A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pub. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pub. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. április 3., péntek

Albioni levelek L*

Thames path

A Temze (Thames) Anglia déli folyója Kemble-nél ered és az Északi-tengerbe öml ik. A 345 km hosszú folyam útja során 9 angol grófságot (county) érint, 20 mellékfolyója van és 134 híd ível át rajta.
Régen rengeteg homár és tengeri pisztráng élőhelye volt, manapság viszonylag állítólag nagy arányban kimutatható benne kokain.
A Dunához hasonlóan a középkori teleken rendszeresen befagyott, ilyenkor gyakran tarottak jegén vásárokat, népünnepélyeket, sportrendezvényeket.
Érdekesség, hogy a sokszor 16 méter mély folyó fenekén mintegy 1100 hajóroncs pihen.

A Londont kettészelő Temze partján a Parlamenttől nagyon izgalmas és kiadós sétát tehetünk mindkét parton.
Én a következő látnivalókat emelném ki:

Ha az északi oldalon a City felé haladunk, a Parlament után Boadicea inemus királynő emlékművét láthatjuk, róla már korábban írtam. (Az ellenkező irányban haladva a Tate British-hez érünk el.)
Innen szuper képeket kehet készíteni a szemben lévő London Eye-ról, ahol télen korántsem várakozik akkor a tömeg - igaz, jóval kevesebbet is látni a szürke időben.
Tovább haladva a Victoria Embankment-en elhaladunk az új Scotland Yard épülete mellett. A széles úton buszok is közlekednek, de bizonyos hétvégéken le szokták zárni (pl. kerékpárverseny miatt).
Most tulajdon képpen a Whitehall-lal párhuzamosan közlekedünk. A Westminster Bridge-t elhagyva egyiptomból hozott
A után következik kedvencem, a Billingsgate, ami számomra egy vészjóslóan üresen álló, kihalt palota benyomását kelti. Ez az 1875-ben épült Vásárcsarnok, az egykori halpiac. Rendkívül tetszenek a tetején elhelyezett aranyozott halak. Miután eredeti funkcióját elvesztette, manapság elsősorban céges rendezvényeknek (pl. divatbemutatóknak) ad helyet.

Tovább haladva jutunk el a Millennium Bridge-ig, vagyis a Szent Pál Székesegyház tövéhez.
A St Paul's Cathedral Európa ötödik legnagyobb temploma, mely némileg a római Szt. Péter Székesegyházra emlékeztet. Helyén már évszázadokkal a Wren-féle újjáépítése előtt is katedrális állt.
A középkori székesegyháznak a korabeli Európában nemigen akadt párja. Ez a székesegyház a Nagy tűzvész során teljesen megsemmisült.A székesegyház újjáépítésére Sir Christopher Wren irányításával 1675-1710 között került sor.A székesegyház északi harangtornyában 1878. óta tizenkét harangból álló harangjáték-szerkezet található, míg a déli, toronyórával díszített harangtoronyban az 1882-ben öntött, 360 mázsás „Great Paul” (Nagy Pál) harang zúg.
A székesegyház kupolájának átmérője 31 méter, 11 méterrel kevesebb, mint a Szt. Péter Székesegyházé. A kupola 30 méter magasan húzódó, belső körfolyosója az ún. Suttogó-folyosó (Whispering Gallery), mely arra utal, hogy a kupola alatt a korlát egyik felén elsuttogott szó a túloldalon is tisztán érthető.
530 lépcső vezet fel a 85 méter magasban található Arany Galériára (Golden Gallery), ahonnan lélegzetelállító londoni panoráma tárul elénk.
A székesegyház első orgonáját még 1695-ben a híres angol orgonakészítő mester, „Father Smith” (Bernhard Schmitz) építette. Rendszeresen játszott rajta Handel is, 8 nappal halála előtt még eljátszotta itt a Messiást. A jelenlegi orgona 1870-ben épült, Henry Willis műhelyében, de néhány sípja még a Smith atya orgonájából való.
A déli kórusfolyosó oldalán figyelemre méltó a költő, John Donne fehér márványszobra, mely a székesegyház egyetlen olyan műemléke, amely túlélte az 1666-os Nagy tűzvészt.
A déli kereszthajóból lépcsőn jutunk le az egész épület alatt végighúzódó, és így Európa legnagyobb kriptájába. Itt – számos államférfi szarkofágja mellett – megtaláljuk Wellington márványkoporsóját, Nelson fekete márvány szarkofágját, a festő William Turner, a hídépítő John Rennie, vagy a penicillint feltaláló Alexander Fleming sírköveit. A kripta déli oldalhajójában egy sima fekete márványlapon a székesegyház építőjének, Wrennek neve olvasható, fölötte a latin felirattal: „Lector, si monumentum requiris, circumspice”, azaz „Olvasó, ha emlékművét keresed, nézz körül”...

* * * * *

Christopher Wren (1632-1723) angol tervező, korának egyik legnagyobb építésze. A Szabadkőműves Páholy vezetője volt, és a Merkúr egyik kráterét róla nevezték el.
Apja East Knoyle rektora, majd Windsor Dékánja címet kapott.
Christopher gyermekkoráról nem nagyon állnak rendelkezésre adatok, de az biztos, hogy beteges volt. Első tanára édesapja volt, majd valószínűleg tanult Westminsterben is. Nagyon jól tudott latinul és kitűnően rajzolt. Érdeklődött a matematika, a mechanikus szerkezetek tervezése, és az anatómia iránt is.
Wren 1650-től lett az oxfordi Wadham College-ba, ahol a modern értelemben vett tudományos képzésben részesült.
Tanulmányai befejeztével rögtön aktív kutató- és kísérletező munkába kezdett Oxfordban, majd 1657-ben kinevezték az asztronómia professzorának a londoni Gresham College főiskolára. Hetente kellett latin és angol nyelvű előadásokat tartania minden érdeklődőnek – a belépés szabad és ingyenes volt. Ezekből a heti értekezésekből kezdett formálódni a Királyi Társaság (Royal Society), Anglia elsőszámú tudományos testülete.Wren tudományos eredményeit legfőképpen a Királyi társaság feljegyzéseiből ismerjük. Több témában folytatott tudományos munkát, érdekelte az asztronómia, az optika, a hosszúsági körök megtalálásának tengerészeti problémája, a kozmológia, a mechanika, a mikroszópia, a földmérés, a gyógyítás, és a meteorológia. Megfigyeléseket és méréseket folytatott, modelleket épített, és számos különböző eszközt fejlesztett és talált fel. Ugyanekkor fordult figyelme az építészet felé.
Wren első péítészeti próbálkozása Cambridge-ben volt.
A Szent Pál Katedrális újjáépítésével nem sokkal ezután bízzák meg, melynek terveit párizsi tanumányútja után készíti el. Egyhéttel később azonban a nagy tűzvész London kétharmadát elpusztította, és Wren a város újjáépítésére készített inkább terveket. Bár elgondolásait nem használták fel, királyi főépítészként jelen volt a város újjáépítését ellenőrizni. 51 templom építéséért volt személyesen felelős, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy az egyes épületek teljesen az ő terveit tükrözik.
Meglehtősen aktív közéleti személyiség volt, a parlamentbe is megválasztották Old Windsor képviselőjének 1680-ban, 1689-ben és 1690-ben, de nem foglalta el ezt a posztot. Viszont a Szabadkőműves Páholy vezetője volt.
1669-ben feleségül vette gyermekkori szomszédját, az akkor harminchárom éves Faith Coghillt, Sir John Coghill of Bletchingham leányát. Rövid házasságukból két gyermek született:. Az első alig másfél évesen meghalt. Második gyermekük, Christophert az apja tanította építészmesterségre. Ez a Christopher felügyelte a Szent Pál Katedrális tető alá ekrülését 1710-ben.
1677-ben, tizenhét hónappal első feleségének halála után Wren újra megnősült. Jane Fitzwilliam-et vette el, aki a liffordi ír nemes, Lord Fitzwilliam lánya volt, az édesanyja pedig egy sikeres londoni üzletember lánya. Nekik is két gyermekük született: egy kislány, és William, "Szegény Billy", aki szellemi fogyatékos volt. Ez a második házasság is röved ideig tartott, Jane Wren tuberkolózisban halt meg.
II. Károly király halála után Wren figyelme elsősorban a Whitehall felé fordult, valamint a Kensington Palota, Hampton Court és a londoni Greenwich Kórház projektjeihez is volt köze.
Wrent számos kritika érte későbbi élete során, megkérdőjelezték hozzáértését és támadták ízlését. (Úgy látszik, ez nem csak magyar szokás...) Ugyanakkor Wren egyik barátja, korának szintén nagy tudósa és építésze Robert Hooke véleménye szerint Archimedes óta nem született ember, akiben a gyakorlatias kéz és filozófikus elme tökéletesebb egységet alkotott volna.
Bár a Wren család birtoka Hamton Court területén volt, az építész Londonban, a St. James Streeten is bérelt egy házat. Egy 19. századi legenda szerint onnan gyakran tett nemhivatalos látogatást a készülő katedrálisban, hogy ellenőrizze 'legnagyobb alkotásának' alakulását. Egyik ilyen londoni kirándulása alkalmával meghűlt, és a következő néhány nap során betegsége rohamosan súlyosbodott. Pár nap múltán egyik szolgálója fel akarta kelteni szundításából, ám kiderült, hogy Wren meghalt.
1723. március 5-én helyezték örök nyugalomra.

* * * * *

Rengeteg bank és szálloda mellett vezet az út, a következő érdekesebb csomópont a Monument és a Bank állomás, rengeteg gyönyörű épülettel, és a két magas építménnyel (Monument, Swiss Rea). A London Bridge-t elhagyva eljutunk a Tower-ig és a Tower Bridge-ig.
A déli paron a Tower Bridge mellett áll a különleges alakú City Hall, mely 2002-óta működik. Tervezője Norman Forster. A "városházá"-t több becenévvel illették már, Darth Wader sisakjától kezdve a herezacskóig. :) (Egyébként csak nevében városháza, jogilag nem tölti be ezt a szerepet.)A tízemeletes üveg épület tetejére egy spirállépcső vezet fel, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra.
A London Bridge ezen oldalán van a Nancy lépcső, ahol a Twist Oliver történetében az utcalány elárulja bűnöző barátait, hogy megmentse Oliver-t. Sajnos nem ennyire izgalmas a látvány, szerintem inkább szocreál hangulata van, és majdnem mindig tanyázik itt egy-egy hajléktalan.

* * * * *

John Huffam Charles Dickens (1812-1870) a Viktoriánus-kor legnagyobb írója, az angol nyelv minden idők legkiválóbb művelője.
Jómódú családba született, sokat olvasott, különösen kedvelte a pikareszk regényeket (szatirikus hangvételű írások, melyek sokszor csavargó főszereplői agyafúrtságukkal boldogulnak).
Azonban amikor tizenkét éves lett, apja eladósodott és börtönbe került. Dickens egy fénymáz műhelyben kezdett dolgozni. Heti hat shillingből tartotta el magát és családját.
Pár évvel később a család anyagi helyzete jobbra fordult, elhagyhatták az adósok börtönét, de anyja vonakodott őt kivenni a műhelyből, amit a fiú soha nem bocsátott meg neki.
Ügyvédbojtárkodás és egy gyorsírói állás után újságíró, parlamenti tudósító lett. Huszonnégy éves korában jelent meg első regénye, a Pickwick Klub, amellyel azonnal nevet szerzett magának.
1836-ban feleségül vette Catherine Thompson Hogarth-ot, aki tizenöt év alatt tíz gyereket szült neki. 1842-ben együtt Amerikába utaztak, az utat az Amerikai jegyzetek című leírás örökíti meg.1858-ban Dickens és felesége szétköltöztek. A válás akkoriban szóba sem jöhetett, Dickens haláláig gondoskodott a feleségéről. A szakítás hátterében többek között alighanem Ellen Teman színésznő állt, aki feltételezhetően Dickens szeretője volt.
Dickens az 1865-ös Staplehurst vonatszerencsétlenség túlélői között volt. Bár sértetlenül megúszta az incidenst, lelkében mély nyomott hagyott az eset. Ezt követően már csak egy regényt fejezett be, idejét főleg nyilvános felolvasásai töltötték ki.
A szerencsétlenség ötéves évfordulóján hunyt el otthonában. Kívánsága ellenére (miszerint a rochesteri katedrálisban temessék el) a Westminster-apátságban helyezték örök nyugalomra.
A Twist Olivér című regény 1838-ban íródott. Az első mű az angol irodalomban, melynek egy gyermek a főszereplője. A történet további alakjai zömmel bűnözők, fertőben élő züllött emberek, akiknek előképei lehettek William Hogarth karikatúra-sorozatainak modelljei.
Olivér története egy társadalmi regény, mely felhívja a közvélemény figyelmét a törvénytelenségekre, a társadalmi igazságtalanságokra és kiszolgáltatottságokra, a gyermekmunka áldozataira, a gyermek bűnözésre.
A szarakzmustól és fekete humortól sem mentes írást Robert Blincoe árva élete ihlette.
Dickens művét több nyelvre lefordították, számos film feldolgozta, és az Oliver! című musical (melynek mostani londoni prezentációjában Rowan Atkinson játssza Fagin-t) is a szomorú sorsú fiú életét meséli el.

* * * * *
Egyébként közel 2000 éve mindig állt itt egy híd, a legelsőt valószínűleg rómaiak építették. A középkorban már kőátjáró épült, de sokáig házak és üzletek sokasága is volt rajta, ami nehezítette az átjutást, ráadásul a folyami közlekedést is blokkolta.

London Bridge is falling down,
Falling down, falling down,
London Bridge is falling down,
My fair Lady...
Ez itt a "régi" London híd zenéje, ez pedig talán a "legfrisebb" Fergie-től.
(Megjegyzés: a gyermekdal nem egyidős a híddal, és a London Bridge nem a Tower Bridge!)
A mai London Bridge elődjét 1824-ben kezdték el építeni John Rennie tervei alapján. A 283 m hosszú és 15 m széles gránit hidat IV. Vilmos adta át 7 év múlva. A 20. századra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ki kell cserélni. Egy meglepő fordulattal 1967-ben eladták az amerikai Arizónába, és 1973-ra épült meg a mai híd. 11 évvel később a Jupiter nevű brit hadihajó nekiütközött, ami jelentős rongálódást okozott a London Bridge szerkezeten. 2004-ben egy parádén pedig egy háborús repülőgép szállt a híd pillérei között.

A híd déli végén van a London Bridge Museum, mely a Hollywood-i filmstúdiókat megszégyenítő hátborzongató élményt ígér (én nem láttam).
Pár pub után egy pompás vitorlás hajó, a Golden Hinde Sailing Ship horgonyzik. 1578-'80 között Francis Drake ennek a másolatnak az eredetijével kerülte meg a földet.

* * * * *

Sir Francis Drake (1540(?) – 1596) helyettes admirális, angol tengerész, navigátor, felfedező, kalóz és I. Erzsébet politikusa.
Édesapja protestans földművelőből lett világi prédikátor. 12 fia közül Francis volt a legidősebb.
Az 1549. évi katolikus felkelés idején elmenekültek, és Kentben egy bárkán kaptak szállást. Francis 13 évesen hajósinasnak állt. Több hajóútja és kalandja után Angliába visszatérve felfigyelt rá a királynő.
1577-ben Erzsébet királynő a spanyolok ellen expedicióra küldte, de a hajók borzalmas állapota és egyéb személyi problémák miatt (finoman fogalmazva) eléggé nehézkesen indult útnak, hogy áthajózzon a Magellán-szoroson. Őt tekintik az Antarktisz felfedezőjének is.
Néhány hét múlva sérülései miatt visszafordulnak, és vezérhajóját ekkor kereszteli át Golden Hind-nek.
Az Arany Szarvastehén kapitánya azonban nem békésen tervezte a hazafelé vezető utat. Megtámadta a spanyol kikötőket, néhány spanyol hajót elfoglalt. Egy alkalommal Drake egy perui kincsszállitó hajóra tette a kezét, amely 25,000 peso tiszta aranyat jelentett, Lima közelében hosszas üldözés után érték utol a Cacafuego-t, mely a leggazdagabb zsákmánynak bizonyult (34 kg arany, ékszer, 13 láda fémlemez, 23 tonna ezüst).1579-ben Drake Új Spanyolországban kikötött, barátságos viszonyt tartott fenn a helyi indián lakossággal. A helységet átnevezte Nova Albion-nak, s az angol királyi korona tulajdonába vette. Hátrahagyott embereket a kolónia megalapításhához. Helye azonban a mai napig nem tisztázott, mivel a spanyolok, a támadások elkerülése végett titokban tartották.
Hajóútja során emberei pontosan feltérképezték útjukat nyugat felé, az észak-amerikai kontinens észak-nyugati “sarkát”. Erzsébet királynő minden információt titokban kívánt tartani az észak-nyugati átjáróval kapcsolatban, amely eredményeképpen Nova Albion sokkal északabbra került, mint valójában volt.
Drake nyugat felé hajózott és néhány hónappal később megérkezett a mai Indonéziában. Innen átszelve az Indiai-óceánt körül hajózta Afrikát a Jóreménység fokánál.
1580-ban érkezett meg Angliába 59 megmaradt emberével a fedélzeten, és egy gazdag spanyol kincsekkel megrakott teherhajó szállítmánnyal. A királynő a következő évben Fancis Drake-t lovaggá ütöttette, és a hajós még ez év szeptemberében Plymuth polgármestere lett.
A királynő parancsba adta, hogy Drake minden beszámolója az útról titkosítva legyen, s a résztvevők fogadalmat tettek a hallgatásról.
1585-ben kitört a háború Spanyolország és Anglia között. 1589-et követően az Armada veresége után Drake felada volt felkutatni és megsemmisíteni az Armada megmaradt hajóit Ez a küzdelem 12000 ember és húsz hajó elvesztésével járt abrit részről.
Drake volt az első angol rabszolga kerskedő, s hatalmas profitot söpört be a Nyugat-Afrikában elfogott feketék kereskedelmével. Afrikai foglyait addig adta el a spanyol ültetvényeseknek, míg ezzel alá nem ásta hírnevét.
Drake ellenséges érzései a spanyolok ellen elsősorban vallási okokból fakadt. Életét arra szentelte, hogy a spanyolok ellen harcoljon. A spanyolok úgy vették őt számításba mint törvényen kivüli kalózt, de Anglia szimpatizált vele.Előfordult, hogy az összerabolt ezüst szállítmányt nem tudta elszállítani a súlya miatt.
A maga idejében az angolok között nemzeti hősnek számított, viszont a spanyol történelem úgy említi őt mint kalózt, aki könyörtelenül feldúlta a spanyol hajókat, kikötőket az Újvilágban. A spanyolok a vad támadásai után századokig úgy emlegették a kísértet embert, mint a Sárkánykigyó (El Draque). II. Fülöp spanyol király 20.000 dukát vérdíjat tűzött ki a fejére.
1595-ben egy sikertelen támadás után San Juan (ma Puerto Rico) ellen vérhasban halt meg Portobelo településen Panamában.

* * * * *

A 140000 mérföldet megtett gálya ma múzeumként működik, de gyakran kibérlik ünnepélyes eseményekre is.

Innen tovább folytatva az utat a 400 éves pubhoz, az Anchor-hoz érkezünk.
Ennek szinte szomszédságában áll a Globe Színház, majd a Tate Modern múzeuma következik.

A Hungerford Bridge-nél áll az építészetileg kétes megítélésű Royal Festival Hall.
A Londoni Filharminikus Zenekar koncertterme 2900 üléshellyel rendelkezik. 1951-ben nyitották meg.(Sir Thomas Beecham vezényli a Londoni Filharmonikusokat 1932-ben a Royal Festival Hall Queen Elizabeth termében.)

A London Eye-hoz közeledve jó időben rengeteg mutatványos kápráztatja el a Temze-parton a járókelőket. Szóval fegyverekezzen fel mindenki némi aprópénzzel! :)
A Dali Universe a katalán képzőművész, Salvadore Dali állandó kiállítási helye (itt én nem voltam, nem kedvelem Dali munkásságát), a London Aquarium mintegy 350 halfajt mutat be.

A London Eye a British Airways finanszírozásával készült el. 2000-ben nyitották meg a sokáig a világ legnagyobb forgókerekének számító nevezetességet. A 135 méter magas kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a városra. Viszont nem éppen olcsó mulatság...
32 kapszula alakú fülkéje egy óriáskerékhez van rögzítve, mely fél óra alatt tesz egy teljes kört. Egy kabinba 25 ember fér. 1700 tonna vas kellet az elkészítéséhez.
Érdekesség, hogy a tervek szerint 5 évig állt volna a Millenniumi Kerék, de mivel hihetetlen számú látogatót vonzott, így engedélyt kapott a további működtetése.

* * * * *

Sok sztár él Londonban, sokuk nem hétköznapi körülmények között. Kate Moss és Amy Whouse irtó népszerű errefelé, noha a kokainfüggőségükön kívül mostanság nem nagyon tudnak mással előrukkolni.
Sokan, nagyon sokan kábítószereznek itt. Camdenben pl. az utcán vehet az ember füves cigit.
Állítólag már a Temzében is kimutatható a kokain jelenléte.
Ez azért elgondolkodtató és irtó szomorú...

2009. március 25., szerda

Albioni levelek XLVII.*

Oxford

A Londontól 90 km-re Észak-nyugatra található, 134.248 lakosú lomváros"-t a Temze szeli ketté.
Először az angolszászok foglalták el, ekkor valószínűleg Oxenaforda volt a település neve.

* * * * *

A 8. században Szent Frideswide alapított itt apácazárdát. (Szent Frideswide a város és az egyetem védőszentje.)
Frideswide 650 körül született angol-szász hercegnő. A mélyen vallásos lány szüzességi fogadalmat tett, és amikor Algar király feleségül kérte, egy közeli erdőbe menekült két nőtársával, hogy betarthassa Krisztusnak tett fogadalmát. Három évig éltek remete életet, míg végül a kitartó vőlegény-jelölt rájuk talált. Ekkor viszont az ifjú váratlanul megvakult. A hercegnőnek megesett a szíve az erőszakos kérőn, és meggyógyította a fiatal királyt.

* * * * *

Oxford első írásos említése a 912-ben kiadott Anglo-Saxon Chronicle-ben (Angolszász Krónikában) olvasható.
A krónika az óangol korszak legterjedelmesebb prózai munkája, egy ország saját nyelven írott, összefüggő nemzeti történetének legkorábbi példája.
A 9. században Alfréd király uralkodása alatt állították össze a korábbi történeti feljegyzésekből. Ettől kezdve királyi parancsra egyes angliai kolostorokban rendszeresen hozzáírtak. Helyt kaptak benne a királyi udvartól kapott, országos jelentőségű események leírásai és a kolostori történések lejegyzései, de 7 óangol költemény is szerepel benne.
A legutolsó bejegyzés 1154-ben kelt.

* * * * *

Cambridge a 10. században fontos katonai határváros volt. A dánok számos alkalommal megtámadták a települést ebben az időben.

A város a legrégibb angol nyelvterületen alapított egyetem, az University of Oxford otthona. Az egyetem első említése egy 12. századi feljegyzésben található.
Az egyetem legrégebbi részei a University College (1249), a Balliol (1263) és a Merton (1264). Az új intézményeket az egyház abban a reményben támogatta, hogy össze tudják egyeztetni a görög filozófusok és a keresztény teológia tanításait.
A kapcsolat az egyetem és a város között nem volt mindig felhőtlen, jó néhány hallgatót megöltek 1355-ben a Szent Skolasztika napi lázadáskor.

Az angol polgárháború idején, 1642-ben Oxford adott otthont I. Károly udvarának, miután a királyt kiűzték Londonból.

A 20. század elejére a város gyors iparosodásnak indult, elsősorban a nyomdaipar fejlődésének köszönhető. Másrészt szintén a '20-as években William Morris megalapította Cowley-ben (az egyik külvárosban) a Morris Motor Company-t, ahol manapság a BMW MINI-k készülnek. Oxford két részre szakadt. Az egyik a Magdalen Bridge-től nyugatra található egyetemváros, ahol minden május 1-jén a diákok a Cherwell-be ugranak, a másik rész pedig az autók városa, keletre. Innét ered az a szellemes megjegyzés, miszerint Oxford Cowley jobb partja.
A bevándorlók megjelenésével az autógyárakban és az egyetemen tanuló külföldi diákokkal a településnek multikulturális hangulata van. Lakosainak 19,3%-a az országon kívül született. 23,2% valamelyik etnikai kisebbséghez tartozik, s 12,9% nem fehér. Ez látszik a sok báron, kávézón, éttermen, klubbon, kisebbségi boltokon és gyorséttermi részeken.

* * * * *
Az Oxfordi Egyetem (University of Oxford) az angol nyelvterület legrégibb egyeteme.
Anglia két legrégebbi és leghíresebb egyeteme Angliának Oxford-ban és Cambridge-ben , emiatt a versengésüknek hosszú története van.
Alapításának éve nem ismert, de 1096-ban már biztosan folyt itt oktatás. Miután pedig II. Henrik 1167-ben megtiltotta az angol hallgatóknak, hogy külföldre járjanak egyetemre, Oxford gyors fejlődésnek indult.
Itt tanult Walter de Merton, Anglia későbbi lordkancellárja, Rochester püspöke, aki később megalapította a Merton College-ot az Oxfordi Egyetemen.
Az egyetemi és diákélet nagy tradíciókkal rendelkezik. Mindenkinek van egyenruhája, ami az akadémiai rangtól függ.
A jellegzetes oxfordi kalap (mortarboard) fekete, négyszögletes, lófarok-szerű lifegő dísszel. Ezt nem hordja az ember minden nap, de a vizsgákra például igen, a vizsgák idején tele van a város egyenruhás diákokkal.
Az Oxfordi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet Horthy Miklós unokája, Horthy István (Sharif).

* * * * *

A Merton College-t 1260-ban alapította Walter de Merton kancellár, Rochester püspöke.
Nem tudni, a Merton-, a Balliol- vagy az Universuty College a legrégibb egyetem, az viszont tény, hogy a Merton rendelkezik a legrégibb, 1274-es alapszabállyal.A támogatási rendszernek köszönhetően a befolyt adományokból ösztöndíjjal tudták segíteni a rászorulók tanulmányait. A közel 750 éves épintézmény pénzügyi támogatása nem szűnt meg.
A csarnok a kollégium legrégebbi, eredeti formában fennmaradt része, de a csodálatos vasszerkezetű középkori ajtó is túlélte az újjáépítési erőfeszítéseket. A csarnokot ebédlőként használják, falait portrék borítják. Sajnos azonban csak ritkán látogatható. Szintén említésre méltó a régi könyvtár.
Az épület több része a viktoriánus stílusjegyeket hordozza.
A kertje is gyönyörű, van itt egy 17. század elején ültetett eperfa, egy napóra, és a régi nyári lak, mely ma zeneteremként funkcionál.

A Merton Kollégium kórusa is kiváló munkát végez, a 2007-ben létrehozott alapítvány pedig éenekeseket és zenetudósokat is támogat. A Tallis Scholars is itt működik.
Az intézmény diákjai jeleskednek az evezősportokban.

A Merton College 1980-óta női hallgatókat is fogad, és koedukált k ollégiuma is van. És állítólag itt a legjobb a menza.
Az intézmény tanára volt Tolkien is.

* * * * *

A Christ Church (Krisztus Egyháza) főiskola és katedrális. Nagyon híres a székesegyház kórusa, mely 12 férfiból, 16 8-13 éves fiúból és 2 orgonistából á ll. A kórusvezetők között volt a kiváló John Taverner, vagy nemrég a magyar Darlington István.1525-ben Wolsey bíboros (akinek köszönhető Hampton Court is) , a yorki érsek alapította meg a kollégiumot. A bíboros ízlésében ez úttal sem kell csalatkozni, gyönyörű épületről van szó.
Az ismert körülmények miatt (lsd. ampton Court-nél leírtak) 1532-től mint Henry VIII King's College neveztetett. Végül 1546-ben nyerte el ma is használatos nevét.
Egyedülálló abban a tekintetben, hogy egyszerre egyetemi templom és katedrális. Eredetileg Szent Frideswide Kolostorának temploma volt, majd később kibővítették. 1546 óta az oxfordi egyházmegye székesegyházaként használják.
A kollégium hagyományosan elitnek számít, 13 korábbi brit miniszterelnök itt koptatta az iskolapadot.
A Harry Potter ebédlői jeleneteit a kollégium éttermében vették fel, bár a látogatót óriási csalódásként fogja érinteni, hogy a terem lényegesen kisebb, mint a mozifilmben. (Ezen kívül más helyszíneken is forgattak a kollégiumban.)A gyönyörű teremben több díszítés utal az intézmény egykori tanárának, Lewi Carroll-nak vilgáhírű meséjének, az Alice Csodaországban szereplőire. Az intézmény bejáratánál látható az a szomorúfűz, mely alatt ülve több történetet írt meg Carroll, és Alice is e fa tövében találta meg a bejáratot Csodaországba.
A kollégium feje a dékán, akinek két helyettese a tudományos kérdésekért és az egyetemi fegyelemért felel. A már sokat emlegetett Sir Christopher Wren tervezte a híres kapu-tornyot.
Az evezős sportok mellet a krikett, a tenisz és a rögbi népszerű a hallgatók között.

* * * * *

A Magdalen College-t 1448-ban alapította Waynflete Winchester püspöke. Az alapító okirat értelmében a mai napig fiúiskolaként működik. Mivel az egik legszebb épületről van szó, a legtöbb látogatót vonzza. Ez annak is köszönhető, hogy a Cherwell folyó partján áll. Nagyon impozáns a Magdolna-torony is.A 16. században lett kialakítva parkja, melyben a mai napig tanyáznak szarvasok, a gyönyörű kertek, gyümölcsösök.
Tavasszal a kert lila-zöldben pompázik a kockás liliomtól, ami nem terem meg mindenütt.Egy ösvényen, az Addison's Walk-on tehetünk sétát, mely a folyóig vezet.
Az alapszabályban benne foglaltatik a kórus működtetése is.A kóristák napirendje 7:30-kor kezdődik egy kora reggeli iskola előtti gyakorlattal. Tanítás után péntek kivételével minden este van próba. Szombatonként délután, vasárnap reggel és este is foglalkozásuk van, így gyakran elfoglaltabbak, mint szüleik.
A kórus számos kollégium feladat ellátása mellett (iskolai- és társadalmi ünnepségeken működik közre) felvételeket is készít. A leghíresebb a Május Reggel ünnep, amikor is a harangtoronyban 6 madrigált adnak elő a diákok és városlakók nagy örömére.
A Magdalen College az első olyan intézmény az Egyesült Királyságban, ahol a gyermek-fejlődéstan tanulmányozásával kezdtek el foglalkozni.
Tanítványai között volt Oscar Wilde és az a John Betjeman, akinek nevéhez fűződik a St. Pankras épületének megmentése, tanárai közül pedi meg kell említeni C. S. Lewist.

* * * * *

A St John's College-t az a Sir Thomas White kereskedő alapította, akinek a szíve a kápolnában van eltemetve. A kollégium támogatására szerette volna megnyerni Mária királynőt.A főiskola ma a leggazdagabb az oxfordiak közül, ám kezdetben jóval kisebb volt, és pénzügyileg is rosszabbul állt.
I. Erzsébet
uralkodása alatt retorikát, görög nyelvet, dialektikát tanítottak, elsősorban a papi szolgálatot választók számára.
A St. John's volt az első oxfordi kollégium, amelynek saját televíziós állomása lett, melynek célja a közösségi szellem erősítése, a diákok tájékoztatása a kollégiumi életére vonatkozó rendelkezésekről, és lehetővé teszi a diákokfórum révén kreatív kifejezést.
Hallgatói között volt az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair
is.

* * * * *

Oxfordhoz három irodalmi alak köthető: Lewis Caroll, J. R. R. Tolkien és C. S. Lewis.

Charles Lutwidge Dodgson
(1832-1898), írói álnevén Lewis Carroll angol író és költő, matematikus, anglikán pap és fényképész. Matematikusként csaknem 30 évig tanított Oxfordban. Két könyvet írt logikai játékokról, versei mellett legismertebb írásai a gyermekirodalom klasszikusai, az Alice Csodaországban (1865) és az Alice Tükörországban (1872).

Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is. És sokan nem tudják, de szinte minden szereplő valós személyről van mintázva, akiket a korabeli (oxfordi) olvasók könnyedén beazonosíthattak.
Carroll gátlásos személyiség lehetett, rettenetes dadogását soha életében nem tudta teljesen leküzdeni. Állítólag csak amikor a gyerekeknek mesélt, "felejtett el" dadogni. Ilyenkor csak mesélt és közben tollrajz illusztrációkkal színesítette a történeteket.
A Christ Church kollégiumban több tanár lkott, mint Carroll, vagy a dékán, Henry George Liddell és családja. Lidellék 3 kislánya, Alice, Lorina és Edith egyedüli gyermekként éltek a kollégiumban, ami valószínűleg nyomasztó lehetett a kis hölgyeknek.
Érthető, hogy a lányok imádták, ha a tanár mesélt nekik. És a gyerekeknek úgy tűnt, Carroll történeteinek száma végtelen.
Amikor Carroll egy Trinity College-beli kollégájával együtt evezős túrára vitte a három testvért 1862 tavaszán, akkor született meg Alice története, aki a nyúlüregbe mászva először apróvá zsugorodott, utána meg 9 lábnyira nőtt.
Az új mese folytatását sírca követelte Alice Liddell, amit nemsokára meg is kapott írásban.
Nemsokára Henry Kingsley regényíró meglátogatta a dékánt, és beleolvasott a kéziratba. Nem ismerte a szerzőt, de üzenetet hagyott számára, hogy az írást ki kellene a datnia.
Carroll habozott, és kikérte barátja, George Macdonald véleményét is. A gyermekkönyvíró kisfiának olvasta fel a mesét, akinek állítólag az volt a véleménye, hogy ebből hatvanezer kötet kellene kiadni.
Carroll felbátorodott, átdolgozta a kéziratot. Az illusztrációk elkészíté sére John Tennielt kérte fel. Ekkor találta ki írói álnevét is, mégpedig úgy, hogy keresztnevét először latinra fordította, majd azt "vissza angolosította".
Érdekes, hogy bár a regény 1865 karácsonyán jelent meg, 1866 szerepelt rajta, ugyanis az első kiadás hibás volt, és újra kellett nyomtatni.
A siker eredménye volt a folytatás, ami még népszerűbb lett, még a szerző életében.
(A meséből a Disney Stúdió is készített rajzfilmet.)

A Liddell családdal való barátság azonban hamarost megromlott. Óriási botrányok voltak a matematikus-író életében, melyeket ma is szemérmes hallgatás övez. A viktoriánus korszellem úgy tett, mintha nem értené Carroll vonzalmát a fejletlen gyermeklányok iránt.
Még életében perbe fogták, miután gyermekekről készült fotói egy kiállításon megjelentek. Carroll gyakran vett rá nevelőnőket, hogy a rájuk bízott hét-tizenkét éves lánykákról aktfelvételeket készíthessen. Alice-ről is készültek fotók (lásd lent).A pedofília mellett drogfogyasztással is megvádolták.
A kíváncsi kislány, Alice bátor helytállása Csodaország különös szabályokkal és szereplőkkel telezsúfolt világában sokakat megihletett. Nemcsak a gyerekek, az irodalom és művészetek, hanem a természettudományok művelői között is sok kedvelője akad, amit számos tudományos elnevezés és ismeretterjesztő munka is alátámaszt: például a vörös királynő hipotézis az etológiában, az Alice Csodaországban szindróma az orvostudományban, Martin Gardner matematikai és egyéb vonatkozású jegyzetekkel ellátott Alice-könyvei.

Az evolúcióval foglalkozó biológusok megszállottan keresik az okát, hogy mi hozta létre az ivaros szaporodást, és miért van rá szükség?
Az egyik legismertebb elméletet, amely kísérletet tesz a túlzott szexuális aktivitás megmagyarázására, Vörös Királynőnek hívják. Nevét az Alice Tükörországban egyik szereplőjéről kapta, aki azt tanácsolja Alice-nek, ahhoz, hogy egy helyben tudjon maradni, szaladjon, amilyen gyorsan csak tud. Az elmélet szerint a szervezetnek folyamatosan fejlődnie kell és újabb genetikai kombinációkat kell befogadnia, hogy túljárhasson a kórokozók eszén.
A Vörös Királynő elmélet azonban nem tudja megmagyarázni, hogy az élőlények miért nem érik be minimális ivaros szaporodással.

* * * * *

John Ronald Reuel Tolkien (1892-1973) Dél-afrikai születésű professzor, író és költő.
A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit szerzőjeként ismerik. Ezen művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként.Tolkien gyermekkora nagy részét az angliai Birminghamben töltötte, majd Oxford-ban tanult. Bár anglikán családból származik, hamar áttért a római katolikus hitre. Írásaiban is megjelenik a keresztény értékrend és szimbolizmus. Meggyőződéses hitének szerepe volt abban, hogy C. S. Lewis később áttért a keresztény hitre.
Élete első és legnagyobb szerelmétől, a szintén elárvult Edith Brattet-től gyámja eltiltotta. Három év múlva azonban a felnőttkorúvá érett férfi feleségül vette a nőt.
Fiatalon fordult érdeklődése a nyelvek irányába. Az olyan antik vagy ősi eredetű nyelvek, mint a latin, az ógörög, a welszi, a gót, az óskandináv, az óangol, a finn tanulmányozása mellett oxfordi évei alatt megkezdte mesterséges nyelveinek kidolgozását. A tünde nyelv megalkotása szinte befejezett volt erre az időre, sőt, a tündék, orkok is megjelentek verseiben. Tolkien rengeteg nyeéven beszélt, az óangol és kelta mellett franciául, spanyolul és germán nyelveken is.
Tolkien az I. világháború idején még egyetemistaként csatlakozott a brit hadsereghez, ahol a legtöbbször kitüntetett egységében szolgált. Szemtanúja volt rengeteg bajtársa, köztük közeli barátai halálának, sőt ő maga is kórházba került. Lábadozása idején kezdte el írni mitológián és népköltészeten alapuló történeteit. Munkásságát nagyban befolyásolta a háború, a képzelet segítségével próbált elmenekülni a gyárak, gépek, fegyverek és bombák huszadik századából.
A világháború után részt vett az oxfordi New English Dictionary (Új Angol Szótár) készítésében, majd a leeds-i egyetemen vállalt munkát. 1925-ben azonban visszatért Oxfordba a Merton College-ba az angolszász nyelv professzoraként, ahol nyugdíjas koráig dolgozott.
Oxfordban halt meg, és itt is temették el.Tolkien sosem gondolta, hogy történetei ekkora népszerűségre tesznek szert.
A hobbit című könyvét kifejezetten gyermekei szórakoztatására írt. 1954-'55-ben jelent meg leghíresebb műve, A Gyűrűk Ura, melyet csaknem 10 éven keresztül írt meg, és a 20. század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett.
Tolkien a mai napig nagy hatással van a fantasyirodalomra, mely A Gyűrűk Ura sikere után nőtt föl igazán.

* * * * *

Clive Staples Lewis (1898-1963) ír születésű író, irodalomtörténész, gondolkodó.A „Jack” becenevű kisfiú több angliai iskolában tanult (pl. Oxfordban is) kiváló eredménnyel.
Életére és munkásságára hatással volt, hogy 1913 körül elhagyta keresztény hitét, jó pár évvel teista lett, végül '31-ben visszatért a kereszténységhez. (Ez azért kiemelendő tény, mert még a Narnia történetek is tele vannak bibliai utalásokkal. Emellett rengeteg vallási témájú alkotása ismert.)
"1929 húsvét utáni időszakában beadtam a derekam, s talán mint olyan valaki, aki egész Angliában a legkedvetlenebbül és a leginkább vonakodva tért meg, elismertem, hogy az Isten – Isten."
1925-'54-között Oxford-ban, '54-től Cambridge-ben dolgozott tanárként. Utóbbiban már mint a középkori és reneszánsz irodalom professzorakén t tartották számon. Kiváló és népszerű előadó és egyedülálló tehetséges keresztény író volt, tanítványai a rajongásig imádták.T
öbb népszerű írása mellett (Keresztény vagyok!, A szeretet négy arca) a gyerekek számára írt fantasy-jait kell megemlíteni, azok közül is a Narnia krónikái-t.
1963-ban halt meg oxfordi otthonában.
A Disney Stúdió dolgozta fel a Narnia krónikái regényciklusból Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, majd a Caspian herceg c. köteteket.
Az első mozifilmben a Pevensie testvérek, Lucy, Edmund, Susan és Peter a második világháború alatt a bombázások elől Londonból vidékre menekül, ahol egy furcsa professzor kastélyában lelnek menedékre.
Egyik nap a kastély egy félreeső szobájában egy öreg szekrényre bukkannak, ami egy másik világba röpíti őket. A Narnia nevű csodaországot különféle lények: törpék, faunok, kentaurok, óriások és beszélő állatok népesítik be, de a békés földet örök télre kárhoztatta a gonosz jégtündér, Jadis átka. Narnia nemes lelkű és titokzatos uralkodója, a hatalmas oroszlán Aslan oldalán a gyerekek felveszik a harcot Jadis ellen, hogy kiszabadítsák Narniát a jég és fagy fogságából...

* * * * *

A Sas és a gyermek (Eagle and Child) egy 1650 körül épülhetett pub, amely a St. John's College tulajdonában van. Eredetileg az University College alapítványé volt, míg igen borsos áron túl nem adtak rajta.Az Inklings írói egyesület törzshelye volt, melynek Tolkien és C.S. Lewis is tagja volt. Ők 1939-'62 között rendszeresen együtt ebédeltek péntekenként, az ú.n. Rabbit Room-ban. Az ivó állításával ellentétben azonban kézirataik olvasásával soha nem töltötték itt az időt.
A kocsma neve arra a történetre utalhat, amikor egy nemes születésű gyermeket találnak egy sas fészkében.
Ábrázolása erőst hasonlít Ganymede mítoszára is.
Ganümédész a gyönyörű trójai ifjú apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdõs lankáin, amikor Zeusz elbűvölve rendkívüli szépségétõl, sas képében (vagy egy sast küldve érte) elragadta, felvitte az Olümposzra, s megtette égi pohárnokának. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek.

* * * * *

A város középpontja a Carfax Tower. A 74 láb magas 13. századi torony tetejéről pompás kilátás nyílik a városra.A Covered Market fedett piaca a turisták számára is izgalmas vásárlási lehetőséget nyújt, ahol a Ben's Cookies boltban finom amerikai süteményeket lehet venni. Az épület a 18. században épült.
Csónakázási lehetőség nyílik a Temzén vagy a Cherwell-en.
A Museum of Natural History-ban őrzik az oxfordi dodó maradványait. Ez a mauriciuszi faj a 17. században halt ki, kimutathatóan az embernek "köszönhetően". A 19. században már mint egy mítosz-lényre tekintettek rá, és hogy a veszélyeztetett fajok jelképévé vált, vagy hogy bekerült a köztudatba, nagy szerepe van az Alice Csodaországban történetnek, melyben a dodó maga a dadogó szerző.Az oxfordi Városházát Henry T. Hare építette, melyet VII. Edward adott át 1897-ben.
Oxfrodban született Emma Watson, a Harry Potter filmek Herminá-ja, és szintén oxfordi illetőségű a Radiohead zenekar.

2009. március 8., vasárnap

Albioni levelek XLII.*

Lord Mayor's Show 2008

Egyik nagy adósságom a főpolgármesteri parádé beszámolója, amire november 8-án került sor.
A 2009. évben november 14-én rendezik meg, és sokat mondó a beharangozója: See you next year! (and sorry about the rain). Szóval a legutóbbi erősen csapadékos volt, én többször bőrig áztam.

A főpolgármesteri felvonulás története 1535-ig nyúlik vissza. Eredetileg október 29., majd november 9. volt az ünnepség napja, de 1959-óta minden év novemberének második szombatján tartják meg.
A show a City-ben kerül megrendezésre, London történelmi központjában, a mai pénzügyi centrumban.
A felvonulás pompázatos hagyományőrzés és őrületes farsangi maszkabál egyben. Egy időben a Temzén egy uszályon is haladt a menet, manapság a főpolgármester az 1757-ben készített Lord Mayor's Coach-on közlekedik, a lovagok pedig lóháton.
A parádén hagyományosan részt vesznek nagytiszteletű céhek, zenekarok, rajtuk kívül karitatív szervezetek, alapítványok is képviseltetik magukat (a legutóbbian a Lions Club tagjai egytől egyig Mikulásnak öltöztek). De láthattunk lengyel csoportot is (már említettem, rengeteg Polish él az angol fővárosban).A menet a Guildhall-tól indul, mely a régi szegénynegyedben áll. A Szent Pál Székesegyház érintése után érkeznek a bíróság épületéhez. A Royal Courts of Justice épületében a főpolgármester esküt tesz, majd visszaindul a tömeg.
Az ünnepség este tűzijűtékkal zárul.

* * * * *

Ebben az időszakban lett divat, hogy tömegesen viseltek emberek pipacs-kitűzőt.
A jelek szerint az angolok alapítvány-támogatási kedve jobb, mint a magyaroké, a piros virág ugyanis az Angol Légió alapítványának támogatóinak jár.Azért "poppy", azaz pipacs, mert 1918-ban, amikor véget ért az I. világháború, a véres csatatereken a pipacs volt az egyetlen, ami termett. A remény és az áldozat szimbólumává vált a növény.
Egyébként egy három évvel ezelőtti cikk szerint A Balkánról és a volt Szovjetunió tagországaiból a francia idegenlégióba érkezett fiatalok minden szempontból edzettebbek angliai társaiknál, akik nem tudnak megfelelni a légió szigorú követelményeinek, puhányokká tette őket a sör, a televízió és a fegyelmezetlenség.
(Igen, péntek-szombat esténként a pub-ok tele vannak angolokkal, akik jócskán leisszák magukat. Ugyanakkor irtó nagy napközi forgalmuk is van, hiszen az angolok nem sok időt pazarolnak a főzésre, és még a múzeumok büféi is állandó teltházzal működnek a weekendeken, ahol megebédel a család.)

* * * * *

Szintén november környékétől a gazdasági világválság tényként van jelen az emberek életében.
Számomra irtó vicces volt, hogy a kinti szocialisták rengeteg szórólappal, kicsi plakátokkal tudatták mindenkivel: Marxnak igenis igaza volt!
Sajnos angol plakátot így utólag már nem találtam, de ez az amerikai is megteszi.Egyrészt az alapgondolat náluk is ugyanaz (Marx: Én megmondtam!), másrészt azért érezhető némi csúsztatás az egszben.
A gazdasági világválság kint is érezhető, sok embert elbocsátottak a munkájából, azért némi áremelkedés is volt, ugyanakkor a banki kölcsönök-, vagy például lakásbérleti díjak terén kifejezetten kedvező időszak a mostani.

2008. október 7., kedd

Albioni levelek XXVI.

Nyelvtanulás

Ha hosszabb ideig tartózkodik valaki Londonban, ezernyi nyelviskolába beiratkozhat tanulni.
Nos, állítólag léteznek ingyenes nyelviskolák, de megszűnőben a műfaj.
Az egyetemeken kívül is rengeteg suli létezik.
Az Oxford Streeten például egymást érik, de ezeknek nagyon rossz hírük van. Állítólag nem túl jók, és bár elképesztően olcsók, előre fel kell iratkozni, ráadásul érkezési sorrendben lehet beülni az órákra, szóval eléggé akotikusan működik.

A legtöbb nyelviskolában (fizetés terhe mellett) nyelvvizsgát is lehet tenni.
Ha munkát akarunk vállalni, ennek nincs igazán jelentősége...

Én több iskolát kipróbáltam már, szerintem nagyon fontos (és hasznos), ha a kinti munka mellett tanul is az ember.
Az alábbi teszteket ott kaptam. Sok információval szolgáltatnak Angliáról és az angolokról:

* * * * * * * * * *

The city of London has existed for almost 2 000 years. Romans built the small town of "Londinium" in about AD 47, shortly after they invaded Britain.

The British parliament building is in the centre of London, by the river Thames. The famous Big Ben clock tower is part of the building.
With an area of more than 1 500 square kilometres and about eight million people, London is one of the biggest cities in Europe.

London's underground train system is the oldest in the world, and probably has the most famous map. There are eleven different lines, and 268 stations.
In 2012, London is going to host the Olympic Games for the third time. The other times were in 1908 and 1948. No other city has hosted the event more than twice.

London is perhaps the most cosmopolitan city in the world. Almost 2,3 million of the city's people were born abroad, and Londoners speak a total of more than 300 different languages.

London has five international airports. The biggest, Heathrow, which is about 25 km west of the city centre, now has five terminals and is one of the busiest airports in the world.

London is a good place if you like pubs, as there are about 3 800 of them. However, many of them close at 11 pm, so is isn't always easy to find a public place to socialise after that time.

There are more than a hundred parks in London, including two very big ones, Hyde Park and Regent's Park, in the middle of the city.

The West End of London has a huge number of shops. It contains Europe's busiest shopping street, Oxford Street, and also one of the world's most famous department stores, Harrods.

* * * * * * * * * *

The British and sport

"A game like cricket... goes on for three days and never seems to start..."
Bill Bryson, Notes from a Small Island

How much do you know about sport in Britain?
Answer these questions:

1. Which sport do British people most enjoy watching on TV?
a, cricket b, football c, swimming

2. Which sport do Brotosh people most enjoy doing?
a, running b, swimming c, walking

3. What sport is played at Wimbledon?
a, tennis b, football c, cricket

4. What sport is played at Lord's in North London?
a, football b, cricket c, tennis

5. At what time of year does Wimbledon take place?
a, Christmas b, autumn c, summer

6. Where is Wembley?
a, London b, Scotland c, Wales

7. How many people are there in a cricket team?
a, ten b, eleven c, eight

8. What kind of animals run in the Grand National?
a, dogs b, horses c, none

9. Which universities are in the Boat Race?
a, London and Oxford b, Edinburgh and London c, Oxford and Cambridge

10. Where was the 2002 Commonwealth Games take plece?
a, London b, Manchester c, Edinburgh

Válaszok:
1b, 2c, 3a, 4b, 5c, 6a, 7b, 8b, 9c, 10b

* * * * * * * * * *


The Royal Family
How much do you know about the British royal family?
Answer these questions.

1. What is the name of the present royal family?
a, Stuart b, Windsor c, Tudor

2. When did Queen Elisabeth II become Queen?
a, 1945 b, 1952 c, 1960

3. Who was her father?
a, George VI b, Henry VIII c, Prince Philip

4. What is the name of the Queen's younger sister?
a, Margaret b, Anne c, Mary

5. Which of these children of the Queen is NOT divorced?
a, Princess Anne b, Prince Andrew c, Pronce Edward

6. Which of these places is NOT used as a royal home?
a, Buckingham Palace b, Balmoral c, the Houses of Parliament

7. What are the Queen's favourite animals?
a, birds b, cats c, horses

8. Who was once part of the British team in the Olympic Games?
a, Prince Philip b, Prince Charles c, Princess Anne

9. How old was Princess Diana when she married?
a, 25 b, 19 c, 21

10. Which city did Princess Diana die in?
a, London b, Paris c, Rome

11. Who was Sarah Ferguson married to?
a, Prince Andrew b, Pronce Philip c, Prince Charles

Válaszok: 1b, 2b, 3a, 4a, 5c, 6c, 7c, 8c, 9b, 10b, 11a