Albioni levelek XXXI.

Quantum of Solace - Egy cseppnyi vígasz

Tegnap néztem meg a legújabb James Bond filmet. Gondoltam, Londonban kötelező... ;)

Ian Lancaster Fleming (1908–1964) a James Bond történetek megálmodója vagyonos angol családba született, de nem szívesen követte volna a családi hagyományokat.
Tanulmányai befejeztével (egy kis vargabetűvel) a tengerészet kémelhárításánál kapott állást. Goldfrey admirális, a felettese ihlette Bond főnökének, M-nek karakterét is, akinek kedvenc itala volt a vodka -martini rázva, nem keverve.
Moneypenny, az iroda titkárnőjének figurája is ebből a korszakából származik. És ő volt az, aki el tudta a kalapot az iroda egyik sarkából a szoba másik sarkában lévő fogasra dobni.
Fleming a II. világháborúban kémként dolgozott és a háború után újságírónak szegődött.
A nők is fontos szerepet játszottak az életében (finoman fogalmazva), de Ann Charteris volt élete nagy szerelme, aki viszont egy gazdagabb lordot választott férjéül. Azonban pár év múlva meggondolta magát, és 1952-ben összeházasodott az íróval.
A nászút több szempontból is jelentős volt az ex-kém számára, hiszen felesége bátorítására nekilátott egy már régóta a fejében formálódó történet, a Casino Royale megírására, és kérem szépen, megszületett a 20. század legismertebb titkos ügynökének, James Bond-nak az első története. Nevét egy könyvcímlapon szereplő ornitológusról kapta, akivel az író öregkorában személyesen is találkozott. A regényt egyébként jamaicai Goldeneye nevű birtokán írta.
A Casino Royale csak a kezdete volt egy tizennégy részes könyvsorozatnak, aminek az utolsó része Az aranypisztolyos férfi volt, amelyet az író már nem tudott befejezni.

Fleming regényei ma aligha állnák meg a helyüket a ponyvaregények között, hiszen a nőket lealacsonyító szexcentrikusság, a politikai inkorrektség, az idegenellenesség, (a brit korona felsőbbrendűségét is gyakran emlegetik negatívumként), a macsó magatartás, az alkoholizmust feltételező italmennyiség és a cigaretta ma nem tartoznak a hősök legfőbb erényei közé.
A történetek titka az érzékletesen leírt kalandokban, kínzásokban, akciójelenetekben, a rosszfiúk karaktereiben keresendők.

Felming 1964-es halálát követően más írók, mint Kingsley Amis (álneve Robert Markham), John Pearson, John Gardner, Raymond Benson, Charlie Higson és Christopher Wood folytatták a sorozatot.

Bár eredetileg a regények által vált híressé, James Bondot a legtöbben az EON Productions 21 filmjéből ismerjük, és legtöbben ezeket tekintik "hivatalos"-nak.
Filmvásznon valószínűleg a legkedveletebb 007-es ügynök Sean Connery volt, az egyik legnépszerűbb rész pedig a Goldfinger, valamint (a számadatok alapján) a Daniel Craig jegyezte Casino Royale.

*******

A Quantum csendjé-re magyarított című részben Bond M segítségével annak a titokzatos szervezetnek a nyomára jut, amely megzsarolta egykori szerelmét.
007 a saját bosszúhadjáratát folytató Camille nyomában eljut Dominic Greene-hez, a Green Planet Corporation egyik vezetőjéhez. A részvénytársaság mögött a “zöld” front elnevezésű terv áll, amely a látszat ellenére egy alattomos tervet takar. Egy értéktelen földdarabért cserébe a társaság egyességet köt a kapzsi tábornokkal, hogy megdöntsék a bolíviai kormányt, így a társaság uralni tudja az édesvízpiacot.
Árulások és gyilkosságok dzsungelén keresztül Bond egyre közelebb jut az emberhez, aki miatt Vesper elárulta őt. És a hagyománynak megfelelően Bond megmenti a világot.

*******

Az állítólag Craig által is favorizált Quantum of Solace címváltozatnak (melyet én Egy cseppnyi vígasznak fordítottam le) sokak szerint semmi értelme. Hm.
Egyszerűen ha a Bond filmek producerei kifogytak a regényekből, Ian Fleming novelláskötetét vették elő és az ott szereplő rövid írások címeit használták fel, ilyen a Quantum of Solace is.
Fleming összes műve közül ez az egyik „legfilozofikusabb", amelyben Bond mindössze meghallgat egy unalmas partin egy szomorú történetet, és a végén megjegyzést tesz rá.
A Quantum egyébként egy bűnszervezet, amelynek ügynökei beszivárognak a CIA-ba és az MI6-ba is.

Az egyik Bond-lány Olga Kurylenkko, aki egy Camille nevű femme fatale-t alakít, és bosszúra éhes, csakúgy, mint Bond. Szerintem nagyon hasonlít Sophie Marceau-ra, picit vadóc, természetes szépség.
A BBC januári reggeli műsorából való az alábbi részlet. A gyönyörű szállodához köthető a másik női főszereplő ügynöknő (Gemma Arterton) eléggé katonás belépője, és csúf halála is. A rövidke jelenet a szőke hölggyel a bécsi reptéren játszódik, az M-mel történő beszélgetés a hóesésben pedig a film végén látható.

BBC News

Már a Casino Royale című részben Daniel Craig egy új James Bondot formált meg, ami új színvilágot adott az egész szériának. Persze, ez nem mindenkinek tetszik, de tény, hogy ez a rész is hasonló stílusú - sőt, még a legújabb Batmen filmmel is rokonítják, hiszen a főhős itt is gyakran megsérül (a film egyik plakátján kicsit "vérzik" is), sőt, nem egyszerűen lekaszabolja a rosszfiúkat, hanem szembesül a halálukkal.
A zenei effektek is hasonlóak - gyors akciójelenet, közben síri csend, majd valami minimális hangerejű és dinamikájú zene, de legalábbis olyan, amelyik erősen szemben áll az agresszív képsorokkal. A bécsi lövöldözős jelenetben például Puccini Toscá-jából hallunk részletet (nyilván logikus, mert az opera bemutatóján robban ki a csetepaté).

Alicia Keys-Jack White: Another Time to Die

A főcímdalról olvastam, hogy talán a botrányos életű Amy Winehouse énekelte volna el, ám a befutó az Alicia Keys - Jack White páros lett. Szerintem erősen '70-es éveket idéző lett az opusz, nekem annyira nem jön be, és sokan úgy vannak vele, hogy első nekifutásra utálták, de aztán csak megkedvelték.

És mint minden "menő" sorozatot, ezt is elkapta az új őrület: James Bond videojáték is vásárolható már a boltokban.

A film hivatalos előzetese

Albioni levelek XXX.

Freemasonry - Szabadkőművesség

Vasárnap valami eszméletlen nagy zuhé volt, és persze én akkor mentem a Monumentet és a Swiss Re Buildinget fotózni.
Valahogy úgy alakult, hogy az utóbbi épület bár értelem szerűen egy csomó Tower környékén készült fotóra "rákéretszkedett", de önmagáért még egyszer sem kaptam le.Nem volt túl jó ötlet, főleg, hogy a Temze part eleve szelesebb, a fekete esernyőmbe kapaszkodva akár Mary Poppinsnak is képzelhettem volna magam, várva, hogy felkapjon a szél - no persze, ha keletről fúj... ;)
Így a bandukolásom inkább arra tejedt ki, hogy leginkább a lábam elé koncentráltam igen erőst, hogy lehetőleg a legtöbb víztócsát kikerüljem, és csak néha pillantottam egyszer-egyszer fel.

Így keveredtem egy fotózásba is egy igen réginek tűnő piaci épületnél, a Leadenhall Market-nél.A 14. század óta működi itt piac, és ha vásárlási szándékkal keressük fel, tegyük azt hétközben reggel 7 és délután 4 között.
A vörösesbarna, zöld és krémszínű fedélszerkezetű, macskaköves járdájú divatos épületet 1881-ben kifejezette turista attrakciónak tervezték. A gyönyörű londoni terep a Harry Potter és a Bölcsek Köve című filmben is szerepelt pár képkocka erejéig. Most több helyen tatarozás alatt áll.
Picit aggódtam, ha képet készítek, tönkreteszem a kamerás munkájukat, de szembesülnöm lekkett a ténnyel: az én kis béna gépemet a kutya se veszi észre.

Swiss Re épületét viszont képtelenség nem kiszúrni.
Az 1863-ban alapított Svájci Biztosító (a világ vezető viszontbiztosítója) székháza 2004. május 25-én kezdte meg működését.
A 600 millió fontba kerül 180 méter magas felhőkarcoló tervezésekor környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettek. A fényviszonyokat és a mozgást érzékelő szenzorok kiiktatják a világítást és a légkondicionálást, ha már nincs szükség rá, a szellőztetést az épület kerületén elhelyezett külső és belső időjárásmérő szerkezetek irányítják. A számítógéppel vezérelt rendszer fokozatosan kinyitja a világítósarkok ablakait, és friss levegőt bocsát be az irodahelyiségekbe. Ez egyebekben jelentős közüzemi díjat takarít meg, energiatakarékos és csökkenti az ártalmas gázkibocsátást.Swiss Re megépítésének előzménye, hogy 1992-ben egy ír terrorcselekmény következtében a city Leadenhall piac-környéki része felrobbant. A legnagyobb fejtörést a Balti Tőzsde viszonylag szűk helyének beépítése okozta.
A cityben 1950-ig nem építettek a Szent Pál Székesegyháznál magasabb épületet (92 méter), a '60-as évektől azonban egyre-másra épültek a sokszor nem túl fantáziadús toronyházak, melyek Károly herceg szerint "elrondították London sziluettjét és megszentségtelenítették a Szt. Pál-katedrális kupoláját".
Swiss Re állítólag osztatlan népszerűségnek örvend a londoniak körében, beceneve: erotic gherkin (buja uborka), viszont úgy tudom, nem nyitott a széles közönség számára.

Ez egyébként nagyon előkelő rész rengeteg üzleti épülettel, és nekem úgy tűnt, hogy tele van szabadkőműves szimbólumokkal. De persze ezt nem tudhatom, de furi volt, hogy bárhova néztem, amit megláttam, mindről ez ugrott be.
Aztán este anyagokat kerestem a Greenwich-i utam leírásához, és az egyetem bemutatásánál szerepelt egy ábra, amiben már száz százalékig biztos voltam, hogy a titkos társaság jelképe.
Na, ekkor elkezdtem jobban utánajárni a dolgoknak.
Annak idején a fősulin azt tanultuk, hogy a pszichológiának hosszú múltja, de rövid története van - no, ez a szabadkőművesekre is éppoly igaz.
Bár már néhány ókori társaságot is elődüknek tekintik, a négy londoni páholy 1717-ben Keresztelő Szent János napján alakította meg az Angliai Nagypáholyt (Grand Lodge of England).
Pár év elteltével azonban vita kavarodott, mivel egyesek újításokat szerettek volna bevezetni, amit a konzervatívabbal nem fogadtak el. Végül 1813-ban alakult meg az Angliai Egyesült Nagypáholy.
1877-ben pedig szakítottak a francia testvérszervezettel, és ha jól értelmezem, a világ összes szervezete vagy egyik, vagy másik rendszerhez csatlakozik (az 1992-ben létrejött Magyar Nagyoriens a francia rendszerhez csatlakozott).
A szabadkőműves programban szerepel magasabb szellemi-erkölcsi értékek közvetítése a felvilágosodás hagyományainak terjesztése által, kötelességük a jótékony cselekedet, munkájukkal alakítják a társadalmi folyamatokat - melyekért felelősséggel tartoznak.
Az angoloknál alapvető követelmény az Istenbe vetett hit. Mivel sokféle vallású embert felvesznek soraikba, és ráadásul vallási és politikai témákat szigorúan tilos megvitatniuk, ezért Istent egyszerűen a Világegyetem Nagy Építőmestereként nevezik.
A franciáknál viszont egyáltalán nem követelmény az Isten-hit, és ott bizony politizálnak is a tagok, sőt, nők felvételét is engedélyezik.
(A politizálás nekem egyértelműnek tűnik, nem csak a közmondásosan "rebellis magyarok"-nak titulált közhely miatt, hanem azért is, mert az osztráktól/orosztól/Amerikától/stb. való függőség mindig is kikerülhetetlen téma volt nálunk.)
És nyilvánvaló az is, hogy az egyház miért idegenkedett mindig is e társaság működésétől - II. János Pál pápa is jóváhagyta azt az állásfoglalást, miszerint katolikusoknak tilos szabadkőműves tevékenységet folytatniuk.
Magyarországon titkos társaságként működnek, de Amerikában vagy Angliában szinte nyilvánosan működnek - állítólag azért, mert itt nem volt annyi véres megtorlásban részük a tagoknak, mint mondjuk a magyarországi testvérszervezetek esetében.

Ez hát a hivatalos verzió a titkos társaságról. (Jó, csak egy rövidített kivonat, és kizárólag elméleti szinten...)
Sokak szerint azonban világuralmi terveik vannak, és nem válogatnak az eszközökben. A globalizáció, a szexuális szabadosság, az Istenfélő életforma elhagyása mind a számlájukra irandó szerintük.
Ha a kereskedelmi tévék műsorait nézzük, elgondolkodtató ez az elmélet is...

A londoni szervezetre visszatérve: az Angol Nagypáholy a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett fogadóban jött létre (Goose and Gridiron), melynek közelében egy emléktáblát is elhelyeztek.
A Holborn metrómegállóhoz nagyon közel épült meg 1933-ban az Angliai Egyesült Nagypáholy Székháza (elkészülttekor Masonic Peace Memorial - Szabadkőműves Béke Emlékmű- volt a neve, és 1939-től él a ma is ismert elnevezés), ahol nemsokára épp a női szabadkőművesekről tartanak majd előadást.
Az art deco épület (ilyen stílusú házakból elég sok van londonban) 6 évig épült, és az első világháborúban odaveszett aktívan harcoló 3225 szabadkőművesnek állít emléket.Számomra meglepő, hogy a közelében lévő boltocska tele van szabadkőművesség témakörben írt olvasnivalóval, sőt, plüss oroszlánt is láttam a kirakatban, "akinek" pulcsijára rá volt hímezve legismertebb szimbólumuk.

Albioni levelek XXIX.

Baker Street

Merylebone negyedben, a city-ben találjuk a Baker streetet, melyhez metró megálló is tartozik.

Gerry Rafferty: Baker Street

Winding your way down on Baker Street
Light in your head and dead on your feet
Well another crazy day, you'll drink the night away
And forget about everything.

This city desert makes you feel so cold
It's got so many people but it's got no soul
And it's taken you so long to find out you were wrong
When you thought it held everything.

You used to think that it was so easy,
You used to say that it was so easy
But you're tryin', you're tryin' now.
Another year and then you'd be happy
Just one more year and then you'd be happy
But you're cryin', you're cryin' now.

Way down the street there's a light in his place
He opens the door, he's got that look on his face
And he asks you where you've been, you tell him who you've seen
And you talk about anything.

He's got this dream about buyin' some land
He's gonna give up the booze and the one night stands
And then he'll settle down, in some quiet little town
And forget about everything.

But you know he'll always keep movin'
You know he's never gonna stop movin'
Cause he's rollin', he's the rollin' stone.
And when you wake up it's a new morning
The sun is shining, it's a new morning
But you're going, you're going home.

Az utca a nevét az építész William Bakerről kapta, ő tervezte meg ezt az utcát a18. században. Sajnos ennél többet nem sikerült megtudnom személyéről.

Az utca nyilvánvaló nevezetessége a 221/B számú ház, mely a híres-neves nyomozó, Sherlock Holmes hajléka. Mármint a kitalált detektív fiktív címe. :)
Mindenesetre az utca végén lévő ház szomszédságában van a londoniak által legszebbnek vélt Regens Park, az utca másik vége pedig az Oxford Street-be torkollik, egyik oldalán a Self Fridges, másikon pediga Prime Mark hatalmas monstrumárja, hogy bevásárlási célpont legyen.
Holmes házától picit lentebb a 94-es szám alatt egy picike Beatles üzletre bukkantam, ahol rengeteg relikviát és egyéb őrült dolgot lehet vásárolni.

* * * * * * *

Sir Arthur Conan Doyle (1859-1930) skót író, aki leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei (amelyek jelentős újításnak számítottak a krimi történelmében), valamint Challenger professzor kalandjai miatt ismert. Termékeny író volt, akinek egyéb művei közt találhatunk tudományos fantasztikus történeteket, történelmi regényeket, drámákat, regényes történeteket, lírát és prózát.
Mivel orvostant hallgatott az Edinburgh-i Egyetemen, hajóorvosként, majd orvosként kezdett dolgozni. Praxisa nem volt igazán sikeres, így mialatt a betegeket várta, történetek írására is maradt ideje. Felhagyva a doktorkodással kezdett el mélyebben foglalkozni az irodalommal. Első jelentős alkotása A bíborvörös dolgozószoba volt 1887-ben, s egyblock Holmes – akit Doyle egyetemi tanáráról, Joseph Bellről mintázott – is ebben a műben tűnt fel először. Érdekesség, hogy Rudyard Kipling gratulációja közben ezt kérdezte: „Ez nem dr. Joe, az én öreg barátom?”
Miközben Southsea-ben élt, segített megalapítani a Portsmouth AFC-t, a város első labdarúgó klubját. Néhány legenda szerint Doyle volt a csapat első kapusa, valójában azonban ő a csapat amatőr elődjében, négy évvel a profi megalapulása előtt játszott.
1885-ben feleségül vette Louisa Hawkinst, majd az asszony halála után 1907-ben Jean Leckien-nel kötött házasságot, akibe még 1897-ben szeretett bele, s azóta plátói kapcsolatot tartottak fenn. Doyle-nak öt gyereke született, kettő az első feleségétől (Mary és Kingsley) és három a másodiktól (Jean, Denis és Adrian).
1890-ben Doyle szemészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, majd egy évvel később Londonba költözött, s mint szemész kezdett praktizálni. Önéletrajzában írta, hogy egy darab páciens nem lépett be ajtón. Ettől még több ideje maradt az írásra, s 1891 novemberében ezt írta anyjának: „Erősen gondolkozom Holmes meggyilkolásán… azt hiszem sorsára hagyom. Nem hagy fontosabb dolgokon elmélkedni.”
1893 decemberében így is tett – hogy a „fontosabb” dolgokra (történelmi regényeire) koncentrálhasson –, s legfőbb ellenségével, Moriaty professzorral együtt elveszejtette. Legalábbis nyilván halálukat lelték a vízesésbe ugrásban, ahogy azt Az utolsó eset-ben olvashatjuk. A tömeges panaszoknak köszönhetően azonban Doyle egy frappáns megoldással visszahozta hősét A lakatlan ház című novellában: valójában csak Moriarty zuhant le, de mivel csapata óhatatlanul megbosszulta volna ezt Holmeson, úgy döntött, inkább hagyja, hogy halottnak higgyék.
A detektív összesen 56 novellában és négy regényben szerepel (valamint természetesen számtalan, más írók tollából származó történetben is).

Sherlock Holmes "születése óta" töretlen népszerűségnek örvend, bizonyítják ezt filmek, képregények. Az én kedvencem a GRANADA Television sorozata, melynek befejezését a címszereplő Jeremy Brett halála okozta, aki kiválóan hozta az ópium függő, kicsit hirtelen haragú, briliáns elméjű és igazi önzetlen jóbarát figuráját - aki mellesleg virtuóz hegedűjátékos is.
A 41-szeres nyomozóról az a hír járja, hogy miután 1964-ben Sean Connery után rövid ideig Ő volt a James Bond szerep várományosa.

SH opening credits

Visszatérve Sir Arthurra, a 20. század első éveiben kétszer is jelöltette magát a parlamentbe, mint „Liberal Unionist”. Bár számos szavazatot kapott, nem választották meg.
Conan Doyle érdekelt volt a Kongó Szabad Állam átalakítására törekedett kampányban is. 1909-ben megírta a The Crime of the Congo című hosszú röpiratát, amiben leleplezte a kongóbeli borzalmakat. Közben megismerkedett a két kampányvezető újságíróval, Morellel és Casementtel, Az elveszett világ című regénye főszereplői közül kettőt róluk mintázott. Később mindkettejükkel megszakította a kapcsolatot: az inkább baloldali beállítottságú Morellel akkor, amikor az az első világháború során a pacifista mozgalom egyik vezetőjévé vált, Casementtel pedig, amikor a diplomata ír nézetei miatt elárulta az Egyesült Királyságot. Doyle megpróbálta – sikertelenül – megmenteni őt a halálbüntetéstől, azzal érvelve, hogy Casement megőrült, így nem felelős cselekedeteiért.
Doyle az igazság buzgó szószólója volt: személyesen nyomozott két lezárt ügyben, ennek köszönhető, hogy két bebörtönzött ember kiszabadult. Az első esetben (1906-ban) George Edalji, egy félénk, félig brit, félig indiai ügyvéd volt érintett, aki állítólag fenyegető leveleket írt, s állatokat csonkított. Edaljit elítélték, s annak ellenére benn tartották, hogy a csonkítások a lecsukatása után is folytatódtak. Részben ennek az ügynek köszönhető, hogy 1907-ben megalapult a Court of Criminal Appeal, tehát Doyle nem csak George Edaljinek segített, munkája esélyt adott egyéb bírói tévedések jóvátételére is. Conan Doyle és Edalji történetéről szól Julian Barnes 2005-ös Arthur & George című regénye.
A másik, 1908-as esetben Oscar Slatert, egy játékbarlangot kezelő német zsidót azért ítéltek el, mert állítólag Glasgow-ban megvert egy 82 éves nőt. Az ügy ellentmondásossága – és belső megérzése, miszerint Slater ártatlan – felkeltette Doyle érdeklődését. Később ez a férfi is kiszabadult, jórészt az ő erőfeszítéseinek köszönhetően.
Első feleségének 1906-os, valamint fia (Kingsley), testvére, két sógora és két unokaöccse első világháború-beli halála miatt Doyle depresszióba esett. Vigaszt a spiritualizmusban, s a túlvilág létezésének állítólagos tudományos bizonyításában talált. Olyannyira érdekelni kezdte a téma, hogy The Land of Mist (a köd földje) címmel írt regényt Challenger professzorról.
Életének ezen szakaszából alighanem a The Coming of the Fairies (1921, a tündérek érkezése) rendelkezik a legfurcsább szemlélettel: tökéletesen meg volt győződve arról, hogy a cottingley-i tündéreket mutató fényképek – amiket könyvében felidéz – valódiak, s a természetről, valamint tündérekről és szellemekről szóló elméletekkel állt elő. Ezen irányú munkája volt az egyik indok arra, hogy a Szovjetunióban a Sherlock Holmes kalandjai című novelláskötetét okkultizmus miatt először nem engedték megjelenni.
Doyle az amerikai mágussal, Harry Houdinivel is barátkozott, aki kitűnő ellenfél volt a spiritualista mozgalomban. Bár Houdini azt bizonygatta, hogy a spiritualisták trükköket alkalmaznak (és következetesen csalónak állította őket), Doyle azt hitte, barátja maga is természetfeletti erővel rendelkezik, amely nézetét a The Edge of the Unknownban (az ismeretlen pereme) ki is fejtette. Houdini képtelen volt meggyőzni Doyle-t arról, hogy az ő mutatványai valójában egyszerű trükkök, ami barátságuk keserű, nyilvános megszakadásához vezetett.

* * * * * * *

És itt megint megszakítom a történetet, hiszen ismét egy magyarral találkozunk az angol történelemben. J. B. Shaw szerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus, Sherlock Holmes és Houdini.
Houdini, a világhírű bűvész és illúzionista 1874-ben született Budapesten Weisz Erik néven. A zsidó család a Rákosárok út 1. szám alatt lakott, majd innen települtek át az Amerikai Egyesült Államokba, Wisconsinba. A történethez az is hozzá tartozik, hogy Houdini Wisconsint tekintette szülőhelyének, és tulajdonképpen mindig tagadta magyar származását.
Még gyermekként Theo testvérével szemtanúja és nézője lehetett egy „spirituális” jellegű előadásnak, amelyben a megbilincselt előadó egy lezárt láda belsejéből mintha szellemekkel kommunikált volna („Spirit Cabinet” szabaduló szám). A Weiss testvérek fiatal koruk ellenére szkeptikusak voltak a produkció valóságtartalmát illetően. Ezuán az előadás után születhetett meg fejében a szabaduló-számok elmélete, ötlete, amelyről személyes naplójában is írt akkoriban.
Tizenhét évesen elhagyta az appletoni házat és szerencsét próbált karneválokon, de hamarosan visszatért a szülői házba, ahol előkészületek folytak a család maradék emigráns tagjainak fogadására. Fizikailag erősítette magát, futott, súlyokat emelt, úszott stb., ugyanakkor gyakorolta a karneváli művészektől ellesett mutatványokat, kártya trükköket gyakorolt, hiszen eldöntötte, hogy ő lesz a nagy kártya manipulátor, a „kártya király”.
1887-ben édesapja halála után öt évvel költözött New York-ba ment édesanyjával, ahol különféle munkákat vállal a család segítése céljából.
1891-ben összeállt barátjával (Jacob Hyman), és „Houdini Testvérek” néven bűvészkedtek. Ekkoriban kezdte el magát Houdininak nevezni, neveztetni a francia bűvész, Robert Eugen Houdini neve után, aki igen nagy hatással volt rá.
1895-ben a „Signature”-számukkal („Metamorfózis”) sikereket könyvelhettek el a testvérek. Harry szabaduló számokkal is próbálkozott, főleg rendőrségi rendezvényeken, kiállításokon. Metaforfózis-helycsere számaik több későbbi nagy amerikai bűvész sztár repertoárjában is fellelhetők.
1898-ban Harry és felesége, Bess New Yorkba költöztek, Harry édesanyjához. Ekkor adta ki 16 oldalas kis katalógusát: „Harry Houdini's School of Magic” címmel.
Egy év nagy szünet után Martin Beck lesz Harry új menedzsere, és ekkortól az igazi szabadulóművészet effektjei jelentek meg, a bilincsekből való kiszabadulós mutatványok, melyek során a publikum által hozott bilincsekből is sorra kiszabadult a bűvész.Az igazi fordulópontot és a siker-korszakot csak közvetlenül a századforduló hozta meg Houdini számára. Ekkor talált ki a "kényszerzubbonyból való kiszabadulás" ötletét, amelyet szinte bárhol képes volt bemutatni.
1900-ban Houdini szinte mindent feladva, szerződés nélkül, és óriási rizikót vállalva elhagyja az Államokat, és Angliába megy, ahol bemutatja szabadulószámát. A média felkapja a nevét, hihetetlen népszerűséget szerez, és csúcsgázsikat kap.
Elindul európai hódító útjára "Houdini, The Elusive American" (Houdini a Megfejthetetlen Amerikai). Ugyanebben az évben szeptemberben Berlinben több mint 300 rendőr előtt meztelenre vetkőzve, 6 perc alatt szabadul ki a helyi hatóság nagy döbbenetére...
1904-ben Londonban volt a premiere a híres Mirror Cuff-szabadulásnak a Hippodrome Theatre-ban. A bilincseket öt évbe került legyártani "Birmingham blacksmith", amelyekből szinte lehetlen kiszabadulni a kulcsok nélkül. Egy óra küzdelmes próbálkozás után mégis kiszabadult ezekből is Houdini a közönség óriási ovációja közepette.
Houdinin 1905-ben tért vissza az Államokba, és megveszi 25.000 ezer dolláros házát,amely a mai napig áll. Édesanyjának pedig a hírek szerint megvásárolta azt a ruhát, amelyet magának Viktória Királynőnek készítettek. Houdini elmondása szerint "ez a nap volt élete legszebb napja..."
A következő évben mutatta be szabadulását a Whashingtoni börtönből, ahol maga "Charles Guietau", az elnök-"James A. Garfield"-merénylője is raboskodott.
Sikert sikerre halmozott, és az egyre fokozódó érdeklődés és a sok utánzó miatt 1908-ban fejlesztette ki legújabb trükkjét, melyben háta mögé bilincseli kezeit, és egy lezárt, vízzel tele töltött tejtartályba (tejes kannába) merül, ahonnan végül kiszabadul.
1910-ben két szenzációs szabadulása is volt, az egyik a New York-i East folyóba engedett ládából, a másik Berlinban a "Kínai víztartály tortúra" című trükk. Utóbbi esetben fejjel lefelé, megkötözve belelógatják egy óriási vízzel tele fém-üveg-tartályba, amelyet felülről lezárnak... Ez alkalommal Houdininak több percere is vissza kellett tartania a lélegzetét.
Halálát egy bizarr közjáték okozta. A McGill egyetem hallgatóinak tartott bemutatót, akiknek kijelentette, hogy hasizmai olyan erősek, hogy bárki hasba ütheti semmi baja nem lesz. Az egyik egyetemista kapott is az alkalmon, és tényleg behúzott neki minden figyelmeztetés nélkül. A pillanatnyilag tünetmentes ütés hatására a vakbele gyakorlatilag szétrobbant.
Ezek után még részt vett egy fellépésen majd kórházba szállították és megműtötték, pár nappal később 52 évesen halt meg.

Houdini soha sem állította, hogy titokzatos, megfejtetlen produkcióit, legendás mutatványait természetfeletti képességek segítségével hajtotta volna végre, emiatt romlott meg baráti kapcsolata Doyle-lal is.

* * * * * * *

Richard Milner amerikai tudománytörténész szerint elképzelhető, hogy Doyle műve volt a piltdowni ember néven hírhedtté vált 1912-es átverés, egy hamisított ősemberlelet, ami negyven évig járatta a bolondját a tudományos világgal. Milner azt állítja, Doyle-nak volt erre motivációja, mégpedig bosszút állni a tudományon, amiért leszólta egyik kedvenc médiumát. Ezen kívülAz elveszett világ is tartalmaz néhány rejtett utalást, miszerint érdekelt volt a hoaxban.
Samuel Rosenberg 1974-es könyve, a Naked is the Best Disguise (a meztelenség a legjobb álruha) megpróbálja megmagyarázni, hogyan hagyott Doyle apró utalásokat írásaiban, amikből gondolkodásmódjának rejtett, elfojtott tulajdonságaira jöhetünk rá.

* * * * * * *

Mindenesetre aki szeretné megnézni Sherlock házát, megteheti, mert nagyon hangulatos kis múzeum működik benne. A legtündéribb ajándékboltja van, és a személyzet korabeli jelmezben tevénykedik a látogatók nagy örömre.
A belépti díj megfizetése után (6 font) a neves detektívet idéző maskarába öltözött úriemberrel fotóztathatjuk magunkat - a nem a Doyle, hanem a Hollywood által megteremtett kellékekkel egyetemben: kockás fejfedő, pipa.
Sherlock távollétében (a kissé ittas) dr. Wattson fogadja a látogatókat, aki szinte valamennyi nyelven képes a kíváncsiskodókat köszönteni (magyarul legalábbis igen).
A filmből ismert folyosókon, szobákon kívül mindenféle korabeli használati tárgyat láthatunk, valamint jeleneteket a leghíresebb történetekből - embernagyságú bábokkal.

Albioni levelek XXVIII.

Halloween - Minden Szentek előestéje

Halloween valószínűleg a kelta kultúra november 1-jére eső újév Samhain ünnepéből ered, mely a nap uralmának végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának kezdetét szimbolizálta.
A kelták hite szerint ilyenkor Samhain a napisten (a munka, a gazdag termés biztosítója) a halál és a sötétség fogságába került. A hiedelem szerint Samhain október 31-én összehívta a halottakat, akik különböző formában és alakban jelentek meg előtte (a rossz lelkek általában állatok, főleg macska képében öltöttek testet).
Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol a halottakat és könnyítették meg útjukat.

Britanniának Rómával való kapcsolata idején (I. század) két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római Feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma).
A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). Már akkor is nevezték All Hallows néven (=minden szentek).A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ez egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét.

A keresztény hagyományban Mindszentek azoknak az üdvözülteknek az ünnepe, akiket nem avattak szentté, vagy nem kaptak külön napot a naptárban.
A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoztak. Az épületet aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja.

A római hagyomány azonban nem az első volt a sorban, ugyanis a május 13-i dátum már korábban is ezen szentek ünneplésére szolgált. A kezdetek a IV. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János írásaikban beszámolnak a Mindenszentek ünnepéről, melyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja.

A Mindenszentek napja után következő napot, Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal „jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy „szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".
A november 2-i halottak napja konkrétan Szent Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt.
Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.
Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a „véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták).
Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.
A hagyományos paraszti közösségek egy részében „a halottak hetén" munkatilalom van: nem szabad földet művelni, mosni, meszelni, káposztát elsózni, hogy „ne zavarják a holtakat", s „mert a besózott káposzta meglágyul", és mert mindez bajt hozhat a ház népére.

Albioni levelek XXVII.

... és a mai nap azzal indult, hogy kitekintve az ablakon megláthatta mindenki, hogy az éjjel havazott Londonban!

Jó, igazán kevéske esett, de a kocsik tetejére igencsak ráfagyott az a minimális mennyiség is.
Szóval kutya hideg van most, pedig a mai nap igencsak jeles moziünnep, hiszen a Leicester Square-n ma este van a legújabb James Bond film bemutatója. A híradóban jó hosszan beszámoltak róla, megtekinthettünk egy rövid előzetest is, és tudatták azt is, hogy a két "királyfi" (Zsófi miatt nevezem így őket) is megtiszteli jelenlétével a világpremiert.

A kulturális hírekhez tartozik, hogy nagy bánatomra a kedvenc képemet, az Aldorfini Házaspárt "kölcsönadták", így most csak a hűlt helyéhez zarándokolhatok a National Gallery-ben.

Viszont a Victoria és Albert Museumban egy nagyszabású reneszánsz kiállításra készülődnek, mely 2009-ben nyílik majd meg. Előzetesen be lehet felülről kukantani az egyelőre még zárt terembe, ahol bár eléggé kaotikus állapotok uralkodnak, ám így is lehet gyönyörködni a hihetetlen méretű középkori szószékekben, a Raffaello: Atheni iskola című freskója után készült festményében, illetve Michelangelo márványba faragott remekeiben, a Mózesben és a Dávidban is. Igen, mindkettő itt van Londonban!

Albioni levelek XXVI.

Nyelvtanulás

Ha hosszabb ideig tartózkodik valaki Londonban, ezernyi nyelviskolába beiratkozhat tanulni.
Nos, állítólag léteznek ingyenes nyelviskolák, de megszűnőben a műfaj.
Az egyetemeken kívül is rengeteg suli létezik.
Az Oxford Streeten például egymást érik, de ezeknek nagyon rossz hírük van. Állítólag nem túl jók, és bár elképesztően olcsók, előre fel kell iratkozni, ráadásul érkezési sorrendben lehet beülni az órákra, szóval eléggé akotikusan működik.

A legtöbb nyelviskolában (fizetés terhe mellett) nyelvvizsgát is lehet tenni.
Ha munkát akarunk vállalni, ennek nincs igazán jelentősége...

Én több iskolát kipróbáltam már, szerintem nagyon fontos (és hasznos), ha a kinti munka mellett tanul is az ember.
Az alábbi teszteket ott kaptam. Sok információval szolgáltatnak Angliáról és az angolokról:

* * * * * * * * * *

The city of London has existed for almost 2 000 years. Romans built the small town of "Londinium" in about AD 47, shortly after they invaded Britain.

The British parliament building is in the centre of London, by the river Thames. The famous Big Ben clock tower is part of the building.
With an area of more than 1 500 square kilometres and about eight million people, London is one of the biggest cities in Europe.

London's underground train system is the oldest in the world, and probably has the most famous map. There are eleven different lines, and 268 stations.
In 2012, London is going to host the Olympic Games for the third time. The other times were in 1908 and 1948. No other city has hosted the event more than twice.

London is perhaps the most cosmopolitan city in the world. Almost 2,3 million of the city's people were born abroad, and Londoners speak a total of more than 300 different languages.

London has five international airports. The biggest, Heathrow, which is about 25 km west of the city centre, now has five terminals and is one of the busiest airports in the world.

London is a good place if you like pubs, as there are about 3 800 of them. However, many of them close at 11 pm, so is isn't always easy to find a public place to socialise after that time.

There are more than a hundred parks in London, including two very big ones, Hyde Park and Regent's Park, in the middle of the city.

The West End of London has a huge number of shops. It contains Europe's busiest shopping street, Oxford Street, and also one of the world's most famous department stores, Harrods.

* * * * * * * * * *

The British and sport

"A game like cricket... goes on for three days and never seems to start..."

Bill Bryson, Notes from a Small Island

How much do you know about sport in Britain?
Answer these questions:

1. Which sport do British people most enjoy watching on TV?
a, cricket b, football c, swimming

2. Which sport do Brotosh people most enjoy doing?
a, running b, swimming c, walking

3. What sport is played at Wimbledon?
a, tennis b, football c, cricket

4. What sport is played at Lord's in North London?
a, football b, cricket c, tennis

5. At what time of year does Wimbledon take place?
a, Christmas b, autumn c, summer

6. Where is Wembley?
a, London b, Scotland c, Wales

7. How many people are there in a cricket team?
a, ten b, eleven c, eight

8. What kind of animals run in the Grand National?
a, dogs b, horses c, none

9. Which universities are in the Boat Race?
a, London and Oxford b, Edinburgh and London c, Oxford and Cambridge

10. Where was the 2002 Commonwealth Games take plece?
a, London b, Manchester c, Edinburgh

Válaszok:
1b, 2c, 3a, 4b, 5c, 6a, 7b, 8b, 9c, 10b

* * * * * * * * * *

The Royal Family

How much do you know about the British royal family?
Answer these questions.

1. What is the name of the present royal family?
a, Stuart b, Windsor c, Tudor

2. When did Queen Elisabeth II become Queen?
a, 1945 b, 1952 c, 1960

3. Who was her father?
a, George VI b, Henry VIII c, Prince Philip

4. What is the name of the Queen's younger sister?
a, Margaret b, Anne c, Mary

5. Which of these children of the Queen is NOT divorced?
a, Princess Anne b, Prince Andrew c, Pronce Edward

6. Which of these places is NOT used as a royal home?
a, Buckingham Palace b, Balmoral c, the Houses of Parliament

7. What are the Queen's favourite animals?
a, birds b, cats c, horses

8. Who was once part of the British team in the Olympic Games?
a, Prince Philip b, Prince Charles c, Princess Anne

9. How old was Princess Diana when she married?
a, 25 b, 19 c, 21

10. Which city did Princess Diana die in?
a, London b, Paris c, Rome

11. Who was Sarah Ferguson married to?
a, Prince Andrew b, Pronce Philip c, Prince Charles

Válaszok: 1b, 2b, 3a, 4a, 5c, 6c, 7c, 8c, 9b, 10b, 11a

Albioni levelek XXV.

Aldwych

A Holborn melletti félhold (vagy kifli?) ívű utca (és a körzet) az egyik kedvencem.
Annyira angol, ugyanakkor a hatalmas paloták teljesen a magyar fővárosra emlékeztetnek.

Aldwich jelentése: idős település. Már a 7. században éltek itt angolszászok, mintegy 600 000 négyzetméteres területen.
Maga a Westminsterben található utca a következő nevezetességekkel bír:

The Royal Courts of Justice - az 1870-ben épült gyönyörűséges bíróságot 1882-ben nyitotta meg Viktória királynő.
Jó, ez nem igazán az Aldwich része, de annak bejáratánál van. És ha arra jár az ember, amúgy sem tudja nem észrevenni!
St. Clement Danes templom - az évszázadok alatt többször átépített templomot a II. világháború során súlyos bombatalálat érte.
Az általánosan elfogadott végső kialakítása 1682-ben történt meg Christopher Wren által.
A Narancsok és citromok... kezdetű gyermekdalban szerepel, és a templom harangjai ezt a nótát bimbammozzák:
"Oranges and lemons", say the bells of St. Clement's
"You owe me five farthings", say the bells of St. Martin's
"When will you pay me?" say the bells of Old Bailey
"When I grow rich", say the bells of Shoreditch
"When will that be?" say the bells of Stepney
"I do not know", says the great bell of Bow

Here comes a candle to light you to bed
And here comes a chopper to chop off your head!
A Danes egyébként dánt jelent, hiszen a korai évszázadokban rengetegen éltek itt, ők építették a templom elődjét, amit a tengerészek védőszentjének, szent Klementnek ajánlottak.
Mára az Angol Légierő központi temploma lett.
Az épület háta mögött található a királyság három alkalommal miniszterelnökként tevénykedő William Gladstone emlékműve. Az angol Liberális Párt alapítója és riválisának harca határozta meg három évtizedig (!) a brit politikai életet.
Nevéhez fűződik a titkos szavazás bevezetése és a választójog kiszélesítése.
Australia House - a hivatalos megnyitót V. György király részvételével 1918-ban rendezték. A rendkívül költséges palotát egy skót építész tervezte.
A Harry Potter rajongók feltétlenül látogassák meg az épületet, hiszen a filmbéli bank-jeleneteket itt forgatták.

Bush House - az Aldwich és a Kingsway találkozásánál lévő hatalmas amerikai épület a 20. század első felében emeltetett.
Az előcsarnokban olvasható felirat szerint az angolul beszélő emberek barátságának szentelték a szobrokat és a házat is, amit elkészültekor a legdrágább épületnek nyilvánítottak. Ez a gazdasági világválság évében volt.
Öt épületéből négyet a BBC Word Service, azaz az angol televízió birtokol, az utolsóban pedig az adó- és illetékhivatal székel.

A Kingswayből nyíló Portugal Streeten van a Peacock Theatre. Ebben a színházban kizárólag táncdarabokat adnak elő, tegnap én is megnéztem egyet.
Két éve láttam a Mezzo-n a Les Ballets Trockadero de Monte Carlo előadását. Rendkívül lenyűgözött, rögtön elhatároztam, hogy ha lehetőségem lesz, élőben is megnézem őket.
Hihetetlenül profi táncosok végtelenül vicces és szórakoztató koreográfiáiban gyönyörködhetnek a nézők.
Sokan meglepetten kerdezgették egymást a szünetben: Tényleg? Nem tudom elhinni, hogy ezek mind férfiak!
Bizony, az amerikai társulat valamennyi balerinájának "szőrős a mellkasa".

interjú a BBC The Breakfast című műsorában
részlet A hattyúk tavából
A hattyú halála
http://www.youtube.com/watch?v=PBYFREnH32g&feature=related

Egyébként a színházba illik nagyon pontosan megérkezni, a késők nem mászkálhatnak a helyükre, csak a szünetben.
Én sajnálom, hogy itt nem szokás kiöltözni az előadásokra.
Viszont ami meglepett, hogy a büféből az italt beviszik a nézőtérre.
Az is feltűnt, hogy a szünetben nem nagyon tódult ki a közönség. Lehet, hogy az is az ok, hogy a jegyszedők az előadások között a régi kenyereslányokat idéző kis tálcával a színpad mellett jégkrémet árusítottak. (Sokat gondolkodtam, mi lehet abban a vajkrémes doborra emlékeztető valamiben, míg végre sikerült megtudnom...)
A jegyárakról annyit, hogy általában a legolcsóbb jegy 15 font, a legdrágább 35.
Én majdnem leghátul ültem, szinte középen. Mindent tökéletesen láttam, csakhát itt a székek nagyon közel vannak egymáshoz, a térdeim az előttem ülő hátában voltak. :)
De egyébként tökéletesen élveztem az előadást!

A félköríves utca másik kijáratánál van a The Courtauld Gallery. A reneszánsztól a 20. századig tekinthetők meg itt főleg festmények. A gyűjtemény fő büszkesége Édouard Manet: A Folies-Bergére bárja. Ez egy nagyon híres párizsi koncertterem (éjszakai bár?) volt, mely eredetileg operaháznak épült.1869-ben nyitott meg Folies Trévise néven, és operetteket és egyéb populáris előadásokat tertottak benne. A Trévise utcán azonban már működött egy színház Trévise névvel, ezért nemsokára egy közeli utcácska után kapta végleges nevét az intézmény (a bergére jelentése: pásztorlányka).
A mulatóban olyan hírességek léptek fel, mint pl. Josephine Baker, aki kereken egy hónapig a budapesti Royal Orfeumban is vendégszerepelt.
Ez egyébként nagyon mókás történet. Az Orfeum nem igazán volt sikeres vállalkozás, inkább csak a konyhája vonzotta a tömegeket. 1928-ban a híres zeneszerző-igazgató, Zerkovitz Béla hívta meg a "fekete gyöngyszem"et. Azonban néhány parlamenti képviselő a sajtóval karöltve tiltakozott az erkölcstelen műsor miatt - Baker ugyanis igencsak lenge öltözékben adta elő műsorszámait. Ezért az akkori belügyminiszter, Szcitovszky Béla elrendelte, hogy egy hatósági személyekből álló bizottságnak kell előzetesen megtekinteni és véleményezni a revüt.
Baker egy szál banánszoknyában táncolt elő az egzotikus díszletek mögül, miközben az "Az én babám egy fekete nő..." című sláger szólt. Nos, a dolog eldőlt, a fekete revü zöld utat kapott. :)
Visszatérve a Manet képhez: egy baristát látunk, aki a tükör előtt áll.
Az árusított italok címkéi jól láthatók, melyek közül a bal legszélsőre írta nevét az alkotó (a művész is pénzből él, ugyebár), és a zöld háromszög alakú üvegben angol sör van.
Szintén a kiállított képek között van egy másik Manet festmény, az 1863-ban készült Reggeli a szabadban, illetve annak egy korai (és kisebb) változata. A botrányos mű egy erdei tisztáson üldögélő két, meglehetősen felöltözött úriembert, egy teljesen meztelen és egy fürdőruhában hajlongó hölgyet ábrázol.
A csoport előtt kalácsból, gyümölcsökből és női kalapból egy csendélet van összeállítva, mindez a természet dús díszleteivel egyszerre levegőssé és érzékivé varázsolja a csoportképet.
Igen, az egyszerű szemlélődő ezt látja, de.A két férfi Manet rokona, művész mivoltukra utal. Az előtérben a meztelen asszony Manet szeretője, akiről egyébként rengeteg közbotrányt okozó festményt készített. A háttérben lévő nő meg éppen belepisil a tóba. (A mű eredeti címe: Fürdés volt...)
A kép bal alsó sarkában egy béka található - a béka francia diáknyelven szajhát jelent.
Manet evvel a képével űzött gúnyt az akkori képzőművészeti törvényekből. Csak III. Napoleon nagylelkűsége engedélyezte egyetlen napra a kép megtekintését a közönség számára a visszautasítottak Salonjában, de ő is erkölcstelennek ítélte az alkotást.

A galéria a Courtauld Művészeti Intézet mögött található, a két épületet egy gyönyörűséges szökőkutas udvar köti össze. Csak 1989-től működik a Somerset House-ban az intézet, melyen keresztülhaladva a Temze-partra jutunk, egészen pontosan a Waterloo Bridge-hez.