2010. június 24., csütörtök

Szent Iván

Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából. Eredetileg héber-görög-latin-orosz-magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Így már érthető, hogy a Szent János havának Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja június hónapban: 24-e.A nyári napforduló ősi hagyományai a termékenység és a napkultusz ünnepének emlékeit őrzi. A kereszténység átvette az ősi pogányok ünnepeit, és egy szent nevéhez kötötte. Ezen a napon, azaz június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját élhetjük meg évről évre. (Ám Szent Iván éjszakája mégsem 21-ére esik, hanem 24-ére. A nyári napforduló ugyanis az évnek az a pontja, amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap. A kétféle időszámítási mód, a tropikus (azaz a Fölhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közti különbség miatt a napforduló a naptár meghatározása óta már előrelépte ezt a három napot.)
Az éjszaka egyébként a sötétség és a halál lunáris birodalma, így az évnek ezen a pontján minél messzebb kell űzni az ártó szellemeket a fény erejével. Az emberek ezért máglyákat raktak, hogy így is a fényt idézzék meg, és időtlenné, kortalanná tegyék, legalább ezen az egy éjszakán. A június 23-a estéjén a sötétség egy időre elveszítette hatalmát, s a fény diadalmaskodott.A tűzfesztiválok és a szerelmi mágia, varázslás és bűbáj éje volt ez: a szerelmeseknek együtt, vagy külön-külön kellett átugraniuk a szerencsét hozó lángok felett, melyek így messze űzték tőlük a rosszat.
Minden más, amit ekkor cselekedtek, bűbájos hatású volt: a patakok mellől ekkor begyűjtött virágoknak és gyógynövényeknek gyógyító hatást tulajdonítottak, a forrásokat és kutakat kitisztították és feldíszítették erre a napra. Mindezt azért, hogy növeljék a termékenységet, és a kutakban-forrásokban lakó szellemeket kiengeszteljék. Az ezen a napon szedett növények gyógyító és fertőtlenítő hatással bírtak mind az emberekre, mind az állatokra, de még a földekre is. Ez az időszak volt leginkább alkalmas a házasságok megkötésére.
A nyári napfordulót a kezdetektől tisztelték, és mivel az ünnep szimbolikája a fény és a világosság győzelmét fejezte ki a sötétség és a halál felett, az egyház erre a napra helyezte Keresztelő Szent János születése napjának ünnepét (a többi szenttel ellentétben, akiknek mindig a mártírhalált szenvedésük időpontja az ünnep), aki a fényben született, és ezzel a fénnyel kereszteli meg azt, aki majd győzedelmeskedik a halálon.

* * * * *

Keresztelő János (i.e. 7 körül - i.sz. 29 körül) a kereszténység fontos alakja. Lukács evangelista szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Apja Zakariás öreg zsidó főpap volt, akit Isten némasággal büntetett, mert mikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő csak hitetlenkedett, hisz Erzsébet, Keresztelő anyja is jócskán benne volt már a korban.
Életéről a Korán több részletet is közöl, többek között azt, hogy az állatok sem bántották, mert felismerték benne a szent embert.
János remeteként élt a sivatagban, később prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket, magát Jézust is.
Heródes király elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy a testvére feleségét, Heródiást vette el. A Biblia szerint mikor Heródiás gyönyörű lánya, Salomé táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát. A lány pedig az anyja utasítására Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.Keresztelő Szent János a védőszentje Francia Kanadának, ahol több várost is elneveztek róla, valamint az olaszországi Firenzének és a Máltai Lovagrendnek is.
Betegséget is elneveztek róla: jánostáncnak, Szent János táncának is, egyéb népies néven pedig nyavalyatörésnek hívták a virtustáncot (kórea = chorea Sancti Viti), mivel ez a szervi idegbaj a nagy nyári napforduló ünnepen járt pogány eredetű tűztánc alkalmával tömegesen szedte áldozatait.

* * * * *

Salome
( Σαλωμη) Heródiás lánya, kinek nevét (ami békét jelent) Márk és Máté evangéliumából, valamint pár antik forrásból ismerjük.
Keresztény hagyományok a veszélyes női csábítás ikonjaként ábrázolják, gondoljunk csak a hétfátyol táncra, vagy az Oscar Wilde és Richard Strauss által megörökített nőszemély hétfátyol táncára. A festők is szívesen ábrázolták alakját, (néma)filmen először 1923-ban Alla Nazimova testesítette meg.

2010. június 23., szerda

Ajánlott levelet kaptam.
Nem viccelek, a feladó maga a lourdes-i Szűz Mária volt. (Jó, nem ezzel a helyesírással...)

* * * * *

1858. február 11-március 26. között a Lourdes melletti Massabielle sziklabarlangban a „Szeplőtelen Fogantatás” megjelent egy szegény, beteg kislánynak, az akkor 14 éves Bernadette Soubirous-nak. A 18 jelenés alatt a Szűz Anya három dologra szólított fel az elszegényedett molnárcsaládból származó fiatal lányt: Építsenek ide templomot az érkező zarándokoknak! Tartsunk bűnbánatot! Imádkozzunk a bűnösökért!
Rövid idő alatt nemzetközi zarándokhely vált Lourdes-ból. Ennek oka az, hogy a szentségi áldáskor, illetve a forrás-vízben való fürdetéskor számtalan beteg gyógyul itt meg.
A Mária-jelenéseket a katolikus egyház 1862-ben hitelesnek ismerte el. Bernadette Soubirous-t XI. Pius pápa 1933-ban szentté avatta.A Mária-jelenések során Szűz Mária jelenik meg egy vagy több ember előtt és esetleg beszélt is velük.
A hivatalos egyházi állásfoglalások háromféle formulát használnak a magánkinyilatkozások eredetére nézve:
  1. Megállapítható a természetfölötti eredet (constat de supernaturalitate);
  2. Nem állapítható meg a természetfölötti eredet (non constat de supernaturalitate);
  3. Megállapítható a nem természetfölötti eredet (constat de non supernaturalitate).
A jelenések során Szűz Mária általában rövid időre és csak egyetlen vagy kevés embernek jelent meg. A jelenések körül Mária-kegyhelyek alakultak ki, ezek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei, búcsújáró helyek.Marie-Bernadette Soubirous (1844-1879) katolikus szerzetesnővér. Szegény családban született, ő volt a legidősebb gyermek. Gyermekkorában sokat betegeskedett.
Tizennégy éves korában látta első alkalommal Máriát. A Gave folyócska közelében, egy barlangban sugárzó fehérbe öltözött női alakot látott, aki szótlanul rámosolygott, majd eltűnt. A szép ismeretlen három nap múlva újra megjelent, majd a a harmadik találkozás alkalmával már meg is szólította a lányt, és megmutatta a gyermeknek a barlang lábánál lévő rejtett forrást. Többször is felszólította, hogy menjen a falu papjához, és mondja meg neki, hogy építtessen templomot a forrás mellé, és tegye zarándokhellyé.
Bernadette elbeszélését hitetlenség fogadta, de a lány a legszigorúbb kihallgatások alatt is ragaszkodott kijelentései igazságához. Ezután pedig a forrás mellett valóban csodálatos gyógyulások szemtanúja volt a falu népe.
A lány életét gyökeresen megváltoztatta látomása, ezért elhatározta, hogy apácának áll. Itt sem volt egyszerű az élete, mert a novíciamesternő sok szenvedést okozott neki. 35 évesen csonttuberkolózisban halt meg.
A csodák világhírűvé tették a helyet. Ma Lourdes a világ legnagyobb Mária-búcsújáró helye, ahol még ma is sok ember meggyógyul az itt fakadó víztől, a tudomány pedig nem talál erre magyarázatot.
Amikor 1909-ben Bernadette boldoggá avatásának előkészületeit végezték, az egyházi hatóságok két orvos jelenlétében kinyitották a sírt. „Az oszlás legcsekélyebb jele sem volt tapasztalható, az idő nem hagyott rajta nyomot, úgy látszott, mintha aludna” – számolt be erről egy szemtanú. Az orvosi jelentést sokan nem fogadták el, néhány újság a püspököt vádolta csalással.
A támadások ellenére folytatódott a boldoggá avatási eljárás, és múmiáját ünnepélyes keretek között helyezték el a Saint-Gilgard kolostor templomában.
Magyarországon nagyon hamar elterjedt a lourdes-i jelenések híre, és igen komoly tisztelete is kifejlődött. Nagyon sok katolikus templomban megjelentek az ún. lourdes-i barlangok, melyekben Máriát a jelenéseknek megfelelően rózsafüzérrel ábrázolják, Bernadette-et pedig Mária előtt térdelve formázzák.
A lourdes-i jelenések és csodás gyógyulások hatására II. János Pál pápa 1992-ben elrendelte, hogy február 11. a Római Katolikus Egyházban a betegek világnapja legyen.

2010. június 21., hétfő

fly

Nem szeretem a legyeket.
De mivel ma amúgy is borzalmas hangulatban vagyok, irtó viccesnek tartom ezeket a fotókat:


* * * * *


* * * * *


* * * * *


* * * * *


* * * * *


* * * * *


* * * * *


* * * * *


* * * * *

Rófusz Ferenc 1981-ben nyert Oscar-díjat A légy című animációs filmjével.A művész 1946-ban született, és már általános iskolás korában érdeklődött a filmkészítés iránt. A Mafilmnél kezdett el dolgozni díszletfestőként és trükkfilmrajzolóként, majd 1968-ban felvételizett a Pannónia Filmstúdióba. Közreműködött a János vitéz és a Gusztáv sorozat elkészítésében is.
Első önálló animációs filmje a Kő volt, és 7 évvel ezután készítette el a tengerentúlon is nagy sikert hozó alkotást.
1988-ban Kanadában telepedett le, jelenleg Magyarországon él és saját stúdiójában tevékenykedik. Az óvodás, kisiskolás korosztályhoz szóló Réka meséiből szeptemberre készül el a "pilot film", mely Rófusz legújabb vállalkozása. A rendezőt az Igaz Dóra tollából született mesék szövege éppúgy megfogta, mint Halmai László rajzai, ezért kereste meg a kiadót az animációs sorozat ötletével. Ahogy a világhírű filmes egy nyilatkozatában hangsúlyozta, különösen azért izgatta a feladat, mert "a magyar animáció, de talán még az egyetemes animáció történetében sem készült ilyen alkotás, amely a gyerekeink életében ilyen fontos kérdésről, mint a betegségek megélése, kezelése szólna".

* * * * *

2010. június 14., hétfő

beszélgessünk

Gyönyörű vagy, ó magyar nyelv, alig győzlek csudálni,
Ámde olykor miattad kell ritkás hajam csupálni.
Mennyi erő, mennyi szépség, mennyi játék, mennyi tűz,
Szájára vesz Ganaj Pesta, mennyi mocsok, mennyi bűz.

Fényes napunk felsugárzott új világunk hajnalán,
"Ember - e szó büszkén hangzik" - mondta Gorkij hajdanán.
Ember ma már nincsen nálunk, legföllebb ha gazember
Van helyette ürge, ipse, pasas, pasi, pasinger,
Manusz, mandró, mangár, muki, muksó, muksi, apafej,
Hapsi, hapek, gádzsó, bádzsó, kani, kandur, kurájber,
Szivar, mókus, csóró, csávó, fószer, apus, tata, krapek,
Pacsmag, pali, palimadár, pofa, pacák, pók meg pacek.

Volt itt régen szép menyecske, kisasszonyka, hajadon,
Ma már csaj van, spiné, spinkó, pézsma, tojó, amazon,
Csinibaba, szilva, szöcske, szirén, szatyor, kismadám,
Macska, menyét, pulyka, gyöngytyúk, pipi, nyanya, szépanyám;

Kocsid járgány, tragacs, kordé, szemétláda, skatulya,
Tupírozott szappantartó, bűzdaráló taliga;

Szépre, jóra, kitűnőre azt rebegjük: oltári,
Penge, szuper, állati klassz, baromi jó, haláli;

Ami nehéz: rázós, fázós, csomós, cikis, meredek,
Hullafrankó bigét smárol Sándor, József, Benedek.

Okos férfi ritka nálunk, tengernyi az ostoba,
Olyan, akin nem hagy nyomot tanfolyam, se oskola,
Sok az olyan - gyakran halljuk - kinek esze hézagos,
Hütyü, plömplöm, stupid, bornírt, flúgos, buggyant, kótyagos,
Hígvelejű, golyós, hangyás, hibbant, hibás, ütődött,
Süsü, gügye, lüke, gyagyás, lökött avagy lökődött,
Ügyefogyott, félcédulás, félnótás vagy félkalap,
Blőd, akinek jószerével még a kör is téglalap,
Idióta, abnormális, degenerált, debilis,
Bunkó, balfék, bomlott agyú, balga, bamba, be dilis,
Tökkel csapott, elmegyenge, dinka, dinnye, balfácán,
Bolond, kinek vekkeróra csireg-csörög bal lábán,
Zagyva, szédült, badar, bárgyú, bugris, hólyag, fafejű,
Agyalágyult, tahó, tökfej, tuskó, kretén, féleszű.

Jó leány a kis Mariska, csinos, dolgos, takaros,
Rosszlányokra bő a lista: utolsó vagy fapados,
Örömleány, sarki csillag, cemende vagy utcalány,
Cafka, cafat, céda, kokott, kéjnő, kuruc, kurtizán,
Feslett, cula, rüfke, prosti, éji lepke, pillangó,
Rima, ribanc, szajha, lotyó, hetéra vagy kisringló.
Kérdésemet nem szeretném véka alá rejteni:
Képernyőnkön mér' kell őket mindig ku-nak ejteni??!

"Csudálatos szép magyar nyelv!" - tapsikol egy délnémet,
"Tősgyökeres" magyar szókkal szédíti a nénémet:
Ziherejsz-tű, hózentróger, kredenc, kurbli, puceráj,
Hercig trampli, smucig spicli, fecni, lichthof, kóceráj,
Pacsni, plecsni, cekker, cvikker, stempli, spulni, stampedli,
Strimfli, svindli, sufni, smirgli, hakni, hülzni, stanecli.

Pató Pali semmittevő, aluszékony, tohonya,
Nemtörődöm, rest és renyhe (nagykutya a rokona!),
Lomha, lassú, lusta, léha, hanyag, henye, komótos,
Álomszuszék, tétlen, tunya, naplopó és pityókos,
Nem igyekszik, nem törekszik, nem dolgozik rendesen,
Nem fűlik a foga hozzá, nincsen hozzá kedve sem;
Ám szemébe nem ezt mondják, ha az ÜB határoz:
"Pató Palcsi helytelenül viszonyulsz a munkához!"

Pápaszemes felszólaló körmondata dagályos,
Panelekből építkezik, ez a módi ragályos:
Nékem az a meglátásom... szűk a keresztmetszetünk...
Jelenlegi időpontban hiánycikket termelünk...
Szükségletek beszerzése lerendezést igényel...
Problémaként jelentkezik szabály közt a kivétel;
Megmondjuk a tagság felé... irányt veszünk előre...
Per pillanat lebeszéljük... sztornírozzuk jövőre...
Kapacitást biztosítunk... beruházást eszközlünk...
Újságokban mindenféle marhaságot leközlünk;
Ruha- s cipőféleséget marketolunk önöknek -
Harminc éve, hogy e sémák vissza-visszaköszönnek!

Sugárutak csinosodnak, szépülnek a közterek,
aszfalton és hímes réten rügyeznek a közhelyek;
Pedáloz egy buzgó mócsing, hat húszassal érkezett,
Most jött le a falvédőről, s tűzközelbe férkezett:
Csókolom a kisztihandját! - Hogy oda ne tipegjek!
Nékem az csak leányálom, hogy kegyeddel kikezdjek!
- Elegáncsos vagy ma este! - Igyekszik a dolgozó!
- Részemről a fáklyásmenet - szól egy hullahordozó.
- Helyes nő ez! - Himlőhelyes! - Szerény, mint az ibolya!
- Lúdtalpa van, szinte gágog! - Mézből van a mosolya!
- Mennyi nő, és mind a másé! - Ez van, ezt kell szeretni!
- Nászéjszakán besegítünk... - Lehet róla fecsegni!
- Ezt a ziccert nem hagyom ki, nem ettem én meszetet,
- Esküszöm az életedre! - Legszebb szó a szeretet!
- Mink itt aztat nem tudhassuk - mórikál egy professzor,
- Nem vagyunk az őserdőben! - int a lánya huszadszor.
- Le vagyok én targiázva! - Ez is jól megaszonta;
- Intelligencs ember vagyok, kéccer fürdök havonta;
- Beleköptek levesembe! - Mint a bolha köhögök;
- Ide azt a rozsdás bökőt! - Én ezen csak röhögök.
- Nem vagyok én Czeizel Endre, hogy az okát kutassam!
- Meséld ám a nénikédnek! - Mondjam-é vagy mutassam?!
- Pattanj, mint a nikkelbolha! - Előállt a kordélyom!
- Szopogasson zsilettpengét! - ajánlja a borbélyom.

Csiricsáré beszéd kábít fiatalt meg öreget,
Éjjel-nappal szajkózzuk e falmelléki szöveget,
Anyanyelvünk romlik, kopik, szennyeződik szüntelen,
Közhelyektől lesz a szavunk fakó, szürke, színtelen;
Goromba szó, utcazsargon, irodanyelv fénytelen,
Mit a nyelvhű állampolgár elviselni kénytelen,
Pedig tudjuk, hisszük, valljuk: gazdag nyelv a magyaré,
Rajtunk áll, hogy tiszta, pontos és játékos marad-é.

* * * * *

A nyelvújítás a magyar művelődés történetében az cc. 1770 (Bessenyei György fellépése) - 1872 (Magyar Nyelvőr megjelenése) között kibontakozó mozgalom, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtottak végre nyelvünkben. A nyelvújítás legfontosabb eszközei az egyszerűsítés és az új szavak létrehozása, illetve hatással lehet még a nyelv fejlődésére valamely valós vagy elképzelt „tiszta nyelvhez” való visszatérés igénye is, amely magában foglalja a helyesírás, ragozás, mondatszerkezet, szókincs és a szószerkezetek változtatását is.
A világon ma beszélt nagy nyelvek közül többet jelentős mértékben megújítottak a 18–20. század során.

A magyar nyelvújítás egyik nagy célkitűzése volt a magyar nyelv megtisztítása a jövevényszavaktől. Az új szavak gyártása sok tekintetben az idegen szavak magyarosításáért folyt a neológusok vezetésével, akik vallották, hogy a nyelvet a költőknek kell még a nyelvtani szabályokat is felrúgva csinosítani. Az ortológusok alapelveiben pedig a magyar nyelv fejlődésének alap állapotának változatlanul hagyása szerepelt.

Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”, írta Bessenyei György a Magyarság című röpiratában.
Az új szavak létrehozása azonban nem mindig volt zökkenőmentes, és gúnyiratban gyűjtötték össze a sikertelenül újított, torz szavakat. Mindenesetre kb. 10 000 szó vert gyökeret a magyar nyelvben és illeszkedett be a nyelvi rendszerbe, mint pl.: alak, hölgy, pongyola, ácsorog, árny, dölyf, kedvenc, csalogány, légyott, évszak, emlékkönyv.
A nyelvújítás során a szókincset emellett gazdagíthatják valamelyik társadalmi réteg nyelvén kialakult nyelvjárási szavakkal, mint pl. a magyar nyelvújításban a betyár, burgonya, hullám, idom, kamat, bútor.
A régi szavak felelevenítésére jó példa a magyar nyelvújításból az „aggastyán” (Ágoston), „fegyelem”, vagy például régi személynevek felelevenítése: „Gyula”, „Béla”, „Zoltán”, „Géza”, stb.
Az idegen szavak átalakításával is gazdagodott a magyar nyelv, mint pl. „bálna”; „Lipcse”, „fotel”, stb.
A szókincs megújításának egyik fontos eszköze az új szavak képzése már meglévő, használt szavak felhasználásával. Példák a magyar nyelvújításból: érze-leg, laz-ít, épít-kezik, történ-elem, tenger-ész, foly-ékony, szenved-ély, péld-ány, alap-zat, kegyenc, újonc, cukrászda, lövölde, kapál-kapa, árnyék-árny, tanít-tan, vizsgál-vizsga, címer-cím, zömök-zöm, gyárt-gyár, híg anyag: higany; levegő ég: lég; könnyű elméjű: könnyelmű.

George Orwell
1984 című regényében, az angolt felváltja az újbeszél fiktív mesterséges nyelv, amelyet a hivatalos propaganda közvetítésére és a nemkívánatos gondolatok kifejezésének megnehezítésére hoztak létre.
És mondenki ismeri Mézga Géza köbüki leszármazottjának újmagyar nyelvfordulatait.
Kapcs.Ford!