2010. március 10., szerda

betűk...



Halmos Levente
magyar tervező grafikus saját tervezésű betűtípusát, a Niobiumot használják a dél-afrikai foci-vb egyik helyszínének, a 43 ezer férőhelyes Mbombela stadionnak a hivatalos fontjaként. A betűtípus nem csak a stadionnal kapcsolatos kommunikációs anyagokon tűnik majd fel, hanem a helyszín-feliratokban és a szektorjelzésekben is.Halmos Levente betűtípusai már korábban is feltűntek a nemzetközi mezőnyben. A ő munkája látható Bruce Willis 2009-es filmjének, a Surrogates-nek a filmplakátján; a tavalyi úszó világbajnokságon a szerb csapat pólóin; a Discovery Channel American Chopper című műsorának főcímében; a Buffalo Sabres jéghoki csapat felirataiban; több számítógépes játékban, és a Danone egyik nyereményjáték-szponzorációjában is. A tervező betűtípusai ezen kívül megjelentek számtalan üzleti site-on, közösségi oldalak designjaiban, más designerek saját oldalain, és felkerültek több, DJ-knek készült bakelit lemez borítójára, amerikai versenyautókra, valamint könyvborítókra is az elmúlt években.
A magyar tervező a fontokat az interneten, a Cheap Profonts nevű site-on értékesíti. A weboldalon kezdetektől fogva Halmosé a top 3 eladott betűtípus, annak ellenére, hogy itt árul a fonttervezők körében nagy névnek számító Nick Curtis és Ray Larabie is.


Sokan nem tudják, de az régi magyaroknak is volt saját betűtípusuk. A legelterjedtebb nézet szerint a magyar rovásírás az arámi eredetű türk írás egyik családjához tartozik. Tőlük tanulhatták meg a magyarok az 5-6. század körül, és a maguk nyelvéhez idomították. Egész pontosan a székely rovásírás nem vezethető le közvetlenül a keleti türk rovásírásból, de a kettő távolabbi rokonsága is nehezen cáfolható.
Egy másik elgondolás az ómagyar írás s közeli kapcsolatban állónak tartja az ókori föníciai, egyiptomi és sumér írásokkal, ami 35 ezer éves.
Bárhogy legyen is, a kereszténység felvételével a pogány vallásra emlékezteteő betűkészlet "nemkívánatossá" vált. Ennek ellenére szép számmal akadnak középkori rovásírásos emlékeink is, méghozzá két fajtájú írások: az ún. pálos-rovásírás és a székely-rovásírás.
A pálos szerzetesek által használt főként a templomok felirataiként, egészen a 16. század végéig használatos volt. Ez a rovásírás nagyon hasonlít a türk rovásírásra, valószínűleg nemzetünk türk származású része hozta magával. A pálos-rovásírásnak egyébként sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez.

A székely-rovásírás a magyar rovásírás másik ága. Ez hirtelen bukkant fel a 13. századtól a székelység körében. A székely rovásírásban olyan ősi betűjegyek is fellelhetők, amelyek más, közel-keleti írásokkal mutatnak hasonlóságot, s ősibb jegyek a türk rovásírás betűinél is.

A székely-magyar rovásírás az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a latin írás előtt/mellett használtunk. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni. Eredete tisztázatlan, valószínűleg a türk rovásírásból fejlődött ki, de megfogalmazódott a belső székely eredeztetés vagy az ókánaánita/föníciai írással való direkt kapcsolat feltételezése.
A rovásírás minden hanghoz egy betűt rendel. A sor a legtöbb esetben jobbról balra halad, és nincs kis- és nagybetűk közötti különbségtétel.
A rovásírás eredete jelenleg tisztázatlan, és számos vitát indított.
A 10. századból kézzelfogható régészeti leletek tanúsítják a rovásírás jelenlétét a honfoglalók között. Ezek közé tartozik a homokmégy-halmi emlék, amit egy egykori fejedelmi központ tárgyi maradványai mellett találtak meg. A rövidke felirat egy csontból készült tegezszájon áll; a rossz állapot miatt azonban eddig érdemi megfejtését még senki sem tudta megadni.
Szent István megkoronázása és a Magyar Királyság létrejötte magával hozta a nyugati kultúra rohamos terjedését, és a latin ábécé-t is. Minthogy azonban az utóbbi csupán egy szűk réteg osztályrésze volt, a rovásírás még évszázadokig fennmaradt vidéken, a köznép körében. E, amint azt Kézai Simontnál is olvashatjuk.
A teljes ábécé első lejegyzése 1483-ból származik – ez a nikolsburgi ábécé, mely 46 betűt sorol fel.
1526 után a magyarországi területeken a rovásírás gyakorlatilag az 1500-as évek végére teljesen kiveszett, míg Erdélyben továbbra is fennmaradt - mint a népművészet egyik eleme.
Az első viszonylag szakmai jellegű, a rovásírásról szóló értekezést Telegdi János írta meg 1598-ban Rudimenta Priscae Hunnorum Linguae címmel. A rovással írt szövegek között szerepel a Miatyánk is.
A mai napig a rovás egyik jelképe az 1668-as énlakai unitárius templom kazettás mennyezete.
A 17-19. század között rovásírásos feliratok Csejéden, Csíkrákoson, Kecskeméten, Kibéden, Kiskunhalason, Makfalván, Marosvásárhelyen, Mezőkeresztesen, Nagybányán, Szolnokon és Tordán is keletkeztek.
A rovásírásról 1488-ban így írt Thuróczy János: „a mi időnkben is e nemzet egy része, amely az ország erdélyi határain lakik, bizonyos jeleket ró fára, és az efféle írásmóddal betűk gyanánt él.” Szintén írt e témában Bonfini, Oláh Miklós és Szamosközi István is.
A rovásírás kutatása napjainkig sem fejeződött be. Az 1980-as, 1990-es évek számos új lelet felfedezésével jártak együtt. A legutóbbi, szakmai szempontból is értékes, a témáról szóló monográfiát Vékony Gábor adta ki 2004-ben, de még mindig léteznek eldöntetlen kérdések.

2010. március 9., kedd

emberi érintés

A világ leges-leges-legszellemesebb autó reklámja:

2010. március 7., vasárnap

Oscar!

Az Oscar-díj (hivatalos angol nevén Academy Award) az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, amelyet a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia ad ki több kategóriában 1929 óta.
A díjakat látványos gála keretében minden év februárjának utolsó vasárnapján adják át Hollywoodban. A számos kategória jelöltjei az előző évben bemutatott filmek alkotói közül kerülnek ki. Az akadémia állítja fel a jelöltek listáját. A technikai kategóriákban három, a többi kategóriában öt jelöltet választanak ki, kivétel a Legjobb film kategória, melyben 2010-től 10 jelöltet választanak ki.
A jelöltekre az akadémia tagjai szavazhatnak. Az eredményeket rendkívüli titoktartás mellett összesítik és őrzik a díjátadás pillanatáig.
A díjátadás estéjén a meghívott vendégek zene és ováció kíséretében bevonulnak a vörös szőnyegen a Kodak Színházba. Az estélyen a sztárok híres divattervezők pompás ruhakölteményeit öltik magukra, és káprázatos bevonulásukat több száz televíziós csatorna sugározza az egész világon.
Az egyes kategóriák megnevezése időnként változott, hisz az 1929-es év kategóriái között még szerepelt a Title Writing, azaz a némafilmekben feltűnő feliratok írása.
Az első 15 díjátadó ünnepség a Hollywood Roosevelt Hotel-ben, majd a nagykövetnél és a Biltmore szállodáknál került megrendezésre.
1953. március 19-én közvetítették először a bemutatást a hollywoodi RKO Pantages Színház-ból. További helyszínváltások következtek, míg végül Los Angeles és New York után 2001-ben a díjátadás visszatért Hollywoodba.
Az első ünnepségen 15 szobrocskát osztottak ki, és a legelső, a legjobb színésznek járó díjat az elismert német tragédiaíró, Emil Jannings kapta. Ez a díjátadás a média jelenléte nélkül zajlott, míg a második évben egy egyórás élő rádióadás közvetítette az eseményt. Az első televíziós közvetítés 1953-ban volt, ekkor milliók kísérték figyelemmel az ünnepséget a képernyőkön keresztül Amerikából és Kanadából. 1966-ban már színesben nézhették a televízió-nézők ugyanezt, három év múlva már több, mint 200 országban közvetítették a ceremóniát.
Oscar végső elfogadott alakját George Stanley készítette el összesen 12 példányban, ötszáz dollárért. 1931-ben született meg a szobor neve. Az anekdota szerint Margaret Herrick, az Amerikai Filmakadémia első könyvtárosa legelső munkanapján körbejárta a házat, és közelről megvizsgálta a kis szobrocskát. Nézegetés közben rájött, hogy a szobor nagyon hasonlít nagybátyjára, a texasi Oscar Pierce-re.
A mostani szabályozás szerint a jelölendő filmnek a megelőző naptári év valamelyik napján kell forgalomba kerülnie Los Angelesben. A filmnek el kell érnie a 40 perces („feature-length”) hosszúságot a kvalifikációhoz (kivéve a rövidfilmes díjaknál). A filmnek hozzáférhetőnek kell lennie 35 mm-es vagy 70 mm-es filmen VAGY egy 24/48 fps-es progressive scan digitális filmen legalább 1280x720 felbontásban.
Az Akadémia különböző tagozatai a saját területükön adhatnak le jelöléseket, ugyanakkor minden Akadémia-tag jelölhet A legjobb film kategóriában filmeket. Győzteseket a szavazás második fordulója után hirdethetnek, amikor is minden tag minden kategóriában szavazhat a jelöltekre.
Az Oscar-díj eddigi történelme során a legtöbb díjat nyert személy Walt Disney volt, aki 26 Oscar-díjban részesült. Őt Cedric Gibbons és Iain Neil követi 11 díjjal és Farciot Edouart 10 díjjal.
A legtöbb jelölést, összesen 62-t, a Metro-Goldwin-Mayer filmstúdió kapta. Walt Disney-t 59-szer, John Williams-t 45-ször és Alfres Newman 43 alkalommal jelölték.
A legtöbb díjat elnyert filmek címén – 11 Oscar-díjjal – három alkotás osztozik: Ben-Hur (1959), Titanic (1997) és A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003).
Az öt fő kategória (legjobb film, legjobb rendező, legjobb eredeti/adaptált forgatókönyv, legjobb férfi és női főszereplő) mindegyikét csak három film nyerte el: Ez történt egy éjszaka (1934), Száll a kakukk fészkére (1975) és A bárányok hallgatnak (1991).
A legtöbb sikertelen jelöléssel rendelkező alkotó: Kevin O'Connell (20 jelölés), Roland Anderson és Alex North (15 jelölés), George Folsey (13 jelölés).
Mindössze öt film van, mely 4 vagy több jelölésből minden díjat elnyert: A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003) 11 díj, Gigi (1958) 9 díj, Az utolsó császár (1987) 9 díj, Ez történt egy éjszaka (1934) 5 díj, trix (1999) 4 díj.
A rendezők között a legtöbb díjat John Ford nyerte, aki 4 szobrocskával büszkélkedhetett. Őt követik három díjjal Frank Capra és William Wyler. Wylert jelölték a legtöbbször a díjra, mint a legjobb rendező: tizenkét alkalommal.
A legtöbb díjat elnyert színész Katherine Hepburn volt: 4 alkalommal kapta meg az Oscar-t. 3 Oscar-díjat Ingrid Bergman, Walter Brennan és Jack Nicholson kapott.
A színészek között a legtöbb jelölést Meryl Streep kapta: 15 alkalommal jelölték. Őt Katharine Hepburn, Jack Nicholson 12 jelöléssel, Bette Davis (2 díj) és Laurence Olivier (1 díj) 10 jelöléssel követi.
A legtöbb sikertelen jelöléssel rendelkező film: a The Turning Point (1977) és Bíborszín (1985) (11 jelölés), New York bandái (2002) (10 jelölés), a The Little Foxes (1941) és a Peyton Place (1957) (9 jelölés) kapta.
Megosztott díj: összesen öt alkalommal ítélték oda megosztva a díjat. 1968-ben a legjobb női főszereplő kategóriában Katharine Hepburn és Barbara Streisand kapta a díjat.
Legidősebb és legfiatalabb díjazott színész: a legidősebb díjazott Jessica Tandy volt. A díjat 82 éves korában vehette át a Miss Daisy sofőrje (1989) című filmért. Tatum O'Neal mindössze 10 éves volt, amikor elnyerte a díjat a Paper Moon (1973) című filmben nyújtott alakításáért, mint a legjobb női mellékszereplő. A legidősebb díjra esélyes Gloria Stuart volt, akit 87 évesen a Titanic (1997) című filmben nyújtott alakításáért jelöltek Oscarra. A legfiatalabb díjra esélyes Justin Henry a Kramer kontra Kramer (1979) című mellékszereplője volt, akit 8 évesen jelöltek.
A legrövidebb Oscar-díjas főszerep: David Niven (1958) mindössze 15 percet és 38 másodpercet szerepelt a Külön asztalok (1958) című filmben, mégis a legjobb férfi főszereplő kategóriában jelölték.

Magyar származású Oscar-díjasok:
William (Sándorházi) Darling látványtervező három alkalommal nyert díjat: 1933-ban a Kavalkád, 1943-ban a Bernadette dala és 1946-ban az Anna és a sziámi király című filmekért.

Geza Herczeg 1937-ben az Emile Zola élete című film forgatókönyvírójaként kapta az elismerést.
Kertész Mihály
az 1942-ben bemutatott Casablanca rendezéséért kapott díjat.
Paul Lukas
t, eredeti nevén Lukács Pált az Őrség a Rajnán c film főszerepéért jutalmazták.
George Pal
, eredeti nevén Marczincsák György Pál 1944-ben, Adolph Zukor 1949-ben kapott életműdjat.








Rózsa Miklós zeneszerzőként három alkalommal érdemelte ki a szobrocskát (Ben-Húr, Elbűvölve és a A Double Life).
Alexandre Trauner
a Legénylakás, míg Joseph Kish A Bolondok hajója látványtervezőjeként kapott díjat.








Steven Spielberg
A harmadik típusú találkozások című filmjének fényképezéséért Zsigmond Vilmos nyert díjat 1978-ban.
A legjobb animációs rövidfilm kategóriájában 1981-ben
A Légy c. rövidfilm – melyet Rofusz Ferenc rendezett – nyert díjat. A Légy volt az első magyar film, mely Oscar-díjat kapott.
Szabó István Mephisto
c. filmje 1982-ben a legjobb külföldi film kategóriájában nyert díjat.
A filmakadémia több mint hatezer tagja köztudottan elég konzervatív nézeteket képvisel, így gyakran hajlamosak elmenni újító és/vagy zseniális mozik/alkotók vagy akár komplett irányzatok mellett a biztonsági játék kedvéért. Íme a legnagyobb tévedéseik!
Az Amélie csodálatos élete helyett a bosnyák Senkiföldje nyerte a legjobb külföldi film Oscarját. A délszláv háború környékén egyértelműen politikai döntés született.
A minden ízében átütő erejű Harcosok klubja még csak Oscar-jelölésig sem jutott, de így volt ezzel David Fincher zseniális thrillere, a Hetedik is.
Egészen 1991-ig kellett várnunk, hogy egy western nyerje a legjobb film Oscarját (Farkasokkal táncoló), így mentek el olyan nagyszerű alkotások mellett, mint a Délidő, A jó, a rossz és a csúf vagy a Volt egyszer egy vadnyugat.
Az alábbi rendezők sosem kaptak rendezői Oscart: Alfred Hitchcock, Quentin Tarantino, David Lynch, Jim Jarmusch, Tim Burton.
A 2001-es filmválasztékból a minden ízében jelentéktelen Egy csodálatos elme nyerte a fődíjat, üres kézzel hagyva a merész musicalnek számító Moulin Rouge-t vagy a fantasyzsánert divatba hozó A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetségét. Tévedésüket végül két év alatt beismerték: a Chicago és A Gyűrűk Ura – A király visszatér nyerték a következő Oscarokat.
Botrányos Jim Carrey teljes figyelmen kívül hagyása olyan alakításokkal a háta mögött, mint amit a Truman Show-ban, az Ember a Holdon-ban vagy az Egy makulátlan elme örök ragyogásában mutatott be.
Az alábbi színészlegendák még sosem kaptak Oscart: Johnny Depp, Robert Downey Jr., Bill Murray, Samuel L. Jackson, Leonardo DiCaprio.
Minden filmes iskolában beleverik a tanulókba, hogy Orson Welles Aranypolgára a világ egyik legjobb filmje, a filmakadémia szerint azonban a Hová lettél drága völgyünk? érdemelte az Oscart.

És az idei nyertesek:
A legjobb film A bombák földjén, a legjobb rendező Kathryn Bigelow (A bombák földjén - az Oscar történetében először nyerte el nő a legjobb rendezőnek járó elismerést).A legjobb színésznő Sandra Bullock (A szív bajnokai), a legjobb színész Jeff Bridges (Crazy Heart), a legjobb férfi mellékszereplő Christoph Waltz a Becstelen brigantyk-ért, a legjobb női mellékszereplő Mo'Nique a Precious-ért. A legjobb animációs film a Fel lett, a legjobb eredeti forgatókönyv díját A bombák földjén kapta, a legjobb adaptált forgatókönyv díja a Precious-é lett. Az Avatar csak három Oscart kapott (operatőr, látványtervezés, vizuális trükkök).
A Fisher Stevens nevű színészről eddig azt kellett tudni, hogy játszott a Rövidzárlat-ban, valamint, hogy Michelle Pfeiffer pasija volt a nyolcvanas évek második és a kilencvenes évek első felében (azaz a Veszedelmes viszonyok, az Azok a csodálatos Baker fiúk és a Batman visszatér idején). Most dokumentumfilmes rendezőként Oscar-díjat nyert.
Az egész díjkiosztó legviccesebb része az volt, amikor Ben Stiller na'vinak maszkírozva konferált fel egy díjat - igaz, az sem volt valami vicces.
Az egyetlen botrányszerű történés: James Taylor a Beatles In My Life című dalával festette alá a montázst, amiben feltűnt többek közt David Carradine, Brittany Murphy, Michael Jackson, Natasha Richardson és Karl Malden, kimaradt viszont Farrah Fawcett.
A mindenki által nagyrabecsült A próféta (Franciaország) és A fehér szalag (Németország) helyett az argentin alkotás kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Sandra Bullock szombaton Arany Málna-díjat kapott az All About Steve című vígjátékért, vasárnap pedig Oscar-díjat A szív bajnokai-ért. Még soha nem fordult elő, hogy ugyanaz a színész ugyanabban az évben az Arany Málnát és az Oscart is megkapta volna. Szintén a barna színésznő tartotta a legérzelmesebb köszönőbeszédet.Sokak szerint Zoe Saldana (Avatar) és Charize Theron toalettjéről beszéltek a legtöbben, a legmerészebb talán Hilary Swank volt.









2010. március 1., hétfő

Farkas Berci

Egy barátom hívta fel a figyelmemet erre a mesére:
dandozolika: Farkas Berci széjjelfagy

* * * * *

Farkas Bertalan (1949- ) az első magyar űrhajós. A repülésbe a nyíregyházi sportreptéren kóstolt bele, és három évfolyamtársával közösen elhatározták, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkeznek. Farkas 1967-'69 között végezte el a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, 1970-'71-ig a szovjet repülőműszaki főiskola növendéke volt. Pályafutását 1972-ben repülőgépvezetőként kezdte a pápai vadászrepülő alakulatnál, majd vadászpilóta lett. '78-ban önként jelentkezett űrhajósnak.A szovjet Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül. A kezdeti 95 jelöltből 36 fő volt alkalmas előzetesen, majd a 27 megjelent pilótából 7 főt jelöltek ki, és csak ketten, Farkas és Magyari Béla utaztak Csillagvárosba, a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést. A két éves kemény fizikai felkészülés mellett meg kellett tanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. A jelöltek közül a magyar szervezők a fotogénebb Farkast választották ki az űrrepülésre, Magyari pedig végig készen állt a helyettesítésére.Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án 20 óra 20 perckor indult a kozmoszba a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut-6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nyolc napos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtotta végre. A KFKI által kifejlesztett Pille termolumineszcens sugárdózismérővel (LTD) még a világűrben meg lehet határozni az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét, az állomások sugárzásvédettségét és a legénység terhelésének mérését. A Rabotoszposzobnoszt-kísérlet során a Balaton műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták.Az INTERFERON sejtbiológiai kísérletet az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta súlytalanságban. Ez volt az első világűrben végzett kísérlet, amely sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között. Az Ötvös-kísérlet során a félvezetőtechnikában jelentős fémek kristályszerkezetét és ötvözeteit vizsgálták. Ezen kívül az egyik napon Farkas Bertalan mondta a kozmoszból a televízió Esti meséjét (erre határozottan emlékszem).
Az expedíció célja a Szaljut-6 űrállomással való összekapcsolódás volt.
Az űrutazás alatt kétszer haladtak el Magyarország felett, így hazánk területéről több űrfelvétel is készült. A Balatonnál a tó és a vízpart ökológiája, valamint talajjavítási programok keretében Szolnok és Kisköre között a Tisza vidéke volt a vizsgálatok fő területe.
Farkasék 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz-35 űrhajó fedélzetén.
1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, s még ugyanattól az évtől az MTA Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásba helyezték. 1996-'97 között légügyi attasé volt Washingtonban, de egy kisebb diplomáciai bonyodalommal járó közlekedési kihágás után leváltották. Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának. 1997 óta nyugállományú dandártábornok. Az Atlant-Hungary nevű légitársaság résztulajdonosa.
2006-ban az MDF színeiben indult a parlamenti választáson.
A Magyar Népköztársaság Hőse 1980-ban megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Szkafanderét a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán állították ki.
Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel.