpuhult föld elnyelte a becsapódó lövedékeket. Ráadásul Wellington a szövetségesek zömét a dombtető mögött helyezte el, így védve azt a várható ágyúzástól.
A britek sokat szenvedtek a sortüzektől és a heves közelharcoktól, de a katonák kitartottak, és lassanként felőrölték a támadást. Mindeközben a csatamező keleti részén felbukkantak a poroszok.
A nap végére a francia veszteségek hatalmasra nőttek: volt olyan alakulat, ami 92%-os veszteséget szenvedett.
Napóleon az utolsó tartalékát, a mindezidáig veretlen Császári Gárdát is mozgósította, ami megérte első vereségét a történelem folyamán. Wellington, aki úgy ítélte meg, hogy a gárdisták visszavonulása elbátortalanította a többi ellenséges alakulatot, felállt Copenhagen nevű kedvenc lova nyergében, és kalaplengetve jelt adott az általános rohamra.
A Császári Gárda maradéka a sikertelen támadás után a francia tartalékzászlóalj mellett gyülekezett, és valószínűleg ekkor hangzott el a híres mondás: „La Garde meurt, elle ne se rend pas!”, azaz „A Gárda meghal, de nem adja meg magát!”.
Körülbelül ugyanekkor verték ki a poroszok a franciákat Plancenoit-ból.
Egy ideig Napóleon abban reménykedett, hogy ha a két zászlóalj kitart, a francia haderő maradéka felfejlődhett mögötte, ám a visszavonulás fejvesztett meneküléssé vált, így erre nem kerülhetett sor.
Amíg meg nem sikerült győzni, hogy a csata elveszett és távoznia kell, a császár ellenállásra utasította a két zászlóaljat.
Este kilenc óra körül Wellington és Blücher találkozott Napóleon korábbi főhadiszállásán, La Belle Alliance-ban, ezzel jelezve a csata végét.
Érdekesség, hogy a Waterloo kifejezés az angol nyelvben a döntő végkimenetel szinonimájaként honosodott meg.
Waterloo nem csak a briteknek hozott győzelmet. 1974-ben a Hollandiában megrendezett Eurovizios Dalfesztiválon a svéd ABBA együttes Waterloo című szerzeményével lett világhírű. A dal egy lányról szól, aki megadja magát a szerelemnek, csakúgy, ahogy Napóleon adta meg magát Waterloo-nál.
(Waterloo ma Brüsszel egyik elővárosa. Neve holland eredetű, a víz és az erdő szavak összevonásából keletkezett.)
Szintén régóta terveztem, hogy a Paddington állomást megnézem magamnak.
A szintén az 1. zónában lévő állomás 1854 óta üzemel. Tervezője Isambard Kingdom Brunel volt, akinek szobra az állomás területén van elhelyezve. Nehéz ezt elmondani, de ez egy több bejárattal rendelkező épület, amit nehéz kívülről lefotózni. Például a beleágyazott Hilton szálló miatt is.
Többek között a Heathrow-ra is közlekednek vonatok, de ha jót akarunk magunknak, oda a Piccadilly Line-nal megyünk - és ez mindössze 2 fontunkba kerül.
Paddington több szállal is kapcsolódik az irodalomhoz:
A helyközi járatok érkezése-indulása az állomás mögötti épületben, illetve az azzal átellenben lévő állomáson van.
A helyi járatok a főbejárattal szemközt indulnak.
Amúgy a Buckingham palota elég rövid sétányira van innen.
* * * * *
A Waterloo Station tulajdon képpen a London Eye háta mögött van.
Őszintén szólva nem nagyon szeretem ezt a környéket, mert irtó szemetes, és ráadásul nekem nem logikus, hogy melyik buszjárat honnan indul.Az 1848-ban nyílt állomás nevét a szomszédságában lévő Waterloo Bridge-ről kapta, melynek túlsó végén a Parlament van.
Aki szeretné megnézni VIII. Henrik kastélyát Hampton Court-ben, innen induljon, amennyiben a vasúti közlekedést választja.
* * * * *
És itt az ideje pár szót ejteni Waterloo-ról.
„Az elképzelhető legrizikósabb helyzet.” (Wellington hercege)
Az 1815. június 18-i ütközet Bonaparte Napóleon utolsó összecsapása volt.
Elbai száműzetéséből visszatérve ismét elfoglalta Franciaország császári trónját.
Válaszlépésként az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá.
Napóleon stratégiája a következő volt: szét akarta darabolni a jóval nagyobb létszámú szövetségesek arcvonalát, hogy külön-külön vereséget mérhessen rájuk. Feltételezése szerint a középtájon történő megtámadás a két fősereget visszavonulásra késztetné a bázisaik felé, amelyek ellenkező irányban voltak.
A haditerv ott bukott el, hogy Emmanuel de Grouchy félreértelmezte a parancsokat, és túl későn ütközött meg a poroszok hátvédével.
Wellington, egy másik kulcsfigura Waterloo-nál állomásozott.
Napóleon a hirhedt francia tüzérséggel akarta kezdenie a támadást, erre azonban órákon át nem adódott lehetőség, mivel az előző esti viharban felázott talajnak ki kellett száradnia, hogy elbírja az ágyúkat. A sár is hátráltatta a gyalogságot és a lovasságot, miközben azok állásaikba evickéltek. Amikor a francia tüzérség végül tüzet nyitott a brit állásokra 11:35 körül, az ellenségre gyakorolt hatást erősen csökkentette, hogy a felpuhult föld elnyelte a becsapódó lövedékeket. Ráadásul Wellington a szövetségesek zömét a dombtető mögött helyezte el, így védve azt a várható ágyúzástól.A britek sokat szenvedtek a sortüzektől és a heves közelharcoktól, de a katonák kitartottak, és lassanként felőrölték a támadást. Mindeközben a csatamező keleti részén felbukkantak a poroszok.
A nap végére a francia veszteségek hatalmasra nőttek: volt olyan alakulat, ami 92%-os veszteséget szenvedett.
Napóleon az utolsó tartalékát, a mindezidáig veretlen Császári Gárdát is mozgósította, ami megérte első vereségét a történelem folyamán. Wellington, aki úgy ítélte meg, hogy a gárdisták visszavonulása elbátortalanította a többi ellenséges alakulatot, felállt Copenhagen nevű kedvenc lova nyergében, és kalaplengetve jelt adott az általános rohamra.
A Császári Gárda maradéka a sikertelen támadás után a francia tartalékzászlóalj mellett gyülekezett, és valószínűleg ekkor hangzott el a híres mondás: „La Garde meurt, elle ne se rend pas!”, azaz „A Gárda meghal, de nem adja meg magát!”.
Körülbelül ugyanekkor verték ki a poroszok a franciákat Plancenoit-ból.
Egy ideig Napóleon abban reménykedett, hogy ha a két zászlóalj kitart, a francia haderő maradéka felfejlődhett mögötte, ám a visszavonulás fejvesztett meneküléssé vált, így erre nem kerülhetett sor.
Amíg meg nem sikerült győzni, hogy a csata elveszett és távoznia kell, a császár ellenállásra utasította a két zászlóaljat.
Este kilenc óra körül Wellington és Blücher találkozott Napóleon korábbi főhadiszállásán, La Belle Alliance-ban, ezzel jelezve a csata végét.
Érdekesség, hogy a Waterloo kifejezés az angol nyelvben a döntő végkimenetel szinonimájaként honosodott meg.
Waterloo nem csak a briteknek hozott győzelmet. 1974-ben a Hollandiában megrendezett Eurovizios Dalfesztiválon a svéd ABBA együttes Waterloo című szerzeményével lett világhírű. A dal egy lányról szól, aki megadja magát a szerelemnek, csakúgy, ahogy Napóleon adta meg magát Waterloo-nál.
(Waterloo ma Brüsszel egyik elővárosa. Neve holland eredetű, a víz és az erdő szavak összevonásából keletkezett.)
* * * * *
Szintén régóta terveztem, hogy a Paddington állomást megnézem magamnak.
A szintén az 1. zónában lévő állomás 1854 óta üzemel. Tervezője Isambard Kingdom Brunel volt, akinek szobra az állomás területén van elhelyezve. Nehéz ezt elmondani, de ez egy több bejárattal rendelkező épület, amit nehéz kívülről lefotózni. Például a beleágyazott Hilton szálló miatt is.Többek között a Heathrow-ra is közlekednek vonatok, de ha jót akarunk magunknak, oda a Piccadilly Line-nal megyünk - és ez mindössze 2 fontunkba kerül.
Paddington több szállal is kapcsolódik az irodalomhoz:
1958-ban született meg Michael Bond tollából Paddington Bear története. Az udvarias és jószándékú emigráns a sötét Peruból érkezett, jellegzetes kalapjában, ütött-kopott táskájában lekváros szendvicsek lapulnak, és rajong a kakóért.
Peggy Fortnum, az 1919-ben született illusztrátor rajzolta meg figuráját. Tudni kell, hogy ő fekete-fehérben álmodta meg maciját, unokahúga, Caroline Nuttal-Smith színezte ki a bocsot.
Peggy Fortnum, az 1919-ben született illusztrátor rajzolta meg figuráját. Tudni kell, hogy ő fekete-fehérben álmodta meg maciját, unokahúga, Caroline Nuttal-Smith színezte ki a bocsot.
Agatha Christie Paddington 16.50 című bűnügyi regénye az egyik kedvencem. Az izgalmas történet a pályaudvarról induló egyik járaton történt gyilkosság felgönygyölítését meséli el, Miss Marple-lal a középpontban.
A King's Cross St. Pancras mint metrómegálló két külön állomás egymás mellett.
King's Cross 1852 óta működik, többek között Yorkba vagy Cambridge-be indítanak innen járatokat.
A legenda szerint Boudica végső csatája itt volt, és holtteste valahol a 8-as, 9-es és 10-es vágányok közti területen van a föld gyomrában.
A Harry Potter történetben is szerepel az állomás; a negyedik dimenzióban található 9 és 3/4. vágányról indul a diákok vonata Roxfortba.
St. Pancras épülete lélegzetelállító, legalábbis nekem nagyon tetszik.
A viktoriánus gótika remekét 1868-ban nyitották meg.
Az 1960-as években a pályaudvar elveszítette vezető szerepét, és azt tervezék, hogy lebontják az épületet. Az ellenzők vezetője John Betjeman lett, és végül sikerült megmenteni a vörös monstrumot.
Innen közlekedik az Eurostar járata Párizsba - mintegy 2 óra alatt megtéve a távot a csalgúton keresztül.
Ez a pályaudvar tűnt kellően nagynak (valahogy a többi csalódást okozott méreteibenI, és a levegősség, a sok üveg és kék szín csak még jobban növeli a tágasság érzetét.
Közvetlenül a pályaudvar mellett egy reneszánsz szálloda épül (talán ez évben lesz az átadója), és az építkezés mellett található a könyvtár, a British Library.
* * * * *
A King's Cross St. Pancras mint metrómegálló két külön állomás egymás mellett.
King's Cross 1852 óta működik, többek között Yorkba vagy Cambridge-be indítanak innen járatokat.
A legenda szerint Boudica végső csatája itt volt, és holtteste valahol a 8-as, 9-es és 10-es vágányok közti területen van a föld gyomrában.A Harry Potter történetben is szerepel az állomás; a negyedik dimenzióban található 9 és 3/4. vágányról indul a diákok vonata Roxfortba.
St. Pancras épülete lélegzetelállító, legalábbis nekem nagyon tetszik.
A viktoriánus gótika remekét 1868-ban nyitották meg.Az 1960-as években a pályaudvar elveszítette vezető szerepét, és azt tervezék, hogy lebontják az épületet. Az ellenzők vezetője John Betjeman lett, és végül sikerült megmenteni a vörös monstrumot.
Innen közlekedik az Eurostar járata Párizsba - mintegy 2 óra alatt megtéve a távot a csalgúton keresztül.Ez a pályaudvar tűnt kellően nagynak (valahogy a többi csalódást okozott méreteibenI, és a levegősség, a sok üveg és kék szín csak még jobban növeli a tágasság érzetét.
Közvetlenül a pályaudvar mellett egy reneszánsz szálloda épül (talán ez évben lesz az átadója), és az építkezés mellett található a könyvtár, a British Library.* * * * *
Eddig még nem említettem, de a közlekedés nem túl bonyolult Londonban.
Minden ki van írva, és egy csomó tájékoztató füzetecske is ki van helyezve az állomásokon.
Az angolok nagyon segítőkészek, nyugodtan kérjünk segítséget, ha eltévednénk. (Rendőrt nem feltétlenül érdemes, zömük ugyanis vidékről jött fel a fővárosban és hát nem mind ismeri valami jól Londont...)
Ha valaki olyan előrelátó, mint mondjuk én, és szereti előre megtervezni az útját, akkor ezen a honlapon akár háztól házig bemutatják a tanácsolt útvonalat. A keresési feltételekben további finomítások is tehetőek (pl. ha csak busszal akarunk közlekedni, stb).
Minden ki van írva, és egy csomó tájékoztató füzetecske is ki van helyezve az állomásokon.
Az angolok nagyon segítőkészek, nyugodtan kérjünk segítséget, ha eltévednénk. (Rendőrt nem feltétlenül érdemes, zömük ugyanis vidékről jött fel a fővárosban és hát nem mind ismeri valami jól Londont...)
Ha valaki olyan előrelátó, mint mondjuk én, és szereti előre megtervezni az útját, akkor ezen a honlapon akár háztól házig bemutatják a tanácsolt útvonalat. A keresési feltételekben további finomítások is tehetőek (pl. ha csak busszal akarunk közlekedni, stb).
