Az egész földi időjárást befolyásolhatja, hogy egy Luxemburg méretű méretű úszó jégmező egy nagyméretű jéghegyet szakított le a Mertz-gleccserről. Az antarktiszi két jégmező most a nyílt víz fölé sodródik.
A hideg és a meleg víz körforgása "működteti" a világóceán tengeráramlatait. A hideg víz csak bizonyos helyeken süllyed le a tengerfenékre, és pontosan a Mertz gleccsernyelv környéke volt az egyik ilyen vízfelület - itt süllyedt le az Antarktisz környéki oxigéndús víz mintegy 25 százaléka. Az oceanográfusok és klímakutatók most attól tartanak, hogy az ütközés és az új jégmező leválása nyomán ez a folyamat lelassul az antarktiszi parton, és emiatt kevesebb oxigéndús víz jut a mélytengeri áramlatokba. Az oxigénutánpótlás csökkenése miatt előfordulhat, hogy egyes ócenáni térségekben jelentősen csökken az élőlények száma.A több, mint 2500 négyzetkilométeres jéghegy február 12-én vagy 13-án ütközött neki a jégnyelvnek. A Mertzből levált, új jégmező is hasonló méretű: hossza mintegy 76, szélessége 39 kilométer. A két jégmező most egymás mellett haladva, körülbelül 100-150 kilométerres távolságra úszik az antarktiszi partoktól. Az új jégmező annyi vizet tárol, mint amennyiből fedezni lehetne a Föld egész évi vízszükségletének egyötödét.
Az oxigén-utánpótlás változása befolyásolja a tengeráramlatok működését, ez viszont beleszól az egész földi klíma alakulásába. Ha viszont sikerül követni az antarktiszi jégkarambol hatásait a folyamatra, pontosabb előrejelzéseket lehet készíteni a klímaváltozásról.
A Mertz-gleccser 72 km hosszú és 34 km széles jéghegy az Antarktiszon. Nevét az 1913-ban elhúnyt ausztrál kutatóról, Xavier Mertz-ről kapta.
A leszakadt darabnak egyelőre még nincs neve.
Az oxigén-utánpótlás változása befolyásolja a tengeráramlatok működését, ez viszont beleszól az egész földi klíma alakulásába. Ha viszont sikerül követni az antarktiszi jégkarambol hatásait a folyamatra, pontosabb előrejelzéseket lehet készíteni a klímaváltozásról.
A Mertz-gleccser 72 km hosszú és 34 km széles jéghegy az Antarktiszon. Nevét az 1913-ban elhúnyt ausztrál kutatóról, Xavier Mertz-ről kapta.
A leszakadt darabnak egyelőre még nincs neve.