Angliába érkezésem talán első vagy második napján határoztam el, hogy rövidesen ellátogatok Hamton Court-be. Rengeteg óriásplakát csalogatta akkoriban az érdeklődőket a fiatal VIII. Henrik életének felfedezésére. (Ebben egyébként igen erősek az angolok, hogy a kulturális értékeket is megfelelő köntösben reklámozzák.)
1236-ban a Dél-nyugati, Temze-parti palota helyén a jeruzsálemi Szt. János máltai lovagok majorsága állt, mely bérbe vehető terület volt.
1514-ben szerezte meg a máltai lovagoktól 99 éves bérletre a területet Thomas Wolsey, York-i érsek, későbbi bíboros, aki ekkoriban VIII. Henrik közeli jó barátja volt. Ő határozta el, hogy megépítteti Anglia legszebb, 400 szobás palotáját. A bejárat fölött a mai napig ott díszeleg az érseki pecsét.
Wolsey és a király kapcsolata később megromlott, mivel a bíboros nem volt hajlandó a pápánál közbenjárni VIII. Henrik Aragóniai Katalinnal kötött házasságának érvénytelenítése érdekében. Végül a király elvált, elvette feleségül Boleyn Annát, Wolsey pedig örökre kegyvesztett lett, elveszítette Hampton Court-ot is.
(A történet egyébként szerintem így zajlott le:
VIII. Henrik: - Kedves Wolsey-m, nagyon szép a te kis kastélyod.
Wolsey: - Köszönöm, Fenség! (széles vigyor)
VIII. Henrik: - És mondd, Kedves Wosley-m, nem akarod nekem adni eme pompás, királyokhoz méltó palotát?
Wolsey: - ... Öööö... Hááát... Ha már így szóba hoztad, Fenség, épp ez volt szándékomban...)
* * * * *
Thomas Wolsey érsek-bibornok és angol kancellár 1471-ben született.
A szegény sorsu fiú Oxfordban tanult teologiát. A tehetséges ifjú VII. Henrik udvari káplánja lett, de az igazi előrejutást 1506. hozta meg neki. I. Miksa német császárhoz küldötteként diplomáciai megbizatásban olyan mértékű ügyességet tanusított, hogy VII. Henrik király több egyházi alapítvány jövedelmével megajándékozta.
VIII. Henrik király még jobban kedvelte a tudós, előkelő modorú és szolgálatra kész papot, aki előtt még szerelmi kalandjait sem titkolta (mely téren egyébiránt Wolsey urával versenyzett. Érthető módon eme tény még szorosabbra fűzte a két férfiú közötti barátságot.)
1510-ben a király az államtanácsba hivta, melynek tagjait Wolsey mindenképpen túlszárnyalta. Elismerésül 1514-ben megkapta a lincoln püspökséget kapta, majd a yorki érseki székbe ülhetett, majd kancellár lett. Közben X. Leo pápa a bibornoki kalap átküldésével iparkodott Wosley-t a maga részére nyerni.
Innentől Wolsey egyedül vezette a kormányt másfél évtizedig, korlátlanul és a szerencsefiak szokogg gőgjével. Nyolc évig még parlamentet sem hívott egybe, és midőn az alsóház 1523-ban a követelt nagyobb adót megtagadta, hazaküldte a gyülést (!).
A külpolitika terén előbb V. Károly császárt támogatta, majd I. Ferenc francia királlyal lépett védő és támadó szövetségre, sőt titokban arra is kötelezte magát, hogy urát egy francia hercegnővel fogja összeházasítani. Ugyanakkor Szapolyai Jánosnak is pártját fogta Habsburg Ferdinánd ellen és 25 000 aranyra szóló váltót küldött Szapolyainak hadi segélyül. Később azonban az erdélyi fejedelmet elejtette.
1527 óta ugyanis VIII. Henrik válópere sok gondot okozott Wolsey-nek. Segédkezet nyújtott a Katalintól való elválás keresztülvitelében, mégpedig abban a reményben, hogy a francia házasság révén befolyása még jobban fog emelkedni. VII. Kelemen pápa húzta, halasztotta a dolgot, a király pedig Wolsey-t okolta a késedelemért, és nagyszámú ellenfeleinek örömére 1529-ben kancellári méltóságától megfosztotta. Mihelyt az egybehívott parlament egy csomó vádat emelt a kegyvesztett kancellár ellen, a csillagkamra pert indított ellene és élethossziglani börtönre itélte. kincseit és birtkait elkobozták.VIII. Henrikkel ellentétben az angol nemesség nem nyugodott, míg a király 1530-ban el nem rendelte, hogy Wolsey-t Londonban felségsértés miatt birái elé állítsák. Erre őrizet alatt Londonba vitték, miközben az elítélt váratlanul elhalt.
Sokan méreghalált, mások öngyilkosságot emlegettek; valószínűbb azonban, hogy a megrémült embert szélhüdés érte.
Wolsey barátja volt a tudományoknak és a szépművészeteknek és Oxfordban több kollégiumot alapított.
* * * * *
VIII. Henrik angol király Greenwichben született 1491-ben VII. Henrik király fiaként.
Amikor trónra lépett, egy csapással akart magának népszerűséget szerezni és ezért apjának két leggyűlöletesebb adókezelőit (!) felakasztatta. Nőül vette korán elhunyt bátyjának özvegyét, a hat évvel idősebb Aragóniai Katalin spanyol hercegnőt. (Közös gyermekük volt a szerencsétlen sorsú Mária.)
Szakított apjának elzárkózó külpolitikájával is, és hogy az angol befolyást a kontinensen éreztesse, I. Miksa császárral és II. Gyula pápával XII. Lajos francia király ellen csatába vonult. Hadi szerencsével igen, anyagi haszonnal azonban e hadjáratok nem jártak, így - felismerve szövetségeseinek önző terveit - kilépett a cambray-i szövetségből, békét kötött korábbi ellenségeivel.
Nemsokára azonban Henrik új kegyence, Thomas Wolsey érsek és kancellár új mederbe terelte az angol politikát. Ebben az időben kezdett a király Boleyn Anna udvarhölgynek udvaroltni, akit nőül kívánt venni, feleségétől pedig el akart venni (természetesen nem ebben a sorrendben). A válás tervének a politikai helyzet is kedvezett. VII. Kelemen pápa szövetségese volt Henriknek, és Wolsey biztosra vette, hogy a pápa fel fogja bontani a házasságot. Ám csak időhúzással szembesültek.
A határtalanul dühös Henrik először is Wolsey-val éreztette haragját, nem annyira azért, mert Boleyn Anna helyett egy francia hercegnőt javasolt, hanem azért, mert becsületszavával kezeskedett a válóper sima elintézéséről. A perbe fogott, majd hirtelen elhalálozott Wolsey hivatalát Morus Tamás vette át, aki a házasságot önhatalmúlag feloldotta, a pápának az angol egyház fölötti hatalmát megszüntette, mivel az angol egyház feje az angol uralkodó maga. És punktum!
A határozat értelmében azután lefoglalt egy csomó egyházi birtokot, kifosztott több kolostort, a katolikus dogmákat azonban egyelőre nem bántotta.
Anglia Róma-ellenes közvéleménye kedvezett egy önálló keresztény egyház alapításának, a Wolsey sorsán megdöbbent papság pedig csekély kivétellel nem mert ősi hite mellett síkra szállni.
Ezek után Henrik 1532-ben feleségül vette Boleyn Annát és az egyházi bizottság is szentesítette első házasságának felbontását. Egy év múlva született meg Henrik és Anna leánygyermeke , a későbbi I. Erzsébet királynő. Ebben az időben az üldözés elől Angliába menekült rengeteg német reformátor, és Cromwell kancellár a smalkaldi protestáns szövetséggel folytatott alkudozásokat.
Az 1534. évi parlament véglegesen megszüntette a pápai hatalom jövedelemforrásait és Henriket ruházta fel az egyházi jövedelmek, birtokok és az egyházi törvénykezés jogával, úgyszintén azzal a joggal, hogy az egyházat reformálhassa és az eretnekeket üldözhesse. E határozat értelmében Henrik 1536 tavaszán elindította a katolikusok üldözését, ami sehogyan sem tetszett Anglia északi hegyvidékein lakó, hitbuzgó lakosságnak, mely kedvelt kolostorai érdekében fegyvert fogott Henrik és Cromwell ellen. Henrik leverte ugyan a zarándokokat, de felhagyott a katolikusok elleni üldözéssel és szakított a merev protestáns szemponttal. A protestáns áramlat megakadása Boleyn Anna sorsára is végzetes volt, akit férje alaptalan vádak alapján lefejeztetett. Másnap Henrik feltűnő sietséggel vette feleségül a szerény, halkszavú Jane Seymourt, aki azután – szerencséjére – fiút szült, és talán még nagyobb szerencséjére meghalt.
A parlament ekkor Boleyn Anna gyermekét, Erzsébetet törvénytelen származásúnak mondta ki és Edwardot nyilvánította egyedüli törvényes trónörökösnek. Akik a határozat ellen tiltakozni mertek, azokat a király kivégeztette.
A trónörökös megszületése erősítette Henrik trónját, s ő ennek tudatában új hadjáratot indított 1538-ban a kolostorok és a papi birtokok ellen, amire válaszul III. Pál pápa Henriket egyházi átokkal súlytotta. Ennek azonban nem volt más foganatja, minthogy Henrik újra és határozottan a protestáns irányhoz szegődött, s ennek a fordulatnak negyedik házassága állt a hátterében. Szerelmes volt Cleves-i Annába, illetve az ifj. Hans Holbein által készített képbe, és politikai okokból Cromwell is sürgette a német protestáns hercegnővel való eljegyzését.
Csakhogy a szeszélyes Henrik új nejét mégsem találta elég vonzónak és néhány hónap múlva visszaküldte szüleihez. Igazság szerint a nő nagyon rideg, műveletlen volt, és angolul sem beszélt. Henrik Cromwell-t, akit a sikertelen frigykötésért felelősnek tartott, ellenfeleinek és vetélytársainak örömére kivégeztette. Henrik most a katolikus párt emberei, a Norfolkok és Howardok felé fordult és immár ebből a körből szemelte ki ötödik nejét, Howard Katalint. 
A harminc évvel fiatalabb nej igencsak kikapós volt, így a király boldogsága ebben az esetben sem volt tartós. Csakhamar tudomást szerzett Katalin hűtlnségéről, s az asszonyt lefejeztette.
A csalódás újra a protestáns párt karjaiba hajtotta és ennek megfelelően a protestáns, kétszeres özvegy Parr Katalint vette nőül, aki az immár betegeskedő és gyanakvó király aggodalmait és gyanúját el tudta oszlatni. Legfőbb elfoglaltsága a beteg és király uralkodó ápolása volt.
A Henriknél 21 évvel fiatalabb nő egyébként a harmadik feleség bátyjába volt szerelmes, akihez Henrik halála után férjhez ment, és negyedik házasságában megtalálta a boldogságot.
Élete alkonyán Henrik még kétszer viselt hadat. V. Jakab királyt (akit eredménytelenül próbált arra rávenni, hogy Skóciában is elterjessze a reformációt), legyőzte. Jakab hirtelen halála után pedig azon tervén fáradozott, hogy annak leányát, Stuárt Máriát saját fiával eljegyezze; az angol és skót korona tervezett egyesítése azonban nem sikerült.
1544-ben Henrik addigi barátja, I. Ferenc ellen indított háborút - sikertelenül.
Anglia egyik legkiemelkedőbb uralkodója 1547-ben húnyt el.
VIII. Henrik magánélete címmel Korda Sándor készített filmet, melyből itt található egy kis részlet.
Ez a filmje annyira népszerű a szigetországban, hogy sokan azt hiszik, egy született angol készítette.
A magyar zsidó származású filmrendező és producer Kellner Sándor László néven született Pusztatúrpásztón 1893-ban. A mezőtúri Mester-utacai Kereskedelmi iskolában érettségizett, melynek jeligéjéből származik felvett művészneve: "Sursum corda!" (Emeljétek fel szíveteket!).
Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, s 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta, majd 1918-ig több filmlap szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, és 1919-ben, amikor is elhagyta Magyarországot, már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.
A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után színésznő felesége, Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Nemsokára innen Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.
Mégis Nagy-Britanniában aratta legnagyobb sikereit. Két fivérével Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót több kisebb mellett.
Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díjra is volt jelölve. Ezek után még több nagysikerű filmet forgatott, és producerként is nagyszerű alkotások fűződnek nevéhez, mint pl. A dzsungel könyve.
1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek.
62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban.
A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el.
* * * * *Amikor trónra lépett, egy csapással akart magának népszerűséget szerezni és ezért apjának két leggyűlöletesebb adókezelőit (!) felakasztatta. Nőül vette korán elhunyt bátyjának özvegyét, a hat évvel idősebb Aragóniai Katalin spanyol hercegnőt. (Közös gyermekük volt a szerencsétlen sorsú Mária.)
Szakított apjának elzárkózó külpolitikájával is, és hogy az angol befolyást a kontinensen éreztesse, I. Miksa császárral és II. Gyula pápával XII. Lajos francia király ellen csatába vonult. Hadi szerencsével igen, anyagi haszonnal azonban e hadjáratok nem jártak, így - felismerve szövetségeseinek önző terveit - kilépett a cambray-i szövetségből, békét kötött korábbi ellenségeivel.
Nemsokára azonban Henrik új kegyence, Thomas Wolsey érsek és kancellár új mederbe terelte az angol politikát. Ebben az időben kezdett a király Boleyn Anna udvarhölgynek udvaroltni, akit nőül kívánt venni, feleségétől pedig el akart venni (természetesen nem ebben a sorrendben). A válás tervének a politikai helyzet is kedvezett. VII. Kelemen pápa szövetségese volt Henriknek, és Wolsey biztosra vette, hogy a pápa fel fogja bontani a házasságot. Ám csak időhúzással szembesültek.
A határtalanul dühös Henrik először is Wolsey-val éreztette haragját, nem annyira azért, mert Boleyn Anna helyett egy francia hercegnőt javasolt, hanem azért, mert becsületszavával kezeskedett a válóper sima elintézéséről. A perbe fogott, majd hirtelen elhalálozott Wolsey hivatalát Morus Tamás vette át, aki a házasságot önhatalmúlag feloldotta, a pápának az angol egyház fölötti hatalmát megszüntette, mivel az angol egyház feje az angol uralkodó maga. És punktum!
A határozat értelmében azután lefoglalt egy csomó egyházi birtokot, kifosztott több kolostort, a katolikus dogmákat azonban egyelőre nem bántotta.Anglia Róma-ellenes közvéleménye kedvezett egy önálló keresztény egyház alapításának, a Wolsey sorsán megdöbbent papság pedig csekély kivétellel nem mert ősi hite mellett síkra szállni.
Ezek után Henrik 1532-ben feleségül vette Boleyn Annát és az egyházi bizottság is szentesítette első házasságának felbontását. Egy év múlva született meg Henrik és Anna leánygyermeke , a későbbi I. Erzsébet királynő.
Az 1534. évi parlament véglegesen megszüntette a pápai hatalom jövedelemforrásait és Henriket ruházta fel az egyházi jövedelmek, birtokok és az egyházi törvénykezés jogával, úgyszintén azzal a joggal, hogy az egyházat reformálhassa és az eretnekeket üldözhesse. E határozat értelmében Henrik 1536 tavaszán elindította a katolikusok üldözését, ami sehogyan sem tetszett Anglia északi hegyvidékein lakó, hitbuzgó lakosságnak, mely kedvelt kolostorai érdekében fegyvert fogott Henrik és Cromwell ellen. Henrik leverte ugyan a zarándokokat, de felhagyott a katolikusok elleni üldözéssel és szakított a merev protestáns szemponttal.
A parlament ekkor Boleyn Anna gyermekét, Erzsébetet törvénytelen származásúnak mondta ki és Edwardot nyilvánította egyedüli törvényes trónörökösnek. Akik a határozat ellen tiltakozni mertek, azokat a király kivégeztette.A trónörökös megszületése erősítette Henrik trónját, s ő ennek tudatában új hadjáratot indított 1538-ban a kolostorok és a papi birtokok ellen, amire válaszul III. Pál pápa Henriket egyházi átokkal súlytotta. Ennek azonban nem volt más foganatja, minthogy Henrik újra és határozottan a protestáns irányhoz szegődött, s ennek a fordulatnak negyedik házassága állt a hátterében. Szerelmes volt Cleves-i Annába, illetve az ifj. Hans Holbein által készített képbe, és politikai okokból Cromwell is sürgette a német protestáns hercegnővel való eljegyzését.
Csakhogy a szeszélyes Henrik új nejét mégsem találta elég vonzónak és néhány hónap múlva visszaküldte szüleihez. Igazság szerint a nő nagyon rideg, műveletlen volt, és angolul sem beszélt. Henrik Cromwell-t, akit a sikertelen frigykötésért felelősnek tartott, ellenfeleinek és vetélytársainak örömére kivégeztette.
A harminc évvel fiatalabb nej igencsak kikapós volt, így a király boldogsága ebben az esetben sem volt tartós. Csakhamar tudomást szerzett Katalin hűtlnségéről, s az asszonyt lefejeztette.A csalódás újra a protestáns párt karjaiba hajtotta és ennek megfelelően a protestáns, kétszeres özvegy Parr Katalint vette nőül, aki az immár betegeskedő és gyanakvó király aggodalmait és gyanúját el tudta oszlatni. Legfőbb elfoglaltsága a beteg és király uralkodó ápolása volt.
A Henriknél 21 évvel fiatalabb nő egyébként a harmadik feleség bátyjába volt szerelmes, akihez Henrik halála után férjhez ment, és negyedik házasságában megtalálta a boldogságot.Élete alkonyán Henrik még kétszer viselt hadat. V. Jakab királyt (akit eredménytelenül próbált arra rávenni, hogy Skóciában is elterjessze a reformációt), legyőzte. Jakab hirtelen halála után pedig azon tervén fáradozott, hogy annak leányát, Stuárt Máriát saját fiával eljegyezze; az angol és skót korona tervezett egyesítése azonban nem sikerült.
1544-ben Henrik addigi barátja, I. Ferenc ellen indított háborút - sikertelenül.
Anglia egyik legkiemelkedőbb uralkodója 1547-ben húnyt el.
* * *
VIII. Henrik magánélete címmel Korda Sándor készített filmet, melyből itt található egy kis részlet.
Ez a filmje annyira népszerű a szigetországban, hogy sokan azt hiszik, egy született angol készítette.
A magyar zsidó származású filmrendező és producer Kellner Sándor László néven született Pusztatúrpásztón 1893-ban. A mezőtúri Mester-utacai Kereskedelmi iskolában érettségizett, melynek jeligéjéből származik felvett művészneve: "Sursum corda!" (Emeljétek fel szíveteket!).Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, s 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta, majd 1918-ig több filmlap szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, és 1919-ben, amikor is elhagyta Magyarországot, már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.
A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után színésznő felesége, Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Nemsokára innen Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.
Mégis Nagy-Britanniában aratta legnagyobb sikereit. Két fivérével Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót több kisebb mellett.
Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díjra is volt jelölve. Ezek után még több nagysikerű filmet forgatott, és producerként is nagyszerű alkotások fűződnek nevéhez, mint pl. A dzsungel könyve.
1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek.
62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban.
A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el.
* * *
Sokan nem tudják, de VIII. Henrik kiváló zeneszerző is volt.
Visszatérve a kastélyhoz: a palotát az elkövetkező években többször átépítették, felújították.
1540-re Hampton Court Euópa egyik legpompásabb királyi palotája lett, ahol tenisz- és bowling pályák, vadászpark, több mint 3000 négyzetméteres konyha, kápolna, gyönyörű ebédlő (Great Hall) és rengeteg kényelmes vendégszoba állt rendelkezésre. A palotában folyóvíz volt, melyet a három mérföldnyire fekvő kingston-i Coombe hegyről vezették ide csővezetéken. Henrik valamennyi felesége végzett a palotán átalakítást, amelyet így VIII. Henrik idejében legalább féltucatszor átépítettek. Talán ezért is nevezik a királynék palotájának is.
I. Károly (1625-1649) uralkodása idején 1630-ban került a palotába az elszegényedett Gonzaga családtól megvásárolt és még ma is a palotában látható Mantegna kép, a Caesar győzelmei.
Wren (az ő munkájának eredmnye a Greenwich-i Királyi Csillagvizsgáló is) legszívesebben lerombolta volna az egész Tudor-kori palotát, de szerencsére sem elég pénz, sem elég idő nem volt grandiózus tervei megvalósítására. Az átépítés munkái 1689. májusában kezdődtek. Wren és Talman teljesen átalakították Hampton Court keleti és déli oldalát, a Tudor tornyokat és kéményeket nagystílű és elegáns barokk külső váltotta fel, és a kertet is átszerkesztették. Grinling Gibbons elegáns kandallóit, Antonio Verrio mennyezeti képeit ma is megcsodálhatjuk.
Érdekesség, hogy a 19. századi híres fizikus, Prof. Michael Faraday is lakott a palotában.
1838-ban Viktória királynő megnyitotta a palotát az érdeklődő nagyközönség előtt. Eddig csupán a társadalmi ranglétrán magasabb helyet elfoglalók tehettek egy gyors látogatást, ezt követően azonban az alsóbb néposztályok előtt is nyitva állt a palota kapuja. Ennek ugyanakkor az is következménye lett, hogy több helyen letépték a tapétákat, sőt festmények, bútorok tűntek el. Szerencsére 1838-'51, majd 1875-1900 között sor került a palota Tudor-kori állapotának visszaállítására is.
1986-ban egy hatalmas tűzvész óriási károkat okozott a kastélyban, de az azt követő munkálatoknak köszönhetően ismét régi fényében áll.
* * * * *
A palota fő célja a fiatal VIII. Henrik bemutatása, akinek lakosztályain végigsétálhatunk. Ezen kívül Wolsey, Aragóniai Katalin és III. Vilmos (talán ő tett a legtöbbet a palota felvirágoztatásáért) szobáiban is barangolhatunk.
Itt látható a Great Hall, amely a legnagyobb középkori terem, és egyben Britannia legrégebbi színháza, ahol William Shakespeare társulata, a „King's Men" 1603-'04 karácsonyán és szilveszterén itt játszott I. Jakab örömére.
Az épület egy szárnyában a palota törénetét kísérhetjük nyomon, egy másik rész pedig a brit királynők emlékét idézi meg. Emlékszem, hogy látogatásomkor épp a fali kárpitokat tisztították, ami számomra legalább annyira érdekes volt, mint a kiállított képek, bútorok.
A lenti termekben a reneszánsz-kori gasztronómiának állítanak emléket. A többi múzeumhoz hasonkóan itt is interaktív kiállítások vannak, szóval garantáltan élményt nyújtó program. Minden hónap első hétvégéjén pedig a Tudor konyhákban a VIII. Henrik asztalára került ételekkel ismerkedhet meg, aki éhes.
A teniszpályát és a kertet is eredeti pompájában tekinthetjük meg, mint a Privy Garden-t, amelyet az 1702-es, III. Vilmos korabeli állapotnak megfelelően aprólékos gonddal állítottak helyre. A kert VIII. Henrik uralkodásától a király magánkertje, melybe a 18. századig csak igen kevesen léphettek be. Nevezetessége még a vilgá legrégebbi, nevezetesen 250 éves szőlőtőkéje.
A kertek mellett megemlítendó a Hedge Maze, amely egy szabadtéri sövény-labirintus. 1689-'95-között épült 60 hektáros mára nyerte el végleges méretét és bonyolultabb kidolgozottságát.
Ottjártamkor a belső homlokzat óráját épp felújították. A csillagászati szerkezet mutatja az időt, a holdfázist, a dátumot és a napszakaszt is.
Az angol irodalom bővelkedik szellemek leírásában, természetesen a palota is. Legutolsó látványos felbukkanására 2003-ban került sor. A dolog érdekessége, hogy a biztonsági kamera rögzítette a jelenséget.
Legelső említése VIII. Henrik harmadik feleségéhez, Jane Seymour-hoz köthető. Hampton Court-ben hozta világre gyermekét (a későbbi VI. Edwardot), ám 12 nap múlva meghalt. Ezen a napon látták a királynét előszőr kísérteni.
De maga az uralkodó, második és ötödik felesége (Boleyn Anna és Catherine Howard) is látott szellemet a palotában.
Hm.
A palota megtekintésére több pénzt kell félretenni. A belépőjegy megközelítőleg 20 font, és az ajándékboltba betérve rendkívül szellemes könyvek, korabeli zenéket tartalmazó CD-k és egyéb vásárfiák között válogathatunk.
Az utazáshoz buszt, vonatot és hajót is igénybe vehetünk.
Itt látható a Great Hall, amely a legnagyobb középkori terem, és egyben Britannia legrégebbi színháza, ahol William Shakespeare társulata, a „King's Men" 1603-'04 karácsonyán és szilveszterén itt játszott I. Jakab örömére.
Az épület egy szárnyában a palota törénetét kísérhetjük nyomon, egy másik rész pedig a brit királynők emlékét idézi meg. Emlékszem, hogy látogatásomkor épp a fali kárpitokat tisztították, ami számomra legalább annyira érdekes volt, mint a kiállított képek, bútorok.
A lenti termekben a reneszánsz-kori gasztronómiának állítanak emléket. A többi múzeumhoz hasonkóan itt is interaktív kiállítások vannak, szóval garantáltan élményt nyújtó program. Minden hónap első hétvégéjén pedig a Tudor konyhákban a VIII. Henrik asztalára került ételekkel ismerkedhet meg, aki éhes.
A teniszpályát és a kertet is eredeti pompájában tekinthetjük meg, mint a Privy Garden-t, amelyet az 1702-es, III. Vilmos korabeli állapotnak megfelelően aprólékos gonddal állítottak helyre. A kert VIII. Henrik uralkodásától a király magánkertje, melybe a 18. századig csak igen kevesen léphettek be. Nevezetessége még a vilgá legrégebbi, nevezetesen 250 éves szőlőtőkéje.
A kertek mellett megemlítendó a Hedge Maze, amely egy szabadtéri sövény-labirintus. 1689-'95-között épült 60 hektáros mára nyerte el végleges méretét és bonyolultabb kidolgozottságát.
Ottjártamkor a belső homlokzat óráját épp felújították. A csillagászati szerkezet mutatja az időt, a holdfázist, a dátumot és a napszakaszt is.
Az angol irodalom bővelkedik szellemek leírásában, természetesen a palota is. Legutolsó látványos felbukkanására 2003-ban került sor. A dolog érdekessége, hogy a biztonsági kamera rögzítette a jelenséget.
Legelső említése VIII. Henrik harmadik feleségéhez, Jane Seymour-hoz köthető. Hampton Court-ben hozta világre gyermekét (a későbbi VI. Edwardot), ám 12 nap múlva meghalt. Ezen a napon látták a királynét előszőr kísérteni.
De maga az uralkodó, második és ötödik felesége (Boleyn Anna és Catherine Howard) is látott szellemet a palotában.
Hm.
A palota megtekintésére több pénzt kell félretenni. A belépőjegy megközelítőleg 20 font, és az ajándékboltba betérve rendkívül szellemes könyvek, korabeli zenéket tartalmazó CD-k és egyéb vásárfiák között válogathatunk.
Az utazáshoz buszt, vonatot és hajót is igénybe vehetünk.