Albioni levelek LIII*

Tower

A több erődített részből álló középkori épületegyüttes a Temze partján áll. A folyó és a Tower között a Tower Wharf sétány található, ahonnan jó kilátás nyílik többek között a szemközti parton levő városházára és a HMS Belfast nevű múzeumhajóra.

A Tower az idők során volt erődítmény, fegyverraktár, királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is. I. Jakab király volt az utolsó uralkodó, aki még itt lakott, ám még halála után is megmaradt a szokás, miszerint az uralkodó a Towerben töltötte a koronázása előtti éjszakát és innen vitték díszkísérettel a Westminsterbe.

Egyes írók (mint Shakespeare is) azt állították, hogy Julius Caesar építtette, és az elkészítéséhez használt meszet vadállatok vérével oltották. Ez azonban csak mesebeszéd.

A Towert 1078-ban alapították, amikor Hódító Vilmos elrendelte a Fehér Torony építését a városfal délkeleti sarkánál, városvédelmi okokból. Vilmos külön erre a célra Franciaországból hozatta a köveket, és építészként Gundulphot, rochesteri püspökét nevezte ki.

A 12. században Oroszlánszívű (I.) Richárd fallal és vizesárokkal vette körül a Fehér Tornyot.

* * * * *

I. "Oroszlánszívű" Richárd (1157-1199) apja halála után 32 évesen lett Anglia királya. Első intézkedései közé tartozott, hogy kiszabadította anyját, Aquitániai Eleonórát Winchester-beli börtönéből. Bűne az volt, hogy segítette fiai harcát apjuk ellen. Hja kérem, zavaros idők...Richard tíz évig volt uralkodó, de mindössze fél évet töltött csak Angliában.

A fentiekből is kitűnik, hogy Richard harcos volt, méghozzá ünnepelt harcos, akit a lovagi erény megtestesítőjeként tiszteltek. Mindenki véleménye szerint ideális királynak való herceg öccsével, a kapzsi és hatalomvágyó Jánossal szemben. Természetesen a testvér több alkalommal tett kísérletet a hatalom átvételére. De talán a legjobb alkalomnak 1190 júliusa ígérkezett, amikor is Richard 100 hajóval és 8000 emberrel elindult a Szentföldre és országának kormányzását Jánosra hagyta.
A III. keresztes hadjárat kudarcokkal indult, mert az egyik szövetséges I. Barbarossa Frigyes német-római császár útközben Antiochában belefulladt egy folyóba. A másik uralkodó, II. Fülöp Ágost pedig bár kitűnő egészségben elérte a Szentföldet, betegségre hivatkozva visszatért Európába. Így a hadjáratot lényegében I. Richárdnak kellett vezetnie.Az angol mikor 1191-ben megérkezett Akkon kikötőjébe, súlyosan megbetegedett. Ellenfele, a muzulmánok vezetője, Szaladin Egyiptom és Szíria szultánja egy tál gyümölcsöt küldött a beteg Richárdnak, hogy felépüljön. Valóban hamarosan jobban lett, és megostromolta Akkont. A sikeres ortrom után érdemelte ki az "Oroszlánszívű" jelzőt.A következő nagy csatára Jaffánál került sor, de végül itt is sikert aratott Richard. Az addigi szokásokkal ellentétben 3500 arab foglyukat kivégeztette, mert Szaladin nem volt hajlandó kiváltani őket a keresztesek legfőbb ereklyéjének, Jézus keresztjének darabját, amit 1187-ben Jeruzsálem bevételekor megszerzett.
Bár a keresztesek több győzelmet is arattak, és Jeruzsálemet is bevették, birtokba már nem tudták venni. Richard megbetegedett, és seregeivel hazaindult.
Richárdnak volt egy afférja a Szentföldön egy bizonyos Lipót oszták herceggel. Richard lehajíttatta egy várról a Babenbergek zászlaját, mondván, hogy egy osztrák hercegi család zászlaja alacsonyabb rendű, mintsem az övével egyhelyütt lobogjon. A lovag bosszút esküdött ellene.
És ez a sors: Richárd hajótörést szenvedett Velencénél, így szárazföldön kellett hazamennie. Ám Bécsben összetalálkozott a két haragos, és Lipót herceg börtönbe vetette az angol királyt. (A legenda szerint arról ismerte fel a konyhai segédnek öltözött Richárdot, hogy az elfelejtette levenni gyűrűit.) Innen az angol a német-római császár, VI. Henrik fogságába került.
Henrik horribilis összeget kért cserébe I. Richárdért. Kiváltása sok mindenki érdekében állt:
- a király öccse a visszavásárlással a hatalmat is megvette volna egyben.
- II. Fülöp Ágostnak lehetősége nyílt volna kizsarolni a franciaországi angol birtokokat.
Bár az öccs 1194-ben kifizette a váltságdíjat, Richard visszatérvén minden hatalmától megfosztotta.Utána Aquitába vette útját, hogy harcoljon a franciák ellen.
Halála is jól példázza, miért tekintették igazi livag-királynak. A Limousin-i chalus-i vár ostrománál egy lovag nyilával eltalálta, ez okozta Richárd életének végét. De halála előtt a király megjutalmazta az őt megsebesítő lovagot, és elengedte fogságából (ugyanis időközben az angolok bevették a várat).
A királyt a Fontevraud-i apátságban temették el családja mellé, szívét azonban kérésére a roueni katedrálisban helyezték el egy zárt ezüstdobozban.
A trubadúr király dalai a mai napig ismeretesek.

* * * * *

A Tower erődítési munkáit I. Edward fejezte be.
A 13. században a Towerben királyi állatkertet létesítettek, valószínűleg Földnélküli János idején. Az állatokat az I. Henrik által 1125-ben alapított Oxford melletti állatkertből hozhatták át. 1264-ben oroszlánokat költöztettek a nyugati főbejárat melleti toronyba, innen a torony ma is ismeretes Lion Tower neve.
I. Erzsébet idején az állatkertet alkalmanként megnyitották a nagyközönség számára is.
1804-től az állatkert már rendszeresen látogatható lett. Az állatokat később az új, Regent's Park melletti állatkertbe költöztették át, részben gazdasági okokból, részben az állatok jóléte miatt. Röviddel ezután lebontották az Oroszlán-tornyot is, de az Oroszlán-kapu megmaradt.
Ha már az állatoknál tartunk, évszázadok óta legalább hat (jelenleg nyolc) holló lakozik a Towerban. II. Károly elrendelte ugyan az elköltöztetésüket, erre azonban nem került sor, mert a legenda szerint ha a hollók elhagyják a Towert, elpusztul az egész birodalom. (Bár 1946-ban egy rövid időre elköltöztették a szárnyasokat, és 2006-ban a madárinfluenza miatt karanténba elzárták őket.) Ennek fényében ma is szabadon közlekedhetnek a Tower udvarán. (Azt nem mondanám, hogy szabadon repülhetnek, hiszen szárnyaikat megkurtítják, hogy mindig ott maradjanak.)
Köztudomású, hogy sokak utolsó útja ide vezetett. Az alsóbb osztályokból származó bűnözőket rendszerint a Toweren kívüli nyilvános vesztőhelyek egyikén végezték ki. A nemeseket azonban, különösképpen a nőket, egyes esetekben a Toweren belül, a nyilvánosság kizárásával fejezték le. VIII. Henrik három felesége is itt lehellte ki lelkét.
Úgy tartják, Boleyn Anna királynő, akit 1536-ban fejeztek le férje elleni árulás vádjával, néha a torony körül sétál, hóna alatt a levágott fejével.
A későbbi korokban is használták alkalmanként börtönként. Rudolf Hess, Hitler követe is raboskodott itt pár napig.
Noha a királyi család már nem lakik itt (ne tévesszen meg senkit ez a kép, az épület minden kétséget kizáróan tökéletesen szürke!), a Tower hivatalosan királyi rezidencia maradt, így állandó őrsége van – ugyanaz az egység, amely a királynő testőrségét is adja a Buckingham Palace-nál.
A Tower ma leginkább turista látványosság. Maguk az épületek mellett további érdeklődésre tartanak számot a brit koronaékszerek (Waterloo Barracks), a királyi fegyvergyűjtemény, és a római erőd falmaradványai.
Az őrök, akiket Yeomen Warder-nek, vagy Beefeater-nek (marhahúsevő) neveznek, egyben idegenvezetők is és maguk is turistalátványosságnak számítanak. Az őrök minden este végrehajtják a Kulcsok Szertartását és a tornyot bezárják éjszakára.

A koronaékszereket 1303-óta tartják a Towerben, miután ellopták őket a Westminster-apátságból. Úgy tartják, hogy rövid időn belül az összes vagy majdnem az összes előkerült. II. Károly koronázása után elzárták őket, és díj fizetése ellenében lehetett megnézni. Ennek akkor lett vége, amikor Thomas Blood megkötözte az őrt, és ellopta a koronaékszereket. Azóta az ékszereket a Jewel House-nak nevezett részben őrzik, fegyveres őrökkel.A koronázási ékszereket a koronázási ceremónián és egyéb állami feladatok ellátásakor viseli az uralkodó. Többek között a következő tárgyakat értjük alatta: 2 korona (a felső a királynőé, az alsó a királyé), 2 jogar (az egyiket egy kereszt, a másikat a szentléleket szimbolizáló galamb díszíti), országalma (3. sz.), 5 kard, gyűrű (4. sz.), sarkantyúk, koronázási palástok, karperecek (6. sz.).

* * * * *

A Towerről nevezték el az 1894-ben épült szomszédos hidat, a Tower Bridge-t, amely azonban történelmileg és funkciójában egyaránt független tőle. Neogótikus tornyai és felnyitható hídszakasza miatt London egyik szimbólumává vált.A 19. század végén szükségessé vált Londonban egy újabb közlekedési kapcsolat létesítése a Temze felett, mely a tengerhez közelebb helyezkedik el, és ami biztosítja a legnagyobb tengeri hajók áthaladásának lehetőségét is. Ez az előírás vezetett a felnyitható középső nyíláshoz, ahol a középső nyílást egy kétszárnyú billenőhíd alkotja. Mivel a Tower mellett építették meg, megjelenését is hozzá igazították. Építését 1886-ban kezdték és 1894-ben fejezték be.A két tornyot a vízszint felett 42-44 méter magasságban egy-egy gyaloghíd is összeköti, amik a teherhordó szerkezeti funkció mellett lehetővé teszik, hogy a gyalogosok akkor is átjuthassanak a hídon, amikor az éppen felnyitott állapotban van.
Megjelenését építése idején és a későbbiekben is sokat kritizálták. A masszív kőburkolatú tornyokat, a függesztő láncokat utánzó sarló alakú rácsos tartót többször próbálták lecseréltetni a kornak megfelelő karcsú, modern anyagokat használó szerkezetre, de ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel, és az 1980-as években a hidat végül műemlékké nyilvánították.
A hídban egy múzeum is működik, melet 6 fontért lehet megtekinteni.

Albioni levelek LII*

Regents Park

A 487 hektáros terület a londoni királyi parkok egyike, mely a helyiek között egyben a legszebb is.
Egyik bejárata szinte a Baker Street-i Sherlock Holmes Museum szomszédságában áll, így a Baker Street-i metró megállótól kis sétával közelíthető meg, de saját megállóval is rendelkezik.A hajdanán Marylebone Parkként ismert területen VIII. Henrik uralkodásától kezdve évszázadokig királyi vadaspark volt.
1811-ben a régensherceg (a későbbi IV. György király) John Nasht bízta meg, hogy a terület arculatát átrendezze. Nash a parkba kerteket, tavat, csatornákat, 56 villát és régenshercegi palotát álmodott, és bár tervei csak részben valósultak meg, mégis az ő nevéhez fűződik a park jelenlegi arculatának kialakítása. A parkot 1835-ben IV. György nyitotta meg a nagyközönség előtt, igaz akkoriban csupán heti két napra.
Az 1930-as években épült Winfield Ház jelenleg az USA nagykövetének rezidenciája.
Szintén ekkor alakították ki a Queen Mary's Gardens részt, mely a park legvédettebb része. Közel 400 fajtájú 30.000 rózsatő található itt.Jó angol szokásnak megfelelően sokan piknikeznek is itt, pihennek a nyugágyakban, vagy csónakáznak a tavon, mely felett kis hidak ívelnek át.2005-ben nyitotta meg a királynő a Hub-ot (Középpontot), amely egy multifunkciós sportközpont (elképesztő mennyiségű sportolási lehetőséggel, öltözőkkel).
A Regent's College felsőfokú oktatási intézmények konzorciuma mellettb két Nash-tervezte villa is áll itt, a St. John's Lodge és a The Holme (lent), melyek jelenleg magánrezidenciák.

Albioni levelek XLVII.*

Oxford

A Londontól 90 km-re Észak-nyugatra található, 134.248 lakosú "Álomváros"-t a Temze szeli ketté.
Először az angolszászok foglalták el, ekkor valószínűleg Oxenaforda volt a település neve.

* * * * *

A 8. században Szent Frideswide alapított itt apácazárdát. (Szent Frideswide a város és az egyetem védőszentje.)
Frideswide 650 körül született angol-szász hercegnő. A mélyen vallásos lány szüzességi fogadalmat tett, és amikor Algar király feleségül kérte, egy közeli erdőbe menekült két nőtársával, hogy betarthassa Krisztusnak tett fogadalmát. Három évig éltek remete életet, míg végül a kitartó vőlegény-jelölt rájuk talált. Ekkor viszont az ifjú váratlanul megvakult. A hercegnőnek megesett a szíve az erőszakos kérőn, és meggyógyította a fiatal királyt.

* * * * *

Oxford első írásos említése a 912-ben kiadott Anglo-Saxon Chronicle-ben (Angolszász Krónikában) olvasható.

A krónika az óangol korszak legterjedelmesebb prózai munkája, egy ország saját nyelven írott, összefüggő nemzeti történetének legkorábbi példája.
A 9. században Alfréd király uralkodása alatt állították össze a korábbi történeti feljegyzésekből. Ettől kezdve királyi parancsra egyes angliai kolostorokban rendszeresen hozzáírtak. Helyt kaptak benne a királyi udvartól kapott, országos jelentőségű események leírásai és a kolostori történések lejegyzései, de 7 óangol költemény is szerepel benne.
A legutolsó bejegyzés 1154-ben kelt.

* * * * *

Cambridge a 10. században fontos katonai határváros volt. A dánok számos alkalommal megtámadták a települést ebben az időben.

A város a legrégibb angol nyelvterületen alapított egyetem, az University of Oxford otthona. Az egyetem első említése egy 12. századi feljegyzésben található.
Az egyetem legrégebbi részei a University College (1249), a Balliol (1263) és a Merton (1264). Az új intézményeket az egyház abban a reményben támogatta, hogy össze tudják egyeztetni a görög filozófusok és a keresztény teológia tanításait.
A kapcsolat az egyetem és a város között nem volt mindig felhőtlen, jó néhány hallgatót megöltek 1355-ben a Szent Skolasztika napi lázadáskor.

Az angol polgárháború idején, 1642-ben Oxford adott otthont I. Károly udvarának, miután a királyt kiűzték Londonból.

A 20. század elejére a város gyors iparosodásnak indult, elsősorban a nyomdaipar fejlődésének köszönhető. Másrészt szintén a '20-as években William Morris megalapította Cowley-ben (az egyik külvárosban) a Morris Motor Company-t, ahol manapság a BMW MINI-k készülnek. Oxford két részre szakadt. Az egyik a Magdalen Bridge-től nyugatra található egyetemváros, ahol minden május 1-jén a diákok a Cherwell-be ugranak, a másik rész pedig az autók városa, keletre. Innét ered az a szellemes megjegyzés, miszerint Oxford Cowley jobb partja.
A bevándorlók megjelenésével az autógyárakban és az egyetemen tanuló külföldi diákokkal a településnek multikulturális hangulata van. Lakosainak 19,3%-a az országon kívül született. 23,2% valamelyik etnikai kisebbséghez tartozik, s 12,9% nem fehér. Ez látszik a sok báron, kávézón, éttermen, klubbon, kisebbségi boltokon és gyorséttermi részeken.

* * * * *

Az Oxfordi Egyetem (University of Oxford) az angol nyelvterület legrégibb egyeteme.
Anglia két legrégebbi és leghíresebb egyeteme Angliának Oxford-ban és Cambridge-ben , emiatt a versengésüknek hosszú története van.
Alapításának éve nem ismert, de 1096-ban már biztosan folyt itt oktatás. Miután pedig II. Henrik 1167-ben megtiltotta az angol hallgatóknak, hogy külföldre járjanak egyetemre, Oxford gyors fejlődésnek indult.
Itt tanult Walter de Merton, Anglia későbbi lordkancellárja, Rochester püspöke, aki később megalapította a Merton College-ot az Oxfordi Egyetemen.
Az egyetemi és diákélet nagy tradíciókkal rendelkezik. Mindenkinek van egyenruhája, ami az akadémiai rangtól függ.
A jellegzetes oxfordi kalap (mortarboard) fekete, négyszögletes, lófarok-szerű lifegő dísszel. Ezt nem hordja az ember minden nap, de a vizsgákra például igen, a vizsgák idején tele van a város egyenruhás diákokkal.
Az Oxfordi Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet Horthy Miklós unokája, Horthy István (Sharif).

* * * * *

A Merton College-t 1260-ban alapította Walter de Merton kancellár, Rochester püspöke.
Nem tudni, a Merton-, a Balliol- vagy az Universuty College a legrégibb egyetem, az viszont tény, hogy a Merton rendelkezik a legrégibb, 1274-es alapszabállyal.A támogatási rendszernek köszönhetően a befolyt adományokból ösztöndíjjal tudták segíteni a rászorulók tanulmányait. A közel 750 éves épintézmény pénzügyi támogatása nem szűnt meg.
A csarnok a kollégium legrégebbi, eredeti formában fennmaradt része, de a csodálatos vasszerkezetű középkori ajtó is túlélte az újjáépítési erőfeszítéseket. A csarnokot ebédlőként használják, falait portrék borítják. Sajnos azonban csak ritkán látogatható. Szintén említésre méltó a régi könyvtár.
Az épület több része a viktoriánus stílusjegyeket hordozza.
A kertje is gyönyörű, van itt egy 17. század elején ültetett eperfa, egy napóra, és a régi nyári lak, mely ma zeneteremként funkcionál.
A Merton Kollégium kórusa is kiváló munkát végez, a 2007-ben létrehozott alapítvány pedig éenekeseket és zenetudósokat is támogat. A Tallis Scholars is itt működik.
Az intézmény diákjai jeleskednek az evezősportokban.
A Merton College 1980-óta női hallgatókat is fogad, és koedukált k ollégiuma is van. És állítólag itt a legjobb a menza.
Az intézmény tanára volt Tolkien is.

* * * * *

A Christ Church (Krisztus Egyháza) főiskola és katedrális. Nagyon híres a székesegyház kórusa, mely 12 férfiból, 16 8-13 éves fiúból és 2 orgonistából á ll. A kórusvezetők között volt a kiváló John Taverner, vagy nemrég a magyar Darlington István.1525-ben Wolsey bíboros (akinek köszönhető Hampton Court is) , a yorki érsek alapította meg a kollégiumot. A bíboros ízlésében ez úttal sem kell csalatkozni, gyönyörű épületről van szó.
Az ismert körülmények miatt (lsd. ampton Court-nél leírtak) 1532-től mint Henry VIII King's College neveztetett. Végül 1546-ben nyerte el ma is használatos nevét.

Egyedülálló abban a tekintetben, hogy egyszerre egyetemi templom és katedrális. Eredetileg Szent Frideswide Kolostorának temploma volt, majd később kibővítették. 1546 óta az oxfordi egyházmegye székesegyházaként használják.

A kollégium hagyományosan elitnek számít, 13 korábbi brit miniszterelnök itt koptatta az iskolapadot.
A Harry Potter ebédlői jeleneteit a kollégium éttermében vették fel, bár a látogatót óriási csalódásként fogja érinteni, hogy a terem lényegesen kisebb, mint a mozifilmben. (Ezen kívül más helyszíneken is forgattak a kollégiumban.)A gyönyörű teremben több díszítés utal az intézmény egykori tanárának, Lewi Carroll-nak vilgáhírű meséjének, az Alice Csodaországban szereplőire. Az intézmény bejáratánál látható az a szomorúfűz, mely alatt ülve több történetet írt meg Carroll, és Alice is e fa tövében találta meg a bejáratot Csodaországba.

A kollégium feje a dékán, akinek két helyettese a tudományos kérdésekért és az egyetemi fegyelemért felel. A már sokat emlegetett Sir Christopher Wren tervezte a híres kapu-tornyot.
Az evezős sportok mellet a krikett, a tenisz és a rögbi népszerű a hallgatók között.

* * * * *

A Magdalen College-t 1448-ban alapította Waynflete Winchester püspöke. Az alapító okirat értelmében a mai napig fiúiskolaként működik. Mivel az egik legszebb épületről van szó, a legtöbb látogatót vonzza. Ez annak is köszönhető, hogy a Cherwell folyó partján áll. Nagyon impozáns a Magdolna-torony is.A 16. században lett kialakítva parkja, melyben a mai napig tanyáznak szarvasok, a gyönyörű kertek, gyümölcsösök.
Tavasszal a kert lila-zöldben pompázik a kockás liliomtól, ami nem terem meg mindenütt.Egy ösvényen, az Addison's Walk-on tehetünk sétát, mely a folyóig vezet.
Az alapszabályban benne foglaltatik a kórus működtetése is.A kóristák napirendje 7:30-kor kezdődik egy kora reggeli iskola előtti gyakorlattal. Tanítás után péntek kivételével minden este van próba. Szombatonként délután, vasárnap reggel és este is foglalkozásuk van, így gyakran elfoglaltabbak, mint szüleik.
A kórus számos kollégium feladat ellátása mellett (iskolai- és társadalmi ünnepségeken működik közre) felvételeket is készít. A leghíresebb a Május Reggel ünnep, amikor is a harangtoronyban 6 madrigált adnak elő a diákok és városlakók nagy örömére.
A Magdalen College az első olyan intézmény az Egyesült Királyságban, ahol a gyermek-fejlődéstan tanulmányozásával kezdtek el foglalkozni.Tanítványai között volt Oscar Wilde és az a John Betjeman, akinek nevéhez fűződik a St. Pankras épületének megmentése, tanárai közül pedi meg kell említeni C. S. Lewist.

* * * * *

A St John's College-t az a Sir Thomas White kereskedő alapította, akinek a szíve a kápolnában van eltemetve. A kollégium támogatására szerette volna megnyerni Mária királynőt.A főiskola ma a leggazdagabb az oxfordiak közül, ám kezdetben jóval kisebb volt, és pénzügyileg is rosszabbul állt.
I. Erzsébet uralkodása alatt retorikát, görög nyelvet, dialektikát tanítottak, elsősorban a papi szolgálatot választók számára.
A St. John's volt az első oxfordi kollégium, amelynek saját televíziós állomása lett, melynek célja a közösségi szellem erősítése, a diákok tájékoztatása a kollégiumi életére vonatkozó rendelkezésekről, és lehetővé teszi a diákokfórum révén kreatív kifejezést.
Hallgatói között volt az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair is.

* * * * *

Oxfordhoz három irodalmi alak köthető: Lewis Caroll, J. R. R. Tolkien és C. S. Lewis.

Charles Lutwidge Dodgson (1832-1898), írói álnevén Lewis Carroll angol író és költő, matematikus, anglikán pap és fényképész. Matematikusként csaknem 30 évig tanított Oxfordban. Két könyvet írt logikai játékokról, versei mellett legismertebb írásai a gyermekirodalom klasszikusai, az Alice Csodaországban (1865) és az Alice Tükörországban (1872).

Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is. És sokan nem tudják, de szinte minden szereplő valós személyről van mintázva, akiket a korabeli (oxfordi) olvasók könnyedén beazonosíthattak.
Carroll gátlásos személyiség lehetett, rettenetes dadogását soha életében nem tudta teljesen leküzdeni. Állítólag csak amikor a gyerekeknek mesélt, "felejtett el" dadogni. Ilyenkor csak mesélt és közben tollrajz illusztrációkkal színesítette a történeteket.
A Christ Church kollégiumban több tanár lkott, mint Carroll, vagy a dékán, Henry George Liddell és családja. Lidellék 3 kislánya, Alice, Lorina és Edith egyedüli gyermekként éltek a kollégiumban, ami valószínűleg nyomasztó lehetett a kis hölgyeknek.
Érthető, hogy a lányok imádták, ha a tanár mesélt nekik. És a gyerekeknek úgy tűnt, Carroll történeteinek száma végtelen.
Amikor Carroll egy Trinity College-beli kollégájával együtt evezős túrára vitte a három testvért 1862 tavaszán, akkor született meg Alice története, aki a nyúlüregbe mászva először apróvá zsugorodott, utána meg 9 lábnyira nőtt.
Az új mese folytatását sírca követelte Alice Liddell, amit nemsokára meg is kapott írásban.
Nemsokára Henry Kingsley regényíró meglátogatta a dékánt, és beleolvasott a kéziratba. Nem ismerte a szerzőt, de üzenetet hagyott számára, hogy az írást ki kellene a datnia.
Carroll habozott, és kikérte barátja, George Macdonald véleményét is. A gyermekkönyvíró kisfiának olvasta fel a mesét, akinek állítólag az volt a véleménye, hogy ebből hatvanezer kötet kellene kiadni.

Carroll felbátorodott, átdolgozta a kéziratot. Az illusztrációk elkészíté sére John Tennielt kérte fel. Ekkor találta ki írói álnevét is, mégpedig úgy, hogy keresztnevét először latinra fordította, majd azt "vissza angolosította".

Érdekes, hogy bár a regény 1865 karácsonyán jelent meg, 1866 szerepelt rajta, ugyanis az első kiadás hibás volt, és újra kellett nyomtatni.
A siker eredménye volt a folytatás, ami még népszerűbb lett, még a szerző életében.
(A meséből a Disney Stúdió is készített rajzfilmet.)

A Liddell családdal való barátság azonban hamarost megromlott. Óriási botrányok voltak a matematikus-író életében, melyeket ma is szemérmes hallgatás övez. A viktoriánus korszellem úgy tett, mintha nem értené Carroll vonzalmát a fejletlen gyermeklányok iránt.
Még életében perbe fogták, miután gyermekekről készült fotói egy kiállításon megjelentek. Carroll gyakran vett rá nevelőnőket, hogy a rájuk bízott hét-tizenkét éves lánykákról aktfelvételeket készíthessen. Alice-ről is készültek fotók (lásd lent).A pedofília mellett drogfogyasztással is megvádolták.

A kíváncsi kislány, Alice bátor helytállása Csodaország különös szabályokkal és szereplőkkel telezsúfolt világában sokakat megihletett. Nemcsak a gyerekek, az irodalom és művészetek, hanem a természettudományok művelői között is sok kedvelője akad, amit számos tudományos elnevezés és ismeretterjesztő munka is alátámaszt: például a vörös királynő hipotézis az etológiában, az Alice Csodaországban szindróma az orvostudományban, Martin Gardner matematikai és egyéb vonatkozású jegyzetekkel ellátott Alice-könyvei.

Az evolúcióval foglalkozó biológusok megszállottan keresik az okát, hogy mi hozta létre az ivaros szaporodást, és miért van rá szükség?
Az egyik legismertebb elméletet, amely kísérletet tesz a túlzott szexuális aktivitás megmagyarázására, Vörös Királynőnek hívják. Nevét az Alice Tükörországban egyik szereplőjéről kapta, aki azt tanácsolja Alice-nek, ahhoz, hogy egy helyben tudjon maradni, szaladjon, amilyen gyorsan csak tud. Az elmélet szerint a szervezetnek folyamatosan fejlődnie kell és újabb genetikai kombinációkat kell befogadnia, hogy túljárhasson a kórokozók eszén.
A Vörös Királynő elmélet azonban nem tudja megmagyarázni, hogy az élőlények miért nem érik be minimális ivaros szaporodással.

* * * * *

John Ronald Reuel Tolkien (1892-1973) Dél-afrikai születésű professzor, író és költő.
A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit szerzőjeként ismerik. Ezen művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként.Tolkien gyermekkora nagy részét az angliai Birminghamben töltötte, majd Oxford-ban tanult. Bár anglikán családból származik, hamar áttért a római katolikus hitre. Írásaiban is megjelenik a keresztény értékrend és szimbolizmus. Meggyőződéses hitének szerepe volt abban, hogy C. S. Lewis később áttért a keresztény hitre.

Élete első és legnagyobb szerelmétől, a szintén elárvult Edith Brattet-től gyámja eltiltotta. Három év múlva azonban a felnőttkorúvá érett férfi feleségül vette a nőt.
Fiatalon fordult érdeklődése a nyelvek irányába. Az olyan antik vagy ősi eredetű nyelvek, mint a latin, az ógörög, a welszi, a gót, az óskandináv, az óangol, a finn tanulmányozása mellett oxfordi évei alatt megkezdte mesterséges nyelveinek kidolgozását. A tünde nyelv megalkotása szinte befejezett volt erre az időre, sőt, a tündék, orkok is megjelentek verseiben. Tolkien rengeteg nyeéven beszélt, az óangol és kelta mellett franciául, spanyolul és germán nyelveken is.
Tolkien az I. világháború idején még egyetemistaként csatlakozott a brit hadsereghez, ahol a legtöbbször kitüntetett egységében szolgált. Szemtanúja volt rengeteg bajtársa, köztük közeli barátai halálának, sőt ő maga is kórházba került. Lábadozása idején kezdte el írni mitológián és népköltészeten alapuló történeteit. Munkásságát nagyban befolyásolta a háború, a képzelet segítségével próbált elmenekülni a gyárak, gépek, fegyverek és bombák huszadik századából.
A világháború után részt vett az oxfordi New English Dictionary (Új Angol Szótár) készítésében, majd a leeds-i egyetemen vállalt munkát. 1925-ben azonban visszatért Oxfordba a Merton College-ba az angolszász nyelv professzoraként, ahol nyugdíjas koráig dolgozott.
Oxfordban halt meg, és itt is temették el.Tolkien sosem gondolta, hogy történetei ekkora népszerűségre tesznek szert.

A hobbit című könyvét kifejezetten gyermekei szórakoztatására írt. 1954-'55-ben jelent meg leghíresebb műve, A Gyűrűk Ura, melyet csaknem 10 éven keresztül írt meg, és a 20. század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett.
Tolkien a mai napig nagy hatással van a fantasyirodalomra, mely A Gyűrűk Ura sikere után nőtt föl igazán.

* * * * *

Clive Staples Lewis (1898-1963) ír születésű író, irodalomtörténész, gondolkodó.A „Jack” becenevű kisfiú több angliai iskolában tanult (pl. Oxfordban is) kiváló eredménnyel.
Életére és munkásságára hatással volt, hogy 1913 körül elhagyta keresztény hitét, jó pár évvel teista lett, végül '31-ben visszatért a kereszténységhez. (Ez azért kiemelendő tény, mert még a Narnia történetek is tele vannak bibliai utalásokkal. Emellett rengeteg vallási témájú alkotása ismert.)
"1929 húsvét utáni időszakában beadtam a derekam, s talán mint olyan valaki, aki egész Angliában a legkedvetlenebbül és a leginkább vonakodva tért meg, elismertem, hogy az Isten – Isten."
1925-'54-között Oxford-ban, '54-től Cambridge-ben dolgozott tanárként. Utóbbiban már mint a középkori és reneszánsz irodalom professzorakén t tartották számon. Kiváló és népszerű előadó és egyedülálló tehetséges keresztény író volt, tanítványai a rajongásig imádták.T
öbb népszerű írása mellett (Keresztény vagyok!, A szeretet négy arca) a gyerekek számára írt fantasy-jait kell megemlíteni, azok közül is a Narnia krónikái-t.
1963-ban halt meg oxfordi otthonában.

A Disney Stúdió dolgozta fel a Narnia krónikái regényciklusból Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, majd a Caspian herceg c. köteteket.

Az első mozifilmben a Pevensie testvérek, Lucy, Edmund, Susan és Peter a második világháború alatt a bombázások elől Londonból vidékre menekül, ahol egy furcsa professzor kastélyában lelnek menedékre.
Egyik nap a kastély egy félreeső szobájában egy öreg szekrényre bukkannak, ami egy másik világba röpíti őket. A Narnia nevű csodaországot különféle lények: törpék, faunok, kentaurok, óriások és beszélő állatok népesítik be, de a békés földet örök télre kárhoztatta a gonosz jégtündér, Jadis átka. Narnia nemes lelkű és titokzatos uralkodója, a hatalmas oroszlán Aslan oldalán a gyerekek felveszik a harcot Jadis ellen, hogy kiszabadítsák Narniát a jég és fagy fogságából...

* * * * *

A Sas és a gyermek (Eagle and Child) egy 1650 körül épülhetett pub, amely a St. John's College tulajdonában van. Eredetileg az University College alapítványé volt, míg igen borsos áron túl nem adtak rajta.Az Inklings írói egyesület törzshelye volt, melynek Tolkien és C.S. Lewis is tagja volt. Ők 1939-'62 között rendszeresen együtt ebédeltek péntekenként, az ú.n. Rabbit Room-ban. Az ivó állításával ellentétben azonban kézirataik olvasásával soha nem töltötték itt az időt.
A kocsma neve arra a történetre utalhat, amikor egy nemes születésű gyermeket találnak egy sas fészkében.
Ábrázolása erőst hasonlít Ganymede mítoszára is. Ganümédész a gyönyörű trójai ifjú apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdõs lankáin, amikor Zeusz elbűvölve rendkívüli szépségétõl, sas képében (vagy egy sast küldve érte) elragadta, felvitte az Olümposzra, s megtette égi pohárnokának. A lakomákon ő töltögette a nektárt az isteneknek.

* * * * *

A város középpontja a Carfax Tower. A 74 láb magas 13. századi torony tetejéről pompás kilátás nyílik a városra.A Covered Market fedett piaca a turisták számára is izgalmas vásárlási lehetőséget nyújt, ahol a Ben's Cookies boltban finom amerikai süteményeket lehet venni. Az épület a 18. században épült.
Csónakázási lehetőség nyílik a Temzén vagy a Cherwell-en.
A Museum of Natural History-ban őrzik az oxfordi dodó maradványait. Ez a mauriciuszi faj a 17. században halt ki, kimutathatóan az embernek "köszönhetően". A 19. században már mint egy mítosz-lényre tekintettek rá, és hogy a veszélyeztetett fajok jelképévé vált, vagy hogy bekerült a köztudatba, nagy szerepe van az Alice Csodaországban történetnek, melyben a dodó maga a dadogó szerző.Az oxfordi Városházát Henry T. Hare építette, melyet VII. Edward adott át 1897-ben.

Oxfrodban született Emma Watson, a Harry Potter filmek Herminá-ja, és szintén oxfordi illetőségű a Radiohead zenekar.

Albioni levelek XLIII.*

Greenwich

Na, most vagyok egy kicsit bajban, mert egy éve jártam ezen a tündéri helyen, de megpróbálok mindent leírni.
Először is: ha több napot töltünk Londonban, Greenwich-et látni kell, az öszes ismerősömmel egyöntetűen megállapítottuk hogy valami lélegzetelállítóan szép hely!

A Temze déli kanyarulatánál lévő kerületet a 11. századtól említik az írott emlékek. Gazdag történelmi emlékekkel rendelkezik, és érdekes mód grúz és viktoriánus építészet dominál a város közepén. Van itt egy fedett piac is, na és az Arthouse mozi.
Két színháza is van a zöld falunak, és a Greenwich-félsziget közelében, ahol az O2 Aréna is van (eredetileg Millennium Dom, itt az alábbi képen), található az Odeon komplexum.
A Palace of Placentiá-ban született többek között VIII. Henrik és két leánya Mária és Erzsébet is. A Greenwich parkbeli vén Elizabeth tölgy alatt állítólag a kiváló uralkodó játszott gyermekkorában. A palotát - mely sokáig a fő királyi palotának számított - lebontották, és helyén ma kórház áll, és itt működik az 1992-től az University of Greenwich, melynek kerengős oszlopsora rendkívüli mód tetszett nekem.

Az egyetem mottója: "tanulni, cselekedni, megvalósítani" - hát nem csodálatos gondolat?
És arra is emlékszem, hogy ottjártamkor a ragyogó napsütésben havazott, szóval érdekes képeket készítettem (jó, nem ezeket...).

Az egykori palotában kapott helyet a Királyi Tengerészeti Főiskola (Royal Naval College) és az UNESCO által 1997-ben a világörökséggé nyilvánított Queen's House is.

Greenwich, azaz "Zöld falu" több kisebb település együttese, és régóta jól ismert tengerészeti és katonai vonatkozásai vannak.

Nevezetessége a folyó felett magasodó domb tetejére építetett óratorony, melynek helyére épült a 17. században a Királyi Csillagvizsgáló (Royal Observatory), tetején a boltozatos Octagon Szobával. Hivatalos funkcióját 1957-ig töltötte be, azóta a csillagvizsgáló máshova költözött, az épület pedig múzeumként működik, amit 1993-ban teljesen felújítottak.

Udvarán fut át a híres 0. hosszúsági fok, amelyet egy fémszál jelez a kövezeten és a falon (itt mindig rengetegen fényképezkednek).

Utánaolvastam, hogy a földrajzi szélességet a Sarkcsillag horizont feletti magasságából már időtlen idők óta meg tudták határozni. A Kolombusz idejében megszaporodó földrajzi felfedezések azonban sokkal pontosabb koordináta-meghatározásokat igényeltek - ne feledjük, Kolombusz is abban a tudatban húnyt el, hogy Indiába hajózott el!

Sokáig az irány, az idő és a sebesség összevetéséből állapították meg a hajók földrajzi helyzetét, de ez még számomra is eléggé bizonytalanul hangzik... De a lényeg, hogy bár évszázadokon át furábbnál furcsább ötletekkel álltak elő a pontos helyzetmegállapításához, de a legtöbb a greenwich-i park területén, II. Károly 1675-ös határozata alapján megépített obszervatóriumhoz kapcsolódik.
Végül 1884-ben a Washingtoni Nemzetközi Egyezmény kimondta, hogy az egész földre érvényes kezdő meridián a greenwich-i obszervatórium fő teleszkópján fut keresztül.

A Wren által épített, önmagában is szép kis épület tényleg érdekes kiállításokat tartalmaz: az egyik legkülönlegesebb a hosszúsági fokok megállapításának problémája, de szép számmal találunk itt a legkülönbözőbb időkből való órákat, csillagászati és tájkozódó eszközöket bőséges magyarázattal, Newton életét bemutató szobákat. Az sem utolsó, hogy szép rálátás nyílik a dombról a kissé távolabb fekvő londoni belvárosra.

* * * * *

Sir Isaac Newton (1642-1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa.
1687-ben megjelent korszakalkotó művében az A természetfilozófia matematikai alapelvei-ben melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta hogy a különböző égitestek nem csak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében.Mindemellett optikai kutatásokat is végzett. Ő fedezte fel azt is, hogy a prizmán megfigyelhető színek valójában az áthaladó fehér fény alkotóelemei, valamint hogy a fénynek kettős természete van (részecske és hullám).Newton 1642. december 25-én, ami a később bevezetett Gergely-naptár szerint január 4-nek felel meg. Koraszülött volt, nem számítottak rá, hogy életben marad. Apja Newton születése előtt három hónappal meghalt. Mikor Newton kétéves volt, anyja újra férjhez ment, és a fiút innentől nagyanyja nevelte.
Mivel édesanyját rajongásig szerette, ezért soha nem neheztelt rá, vagy inkább elfojtotta indulatait, ezért lehettek gyakori dühkitörései.

Tizenkét és tizenhét éves kora közt a Granthami Gimnáziumban tanult (előzetes egyeztetés után megtekinthető, ahol nevét az ablakpárkányba véste).
Családja ezután kivette az iskolából, és gazdálkodót akart nevelni belőle, végül nagybátyja és tanára segítségével sikerült meggyőznie édesanyját, hogy folytathassa tanulmányait. Tizennyolc évesen kitűnő bizonyítvánnyal végzett. 1661-ben beiratkozott a cambridge-i Trinity College-ba.
Grantham-ben a helyi gyógyszerésznél, William Clarke-nál lakott, akinek mostohalányát, Anne Storert állítólag eljegyezte. Cambridge-ben azonban csak a tanulmányai foglalták le, és végül Anne máshoz ment hozzá. Mindenesetre Newton soha nem házasodott meg és egyéb kapcsolata sem ismert.
A közismert történet szerint Newton a fejére pottyanó alma hatására értette meg, hogy a földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz. Egy kortárs író, William Stukeley írta ezt először Memoirs of Sir Isaac Newton's Life című művében, melyben visszaemlékezik, hogy mikor 1726. tavaszán Kensingtonban beszélgetett Newtonnal, a tudós elmesélte, hogyan jutott eszébe a gravitációelmélet. „Egy alma lehullása okozta, mikor elmélkedve ott ült. Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?”
1667-ben Newton a Trinity College tanára, két év múlva professzora lett. Utóbbi azzal járt, hogy be kellett volna lépnie az egyházba, ez azonban ellentétben állt a vallásról alkotott nézeteivel. II. Károly király engedélyére volt szükség a rendkívüli kivételre.

Számomra éppen ezért meglepő, hogy Bibliatudós is volt. Sokat foglalkozott a Jelenések könyvével és sajátos számításai alapján 2060-ra jövendölte meg a világvégét.
Az Újtestamentumról azt állította, hogy a későbbi korok fordítói saját céljaik elérése szerint fordították a Bibliát. Közben pedig betegesen rettegett attól, hogy eretneknek titulálják. Vallási megszállottságában ugyanolyan fanatikus volt, mint a tudományos kutatásokban.
Emellett közönséges fémből aranyat akart előállítani. Legalább annyi energiát fektetett bele alkimista munkásságaiba, mint a többibe. Azonban semmiképp sem jelenthetjük ki, hogy ezen munkálatok hasztalanak voltak, hisz furcsamód pont a mágia segített kialakítani mai tudományos szemléletünket.

* * * * *

A domb tövében áll a szintén ingyenesen látogatható Nemzeti Tengerészeti Múzeum (National Maritime Museum). Az egykori királyi palota a brit világbirodalom kialakulásában és fenntartásában kulcsfontosságú hajózás történetét mutatja be. Sőt, nem csak a hajózásét, hanem a tengerek kialakulásáért, illetve a tengeri élővilágét. A legérdekesebb része a különböző vízijárművek tárlata. Az emeleteken történemi kiállítás van a nagy angol tengeri eseményekről (természetesen a Trafalgari csatával az élen), de ennek jó részét ottjártamkor épp felújították.Ottlétemkor rengeteg (egyenruhás) kisikolás népesítette be a múzeumot, kószálva, rajzolgatva, az interaktív bemutatókat bámulva. Emiatt a látogatónak kissé olyan érzése volt mintha gyerekmúzeumban járna, pedig – legalábbis elvileg – nem erről van szó.

Greenwich-ben szinte minden múzeum ingyenesen megtekinthető. Az eljutáshoz a vezető nélküli vasutat is igénybe vehetjük. Amennyiben bérletünk is van, pár fonttal kell csak feltölteni az Oyster-t.

Albioni levelek XL.*

Royal Academy of Music - Királyi Zeneakadémia

A Marylebone Roadon, a Warren Street-i és a Baker Street-i metrómegálló között található a Zeneakadémia, a gyönyörű Regent's Park szomszédságában.
Az 1822-ben alapították az intézménynek - mely 1999-től tagja az University of London-nak - jelenlegi elnöke Jonathan Freeman-Attwood.

Az intézmény helyet ad a 450 férőhelyes Duke's Hall-nak, két kisebb koncertteremnek, és a több, mint 160 000 kötetes könyvtárnak, mely korai nyomtatott és kéziratos anyagokkal is büszkélkedik.

Az Akadémián minden szombaton a 18 év alatti tanulók számára folyik képzés.

Egyébként a világ több. mint 50 országából érkeznek ide hallgatók, hogy jazz-, musical-, opera- vagy dráma szakon gyarapítsák ismereteiket.







Külön szárnyban helyezkedik el a Hangszermúzem.
A földszinten egy boltocska működik, a felette lévő szinten hegedűket bemutató kiállítás van berendezve. Az Stradivari- és Amati-készítésű instrumentek mellett híres zeneszerzők kéziratait is megcsodálhatjuk, mint pl. pár oldalt Henry Purcell: A Fairy Queen című művéből.
A második szint a zongoráké. A jópár hangszer mellett portrék is függnek a falon, melyek között Liszt Ferencé is ott van. Sajnos sehol sem tüntették fel, hogy a világhírű művész magyar származású.
Viszont nagyon tetszett, hogy a termek egy üvegajtóval leválasztott műhelyben végződnek, ahova bepillantva a hangszerjavítás titkaiba is bepillanthatnak a kíváncsi szemek.
És zenehallgatásra is lehetőség nyílik az ingyenesen megtekinthető múzeumban.

Az intézmény szervezett már fesztivált Ligeti György tiszteletére, és tanított az Akadémia falai között Christoph von Dohnányi és Pauk György is.
A generációja legkíválóbb hegedűsei közé tartozó Pauk György nagy népszerűségnek örvend Londonban.
A Budapesten született művész 12 évesen lett a magyar Zeneakadémia növendéke, mint Zathureczky, Weiner és Kodály legfiatalabb tanítványa. A genovai Paganini és a párizsi Long-Thibaud Verseny nagydíjával, és a Müncheni Nemzetközi Kamarazene Verseny első díjával robbant be a zenei köztudatba.
Londonban a Lorin Maazel vezényelte Londoni Szimfonikusokkal debütált 1962-ben, ugyenebben az évben szólóesten is bemutatkozott a Wigmore Hallban.
Gazdag és sikeres pályája során fellépett a nemzetközi zenei élet szinte minden jelentõsebb szimfonikus zenekarával, olyan kíváló karmesterekkel dolgozott, mint Doráti, Boulez, Rozsgyesztvenszkij, Colin Davis, Dohnányi, Kertész, Fischer Iván, Barbirolli, Andrew Davis. Nagy-Britanniában fellépett az összes londoni zenekarral és a vezető komolyzenei fesztiválokon.
Repertoárja mind szólistaként, mint kamarazenészként igen gazdag, több új mű ős-, vagy nemzeti bemutatója fűződik a nevéhez. Felvételei számos díjat nyertek: Cecilia-díj, Gramophone-díj, Grammy jelölés. Mind a szakma, mind a közönség korunk egyik legautentikusabb Bartók-interpretátorának tekinti.
A londoni Királyi Zeneakadémia professzora, itt állandó mesterkurzusa is van.
A művészt a közelmúltban a Liszt Ferenc Zeneakadémia díszdoktorává és professor emeritusává választotta.
Pauk György az 1714-ben készült, Massart nevű Stradivari hegedűn játszik.