A Marylebone Roadon, a Warren Street-i és a Baker Street-i metrómegálló között található a Zeneakadémia, a gyönyörű Regent's Park szomszédságában.
Az 1822-ben alapították az intézménynek - mely 1999-től tagja az University of London-nak - jelenlegi elnöke Jonathan Freeman-Attwood.
Az intézmény helyet ad a 450 férőhelyes Duke's Hall-nak, két kisebb koncertteremnek, és a több, mint 160 000 kötetes könyvtárnak, mely korai nyomtatott és kéziratos anyagokkal is büszkélkedik.Az 1822-ben alapították az intézménynek - mely 1999-től tagja az University of London-nak - jelenlegi elnöke Jonathan Freeman-Attwood.
Az Akadémián minden szombaton a 18 év alatti tanulók számára folyik képzés.
Egyébként a világ több. mint 50 országából érkeznek ide hallgatók, hogy jazz-, musical-, opera- vagy dráma szakon gyarapítsák ismereteiket.
Külön szárnyban helyezkedik el a Hangszermúzem.
A földszinten egy boltocska működik, a felette lévő szinten hegedűket bemutató kiállítás van berendezve. Az Stradivari- és Amati-készítésű instrumentek mellett híres zeneszerzők kéziratait is megcsodálhatjuk, mint pl. pár oldalt Henry Purcell: A Fairy Queen című művéből.
A második szint a zongoráké. A jópár hangszer mellett portrék is függnek a falon, melyek között Liszt Ferencé is ott van. Sajnos sehol sem tüntették fel, hogy a világhírű művész magyar származású.
Viszont nagyon tetszett, hogy a termek egy üvegajtóval leválasztott műhelyben végződnek, ahova bepillantva a hangszerjavítás titkaiba is bepillanthatnak a kíváncsi szemek.
És zenehallgatásra is lehetőség nyílik az ingyenesen megtekinthető múzeumban.
Külön szárnyban helyezkedik el a Hangszermúzem.
A földszinten egy boltocska működik, a felette lévő szinten hegedűket bemutató kiállítás van berendezve. Az Stradivari- és Amati-készítésű instrumentek mellett híres zeneszerzők kéziratait is megcsodálhatjuk, mint pl. pár oldalt Henry Purcell: A Fairy Queen című művéből.
A második szint a zongoráké. A jópár hangszer mellett portrék is függnek a falon, melyek között Liszt Ferencé is ott van. Sajnos sehol sem tüntették fel, hogy a világhírű művész magyar származású.
Viszont nagyon tetszett, hogy a termek egy üvegajtóval leválasztott műhelyben végződnek, ahova bepillantva a hangszerjavítás titkaiba is bepillanthatnak a kíváncsi szemek.
És zenehallgatásra is lehetőség nyílik az ingyenesen megtekinthető múzeumban.
Az intézmény szervezett már fesztivált Ligeti György tiszteletére, és tanított az Akadémia falai között Christoph von Dohnányi és Pauk György is.
A generációja legkíválóbb hegedűsei közé tartozó Pauk György nagy népszerűségnek örvend Londonban.
A Budapesten született művész 12 évesen lett a magyar Zeneakadémia növendéke, mint Zathureczky, Weiner és Kodály legfiatalabb tanítványa. A genovai Paganini és a párizsi Long-Thibaud Verseny nagydíjával, és a Müncheni Nemzetközi Kamarazene Verseny első díjával robbant be a zenei köztudatba.
Londonban a Lorin Maazel vezényelte Londoni Szimfonikusokkal debütált 1962-ben, ugyenebben az évben szólóesten is bemutatkozott a Wigmore Hallban.
Gazdag és sikeres pályája során fellépett a nemzetközi zenei élet szinte minden jelentõsebb szimfonikus zenekarával, olyan kíváló karmesterekkel dolgozott, mint Doráti, Boulez, Rozsgyesztvenszkij, Colin Davis, Dohnányi, Kertész, Fischer Iván, Barbirolli, Andrew Davis. Nagy-Britanniában fellépett az összes londoni zenekarral és a vezető komolyzenei fesztiválokon.
Repertoárja mind szólistaként, mint kamarazenészként igen gazdag, több új mű ős-, vagy nemzeti bemutatója fűződik a nevéhez. Felvételei számos díjat nyertek: Cecilia-díj, Gramophone-díj, Grammy jelölés. Mind a szakma, mind a közönség korunk egyik legautentikusabb Bartók-interpretátorának tekinti.
A londoni Királyi Zeneakadémia professzora, itt állandó mesterkurzusa is van.
A művészt a közelmúltban a Liszt Ferenc Zeneakadémia díszdoktorává és professor emeritusává választotta.
Pauk György az 1714-ben készült, Massart nevű Stradivari hegedűn játszik.