Na, most vagyok egy kicsit bajban, mert egy éve jártam ezen a tündéri helyen, de megpróbálok mindent leírni.
Először is: ha több napot töltünk Londonban, Greenwich-et látni kell, az öszes ismerősömmel egyöntetűen megállapítottuk hogy valami lélegzetelállítóan szép hely!
A Temze déli kanyarulatánál lévő kerületet a 11. századtól említik az írott emlékek. Gazdag történelmi emlékekkel rendelkezik, és érdekes mód grúz és viktoriánus építészet dominál a város közepén. Van itt egy fedett piac is, na és az Arthouse mozi.
Két színháza is van a zöld falunak, és a Greenwich-félsziget közelében, ahol az O2 Aréna is van (eredetileg Millennium Dom, itt az alábbi képen), található az Odeon komplexum.
A Palace of Placentiá-ban született többek között VIII. Henrik és két leánya Mária és Erzsébet is. A Greenwich parkbeli vén Elizabeth tölgy alatt állítólag a kiváló uralkodó játszott gyermekkorában. A palotát - mely sokáig a fő királyi palotának számított - lebontották, és helyén ma kórház áll, és itt működik az 1992-től az University of Greenwich, melynek kerengős oszlopsora rendkívüli mód tetszett nekem.
Az egykori palotában kapott helyet a Királyi Tengerészeti Főiskola (Royal Naval College) és az UNESCO által 1997-ben a világörökséggé nyilvánított Queen's House is.
Greenwich, azaz "Zöld falu" több kisebb település együttese, és régóta jól ismert tengerészeti és katonai vonatkozásai vannak.
Először is: ha több napot töltünk Londonban, Greenwich-et látni kell, az öszes ismerősömmel egyöntetűen megállapítottuk hogy valami lélegzetelállítóan szép hely!
A Temze déli kanyarulatánál lévő kerületet a 11. századtól említik az írott emlékek. Gazdag történelmi emlékekkel rendelkezik, és érdekes mód grúz és viktoriánus építészet dominál a város közepén. Van itt egy fedett piac is, na és az Arthouse mozi.
Két színháza is van a zöld falunak, és a Greenwich-félsziget közelében, ahol az O2 Aréna is van (eredetileg Millennium Dom, itt az alábbi képen), található az Odeon komplexum.
A Palace of Placentiá-ban született többek között VIII. Henrik és két leánya Mária és Erzsébet is. A Greenwich parkbeli vén Elizabeth tölgy alatt állítólag a kiváló uralkodó játszott gyermekkorában. A palotát - mely sokáig a fő királyi palotának számított - lebontották, és helyén ma kórház áll, és itt működik az 1992-től az University of Greenwich, melynek kerengős oszlopsora rendkívüli mód tetszett nekem.
Az egyetem mottója: "tanulni, cselekedni, megvalósítani" - hát nem csodálatos gondolat?
És arra is emlékszem, hogy ottjártamkor a ragyogó napsütésben havazott, szóval érdekes képeket készítettem (jó, nem ezeket...).
És arra is emlékszem, hogy ottjártamkor a ragyogó napsütésben havazott, szóval érdekes képeket készítettem (jó, nem ezeket...).
Az egykori palotában kapott helyet a Királyi Tengerészeti Főiskola (Royal Naval College) és az UNESCO által 1997-ben a világörökséggé nyilvánított Queen's House is.Greenwich, azaz "Zöld falu" több kisebb település együttese, és régóta jól ismert tengerészeti és katonai vonatkozásai vannak.
Nevezetessége a folyó felett magasodó domb tetejére építetett óratorony, melynek helyére épült a 17. században a Királyi Csillagvizsgáló (Royal Observatory), tetején a boltozatos Octagon Szobával. Hivatalos funkcióját 1957-ig töltötte be, azóta a csillagvizsgáló máshova költözött, az épület pedig múzeumként működik, amit 1993-ban teljesen felújítottak.
Udvarán fut át a híres 0. hosszúsági fok, amelyet egy fémszál jelez a kövezeten és a falon (itt mindig rengetegen fényképezkednek).
Utánaolvastam, hogy a földrajzi szélességet a Sarkcsillag horizont feletti magasságából már időtlen idők óta meg tudták határozni. A Kolombusz idejében megszaporodó földrajzi felfedezések azonban sokkal pontosabb koordináta-meghatározásokat igényeltek - ne feledjük, Kolombusz is abban a tudatban húnyt el, hogy Indiába hajózott el!
Sokáig az irány, az idő és a sebesség összevetéséből állapították meg a hajók földrajzi helyzetét, de ez még számomra is eléggé bizonytalanul hangzik... De a lényeg, hogy bár évszázadokon át furábbnál furcsább ötletekkel álltak elő a pontos helyzetmegállapításához, de a legtöbb a greenwich-i park területén, II. Károly 1675-ös határozata alapján megépített obszervatóriumhoz kapcsolódik.
Végül 1884-ben a Washingtoni Nemzetközi Egyezmény kimondta, hogy az egész földre érvényes kezdő meridián a greenwich-i obszervatórium fő teleszkópján fut keresztül.
Végül 1884-ben a Washingtoni Nemzetközi Egyezmény kimondta, hogy az egész földre érvényes kezdő meridián a greenwich-i obszervatórium fő teleszkópján fut keresztül.
A Wren által épített, önmagában is szép kis épület tényleg érdekes kiállításokat tartalmaz: az egyik legkülönlegesebb a hosszúsági fokok megállapításának problémája, de szép számmal találunk itt a legkülönbözőbb időkből való órákat, csillagászati és tájkozódó eszközöket bőséges magyarázattal, Newton életét bemutató szobákat. Az sem utolsó, hogy szép rálátás nyílik a dombról a kissé távolabb fekvő londoni belvárosra.
Sir Isaac Newton (1642-1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa.
1687-ben megjelent korszakalkotó művében az A természetfilozófia matematikai alapelvei-ben melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta hogy a különböző égitestek nem csak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében.Mindemellett optikai kutatásokat is végzett. Ő fedezte fel azt is, hogy a prizmán megfigyelhető színek valójában az áthaladó fehér fény alkotóelemei, valamint hogy a fénynek kettős természete van (részecske és hullám).
Newton 1642. december 25-én, ami a később bevezetett Gergely-naptár szerint január 4-nek felel meg. Koraszülött volt, nem számítottak rá, hogy életben marad. Apja Newton születése előtt három hónappal meghalt. Mikor Newton kétéves volt, anyja újra férjhez ment, és a fiút innentől nagyanyja nevelte.
Mivel édesanyját rajongásig szerette, ezért soha nem neheztelt rá, vagy inkább elfojtotta indulatait, ezért lehettek gyakori dühkitörései.
Az Újtestamentumról azt állította, hogy a későbbi korok fordítói saját céljaik elérése szerint fordították a Bibliát. Közben pedig betegesen rettegett attól, hogy eretneknek titulálják. Vallási megszállottságában ugyanolyan fanatikus volt, mint a tudományos kutatásokban.
Emellett közönséges fémből aranyat akart előállítani. Legalább annyi energiát fektetett bele alkimista munkásságaiba, mint a többibe. Azonban semmiképp sem jelenthetjük ki, hogy ezen munkálatok hasztalanak voltak, hisz furcsamód pont a mágia segített kialakítani mai tudományos szemléletünket.
Ottlétemkor rengeteg (egyenruhás) kisikolás népesítette be a múzeumot, kószálva, rajzolgatva, az interaktív bemutatókat bámulva. Emiatt a látogatónak kissé olyan érzése volt mintha gyerekmúzeumban járna, pedig – legalábbis elvileg – nem erről van szó.
Greenwich-ben szinte minden múzeum ingyenesen megtekinthető. Az eljutáshoz a vezető nélküli vasutat is igénybe vehetjük. Amennyiben bérletünk is van, pár fonttal kell csak feltölteni az Oyster-t.
* * * * *
Sir Isaac Newton (1642-1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa.
1687-ben megjelent korszakalkotó művében az A természetfilozófia matematikai alapelvei-ben melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta hogy a különböző égitestek nem csak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében.Mindemellett optikai kutatásokat is végzett. Ő fedezte fel azt is, hogy a prizmán megfigyelhető színek valójában az áthaladó fehér fény alkotóelemei, valamint hogy a fénynek kettős természete van (részecske és hullám).
Newton 1642. december 25-én, ami a később bevezetett Gergely-naptár szerint január 4-nek felel meg. Koraszülött volt, nem számítottak rá, hogy életben marad. Apja Newton születése előtt három hónappal meghalt. Mikor Newton kétéves volt, anyja újra férjhez ment, és a fiút innentől nagyanyja nevelte.Mivel édesanyját rajongásig szerette, ezért soha nem neheztelt rá, vagy inkább elfojtotta indulatait, ezért lehettek gyakori dühkitörései.
Tizenkét és tizenhét éves kora közt a Granthami Gimnáziumban tanult (előzetes egyeztetés után megtekinthető, ahol nevét az ablakpárkányba véste).
Családja ezután kivette az iskolából, és gazdálkodót akart nevelni belőle, végül nagybátyja és tanára segítségével sikerült meggyőznie édesanyját, hogy folytathassa tanulmányait. Tizennyolc évesen kitűnő bizonyítvánnyal végzett. 1661-ben beiratkozott a cambridge-i Trinity College-ba.
Grantham-ben a helyi gyógyszerésznél, William Clarke-nál lakott, akinek mostohalányát, Anne Storert állítólag eljegyezte. Cambridge-ben azonban csak a tanulmányai foglalták le, és végül Anne máshoz ment hozzá. Mindenesetre Newton soha nem házasodott meg és egyéb kapcsolata sem ismert.
A közismert történet szerint Newton a fejére pottyanó alma hatására értette meg, hogy a földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz. Egy kortárs író, William Stukeley írta ezt először Memoirs of Sir Isaac Newton's Life című művében, melyben visszaemlékezik, hogy mikor 1726. tavaszán Kensingtonban beszélgetett Newtonnal, a tudós elmesélte, hogyan jutott eszébe a gravitációelmélet. „Egy alma lehullása okozta, mikor elmélkedve ott ült. Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?”
1667-ben Newton a Trinity College tanára, két év múlva professzora lett. Utóbbi azzal járt, hogy be kellett volna lépnie az egyházba, ez azonban ellentétben állt a vallásról alkotott nézeteivel. II. Károly király engedélyére volt szükség a rendkívüli kivételre.
Számomra éppen ezért meglepő, hogy Bibliatudós is volt. Sokat foglalkozott a Jelenések könyvével és sajátos számításai alapján 2060-ra jövendölte meg a világvégét.Családja ezután kivette az iskolából, és gazdálkodót akart nevelni belőle, végül nagybátyja és tanára segítségével sikerült meggyőznie édesanyját, hogy folytathassa tanulmányait. Tizennyolc évesen kitűnő bizonyítvánnyal végzett. 1661-ben beiratkozott a cambridge-i Trinity College-ba.
Grantham-ben a helyi gyógyszerésznél, William Clarke-nál lakott, akinek mostohalányát, Anne Storert állítólag eljegyezte. Cambridge-ben azonban csak a tanulmányai foglalták le, és végül Anne máshoz ment hozzá. Mindenesetre Newton soha nem házasodott meg és egyéb kapcsolata sem ismert.
A közismert történet szerint Newton a fejére pottyanó alma hatására értette meg, hogy a földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz. Egy kortárs író, William Stukeley írta ezt először Memoirs of Sir Isaac Newton's Life című művében, melyben visszaemlékezik, hogy mikor 1726. tavaszán Kensingtonban beszélgetett Newtonnal, a tudós elmesélte, hogyan jutott eszébe a gravitációelmélet. „Egy alma lehullása okozta, mikor elmélkedve ott ült. Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?”
1667-ben Newton a Trinity College tanára, két év múlva professzora lett. Utóbbi azzal járt, hogy be kellett volna lépnie az egyházba, ez azonban ellentétben állt a vallásról alkotott nézeteivel. II. Károly király engedélyére volt szükség a rendkívüli kivételre.
Az Újtestamentumról azt állította, hogy a későbbi korok fordítói saját céljaik elérése szerint fordították a Bibliát. Közben pedig betegesen rettegett attól, hogy eretneknek titulálják. Vallási megszállottságában ugyanolyan fanatikus volt, mint a tudományos kutatásokban.
Emellett közönséges fémből aranyat akart előállítani. Legalább annyi energiát fektetett bele alkimista munkásságaiba, mint a többibe. Azonban semmiképp sem jelenthetjük ki, hogy ezen munkálatok hasztalanak voltak, hisz furcsamód pont a mágia segített kialakítani mai tudományos szemléletünket.
* * * * *
Ottlétemkor rengeteg (egyenruhás) kisikolás népesítette be a múzeumot, kószálva, rajzolgatva, az interaktív bemutatókat bámulva. Emiatt a látogatónak kissé olyan érzése volt mintha gyerekmúzeumban járna, pedig – legalábbis elvileg – nem erről van szó.Greenwich-ben szinte minden múzeum ingyenesen megtekinthető. Az eljutáshoz a vezető nélküli vasutat is igénybe vehetjük. Amennyiben bérletünk is van, pár fonttal kell csak feltölteni az Oyster-t.