A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bkv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bkv. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 24., csütörtök

furioso


Ariosto
halála után 60 évvel később leleményes írók és zenészek csoportja Olaszországban összefogott az opera megteremtésére. Így nem lehetett jelen a költő, amikor Orlando furioso verséből (mely egy csapásra híressé tette) Grazio Braccioli által adaptált szövegkönyvére Antonio Vivaldi komponált úgynevezett dramma per musicát. Természetesen más zeneszerzőket is megihletett a költemény.Vivaldi ekkor már jó ideje együtt dolgozott Anna Giró alténekesnővel, akire ebben az operában Alcina szerepét osztotta. Bár az Orlando furioso 1727-ben debütált a lagúnák városában, korabeli népszerűségének dacára a mű kottaanyaga – más Vivaldi-operákhoz hasonlóan – hosszú évszázadokig pihent ismeretlenül egy archívum mélyén.
Az "Őrjöngő Orlando" három felvonásos története a korra jellemzően rengeteg mitikus elemet sűrít magába. A helyszín a vén és rút varázslónő, Alcina szigete, ám a Merlin hamvait birtokló boszorkánynak a mágia segítségével sikerül fiatalnak és vonzónak mutatkoznia. Ide vetődik el a Nagy Károly unokaöccseként és a Roland ének hőseként ismert ifjú keresztény lovag, aki a távoli Kínából magával hozott szerelmét, Angelicát keresi. Angelica, Alcina pártfogoltja, azonban nem Orlandóba (Rolandba), hanem a szaracén hősbe, Medoróba szerelmes, így váltva ki Orlando féltékeny dühét. Hogy egybekelhessen választottjával, Angelica csalfán rábeszéli Orlandót, hogy egy szörnyeteg által őrzött barlangban keresse meg számára az örök fiatalság forrását. A varázsbarlang torkolata persze beomlik, az őrjöngő Orlando azonban kitör a sziklák közül, de mire visszaér, szerelme házasságra lépett a szaracén hőssel. Ezt felfedezvén Orlando ténylegesen megtébolyodik.
A lovag barátai, akik halottnak hiszik társukat, bosszút esküsznek Alcina ellen, de a végzetet Orlando teljesíti be, aki Merlin szobrát ledöntve megtöri a varázst. A legyőzött Alcina bosszúszomjas átkokat szórva megfutamodik, Orlando pedig felébred, józansága visszatér, megbocsát Angelicának és Medorónak, és megáldja frigyüket, miközben mindenki dicséri a hűséges szeretet erényeit.

A történet tele van szenvedéllyel, erőszakkal, rejtéllyel és mágiával, így ebben az operában az ariosókkal tűzdelt, hosszú és nagyon nehéz recitativók uralkodnak, és szokatlanul fontos szerepet kap itt a kórus is. Az áriák ABA formájúak, és nagyon szépek, és a nadrágszerep Orlando szólamban igazán megmutathatja virtuozitását az énekesnő.

A Művészetek Palotájában Philippe Jaroussky-val hirdették meg az opera koncertszerű előadását, aki betegség miatt nem jött el Budapestre.
Azon túl, hogy nagyon borsos áron adták a jegyeket, és telt házat okozott az énekes neve, megérdemeltük volna, hogy egy későbbi időpontra tegyék át a koncertet.
Értem én, hogy a horvát Max Emanuel Cencic kontratenor a nemzetközi hírnév küszöbén álló énekes, ám az ő kedvéért kevesebben jöttünk volna el - ebben nem kételkedem.
A címszerepet éneklő Sonia Prina zseniális volt, minden porcikája muzsikából van. Valaki azt írta róla, hogy nem minden regiszterben szól szépen a hangja, de én ezzel nem értek egyet. Szerintem a régi zenében nagyon fontos a technika, de a szenvedély, a színészi alakítás legalább ennyire, és ebben ez a nő verhetetlen.
A többi énekes is jó volt (jól van, Cencic sem volt béna), a zenekarról árnyaltabb a véleményem. Pont szemben ültem Jean-Christophe Spinosi-val, a karmesterrel, aki nagyon muzikális, nem is igazán vezényel, mint eltáncolja, elpantomimezi a zenét. Nagyon jó a keze, de mint írtam, elég bonyolult recitatívókkal tűzdelt darabról van szó, és nem tudtam szabadulni az érzéstől, miszerint irtó bizonytalanok a zenészek. Ez eléggé rontott az összképen, mint ahogy az is, hogy a vokalisták nem mindig voltak képben, hova álljanak, mikor jönnek, és egyéb apróságok...
A zenekar összhangzása nagyon kellemes volt, de egyértelműen az est fénypontja egy anonim fuvolista közreműködése volt, aki egyszerűen MINDENKIT lemosott a színpadról. Mondjuk az ária is álom szép, így kellett volna hallanunk:
Sol da te - Dal tőled

Philippe Jaroussky (1973-) francia kontratenor. Zenei pályafutását hegedűsként kezdte, később fordult a zongorázás és az éneklés felé. Virtuóz koloratúr énektechnika jellemzi előadásmódját. 1996 óta Nicole Fallien tanítványa. Saját együttese is van, az Artaserse, de gyakran fellép a most Budapesten vendégeskedett Ensemble Matheus-sal is.
A barokk korban a magas férfi szólamokat kasztráltak énekelték, Handel rengetegszer írt nekik áriákat. A nagy sztárok, mint például Farinelli, a kor legjobb komponistáival dolgoztak együtt (egy kasztráltat éppen az a képessége tett naggyá, hogy igen változékonyan és nagy fantáziával, kreatívan énekelt - szinte minden színpadon másként).
Ma ez már csak technikai kérdés...
A Művészetek Palotáját, a 20. századi magyar építészet kiemelkedő alkotását 2005-ben adták át a nagyközönség számára.
A 28 hónap alatt felépített, Közép-Európában is egyedülálló létesítmény megteremtőit az UNESCO Világörökség-listáján is szereplő Duna-part részeként megszülető Millenniumi Városközpontban hozták létre a létesítményt, amelynek megjelenése, funkciói, a kivitelezés kiváló minősége és a 21. századi technikai háttér lehetővé teszi bármilyen magas minőségű és nagyméretű produkció befogadását, és képes arra, hogy a legkülönfélébb művészeti ágakat együtt, egy helyen vonultassa fel: a zene-, a vizuális- és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont, a legmagasabb színvonalon. Kiállítóhelyei, hangversenyterme, színházterme egymástól függetlenül működnek, önállóan alakíthatják programjaikat.A 64 000 m² össz-alapterületű palota a pesti Duna-part déli, korábban elhanyagolt részén, a Lágymányosi-híd mellett épült, a Nemzeti Színház szomszédságában. A vezető tervező Zoboki Gábor volt.
A létesítmény sokrétű használatát számos többfunkciós helyiség is segíti (állandó lakói a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár és a Nemzeti Táncszínház is), három fő egységből áll:A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem építészeti szempontból is a Palota meghatározó egysége. Férőhelyeinek száma: 1563 ülő- és 136 állóhely, és kialakítható további 190 pódiumülés. A hangversenytermet akusztikai adottságok tekintetében Európa legjobb koncerttermei között tartják számon. A minőségi hangzás elérését korszerű színpadtechnikai- és kommunikációs rendszer segíti. A koncertterem orgonája 2006-ban készült el.A Fesztivál Színház a komplexum keleti szárnyát foglalja el. Területe 14 400 m2, színpadának területe 750 m². Férőhelyeinek száma: 452 ülőhely.
A Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumot a Palota Dunára néző oldalán helyezték el, területe 12 700 m². Első emeletén az ideiglenes kiállítások helye, az előadó- és a rendezvényterem kapott helyet. A harmadik emelet világos helyiségei az állandó kiállításnak adnak otthont. A modern vizuális művészetek változó igényeinek megfelelően a kiállító-helyiségek tere is változtatható. A múzeum látogatóit interaktív bemutató termek, médiasarok, könyvtár és gyerekfoglalkoztató is segíti.Az épület az úgynevezett PPP konstrukcióban, az üzleti szféra és az állam együttműködésében készült. Az Orbán-kormány és a Demján-féle TriGránit csoport között létrejött szerződés szerint az épület bekerülési költségét 31,2 milliárd forint lett volna, amelyet a magáncég megelőlegezett volna, és azt a magyar állam a kamatokkal együtt 10 év alatt törlesztett volna. 2002-ben az állam 52 milliárd forint felső határig kezességet vállalt a beruházásért. Ezt Hiller István minisztersége alatt 97,9 milliárd forintos kezességre és 30 éves futamidőre változtatták, hogy mérsékeljék az egy évre jutó állami kiadásokat. „A végösszeg nem éri el a teljes kezesség összegét, csak 73,54 milliárd forintra jön majd ki” – nyilatkozta a kormányszóvivő 2005-ben.
Az ÁSZ 2007-ben megállapította, hogy már a kezdeti kormányzati előterjesztések, határozatok sem voltak megalapozottak. Nem készült például piacfelmérés, hatástanulmány, gazdaságossági és költség-összehasonlító számítás...

Mindehhez csak annyit, hogy az itt megrendezett eseményekre tényleg sok külföldi is eljár. És ha vége az előadásnak, indulna haza. Sokuk tömegközlekedéssel. Vagy HÉV-vel, vagy villamossal.
Hat év alatt sem tudták azt a nyomorult várakozó szigetet kiszélesíteni, vagy legalább tükörsima felületűvé tenni.
Döbbenetes.

2011. február 11., péntek

metro 1, 2, 3, 4, ...


A budapesti metró a főváros tömegközlekedési hálózatának legnagyobb kapacitású vonalaiból (egyelőre három) áll 31,4 km hosszan, 42 állomáshellyel. Első vonala Európa első földalatti vasútja volt. A másik kettő szovjet technológián épült az 1970-és-'80-as években. Jelenleg épül a negyedik vonal, az ötödik vonal tervezése előkészítés alatt áll.
A 19. század végén a városfejlesztés egyik kiemelkedő alkotása az Andrássy úti tengely kialakítása volt. A Terézváros fő útvonalát, a Sugárutat faburkolattal látták el, a Városliget felé rendszeres omnibusz járt, a Király utcán villamos szállította az utasokat. A járatok túlzsúfoltak voltak, és a közelgő millenniumi kiállítás miatt is a sugárúti közúti vasútra égető szükség volt.
A Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatója, Balázs Mór londoni tapasztalatai alapján foglalkozott a felszín alatti vasút gondolatával. Legnagyobb riválisával, a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal együtt pályáztak az Andrássy (Sugár) úton építendő felszíni vasútra, melyet a hatóságok elutasítottak: „az Andrássy úton nem építhető közúti vasút”. A két cég azonban előzőleg megállapodást kötött: amennyiben a felszíni terveket elutasítják, földalatti vasút építését kezdeményezik. A terveket a Siemens és Halske cég készítette. A fennmaradt látványtervek szerint a városligeti fürdőtől a Vigadóig egyajtós, de háromosztatú szerelvények közlekedtek volna; a középső utastér bal oldalán külön fülkét szántak a dohányos férfiaknak, jobb oldalán pedig a nőknek.
Az engedélyt megkapták 90 éves engedélyidővel, ám az Ezredévi Kiállítás megnyitásáig el kellett készülnie a vasútnak - ami 21 hónapot jelentett.
Az építkezés elkezdődött, a 6 méter széles 3225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették, az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek. Az ajtók önműködően, a vezető által irányítva nyíltak-zártak volna, és automatákból árusították volna a jegyeket.
A Millenniumi Földalatti Vasutat 1896. április 11-i a műszaki átvétele nem sikerült, de a problémák orvoslása után 1896. május 2-án szombat délután elindult Európa rekordidő alatt épült első motorkocsis üzemű földalatti vasútja, mely nagyobb fennakadások nélkül szolgál ma is. Az eredeti állomások: Gizella tér (ma Vörösmarty tér) / Deák Ferenc tér / Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) / Opera / Oktogon / Vörösmarty utca / Körönd (ma Kodály körönd) / Bajza utca / Aréna út (ma Hősök tere) / Állatkert (felszíni állomás, megszűnt) / Artézi fürdő (felszíni állomás, ma Széchenyi fürdő). A földalatti eredeti végállomása a 463,20 méter hosszú felszíni szakasz végén volt. A Városligetben ma is látható egy alacsony híd, ami alatt a hajdani Földalatti áthaladt. Magyarország első vasbeton hídját Brüggerman György tervezte és Wünsch Róbert szabadalmaztatott eljárása szerint épült fel.A járműpark a vonal elindításakor 10 faburkolatú, barna, és 10 sárgára festett acélburkolatú motorkocsiból állt, a 20-as pályaszámú kocsi előkelően díszítve várta a királyi utasokat. 1924-'30 között felújították a motorkocsikat: az eredetileg szimpla tolóajtókat duplára cserélték, egységes, új konstrukciójú forgóvázat építettek, valamint nagyobb teljesítményűre cserélték a motorokat is. Az 1972-73-as felújítás keretében új járműveket szereztek be. A 23 darab három részes csuklós járművet a Ganz-MÁVAG és Ganz Villamossági Művek gyártotta. Alapvetően ezek a járművek láthatóak ma is a Földalatti vonalán.1973-ig a vonal hossza 3700 méter volt, 9 földalatti és 2 felszíni megállóval. A szerelvények 2 perces időközzel közlekedtek, a legnagyobb mért napi utasszám 34 526 fő volt. Az akkori szokások szerint a földalatti vasút bal oldali közlekedésű volt, az áttérés a forgalomirányító és biztonsági rendszerek átépítésével a millenniumi földalatti korszerűsítésekor került sor.
A járműfelújítás eredményeképpen átállhatott a Földalatti is a felszíni villamosok 550 voltos üzemi feszültségére, a szerelvényeket pedig egységes sárga színűre festették.
1973-ban adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, így a teljes 4,4 km-es vonal föld alá került, és a ma is közlekedő, csuklós Ganz motorvonatok álltak forgalomba, és ekkor tért át a Földalatti a jobboldali közlekedésre.Az 1996-os ünnepre a járműveket is felújították, a gyorsvasúti előírásoknak megfelelően kürttel és légfékkel lettek felszerelve. Vészfékezéskor a jármű 60 km/h sebességről 150 m fékúton megáll. A felújított kocsikban menetregisztráló berendezés (fekete doboz), valamint az utastérben elhelyezett, a vezető és az utasok közti kommunikációt lehetővé tevő berendezés növeli az utazás biztonságát. Újonnan felszerelt statikus áramátalakítók teszik lehetővé az utastéri fénycsővilágítást.
A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

* * * * *

A 2-es metró (kelet-nyugati metró, M2) a budapesti metró második vonala a Déli pályaudvar és az Örs vezér tere között. Építését 1950-ben kezdték el; a teljes vonalat 1972-ben adták át.
A tervek szerint a metró a Népstadion (Stadionok) és a Déli pályaudvar állomás között közlekedett volna. A Népstadionnál akartak közös végállomást kialakítani a gödöllői HÉV-vel. Az állomás két kupolás épülettel volt lefedve, amit később elbontottak.
1954-'55-re kellett volna elkészülnie a teljes vonalnak, de '62-ig a metró építése szünetelt, s csak az állagmegőrző munkákat végezték el.
1963-ban egy kormányhatározat rendelte el a továbbépítést, ekkor már a tervek az Örs vezér teréig való megépítésről szólnak, a tervezett üzemi vágányok mentén. Ezzel az útvonal 2,3 kilométerrel meghosszabbodott. Az Astoria állomást is utólag tervezték be. A Blaha Lujza téren lévő Nemzeti Színházat sajnos el kellett bontani az alatta épülő aluljáró és mozgólépcső-alagút miatt.
Az új terv előírta a metró vonalába eső nagy felszíni és közúti és gyalogos csomópontok egyidejű rendezését. A metró és a többi tömegközlekedési eszköz célszerű hálózatának kiépítése megteremtette a metró pesti végállomásának korszerű kapcsolatait az autóbuszokkal, a villamosokkal és a HÉV-vel az Örs vezér térnél. A metró Fehér út–Deák tér közötti szakaszát 1970-ben adták át, a forgalom a teljes vonalszakaszon két év múlva indult meg.A vonalfelújítás során 2004-ben a Kossuth Lajos tér és a Blaha Lujza tér, 2005-ben pedig a Batthyány tér, az Astoria és a Keleti pályaudvar metróállomás kapott új arculatot. 2006-ban a Déli pályaudvar, a Moszkva tér és a Deák Ferenc tér állomásokat, 2007-ben pedig az Örs vezér tere és a Stadionok közötti szakaszt újították fel. A felújításhoz kapcsolódóan a vonalra új szerelvényeket is rendelt a BKV. A 22 darab, 2-es vonalra érkező járműért 139 millió eurót fizet a BKV.

* * * * *

A 3-as metró (észak–déli metró, M3) a Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ között működő, a budapesti metróhálózat leghosszabb vonala, melynek tervdokumentációja 1966-ban készült el. A Határ úti metróállomás úgy épült meg, hogy onnan a vonal Kispest felé az Üllői út irányába bármikor továbbépíthető. A 3-as vonal építése 1970-ben kezdődött meg; jelenlegi forgalmi hossza 16,3 km, építési hossza 17,3 km, állomásainak száma 20.
A beruházási célban kitűzött nyomvonalként eredetileg Újpest, István tér és kispesti Vörös Csillag Traktorgyár közötti összeköttetés szerepelt. A kitűzött határidő a megépítésre 1985 év vége volt, az építés megszakítás nélkül folytatódott 1990-ig. Időközben a vonal déli végállomása Határ úti csomópontból Kőbánya-Kispest MÁV állomás mellé, az északi végállomás pedig Káposztásmegyerre került, mivel ott egy új városrész építését kezdték el. A káposztásmegyeri lakótelepet már úgy tervezték, hogy ott a metróépítés számára a szükséges helyet szabadon hagyták. Budapest fejlesztésében ez lett volna az első eset, amikor egy új városrész tömegközlekedési feladatait a városrész építésével egy időben és összehangoltan megoldják. Ám az építés ideje alatt bekövetkezett gazdasági-politikai változások ezt végül megakadályozták. Az is szóba került hogy ha felújítják, akkor a Ferihegyi nemzetközi repülőtérig meghosszabbítják.Az ún. kék metró első szakaszát 1976-ban adták át a Deák tér és a Nagyvárad tér között, ennek déli hosszabbítása 1980-ra épült meg Kőbánya-Kispestig. Jelenlegi formájában 1990-óta létezik, ugyanis ekkor adták át az Árpád-híd - Újpest-Központ közötti szakaszt. A vonalon közlekedő szerelvények 1990 óta Automatikus Vonatvezető Rendszerrel ellátva, egyvezetős üzemben közlekednek.

* * * * *

A 4-es metró vonalának ötlete 1972-ben merült fel. Ekkor még Budafokot kötötte volna össze az Astoriával, később a Blaha Lujza téri végállomás is szóba került. Egy 1996-os tanulmány alapján nyerte el lényegében a mai formáját (Etele tér-Keleti pályaudvar- Bosnyák tér).Demszky Gábor 2002-ben beszélt először a sajtónak az ötös metrónak elkeresztelt projekt tervezéséről, melyre Budapest önkormányzata 2005-ben 100 millió forintot különített el...

2010. november 10., szerda

Budai várnegyed

Az 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján szereplő Budai várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven a Várhegyen. Határa a várfal, ami teljesen körbeveszi. Területén számos középkori eredetű műemlék és 17-18. századi lakóház és középület található. A Budai várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.
A Várhegy az Árpád-házi királyok idejében szálláshelyként és védelmi beépítésként szolgált. A várhegyi település fejlődése IV. Béla városfejlesztése nyomán vált jelentősebbé, de Mátyás király korában vált az ország közigazgatási központjává. Maga a Várnegyed jelentős átalakuláson ment keresztül az idők során.
A Budavári Palota a volt magyar királyi palota ma használatos neve. Ma Budapest egyik kulturális és turisztikai központja.1243-ban indult meg a vár építése a pesti Újhegy-en, melynek munkálatai három év múlva felgyorsultak a várható újabb mongol támadás miatt. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.
1285-ben a tatárok, 1302-ben Károly Róbert ostromolta sikertelenül a várat. Utóbbi esetben az Anjou-ház alapítója a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal került szembe, amiért is VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította.
Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.
1354-ben I. Nagy Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig.
Bár Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt szinte folyamatosan úton volt, uralkodása első tizenöt évében Budán és Visegrádon tartotta udvarát, és mindkét helyen építkezésekbe fogott. Budán a keleti, Duna felé néző oldalon húzódó építménysorral párhuzamosan egy új, nyugati szárny felépítésével lezárta az addig nyílt teret. Az új épület belső homlokzata oszlopcsarnokos volt, trapéz alakú díszudvarán szoborfejekkel díszített kút épült. Itt őrizték a császári hatalmi jelvényeket.Az építkezés mellett gondolni kellett a vár vízzel való ellátására is. Hartmann, nürnbergi csőkovácsmester munkájának eredményeként 1416-ra a víz Budán feljutott a hegyre.
A várat a várostól elválasztó, száraz árok mentén húzódott az új épület, a Friss-palota, melyet Zsigmond 1410-'30 között építtetett. Már 1424-ben készen állhatott, mintegy 70 méter magas volt, és az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el.
A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. Mátyás fényes, virágzó budavári palotájából a mohácsi vészt követő török uralom sok mindent elpusztított, megszüntetett és átalakított a Várban is.
1526. szeptember 12-én I. Szulejmán szultán bevonult Budára, a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, majd hadaival elvonult. Október 31-én a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg, a következő nyáron pedig I. Ferdinánd magyar király kezére került. 1529-ben I. János király visszafoglalta.
1541-ben Szulejmán szultán csellel elfoglalta, és a következő években a magyarok sikertelenül ostromolták a várat.
1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás folyt, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött, és német lakosságot telepítettek be.
A törökök nyomán érkező osztrák erők Bécsből kormányoztak, ahol már az új divat, a barokk művészet dívott.
1848-ban Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását: felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.A Pesti Szépészeti Bizottság 1871-ben pályázatot írt ki az újonnan egyesített főváros szabályozási terveinek kidolgozására. A Vár erődjellegét 1874-ben szüntették meg, amikor a hadügyminisztérium kimondta, hogy a Vár mint erődítmény nem felel meg az akkor korszerűnek tekintett követelményeknek. Innentől fogva ezen javítási munkálatok is elmaradtak.
A palota átépítését 1896 körül előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos tervei alapján végezték el. Az épületet Ferenc József király avatta fel, azonban az épületben ő maga soha nem aludt, így budapesti rezidenciaként sem működött.
Az 1944-'45-ös ostrom után (amikor is a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része elpusztult) 1946-ban kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. Az épületek jelentős részét közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették. Végül a nagy nehezen az 1960-as években meginduló rekonstrukció során a háború előtti formáját nem kapta vissza, pedig sok helyen menthető állapotban maradtak meg termek.A Budavári Palota ma a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár otthonául szolgál. A palota területe számtalan budapesti rendezvény, többek között a Mesterségek Ünnepe és Borfesztivál helyszíne.

A Várban található szobrok:
Donáth Gyula: Turul (1905-ben állították fel a neobarokk kapura)
Ligeti Miklós: Csongor, Tünde (1903-ban helyezték a két szobrot a lépcsősor pihenőire, ma a MNG bejáratánál vannak)
Stróbl Alajos: Mátyás-kút (1904-ben helyezték a Szent Zsigmond-kápolna külső falára)
Fadrusz János: Kapuőrző oroszlánok (1901-1902)

A várnegyed területe a gépkocsiforgalom elől lezárt terület. A Moszkva térről a 16 és 16 A jelű, valamint a 116-os busszal és gyalog, az Attila út felől gyalog és liften, a Tabántól gyalog, míg keletről a 16-os busszal, siklóval és gyalog lehet feljutni.

* * * * *

A Halászbástya, a neoromán kilátóterasz a főváros egyik legismertebb és legjelentősebb műemléke a várnegyedben. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895-1902 között. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfal alatt fekvő Halászvárostól kapta, amely a Víziváros városrészének déli épületcsoportja volt, és a halászok céhe védte. A halászok árujukat már a középkorban is a Mátyás-templom melletti térségben lévő Halpiacra vitték, de a céh nem csak a halak árusításával törődött, szükség esetén tagjai vitézül védték a bástyát az ellenséges betörés elől.
A a hajdani Híradás toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő bástyaszakasz alapfalaira épült, követve az egykori bástya elrendezését. A Jezsuita lépcső
A Halászbástya állapota fokozatosan romlott, hiszen a területet az osztrák hadvezetés mint hadászati erődítményt tartotta számon. És a Halászbástyát sem a természet, sem a háborúk nem kímélték. A hegyről folyvást lezúduló csapadékvíz fellazította, kimosta a hegyoldalon lévő várfal és Híradásbástya alapjainak egy részét. Ugyanakkor az elmúlt háborúk golyói marta hézagok kőomlásainak jó-rossz helyreállításának nyomait viselte magán.
A Halászbástya a Mátyás-templom helyreállításával kapcsolatos építészeti és városrendezési feladatoknak köszönheti a megvalósítását. Schulek Frigyes felismerte, hogy meg kellene tartani a kiásás által elért alacsonyabb talajszintet, és a környezetet hozzá rendezni, és a templomhoz méltóvá tegyék. Az építkezést végül csak 1899-ben kezdték és több részletben valósult meg, é s a kész Halászbástyát 1905-ben adták át a fővárosnak. Az építkezés 1 millió 165 000 forintot emésztett fel, amelyből 200 000 forintot a Fővárosi Közmunkák Tanácsa fedezett, a többi költség megoszlott a főváros és az államkincstár között.A Halászbástya a második világháború ostromai során több helyen súlyosan megsérült, de a háború után a helyreállítási prioritások sorában előkelő helyet foglalt el. A helyreállítási munkálatok Bors László építőművész vezetésével folytak 1953-ig.
Sok vitát váltott ki a mögé épített hotel Halászbástyára néző épülete, annak modern ablakaival. 1995-től belépti díjat vezettek be a Halászbástyán.

* * * * *

A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (Budavári Nagyboldogasszony-templom) a főváros I. kerületében a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom.Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. Írott forrás azonban csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházá”-nak nevezik.
A IV. Béla által 1270-re felépített új Mária-templom igen hamar országos jelentőségű események színhelye lett. IV. Béla a tatárjárás után 1255-'69 között között háromhajós bazilikát építtetett. Ekkor épült fel a Menyasszony-kapu is, valószínűleg Villard de Honnecourt irányításával, és a csehországi Tišnov ciszterci monostorának építőivel. A budavári főtemplom első építési szakasza a lyoni katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot. 1279-ben itt tartottak nemzeti zsinatot, amelyen megintették Kun László királyt.
A második mestercsoport munkájára az észak-francia templomépítészet már német közvetítéssel gyakorolt hatást. A megépült budavári főtemplom kegyuraságát a király egy időre e kolostornak adományozta.
Itt jelölték királlyá a cseh Vencelt és a bajor Ottót, majd 1309-ben itt koronázták meg egy új koronával Anjou Károly Róbertet.
A 14. században az egész épület gótikus stílusban történt átalakítását Nagy Lajos király kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. Az oldalhajók boltozatát a főhajó magasságáig felemelték, és az így keletkezett magas falfelületeken gazdag kőrácsozatú, hatalmas ablakokat helyeztek el, ezzel világos, levegős csarnokteret hoztak létre.
Zsigmond uralkodása alatt a mellékszentélyeket tovább díszítették, a munkálatokban a prágai Parler-műhely mesterei is dolgoztak az épületen.1444-ben Ulászló diadalmas hadjárata után itt tartotta ünnepélyes hálaadását Hunyadi Jánossal együtt.
Kapisztrán Szent János itt tartott toborzó szónoklatot a török elleni hadjáratban való részvétel előmozdítására, Hunyadi pedig innen indult el Nándorfehérvárra.
1458-ban, Hunyadi Mátyás trónralépésekor a Szent Korona nem volt Magyarországon. Mátyás ezért „korona nélküli koronázás” keretében a Nagyboldogasszony-templomban ünnepélyesen megkezdte uralkodását: az oltár előtt ígéretet tett a szent jogok megtartására, majd palotájába ment, és trónjára ülve megkezdte az ország ügyeinek intézését. Mátyás itt tartotta mindkét esküvőjét is.
A templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. A király felépíttette a délnyugati harangtornyot, a hazai gótikus építészet egyik legnagyszerűbb alkotását, mely a rajta elhelyezett felirat szerint 1470-re készült el. A kóruskarzatot támasztó nagy ív oszlopfője ma is eredetiben őrzi kőindái között Hunyadi János, Mátyás és László arcképét.
A Boldogasszony-templomot 1541-ben, Buda végleges elfoglalása után a törökök mecsetté alakították át, hogy I. Szulejmán szultán itt adjon hálát Allahnak a győzelemért. Berendezését, oltárait kidobálták, festett falait lemeszelték, Mátyás oratóriumát más részekkel együtt elbontották, hogy köveiket máshol hasznosítsák. A legenda szerint a templomban halt meg Gül Baba, a bektási dervis rend tagja, akinek rózsadombi türbéje ma is az iszlám világ legészakibb zarándokhelye.
A templom Mária-szobrát a törökök nem semmisítettek meg, csak elfalaztak. Az 1686. évi ostrom utolsó rohama előtt a szobor elé húzott fal egy robbanás alkalmával ledőlt, és a főmecsetben imádkozó törökök előtt megjelent a Magyarok Nagyasszonyának szobra. A szemtanúk babonás rémülete a várvédőkön is úrrá lett, és a vár még aznap este a keresztények kezén volt.
A templom Buda visszafoglalása után először a ferences, majd a jezsuita rend tulajdonába került, akik barokk stílusban állították helyre, és hatalmas kollégiumot valamint háromemeletes szemináriumot építettek hozzá, így az eredetileg szabadon álló templom egy nagy kiterjedésű épületegyüttes részévé lett. A templomot ezután 87 esztendeig birtokló jezsuita rendnek köszönhetően kivirágzott és szétsugárzott Budavárából a Magyarok Nagyasszonya-kultusz és a szent királyok tisztelete, amely a magyar identitástudat egyik oszlopa és a nemzeti önállósági törekvések szellemi alapja lett.
1690-ben Esterházy Pál felépíttette az új barokk főoltárt, hat év múlva Pálffy Miklós tábornok előcsarnokot építtetett a főkapu elé, és a Mátyás torony fölé barokk hagymasisakot emeltetett. 1707-re alakították ki a Loretói kápolnát, 1719-ben toronyórát kapott.
Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett, 1748-ban villám sújtotta.A jezsuita rend feloszlatása után (1773) a templom kegyura Buda város (később Budapest) tanácsa lett, a templomhoz épült kollégium és rendház állami tulajdonba került.
1867-ben itt koronázták magyar királlyá I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet a Szent Koronával. A király 1873-ban kelt határozata alapján 1874-'96 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét. Az épület boltozatát és falait több helyen a földig lebontatta, hogy rekonstruálni tudja az eredeti építészeti megoldásokat. Mindenütt a régebbi állapotok visszaállítására törekedett, de úgy, hogy a sérült részeket és felületeket teljesen megújította. Ahol már támpontot sem talált, ott saját tervezésű részeket iktatott be. A restaurálás belső díszítőmunkáit és a berendezés elkészítését Schulek mellett Székely Bertalan és Lotz Károly irányította. Ők maguk festették az alakos festményeket, terveik alapján Kratzmann Ede készítette a színes üvegablakokat, és Mikula Ferenc faragta az új szobrászati díszítést. Az oltárképeket Zichy Mihály és Aggházy Gyula festették, a főkapu domborművét, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, Lontay Lajos mintázta.
A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el. Öt év múlva III. Béla és felesége hamvai az északi oldalhajó kápolnájában nyertek végső nyughelyet.
1916-ban itt került sor az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita koronázására.
A II. világháború előtt Teleki Pál kezdeményezésére megindult a templom teljes felújítása, azonban a nagy világégés megakadályozta annak befejezését. Budapest ostroma során az épület igen súlyosan megsérült, tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Altemplomában a német tábori konyha, a szentélyben szovjet lóistálló volt. Az utolsó háborús seb 1984-ben tűnt el a templomról: ekkor fejeződött be a nagy orgona újjáépítése.
1994-ben máig ismeretlen merénylő pokolgépet robbantott az épület Halászbástya felé nyíló kapujánál. Az értelmetlen terror tizenhat ablakot rongált meg.
1999-ben a magyar államaz egyház tulajdonába adta a templomot.A templom legnagyobb harangja 3200 kg-ot nyom, átmérője 175 centiméter, hangja B0. Titulusa Borromeo Szent Károly, felirata: "Isten dicsőítésére, hazánk Nagyasszonya templomába, I. Mátyás király tornyából szólítom a híveket. Védszentem Borromei Szent Károly bíbornok. Fölajánlott és fölszentelt Hornig Károly báró, veszprémi püspök. Walser Ferencz öntött Budapesten, 1891." Ezt vélte hallani lázálmában boldog IV. Károly király a halálos ágyán, és ez szól a Magyar Televízió csatornáin is minden délben, 1994 óta.
A legtöbbször hallható harang a 900 kg-os Szentháromság-harang. Átmérője 115 centiméter, hangja F1. Az 1723-as nagy budai tűzvész évében, valószínűleg a tönkrement harangok bronzából öntötte Zechenter Antal mester Budán.
A Szent Anna lélekharang az esti harangszó után a halottakért szól. Súlya 90 kg, hangja Fisz2. Szlezák László öntötte 1936-ban a csepeli plébánia részére.

* * * * *

A templom előtt 1713-ban állították fel a fogadalmi pestis-emléket, azaz a Szentháromság-szobrot, amely az ország számos hasonló alkotásának mintájául szolgált.
A Mátyás-templom előtt az 1686-os ostrom után alakítottak ki teret, addig szűk utca vezetett a kapujához. Az 1691-es pestisjárvány során a polgárok fogadalmat tettek, hogy ha a járvány elmúlik, szentháromság-szobrot állítanak hálából. A járvány véget ért, a szobrot fel is állították, azonban három évvel később, 1709-ben újabb járvány pusztított. A lakosság ezúttal azt fogadta meg, hogy nagyobb, díszesebb szobrot állít az előző helyén, ha ezt a járványt is túlélik. Így történt, hogy a korábban állított szobrot a mai III. kerületi Zsigmond térre helyezték át, és helyébe 1713-ban Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok egy 14,4 méter magas barokk szobrot állítottak. A műalkotás az 1945-ös ostromban súlyosan megrongálódott, ezért helyén ma újrafaragott mása látható.A szobor talapzatán domborművek sorakoznak, valamivel feljebb kilenc szent szobra látható (köztük Szent Rókusé, a betegek és betegápolók védőszentjéé), a csúcson pedig a szentháromság jelképei találhatók.

* * * * *

A Bécsi kapu nevét onnan kapta, hogy rajta keresztül lehetett rátérni a Bécsbe vezető országútra. A középkorban Szombat-kapunak is hívták, mivel szombati vásárokat rendeztek a belső falainak előterében. Állítólag Toldi Miklós fegyverei díszítették a belső kaput.
Becs kapuszunak nevezték a törökök, egy időben a neve Zsidó-kapu is volt.A kettős várkaput 1896-ban lebontották, és Buda felszabadulásának 250 éves jubileumára (1936) készült el a jelenleg is álló várkapu, melynek inkább szimbolikus jelentősége van. Tervezője Kismarty-Lechner Jenő. Automata sorompók állnak a kapu előtt, melyek a várba behajtó járművek számát hivatottak korlátozni. Behajtásra a helybeli lakosok, taxik, BKV buszok, valamint a várbéli hivatalok dolgozói és a szállodavendégek jogosultak.

* * * * *

A Budai várnegyed alatt kiterjedt barlang- és pincerendszer húzódik meg, amelyet a második világháború alatt kórháznak és raktárnak használt a német és a magyar hadsereg. A barlangrendszer egyik fő lejárata az Úri utcában található, és Budavári Labirintus néven mint egyedülálló turisztikai látványosság egész éven át látogatható.A sziklakórházat 1939-'44-ig majd 1958-'62-ig építették. Légoltalmi szükségkórháznak használták a második világháború alatt, 1957 után titkosították. A nemzetközi szinten is páratlan létesítmény 2008-tól látogatható és hadiorvoslási- és polgári védelmi kiállításként.

2010. október 1., péntek

zene!

Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére és javaslatára 1975-ben az UNESCO október 1-jét A Zene Világnapjának nyilvánította.
Az első Világnap tiszteletére írott köszöntője így hangzott:

Kedves Kollégák, Barátaim!

Nagy örömmel tölt el, hogy idén, a Nemzetközi Zenei Tanácsban betöltött elnöki tisztem utolsó évében megnyithatom az első Zenei Világhetet és a Zenei Világnapot.
Szeptember 29. és október 5. között és főként a Zenei Világnap alkalmából október 1-jén az emberek legmélyebb érzéseiket és legszebb reményeiket juttatják majd kifejezésre.

Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a m
últ előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának.
Az igazság, ami a világ minden népművészetében, zenei stílusában ezernyi színben mutatkozik meg, képessé tesz bennünket arra, hogy egyetértésre jussunk eg
ymással. Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon. Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói. Ehhez hasonlót láttunk már néhány városban: San Francisco-ban például, sőt a zajos New York-ban is, amikor a legforgalmasabb útkereszteződéseknél a Manhattan és a Julliard Zeneiskola fiatal hallgatói játszottak a járókelőknek. A régi holland orgona-tekerőket, a nápolyi tenoristákat, az énekmondókat és a trubadúrokat juttatták eszembe és azt, hogy e hagyományokat érdemes újra életre kelteni.
Jó lenne, ha a zenei héten egy-két percet a csendnek szentelnénk mindenütt a világon, a gondolkodásnak, a hallgatásnak és az elmélyedésnek. A zenének a
zaj antitézisének kellene lennie, mégis sokszor arra használják, hogy kellemetlen zajokat fogjon fel a gyárakban, éttermekben és áruházakban. Azt mondanám, hogy az adott időben az egész világon legyen egy pár percnyi csend, mert ez nagyon fontos a zene élvezéséhez. Valószínűleg tudomásuk van arról, hogy néhány éve egy kongresszusunkon Párizsban Witold Lutoslavski, a nagy lengyel zeneszerző javasolta, indítsunk mozgalmat, amely harcol az embernek a csendhez való jogáért. Azt szeretném, ha a csendnek e perceit követően utcákon, minden gyárban, otthonban, koncertteremben és operaházban megszólalna a zene. Az előző napok eseményeinek elő kell készítenie a csúcspontot, a Zenei Világnapot.
Kérem Önöket, tegyenek meg mindent ezen esemény érdekében, mely nemcsak a zene, hanem a világ számára is fontos. Egyesek Önök közül talán
koncertet adnak a Zeneművészek Nemzetközi Kölcsönös Segélynyújtási Alapja javára, mely intézményt - mint tudják - a zene ügyének előre haladása és megóvása végett hoztak létre és azért, hogy a zeneművészeket közelebb hozzák egymáshoz.
Yehudi Menuhin
(1975)


16 óra környékén a Nyugati aluljárójában Szilasi Alex zongoraművész Chopin darabokat (én főleg keringőket hallottam) adott elő remekül. A hatalmas metró-robaj, az áradó tömeg ellenére sokunknak okozott csodás élményt.

* * * * *

Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara, a Nagykörút melletti Nyugati a közhiedelemmel ellentétben nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.
A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult Magyarország első vasútvonala Pest és Vác között. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni. Mivel ekkoriban az antik görög-római építészet formakincsét felelevenítő klasszicista építészeti stílus volt a mértékadó, ennek jegyében építette Paul Eduard Sprenger császári mérnök a Magyar Középponti Vasúttársaság pesti állomásépületét.
Az első pesti pályaudvarnak nagyszabású vonatfogadó csarnoka volt, mely Polonceau-tartókkal épült.
Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A munkálatokat Klösz György fényképfelvételei is megörökítették.
Az új terveket az osztrák August de Serres építész és Gustave Eiffel cége készítette. A maga korában technikai bravúrosnak számító pályaudvar, mely a francia reneszánsz elemeit és a kortárs francia pályaudvarépítészet gyakorlatát követi, 1877. október 28-án nyílt meg.
A csarnok fesztávolsága 40m, eredetileg nyelvperonok közé helyezett, 2+3 vágányt fedett le, Polonceau-kötőkkel épült. Jellegzetes az állomástéri felőli üvegezett fal, a francia pályaudvarok architektúrájára jellemző ötszög formával. 1978-'88 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1980-ban, a 3-as metróvonal épülésekor a Nyugati tér alatt aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek mellette, emiatt lebontották a pályaudvar melletti, egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a szomszédos bevásárlóközpont neveként él tovább.

2010. szeptember 25., szombat

János és Júlia

Még gyerekkoromból emlékszem erre a borzalmas faviccre:
- Hogy hívják Mackó Misit felnőtt korában?
- ???
- Melegítő Mihály...

Nos, én pár napja Újpest Központnál személyesen találkoztam a mézeskalács házikós banyától megszabadult, azóta felnőtt Jancsival. Nem nagyon szeretem ezt a környéket, mert az oszlopokra feltett virágözön sem üdíti fel a végérvényesen unalmas, szürke betontengert.
Az egyik buszmegállóban várakoztam, és igen feszülten figyeltem, mikor érkezik meg már továbbhaladásom záloga.
Aztán egy pár méterre tőlem heverő, "skatulyából előhúzott" hófehér zsebkendőre lettem figyelmes. Kíváncsi voltam, kié lehetett a nyilvánvalóan nemrég elhullajtott új papírkendő, és úgy találtam, hogy a tőle éppen eltotyogó, úgy ötvenhez közelítő férfi lehet a "gazdi". Öltözéke teljesen beolvasztotta ebbe a nyomasztó környékbe, barázdált arcát kócos haj keretezte. Nem is tudtam eldönteni, hogy lélekmelegítő itókának, netán valamilyen tudatmódosító szernek, vagy csak az életben ért megpróbáltatásoknak tudható-e be a koránál öregesebb mozgás.
Nem sokkal később megállt, és zsebébe nyúlva újabb kendőt ejtett a földre. Majd még egyet, aztán egy újabbat, és így tovább. Lassan egy tucatnyi friss fehér felkiáltójel virított körülötte, mielőtt végérvényesen eltűnt volna a szemem elől.
Vajon kinek szánta ezeket az elhullatott jeleket, kitől várhatja, hogy megmentse?

* * *

Újpest-Központ a 3-as metróvonal északi végállomása. (Ezen a vonalon ma naponta több mint 600 000 ember utazik, a legnagyobb szállítási kapacitás 28200 utas irányonként és óránként. A legkisebb követési idő 150 mp. 49 mozgólépcső van a vonalon, csúcsidőben 29 (+2) vonat közlekedik.)
Az állomás a IV. kerületiek belvárosba jutását szolgálja, de rengeteg ingázó jár erre, (Káposztásmegyer , XV. kerület). Számos busz- és két villamosjárat megáll itt, így a legfontosabb közlekedési csomópontja a kerületnek.
Eredetileg ideiglenes végállomásnak volt tervezv
e, de a vonalat nem építették tovább, pedig az újpesti és káposztásmegyeri lakótelepek megépültével igencsak megnőtt a környéken lakók száma.

* * * * *

Közmondásos, hogy a pesti ember mennyire siet, nincs ideje senkire és semmire, és mennyire nem is rejti ezt véka alá.
Az Örs vezér terénél egy remek írószer üzletbe tértem. Megmondom, ez a gyengém. Órákig képes vagyok gyönyörködni a kínálatban, és ilyenkor a "na, ez vajon mennyibe kerülhet?!" tépelődés is elkerül. Ha tetszik, megveszem - kerül, amibe kerül!
Itt is csodás csomagoló papírokat találtam, de ezeknél lényegesen erősebbre lett volna szükségem. Kitaláltam, hogy öntapadós átlátszó fóliát ragasztok rá, így tökéletes lesz. Mivel ilyet nem találtam, segítségért fordultam. Az ötven év körüli nő nem szakadt meg a munkától, bár épp a pénztárossal való beszélgetésében zavartam meg.
- Tudom, mire gondol, de olyasmit itt nem talál. Vannak öntapadós füzetborítóink, azokat megmutatom - hadarta affektálva, miközben ezekhez vezetett. Sajnos azonban ezek a nejlonok egyáltalán nem felelnek meg semmiféle célnak, hiszem körbefonják ugyan a füzetet, de mivel nincsenek összeforrasztva, pont ott nem védenek, ahol a legjobban kellene. Így tovább próbálkoztam, mire is lenne szükségem.
- Értse meg, mi írószer bolt vagyunk. Amit maga keres, azt a Baumaxban, vagy a Praktikerben találja meg! - csattant fel kioktatóan.
Mosolyogva megköszöntem, majd a választott dolgokat visszapakoltam, és távoztam.
Pár óra múlva egy másik írószerben mindent meg tudtam vásárolni. Igaz, ott nem is kértem segítséget senkitől.

* * *

Az Örs vezér tere a főváros XIV. és X. kerületének határán fekvő nagy forgalmú csomópont, a 2-es metró, illetve a Gödöllői HÉV, valamint számos busz és trolibusz végállomása.
A tér a nevét 1932-ben kapta, akkori helyesírás szerint Eörs vezér tere. Az Örs nevet Béla király névtelen jegyzője (Anonymus) említi először. Egyes kutatók szerint Örs vezér a Keszi törzs feje lehetett, sőt eredetileg maga is törzsnév, illetve később méltóságnév volt. A dunántúli helységnevek arra utalnak, hogy Örs törzsével, népével, nemzetségeivel ott telepedett le.
1954-'61 között épült fel az első lakótelep jellegzetesen szocreál stílusban. A főúthoz és a térhez tágas parkkal kapcsolódik. A csendes, kertvárosias, „peremvidéki” jellegű tér a metró végállomásának megépülésével 1970-ben vált jelentős csomóponttá és vesztette el korábbi külvárosi jellegét. Az eredetileg a Népstadionig (az állomás mai neve Stadionok) tervezett kettes metrót a környékbeli lakótelep építkezések révén ide költöző több ezer ember miatt hosszabbították meg még átadása előtt.1980-ban itt nyílt meg hazánk első, nyugat-európai stílusban felépített üzletközpontja, a Sugár. Vele szemben 2001-ben adták át az Árkád bevásárlóközpontot. Ekkor indult meg a teret átszelő 3-as villamos és meghosszabbították Kőbányáig a 62-est. Pár éve pedig itt emelkedik az egyik IKEA áruház is.A tér összképének egy részét évtizedekig meghatározó, jellegzetes M alakú metróvégállomás-épületet 2007-ben lebontották, helyére új végállomást építettek.
Én nagyon kaotikusnak és koszosnak találom ezt a teret, viszont az aluljárójában szinte mindig muzsikálnak zenészek - és általában nem is rosszak!

2010. szeptember 17., péntek

Kós Károly tér

A sajátos karakterű városrész, a 19. kerületi Wekerletelep a 20. század elején épült. A nyugati részén fekvő sík terület legmagasabb pontja a nemrég gyönyörűen felújított Kós Károly tér. A csaknem egymilliárdos beruházásnak köszönhetően a főváros egyik legszebb és legnagyobb közparkjában sétál az erre tévedő.

A 19. század utolsó negyedében ugrásszerűen fejlődött a gyáripar, minek következtében Budapest lakossága két és félszeresére nőtt. Vidéki nincstelenek özönlöttek a munkahelyeket kínáló nagyvárosba, ám a lakásépítés nem tudott lépést tartani a népességbővüléssel, főként hogy a keresletet teremtő hitelfelvételek szintje a magas infláció miatt alacsony maradt.
Mindez kormányzati közbelépést követelt.
Sok vidéki környezetből kiszakadt ember számára drasztikus változást jelentett volna, ha teljesen kiszakadnak a fás-kertes környezetből, így a sokemeletes bérházak helyetti kertvárosi jellegű építési módot Fleischl Róbert építész javaslatára tervezték meg.
A Wekerletelep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére a Sárkány család birtokán. A munkástelepen 1909-'25 között összesen 1007 ház épült 4412 lakással. A kisebb utcákban földszintes-, a legszélesebb utakat mentén emeletes épületek emeltettek, de lett itt iskola, óvoda, rendőrkapitányság épület és lovasrendőri laktanya, valamint postamesteri hivatal is.
A lakások kertjeit eredetileg állami munkáscsaládoknak szánták, később jobbára csak a kispolgárság tagjai engedhették meg maguknak, hogy ide költözzenek.
Az egész telep megtervezésénél kiemelkedő fontosságú volt a környezetnek a közösség életére gyakorolt várható hatása, ezért a főteret külön pályázat alapján akarták megépíteni.

Kós Károly nyertes terve alapján a szabályos mértanú teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút köti össze. Erdélyi stílusjegyeket mutató díszkaput is tervezett a művész.
A teret a Heintz Béla által jóval később, 1930-ban tervezett Budapesti Munkás Szent József katolikus templom zárja le.
A főtér 2. és 3. számú épületét és a keleti kapuépítményt is Kós tervezte.
A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits Lajos, Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét Walder Gyula neobarokk jegyeket viselő épülete, majd Györgyi Dénes a tér 5 száma alatt a későbbi kort idéző lakóháza követte.
Figyelmet érdemel az 1912-ben felépült rendőrségi épület, mely szintén Schodits és Eberling alkotása.
A Zrumeczky-féle nyugati kapu Wekerletelep talán egyik legjellegzetesebb épülete. A népi építészeti hagyományokat tükröz, terméskő, rönk és gerenda alkotta kapu alagsorai átjáróként funkcionálnak a gyalogosok számára.
A központban – ahol főleg a tisztviselők laktak – üzletek sorakoztak, melyek többsége a mai napig üzletként üzemel.
A koncepciónak megfelelően a negyed építésekor ötvenezer fát ültettek el. Összesen tizenhatezer gyümölcsfát ültettek el. és a kerítések mellé ültetett ribizlibokrok 1917-es kiváló termése az éves lakbér négyszeresét hozta vissza a lakóknak.

A megújult tér dísze a Wekerle-szobor környékén lévő kis tér a szökőkúttal, a díszes parkbútorok, a korszerűsített játszótér, a műanyag borítású focipálya, és a szánkózódomb. Az Életfa tere mellett Kós Károly elképzelései szerint valósult meg a Zenepavilon. Díszkivilágítást kapott a Kós-kapu, a szökőkút, a Kós-szobor, illetve a körülötte lévő kisplasztikák és a Wekerle-szobor.

* * * * *
Kós (Kosch) Károly (1883-1977) építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban végezte, ezután a budapesti József Műegyetem mérnöki szakára jelentkezett. Két év múlva átiratkozott az építész szakra, ahol 1907-ben szerzett diplomát.
Kezdő építészként különböző építészeti irodákban dolgozott, majd a Székelyföld építészetét tanulmányozta. Tervezői munkájában elsősorban a kalotaszegi népi építészet, az erdélyi népművészet és történelmi építészeti emlékek motívumait igyekezett felhasználni. 1912-ben Régi Kalotaszeg c. illusztrált építészeti tanulmányát a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Czigler-érmével tüntették ki. 1916-ban őt bízták meg IV. Károly király koronázási ünnepségének díszleteinek tervezésével. 1910-ben nősült meg, mely házasságból született Kós Balázs (1912-1967) mezőgazdasági szakíró, szerkesztő, Kós András (1914-2010) szobrászművész, Koós Zsófia (1916 - 1990) színésznő, ifj. Kós Károly (1919-1996) néprajzkutató, -író.
1917-'18 során állami ösztöndíjjal Isztambulba ment tanulmányútra. 1919-ben megalakította a Kalotaszegi Köztársaságot. Alapító tagja volt az Erdélyi Néppártnak (1921) és 1922-ben Vasárnap címmel képes politikai újságot indított és szerkesztett.
1924-ben írótársaival megalapította az erdélyi írók önálló könyvkiadó vállalatát, amelynek megszűnéséig, 1944-ig tagja volt. Egyik alapító tagja volt az 1926-ban alakult helikoni közösségnek, amelynek folyóiratát, az Erdélyi Helikon-t 1931-től ő szerkesztette.
1940-től a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági építészetet tanított.
1944 őszén sztánai otthonának kifosztása után Kolozsvárra menekült. 1948-'49 között a Világosság c. kolozsvári lap belső munkatársa volt.
A második világháború után újra politikai szerepet vállalt és a Magyar Népi Szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét töltötte be, majd 1946-'48 között nemzetgyűlési képviselő volt.
1945-től a Mezőgazdasági Főiskola dékánja, majd 1953-ig tanára volt.
Legismertebb épületei közé tartozik az Óbudai reormátus parókia (1908-'09), az állatkerti pavilonok (1909-'10), a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (1911-'12), a miskolci Kós-ház, a kolozsvári Műcsarnok, (1943), Mátyás király kolozsvári szülőházának részbeni restaurálása (1944).
Írói munkássága is kiemelkedő, melyből néhányat megemlítek: Erdély népi építészete (1908), Atila Királyról Ének – ballada (1909, 1923), Régi Kalotaszeg (1911), Sztanbul (1918), Erdély kövei (1922), A lakóház művészete (1928), Erdély (1929), Kalotaszeg (1932), Az országépítő – regény (1934), Budai Nagy Antal – színmű (1936), István király – színmű (1942), A székely nép építészete (1944), Falusi építészet (1946).
Munkásságáért több díjjal is kitüntették, pl.: Ferenc József-rend Lovagkereszt (1916), Baugartner-díj (1938), Corvin-koszorú (1940), Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora (1966), Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010.

* * * * *

A Barátok közt című magyar tévésorozat főcímében látható ház a Kós Károly tér egyik jellegzetes épülete, a gyakran látható 99-es jelzésű autóbusz a valóságban is arra közlekedik.