Húshagyókedd a Húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani.
Napja mozgó dátumú ünnep, időpontja a Húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.
Húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással, erre a napra esik a híres Velencei karnevál utolsó napja is.
Nálunk a farsang legkiemelkedőbb látványossága a budapesti Operabál, mely a szervezők szerint a bécsi zenét, bájt és az ünnepélyes fesztiválok időtlen osztrák tradícióját idézi. Mivel én még soha nem vettem részt rajta, az idei fotótermés alapján próbálom kitalálni, milyen lehetett.
A Budapesti Operabál története 1886. március 2-ig nyúlik vissza, ám a századforduló idején szinte havonta tartottak Operabált, minden esetben jótékonysági céllal. Bécsi mintára először az első világháborút követően, 1934-ben szervezett újra Operabált az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete, melyen Lehár Ferenc vezényelt. A második világháborút követően ugyan számos rendezvénynek adott otthont az Opera épülete, és 1996. február 17-én, 62 év szünet után újra megrendezett budapesti Operabál sztárvendége, Montserrat Caballé tartott rövid koncertet.
A színpad és a nézőtér 1000 m2-es táncparketté alakított hatalmas területe adott helyet a nyitótáncnak, melyet 80 pár elsőbálozó fiatal kezdett el, ezt követte a Palotás, majd az "Alles Walzer" következett.
A '96-os alkalomkor a Gundel Étterem kínálta vacsorával a bál vendégeit. A nagy balett-terem francia hangulatát a századforduló chansonjai idézték, más különtermekben szórakozhattak a vendégek jazz zene mellett is, kipróbálhatták szerencséjüket a kaszinóban, volt tombola értékes ajándékokkal és bálkirálynő-választás. A későbbi Operabálok mind követik a kialakult tradíciót. A gazdasági élet kulcsszereplői, a nagy cégek magyar és külföldi vezetői egyaránt jó fórumnak találják az Operabált, bár szerintem mára egyfajta celeb-felvonulássá vált. A meghívott hírneves sztárvendégek sorába ebben az évben az argentin születésű José Cura tenor énekes, karmester került, aki 1994-ben a Placido Domingo Nemzetközi Énekverseny győzteseként tűnt fel.
És bár szigorú protokoll szabályozza a megjelenő hölgyek és urak megjelenését, a neten keringő fotók tanúsága szerint a 15. alkalommal sem sikerült igazán megfelelően felöltöznie a zömnek.
Húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, sok helyen ünneplik karnevállal, felvonulással, erre a napra esik a híres Velencei karnevál utolsó napja is.
Nálunk a farsang legkiemelkedőbb látványossága a budapesti Operabál, mely a szervezők szerint a bécsi zenét, bájt és az ünnepélyes fesztiválok időtlen osztrák tradícióját idézi. Mivel én még soha nem vettem részt rajta, az idei fotótermés alapján próbálom kitalálni, milyen lehetett.
A Budapesti Operabál története 1886. március 2-ig nyúlik vissza, ám a századforduló idején szinte havonta tartottak Operabált, minden esetben jótékonysági céllal. Bécsi mintára először az első világháborút követően, 1934-ben szervezett újra Operabált az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete, melyen Lehár Ferenc vezényelt. A második világháborút követően ugyan számos rendezvénynek adott otthont az Opera épülete, és 1996. február 17-én, 62 év szünet után újra megrendezett budapesti Operabál sztárvendége, Montserrat Caballé tartott rövid koncertet.A színpad és a nézőtér 1000 m2-es táncparketté alakított hatalmas területe adott helyet a nyitótáncnak, melyet 80 pár elsőbálozó fiatal kezdett el, ezt követte a Palotás, majd az "Alles Walzer" következett.
A '96-os alkalomkor a Gundel Étterem kínálta vacsorával a bál vendégeit. A nagy balett-terem francia hangulatát a századforduló chansonjai idézték, más különtermekben szórakozhattak a vendégek jazz zene mellett is, kipróbálhatták szerencséjüket a kaszinóban, volt tombola értékes ajándékokkal és bálkirálynő-választás. A későbbi Operabálok mind követik a kialakult tradíciót. A gazdasági élet kulcsszereplői, a nagy cégek magyar és külföldi vezetői egyaránt jó fórumnak találják az Operabált, bár szerintem mára egyfajta celeb-felvonulássá vált. A meghívott hírneves sztárvendégek sorába ebben az évben az argentin születésű José Cura tenor énekes, karmester került, aki 1994-ben a Placido Domingo Nemzetközi Énekverseny győzteseként tűnt fel.
És bár szigorú protokoll szabályozza a megjelenő hölgyek és urak megjelenését, a neten keringő fotók tanúsága szerint a 15. alkalommal sem sikerült igazán megfelelően felöltöznie a zömnek.
A látott képek alapján nekem Horváth Éva ruhája tetszett a legjobban - bár ez sem igazi báli hacuka. És persze megmutatta magát Kiszel Tünde is.
Aztán persze megint keringenek a neten az Eseményen készült képek, amiken kárörvendezve röhöghetünk, hogy lám, így mulat az elit 2010-ben...
Aztán persze megint keringenek a neten az Eseményen készült képek, amiken kárörvendezve röhöghetünk, hogy lám, így mulat az elit 2010-ben...
