2013. június 15., szombat

Kelemen

A Kelemen férfinév a latin Clemens névből ered, amelynek jelentése: jámbor, szelíd, jóságos.

* * *

A mai napig jól emlékszem, hogy pár éve, amikor a moziban láttam Spielberg monumentális moziját, a Mesterséges Intelligenciát,  volt egy pillanat, amikor annyira fagyos lett a hangulat a teremben, hogy a kés megállt volna a levegőben. Az emberek nem szívesen néznek szembe azzal az - amúgy egyre nyilvánvalóbb - jövőképpel, hogy nélkülük/nélkülünk is folytatódhat az élet. (Ráadásul az még valószínűleg jobb és szebb is lenne...)

A Szörényi-Bródy-Sarkadi-Ivánka szerzőnégyes által jegyzett Kőműves Kelemen ballada tegnapi bemutatóján egyértelmű volt: nagyon megrázó az előadás, amivel a nézők zöme nem tud mit kezdeni.
A ballada főszereplője - mint a magyar balladákban mindig -  Kelemen felesége, Anna, akit feláldoznak "fél véka ezüstért, fél véka aranyért", hogy a csodás vár megépülhessen.
"Kinek felesége legelőbb jő ide,
Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe,
Keverjük a mészbe a gyönge teste hamvát,
Avval állítsuk meg magos Déva várát."
Déva vára valóságos épület - romjai ma is állnak. Elképzelhető, hogy valós alapja van a történetnek. És ha Kelemen is valós személy, akkor ő milyen ember lehetett? Hogyan reagálhatott az emberáldozat tervére? És hogyan vette tudomásul, hogy a magas vár megépítéséhez neki kell a legnagyobb áldozatot hoznia?
Láttam már Alföldi Róbert pár rendezését, és valamennyi tetszett. Mind nagyon egyszerű - a szó legnemesebb értelmében. Modern - jelentsen bármit is ez a jelző -, ugyanakkor teljesen érthető, logikus, minden sallangtól mentes.
A rockballada 13 kőművese öltönyös-nyakkendős-mobiltelefonos-aktatáskás fickóként kúszik be a színpadra. Nekem tetszik a párhuzam az "ősidő" és a mai kor emberének élete között: a civilizált manírok alatt ösztönlények voltunk/vagyunk valamennyien. 
A létszám és az elhelyezett asztal kínálta a lehetőséget, és egy ponton a szereplők az Utolsó vacsora szereplőinek pozitúrájába merednek meg egy pillanatig.
A feláldozásig eléggé szabdalt a történet: a közönség figyeli a szereplőket, azaz a régmúlt megelevenedett figuráit, akik jeleneteik végén mintha az utókor (azaz a jelenlevők) tekintetét keresnék: értjük-e őket, van-e számunkra értelme az életüknek/munkájuknak.
Nagyon megrázó Anna megérkezése a kőművesekhez, és én inkább 16-os korhatárt tartanék indokoltnak. A feláldozás előtt ugyanis megerőszakolják a nőt, és végül Kelemen maga vágja el felesége torkát. Itt tapintani lehetett a feszültséget, nem is emlékszem, hogy színházban átéltem volna hasonló élményt. Azt gondolom, önmagában a gyilkosság (mert hiszen gyilkosságról van szó) is sokkoló, de tudnivaló, hogy nők feláldozása előtt gyakori volt az erőszaktétel. 
Végül pedig egy tükörben önmagunkat láthatjuk: a mi munkánk, életünk, a mi áldozataink vajon vállalhatóak-e? És megítéltetünk-e valaha? És ha igen, vajon könnyűnek találtatunk majd?
Nagyon profi az előadás, jó tempójú, fantasztikusak a koreográfiák, szépen énekelnek a szereplők, de nekem a kőművesek túl "jólfésültnek" tűntek az elején. A végkifejlet eléréshez közeledve érzem egyre jobbnak a Kelemen szerepében játszó Stohl Andrást is, akinek átka mintha az enyém volna.

A zene évek óta a kedvencem (a Molnár Annával egyetemben), de nem tudom kiverni a fejemből, hogy az "Alkotni születtünk" tulajdonképpen egy szabadkőműves himnusz, és ezért nem szeretem. Persze ettől még lehet igaz.
Kelemen egyébként valóban egy jámbor, jóságos férfi, akire hallgatnak a többiek. Álmai vannak, küldetéstudata van, és ő maga mondja, hogy megérte az áldozat, hiszen felépült a vár.
"Nem lehet, nem lehet, értsétek meg, nem lehet, Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet!"
Nagyon úgy néz ki, hogy a mai vezetés nem óhajt a művelődésre áldozni (na nem mintha az előzőek különösebben jeleskedtek volna ebben a témakörben!). Ám az emberek hamar beletörődtek ebbe. Minek moziba járni, ha letölthető minden a netről? Minek könyvet olvasni, ha ott a TV? És minek az olyan színház, ahol nem lehet röhögni, vagy nem könnyen emészthető üzenetet akar közvetíteni? Bolond, aki szenvedélyesen kitart eszméi mellett, lázasan keresve az igazságot, rámutatva a zöm gyengeségeire.
Úgy látom, azt kellene megtanulnunk, hogy nem baj, ha valami nem tetszik, vagy nem értjük, vagy félünk tőle. De ha valamit (valakit) a földbe döngölünk, és ráállunk, attól még nem növünk fölébe.

2011. július 24., vasárnap

2011. július 23., szombat

Alaszka - Anchorage

Anchorage Alaszka legnépesebb városa (az állam lakosságának közel fele itt él), egyben önálló közigazgatási egység.
Egy háromszög alakú félszigeten helyezkedik el, melyet a Cook Inlet két nyúlványa határol: a Knik Arm és a Turnagain Arm; a szárazföld felől pedig a Chugach-hegység. Valódi tengerpartja azonban nincs, az összegyűlt hordalék ugyanis szabályos sármezőket alkot.Nyáron az átlaghőmérséklet 13 és 23 fok között mozog, télen pedig -7 és -15 fok között a tenger közelségének köszönhetően.1914-ben alapították az alaszkai vasút építését szolgáló kikötőként (nevének jelentése horgonyzóhely), és a település utcahálózatának nagy részén látható, hogy tervezőasztalon készült. A mértani pontossággal megépült utcák zömén egyirányú közlekedés, és bár vannak modern épületek, az állandó földrengésveszély miatt a házak nem lehetnek 21 emeletnél magasabbak. Az 1940-es években a két katonai támaszpont építése komoly fejlődést jelentett. A legtöbb munkahelyet a turizmus, az olajipar, valamint kormányzati-katonai létesítmények adják. Anchorage-től északra a nemrég egyesített Fort Richardson katonai támaszpont van - 30.000 katona él és dolgozik itt.
Az 1964-ben bekövetkezett földrengés kilenc áldozatot követelt, és jelentős anyagi károkat okozott, főleg a városközpontban, illetve az agyagos talajú vagy hegyoldalak alatt fekvő területeken. A földmozgás nyomán elinduló szökőár szerencsére nem ért el a városig.Az 1980-as években a Transzalaszkai Csővezeték bevételeinek köszönhetően más városok mellett Anchorage-ban is emelkedett az életszínvonal, bővült az infrastruktúra. Az 1990-es évektől a gazdaság húzóágazata a turizmus.
Azt tudni kell, hogy irtó drága ország, még az üzemanyagért is többet kell fizetni, mint a többi tagállamban.
Anchorage Alaszka legfontosabb kikötője, az alaszkai vasút- és közúthálózat egyik csomópontja. Nemzetközi repülőtere a Ted Stevens International Airport.
A látnivalók közül elsőként említem az Anchorage Museum-ot, mely igazán impozáns kiállításokkal mutatja be Alaszka történetét, sőt, a természeti jelenségeket fizikai kísérletekkel próbálja megértetni. Mindenképpen érdemes betérni ide, mind a kiállított anyag, mind az anyag izgalmas bemutatása miatt.A Bear Square-en több turista program csalogatja a kíváncsiakat: befizethetünk buszos városnézésre, filmeket nézhetünk meg az ország állatvilágáról és a sarki fényről, ehetünk fagyit, és kipróbálhatjuk az aranyásók igen nehéz munkáját - a tuti kincstalálás ígéretével. Bár a végeredmény nem aranyrög, hanem aprócska aranyfüst lemezke - szóval 15 dollárért cserébe tuti arannyal érkezünk haza Alaszkából.A medvék mellett a rénszarvasok jelenléte igencsak jellemző. Gyakran betévednek a városba, ott kószálnak (gyakran a kölykükkel), és bizony igencsak veszedelmesek, szóval csak óvatosan. Bár egy Star nevű példány elkerítetten éli napjait, és a Facebookon állítólag saját rajongói oldala is van.A város mellett építették fel a Native Heritage Center-t, ahol azt mutatják be, hogy a ma élő indiánok hogy viszonyulnak őseikhez, hogy hogyan tartják hagyományaikat. A belépő igazán borsos, de érdemes megnézni. Hagyományőrző kézműveseket, folklór csoportok bemutatóit tekinthetjük meg, filmeket, fotókat, a hátsó parkban pedig azt mutatják be, milyen házakban, milyen körülmények között éltek a bennszülöttek.A központban a rengeteg ajándékbolt mellett (a pár dollárostól az extrém elitig) tipikus amerikai üzletek tartanak nyitva. Számomra az a (nyilván nem bőrből készült) cipő volt nagy újdonság, melyben a kesztyűhöz hasonlatosan a lábujjaknak külön-külön kialakított bújtató volt kialakítva. Természetesen sok orosz bolt is van, lenyűgöző szépségű dísztárgyakkal.
Hogy még mi mindent érdemes látni a városban, segít nekünk az ingyenesen megtekinthető Visitor Center (az F Streeten van egy fabódé a régi Városháza mellett - na, nem erre gondolok, hanem az ezzel átellenben álló modern épületre), ahol nekem a leges legjobban a sztereó hatású fotók tetszettek. Egy szemüveg segítségével az archív fotókon szereplők mögötti környezet mélységet kapott, mintha 3D-s képeket nézegettem volna. Itt is van egy kis kiállítás a különböző tájegységek állatvilágát bemutatásával (kitömött állatokkal!), filmekkel, csomó prospektussal, ingyenes előadásokkal. Ismétlem: ingyenes, de a belépés során a repterek biztonságát megszégyenítő procedúrán kell átesni!
A parkok gyönyörűen karban tartottak, tele színpompás virágokkal. Szinte mindenütt tudunk fotózni egy totemoszlopot - na, nem mind eredeti, és rengeteg a kültéri szobor is (szerintem a macik vezetik a toplistát). Van planéta-túra is, azaz a naprendszer arányosan kicsinyített mását hozták a városba. A start természetesen a Nappal kezdődik, s a csaknem 5 órás séta során a legszebb helyek mellett megyünk el, és információkat olvashatunk el az aktuális bolygóról.Gondolom, a turisták miatt lehet nyáron is betlehemet kapni Alaszkában, ahol a szereplők az indiánok genetikai jegyeit viselik magukon, és cuki huskyk őrzik a történet szereplőit. És itt is lakik Mikulás, akit nemcsak meglátogatni lehet, de levelet is lehet írni neki, valamint némi anyagi ráfordítás ellenében "eredeti" küldeményt is kapunk az ősz szakállútól.
Az emberek nagyon kedvesek, érdeklődőek, de a közbiztonság enyhén szólva sem a legjobb.

Alaszka

Az 1.477.261 négyzetkilométer területű Alaszka 1959-től az USA 49., területe alapján a legnagyobb, lakosainak száma alapján azonban a harmadik legkisebb állama. Neve (Alyeska) jelentése „nagy ország”, „nagy föld” vagy „szárazföld”.Alaszka első lakói a mai Bering-szoros helyén lévő földhídon érkező ősemberek lehettek. A régészek többsége három nagy vándorlási hullámot feltételez. Az Alaszka-szerte megtalálható eszközök kidolgozási technikája egyértelműen kapcsolódik a szibériai és északkelet-ázsiai leletekhez. Több kutató talált kapcsolatot az amerikai kontinens délebbi területein élő korai indián kultúrákkal.
Alaszka „felfedezője” az orosz megbízással utazó dán származású Vitus Bering volt, aki már 1728-as expedíciója során behajózott a róla elnevezett szorosba - ám a nagy köd miatt nem látta az amerikai szárazföldet. Végül 1741-ben pillantotta meg a déli partokat. 1772-ben Benyovszky Móric útja is érintette a szigetláncot.A fennhatóságuk alá került Alaszka az oroszok számára főként a szőrmekereskedelem miatt volt fontos. Orosz-Amerika első telepe 1773-ban létesült, közigazgatási központja Kodiak, 1808-tól Sitka volt. A szőrmekereskedelmet felügyelő Orosz-Amerikai Társaság azonban nem tudott nyereségesen működni, és benépesíteni sem nagyon tudták az oroszok a területet. Ráadásul fennállt a veszélye akár egy esetleges brit, vagy amerikai támadásnak is. Így a krími háború után az Orosz Birodalom eladta a területet az Egyesült Államoknak. A vételár mindössze 7,2 millió dollárnyi arany volt. Alaszka nem tagállamként csatlakozott az USA-hoz, hanem csupán mint territórium. 1959-ben vált az unió 49. államává, miután Eisenhower aláírta az államiságát rögzítő Alaska Statehood Act nevű törvényt.
Az ország akárcsak az orosz telepeseknek, úgy az amerikaiaknak sem volt vonzó. A földje nem volt jól művelhető, s más különösebb adottsága nem akadt 1896-ig, míg ki nem tört a történelem legnagyobb aranyláza. Következményei közül kiemelendő a társadalom átalakulása, a számos új település létrejötte, melyek közül sok nagyvárossá fejlődött, valamint a vasúthálózat kiépülése a bányák és a kikötők között.
Az aranyláztól eltekintve azonban különösebb jelentőséget ezek után sem tulajdonítottak a területnek az amerikaiak, bár a hidegháborúban felértékelődött stratégiai pozíciója, és az itt talált olaj is fontossá tette Alaszkát.Az országban több aktív vulkán is található, valamint itt van Észak-Amerika legmagasabb csúcsa, a Mount McKinley (6194 m). A mezőgazdaság fő terméke a tengeri hal. A könnyűipar nem túl jelentős, élelmiszeripari termékekből és minden más általános termékből is behozatalra szorul.Alaszka úthálózata az állam igen kis részére terjed ki, a főváros, Juneau kizárólag légi úton közelíthető meg, ezért évtizedek óta napirenden lévő kérdés a kormányzat átköltöztetése Anchorage-be vagy Fairbanks-be.A mára közkedvelt sporttá vált kutyaszánhajtás még a 20. század első évtizedeiben is a legfontosabb közlekedési és szállítási mód volt. Az egyik legnagyobb évente megrendezett verseny, az Iditarod az 1925-ös diftériajárvány kiterjedését megakadályozó szérumfutásnak állít emléket, melynek résztvevői öt és fél nap alatt tettek meg több mint ezer kilométert.

2011. július 20., szerda

cicamica

Az idei szépségversen az indulók révén valóban az volt, egyébként... khm...Miért nem árulja el valaki az utcáról a rivaldafénybe beájuló műsorvezető sztárfiúknak, hogy nem illik zsebre dugott kézzel társalogni?
És a korona szent dolog, nem próbáltatjuk fel az arra araszoló jelöltekkel, mi magunk, egyszerű halandók pedig még véletlenül sem helyezzük fejünkre.
Hú, ezeknek tényleg a hagymás-szalonnás Orbit a kedvencük...

* * *

Szöllősy Irén (1920-2011) magyar színész, bábművész, az Állami Bábszínház alapító tagja. Magánúton tanulta a színészmesterséget. A pályát 1946-ban a Nemzeti Színházban kezdte, de találkozhatunk nevével a Belvárosi Színház előadásában is.1949-től a bábszínház tagja, első bábos szerepét a Kalács című darabban alakította. Számára akkor vált világossá, hogy bábszínésznek lett teremtve, amikor az első bábos próbák szünetében bábbal kezén beszélgetett, és az egyik kolléga a báb szoknyájához nyúlt. Irénke azonnal saját szoknyájához kapott. Úgy érezte mostantól a bábhoz, belülről van köze.
Országos ismeretséget a televízió biztosította számára. Generációk ismerhették meg bábművészetét és hangját is, többek között Bunyós Bálintként a Zsebtévé sorozatban, valamint Cicamicaként a Cicavízióban és a Futrinka utcában.
Minden adás után százával érkeztek a levelek a Magyar Televízióba Cicamicának címezve. A gyerekek okították, hogy ne legyen hiú és hiszékeny, ne bízzon a hazug rókában, hanem menjen dolgozni, akkor lesz pénze! Egyszer, amikor Cicamica az egyik részben éhezett, átzsírosodott borítékban kapott egy picurka pogácsát, amit egy 4 éves kislány sütött.
Évtizedeken át főszerepek egész sorát játszotta: Misi mókus címszerepét, ő volt Kencefice a Hamupipőkében, a sose mosolygó Cárkisasszony a Csuka parancsában, Angela A szarvaskirályban, Kalüpszo az Odüsszeusz, a tengerek vándora című darabban. Ifjúsági és felnőtt előadásoknak is főszereplője volt, többek között Titánia, majd Hermia Shakespeare Szentivánéji álomjában, Ilma Vörösmarty Csongor és Tündéjében, valamint a színház nemcsak idehaza, de világszerte híres zenés darabjaiban is: Örzse Kodály Háry Jánosában, a Lány Bartók A csodálatos mandarin című darabjában, ugyancsak játszott Prokofjev Klasszikus szimfóniájában és Sztravinszkij A katona történetében. Utolsó bábszínházi szerepe, már a Budapest Bábszínházban, amit közel egy évtizeden át játszott a legkisebbek nagy örömére, a Marcipán cica címszerepe volt.
Munkásságát 1953-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, majd 1967-ben megkapta a bábszínházi aranygyűrűt, 1981-ben érdemes művész, 1989-ben kiváló művész címet kapott. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki.

2011. június 5., vasárnap

"álmodtam egy világot magamnak"

Sztártársával énekelt a Csillag születik című műsorban Pataky Attila. Mint a műsorvezető megemlítette: "Meg azért külön büszke lehetsz szerintem Attila, mert ezt az örökzöldedet olyan sokan nem vitték énekesnők nagy színpadra..."

Nos, az Álmodtam egy világot magamnak SEM Attila örökzöldje.

* * *

Slamovits "Slamo" István
(1953-) már fiatal korától kezdve nagy érdeklődést tanúsított a zene iránt. Első együttese a Kőtörő volt, melyet hamarosan felváltott a heavy metal stílusban próbálkozó Wanderers.
1977-ben Pataky Attila meghívta az akkoriban átalakuló miskolci Edda Művekbe.Edda Művek 1 (1980): Minden sarkon álltam már / Álmodtam egy világot
Edda Művek 2 (1981): Kölyköd voltam / A hűtlen
Edda Művek 3 (1983): Érzés
Az együttesnek 6 éven keresztül volt tagja, a Slamovits által írt dalok (értsd ez alatt: az összes Edda dal!!!) messzemenőkig meghatározták a zenekar hangzásvilágát, a miskolci rockcsapat stílusát, és a mai napig népszerűek, a koncertek kihagyhatatlan darabjai. Tehetsége, kreativitása már itt megmutatkozott.
1983-ban a Pataky és Slamovits között kialakuló, főleg zenei kérdésekkel kapcsolatos feszültség oda vezetett, hogy az Edda feloszlott.Slamovits ekkor egy időre elvonult a nyilvánosság elől, és bár 1985-ben kiadott egy nagylemezt, az nem aratott számottevő sikert. 1987-ben Szatay Gáborral megalapította a No együttest, melyben a kezdeti sikereket már nem tudta megismételni. Emlékszem, milyen ellenségesen fogadta a szakma az első albumot, mely szerény véleményem szerint az egyik legjobb rock lemez a mai napig. (Felkeltem a hajnalt / Hallottalak sírni / Ha a dalom véget ér)
1988
-ban elkészítette az Eddával a Pataky-Slamovits lemezt, és később is gyakori vendége volt a jubileumi Edda-koncerteknek.
1998-ban tíz év után feloszlott a No együttes, ekkor Slamovits István Izraelbe költözött. "Nem biztos, hogy mindig a legjobb megoldásokat választottam azzal, hogy hallgattam, vagy elutaztam az országból. A velem történt események erősen visszhangoztak bennem, nem múltak el nyomtalanul. Legfeljebb hallgattam. Attól függetlenül, hogy befogtam a szám, nem beszéltem a dolgokról, a homokóra pergett, mindig újra és újra átéltem a dolgokat... Kint is lehet létezni, bizonyos helyzetekben még jobban is, mint itthon. Úgy érzem, mintha a Sors hozott volna haza; ezek szerint, nem tudok Magyarországon kívül élni. "
2009-ben hazatérve új zenekart alapított."Arra vágyom, hogy ugyanúgy lobogjon a tűz, mint harminc évvel ezelőtt, és ha valaki netán bejön a próbaterembe, felkapja a fejét: mi történik itt? Egy lefogott akkord, vagy harmónia, egy leütött ritmus, egy kiénekelt hang - felemel. Fantasztikus érzés, amit ezekben a dalokban szeretnék elültetni! Nagyon fontos, hogy ez a plusz, ez az erő, amit máshol nem hallasz, ez legyen ott! Minden próbán azon munkálkodom, hogy lehetne még jobban felrobbantani azt a dalt? Még mindig elhiszem, hogy egy hitelesen előadott, hiteles dallal szét lehet rúgni ezt a k*va világot! Az elhatározás bennem van, csak sokszor önmagamnak is akadálya vagyok. A Miskolc-Budapest távolság is akadály – mindig is az volt. De ott születtem, oda köt minden. Minek olyan helyen élni, ahová nem fűz semmi? Ezt már megtapasztaltam, ezért is jöttem haza."

2011. április 21., csütörtök

az Ítélet Napja

A Men in Black (Sötét zsaruk) amerikai akcióvígjáték/sci-fi főszerepet Will Smith és Tommy Lee Jones játssza. Utóbbi a kedvenc színészem, szóval imádom ezt a mozit!
K és J ügynökök a földönkívüli itt-tartózkodásokat figyelő cégnek dolgoznak. Az 1997-es első részben egy az Orion övét kutató bogár, míg a 2002-ben elkészített második részben egy csini nőci bőrébe bújt, világuralomra törő sokcsápú lény ellen harcolnak. És nem is akármilyen eszközökkel!
A Zajos Tücsök egy icipici méretű, ám roppant erejű lőfegyver.
A Neutralizáló egy olyan tollszerű, emlékezetet kitörlő készülék, amit legtöbbször olyanoknál használnak, akik földönkívüli lényt láttak. Természetesen a folyamat visszafordítható: a De-neutralizálót K-nál használták a film második részében.
És New Yorkban már forgatják is a harmadik részt, mely jövőre kerül a mozikba. A történet szerint J ügynök visszautazik az időben, hogy összeálljon a fiatal K ügynökkel - Tommy Lee Jones fiatalkori énjét a szintén texasi Josh Brolin fogja alakítani. A 3D-s film rendezője Barry Sonnenfeld, fő producere Steven Spielberg.
A szereplőgárda tagjai K és J ügynökök mellett:
Rip Torn - a MIB feje,
Emma Thompson - O ügynök
Nicole Scherzinger - J ügynök kedvese
Jemaine Clement - a fő gonosz


A Terminátor sorozat legelső része, az A halálosztó (Terminator) című amerikai-brit tudományos-fantasztikus akciófilmet 1984-ben mutatták be. James Cameron mozijában Arnold Schwarzenegger, Linda Hamilton és Michael Biehn látható. A Terminátor szerepére eredetileg Lance Henriksent szemelték ki, Schwarzenegger Reese szerepét játszotta volna el. Végül azért döntöttek a jelenlegi szereposztás mellett, mert Schwarzenegger jelentős izomtömege félelmetesebbé tette őt.
A történet szerint az ijesztően közeli jövőben a mesterséges intelligenciával rendelkező számítógépek fellázadnak és az emberiség elpusztítására törekednek. Újabb és újabb harci robotokat fejleszt ki a Skynet nevű szuperszámítógép, hogy megnyerhesse a háborút. Az emberiség majdnem elbukik, ám egy John Connor nevű férfi az emberek élére áll, és megfordítja a háború menetét. A gépek vesztésre állnak, de visszaküldenek 1984-be egy terminátort, azt remélve, ha az megöli Sarah Connort, John anyját, az megváltoztatja a háború kimenetelét, mivel akkor a vezető nem születik meg. Ám az emberek megtalálják az időgépet és Kyle Reese őrmestert deportálják a gép után az angyalok városába. Ettől fogva együtt menekülnek üldözőjük elől, és Kyle és Sarah szerelmének gyümölcseként megszületik John. Tehát John Connor azért születik meg, mert felnőtt korában elhatározza, hogy összehozza az anyját az apjával, a gépek elleni háború pedig azért tör ki, mert amikor már javában zajlik, a gépek egy nem szokványos trükkel próbálják kiiktatni az emberek vezérét.
Ebben a részben egy időparadoxon következményét látjuk, hiszen ekkor John idősebb, mint saját apja. Ezen kívül ha a Skynet nem küldi vissza az első Terminatort a múltba, sem John Connor, sem pedig a Skynet nem születik meg, továbbá, ha a múltban megakadályozzák a gépisten létrejöttét, nem lesz háború, így nem küldik vissza Kyle-t sem a múltba, hogy apja lehessen Johnnak. A Skynet és John Connor léte egymás függvénye.

A film végén, amikor Sarah-t kórházba viszik, két munkás rátalál a Terminátor robotkezére, és úgy határoznak, hogy elviszik a gyár kutatóközpontjába. Ekkor mutatja a kamera a gyár nevét: Cyberdyne Systems. A Terminátor 2 sztorija is erre a jelenetre épül: a robotkarból és az elpusztított Terminátor processzorából fejlesztik ki a gépeket és létrehozzák a Skynet rendszert. Tehát a gépek elleni háború (és azzal az időutazást kiváltó ok) azért történik meg, mert az időutazó T800-as roncsából kimentett csip alapján létrehozzák a háborút kirobbantó Skynetet. Ez is egy híres paradoxon, a Bootstrap-probléma: bizonyos tárgyak vagy információk anélkül léteznek, hogy valaki megalkotta volna őket.
A Terminátor 2: Az ítélet napja (Terminator 2: Judgment Day) című amerikai-francia sci-fi akciófilmet 1991-ben mutatták be. A főbb szerepekben Schwarzenegger, Hamilton, Edward Furlong és Robert Patrick láthatók. A történet hasonlít az első részére: Sarah Connor fiát akarja megölni egy jövőből érkezett Terminátor, ám segítőjük akad.
Tíz év telt el az első rész óta. John immár egy vagánykodó kamasz, a nevelőszüleivel él. Anyja a Pescadero elmegyógyintézet lakója, ugyanis nem hittek neki, hogy egy jövőből visszaküldött robot az életére tört. 2029-ből ismét két terminátor érkezik; a gépek által John Connor likvidálására küldött T-1000-es modell, illetve az emberek Connor védelmére átprogramozott T-101-ese. A két robot azonnal megkezdi küldetése beteljesítését.
Connor üzenetét („Nincs végzet, csak ha magad is bevégzed”), soha senki sem találta ki, nem származik sehonnan, minden szereplő egy másiktól hallja: a jövőbeni John Connor megüzeni Kyle Reese-zel Sarah Connornak, aki továbbadja a gyerek Johnnak, aki felnőttként elmondja Reese-nek, és a kör bezárul.
Megtudják, hogy az Ítélet napját valószínűleg a Skynet egyik tudósának, Dr. Miles Bennett Dyaonnak leendő számítógépes rendszere fogja előidézni, így a háromfős csapat beavatja a férfit az apokaliptikus jövőbe, majd segítségével felrobbantják a Skynet központját, a Cyberdyne Systemst. Ám Dysont a kiérkező kommandósok lelövik, és a két terminátor megküzd egymással, melynek során a T-1000-es belezuhan az olvadó acélba, ahol azonnal szétolvad. John az acélba dobja a központból ellopott chipet és gépkart, majd az Ítélet napjának biztos elkerülése érdekében a T101-es is megsemmisíti magát.
Az egész történet legfurcsábban viselkedő szereplője az emberiség kiirtásán igyekvő mesterséges intelligencia, a Skynet. A szupergép, olyan fejlett, hogy képes robothadsereget létrehozni, megoldja az időutazást, és annyira kiismeri az ellenfeleit, hogy azoktól szinte megkülönböztethetetlen gépeket tud alkotni. Emberszabású robotokkal meg lőfegyverekkel harcol az emberek ellen, ám eszébe sem jut olyasmit bevetni, hogy pl. megmérgezhetné az ivóvizeket, vagy biológiai fegyvert vetne be. Persze az Ebolában fetrengő ellenállók képe közel sem lenne olyan mozgalmas filmen, mint az időutazó kiborgoké, akik autós üldözésekben rombolják le fél Los Angelest.
Az sem különösebben okos húzás, hogy olyan korba küldi a Skynet akciózni a terminátorokat, ahol azok sebezhetőek és elpusztíthatóak. Ha John Connor nagyszüleire fókuszálna, máris nem lenne minden sarkon folyékony nitrogénnel teli kamion meg kohó olvadt acéllal.

A Terminátor 3: A gépek lázadása (Terminator 3: Rise of the Machines) a Terminátor-sorozat harmadik része, 2003-ban mutatták be. Rendezője Jonathan Mostow, a főbb szerepekben Schwarzenegger, Nick Stahl és Kristanna Loken látható.
2004-re John Connor, a jövőbeli gépek elleni háború leendő vezetője immár felnőtt férfi, anyja évekkel ezelőtt rákban meghalt. A Skynet ismételten egy T-X modellezésű robotot küld vissza az időben, hogy megölje a jövő egyik kulcsfontosságú alakját, Katrine Brewatert, illetve hogy likvidálja a leendő emberi ellenállás tagjait. John és Kate útjai éppen keresztezik egymást, amikor az emberek újabb átprogramozott és visszaküldött kiborgja, a T850-es mindkét fiatalt megmenti ellenfelétől. A terminátor elmondta, hogy Kate miatt küldték ide, aki a jövőben John felesége lesz, és hogy az Ítélet napja hamarosan el fog jönni, felsorolja a T-X emberi célpontjainak listáját, melyen Kate apja, a pillanatnyilag biztonsági rendszert fejlesztő Robert Webster tábornok is szerepel. A csapat a Cyberdyne Systems központjába siet, ahol azonban a tábornok és az emberei egy számítógépes vírus megsemmisítésének érdekében szabad utat adnak a Skynet rendszerének, ezzel pedig aláírják az Ítélet napját; alig az összeköttetés után a Skynet parancsba adja a bázison jelenlévő harci robotoknak az emberek megsemmisítését. A lázadás közepette Robert is meghal, tanácsára lánya és John Crystal Peakbe repülnek, hogy az ott található atombunkerben véget vethessenek az egész felfordulásnak, illetve itt vívja meg végső összecsapását a két egymással szemben álló terminátor is.
Az időutazás egyetlen szabálya a Terminátor-történetekben, hogy csak élő anyag juthat át az időkapun; ezért meztelenek az időutazók érkezéskor, és ezért nem hozhat magával egy atombombát az időutazó kiborg, hogy egy gombnyomással elintézze a küldetését. Ám a harmadik részben Arnold az egyik üzemanyagcelláját használva robbantja cafatokra a T-X-et. Ez meg a nézőben felveti a kérdést, hogy miért nem tesz ugyanígy az első részben? Sőt, ha az időutazási tilalom alól mentesül minden olyasmi, ami élő anyaggal van borítva (máskülönben nem jöhetett volna át Arnold fémváza), akkor miért nem építenek be neki a bőr alá valami nagy kaliberű bolygórobbantó halálsugárvetőt? És hogyan magyarázza, hogy a folyékony fémből álló T1000-es mégiscsak képes az időutazásra?
Johnék percekkel később ébrednek rá, hogy erről a helyről semmiképpen nem tudnak beleavatkozni a történésekben, itt csupán teljes védelem alatt állnak a világra szabadított atombombák ellen, melyek pillanatok alatt megtizedelik az emberiséget - a gépek uralma elérkezett.

A Terminator: Megváltás (Terminator Salvation)
című 2009-es akciófilm története 2003-ban kezdődik. Marcus Wright-ot halálra ítélik két rendőr meggyilkolásáért és az öccse haláláért. A börtönben felkeresi őt Dr. Serena Kogan, hogy aláírasson vele egy nyilatkozatot, miszerint halála után tudományos kísérletekre használják fel testét.
2018-ban, 14 évvel az Ítélet napja után, a világ romokban hever. Egy maroknyi túlélő csoport csatlakozik a John Connor vezette ellenállókhoz, hogy megsemmisítsék a Skynet szuperszámítógépet és gyilkos kiborgjait, a terminátorokat. Egy akció során sikerül az embereknek bejutni egy titkos Skynet laboratóriumba, ám az összecsapást csupán Connor éli túl. Connor visszatér az ellenállás főhadiszállására, a víz alatt egy atomtengeralattjáróra, ahol megtudja, hogy sikerült találni egy olyan frekvenciát, mely minden Skynet gép kikapcsol, és véget vethetnek a háborúnak. Kyle Reese abban a gyűjtőtáborban van, amit a felettesei le akarnak bombáztatni, így alkut köt a humán robottal, Marcussal, miszerint az bejuttatja őt a Skynet falai mögé. Wright az alku szerint besétál a gyűjtőtábor irányítójába, és kikapcsolva néhány dolgot, esélyt ad Connornak a bejutásra, ami sikerül is neki. Ám miközben a fogolyszabadítás tart, megjelenik a Skynet legújabb terminátora, az igazi emberi bőrrel fedett 101-es modell, Connorék életére tör, és sikeres csapást mér az ellenállás főhadiszállására. A robottal folytatott harc során John szíve súlyosan megsérül, támadójával hosszas harc után Marcus végez. A mentőcsapatok felszállnak, a központot a levegőbe repítik, Marcus pedig felajánlja szívét, hogy megmentse a haldokló Connort.

A film készítői még két Terminátor-filmet terveznek.

* * *

A Terminátor 3 elmeséli, hogy az Ítéletnapot csak elhalasztani tudják, megakadályozni nem, így végül a Skynet 2004. július 25-én mégis öntudatra ébredt, és szétbombázta néhány nukleáris töltetettel a Földet.
A 2008-ban elstartoló, két évadot megélt Sarah Connor krónikái sorozat újabb Ítéletnapot adott a rajongóknak: abban a párhuzamos univerzumban, ahová Connor anyuka egy időutazás során keveredett el, a Skynet 2011. április 19-én lázadt fel az emberiség ellen, és két nap múlva bombázta vissza a világot a kőkorszakba. A nukleáris töltetű rakéták indítását John Connor barátja/apja, Kyle Reese és a testvére, Derek egy játszótérről nézték végig.
Magyarország sorsáról egyik filmben és a sorozatban sincs szó, valószínűleg az Oroszország felé száguldó amerikai nukleáris rakéták elkerülnek minket, de a sugárzó hamu már beteríti az egész nemzettestet.
Csak abban reménykedhetünk, hogy Andy Vajna producer miatt a gépek kegyesek lesznek velünk.