2009. november 27., péntek

Melis György

Ma hajnalban húnyt el a valaha élt legtehetségesebb magyar bariton énekes, Melis György.Az 1923-ban született művész szlovák paraszti családból származott, és csak ötéves korában tanult meg magyarul.
A szarvasi evangélikus gimnázium után 1943-ban került Budapestre. Először a Műegyetemre járt, majd 1945-'51 között a Zeneakadémián tanult. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár hívta próbaéneklésre, amelynek sikere után ösztöndíjas lett. 1949-ben debütált Bizet: Carmen című oprájában (Morales), majd a Don Pasqualéban Malatesta doktort énekelte. Még abban az évben magánénekes lett.
Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét (közel 70-et) elénekelte.Énektudása mellett színészi tevékenységét is elismerték. Tökéletes átéléssel – szenvedéllyel, humorral – alakította hangfajának lírai, drámai és buffoszerepeit. A Mozart-operák recitativóinak egyedülálló tolmácsolója volt, emellett kiváló dalénekes és oratóriumszólista, számos új mű bemutatása fűződik a nevéhez. A legszebb magyar bariton szerepekben is remekelt (, Kacsóh Pongrác: János vitéz - Bagó, Kodály: Háry János - címszerep).1988-ban alapította saját díját, melyet évente adnak a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek. 1991 decemberében ünnepelték kétezredik operai fellépését, Mozart: Cosi fan tutté-jában.
A világ minden táján nagy sikerrel vendégszerepelt, legnagyobb külföldi sikereit Mozart: Don Giovannijával aratta.
18 operalemeze és két önálló lemeze jelent meg a Hungarotonnál. Kossuth-díjas (1962), Liszt Ferencz-díjas (1954, 1959, 1973), Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas (1986), Kiváló művész (1967).
F.Sz.: Almaviva gróf (Mozart: Figaro házassága); Don Alfonso (Mozart: Così fan tutte); Amonasro (Verdi: Aida); Jágó (Verdi: Otello); Scarpia (Puccini: Tosca); Don Pasquale (Donizetti); Falstaff (Verdi); Pizarro (Beethoven: Fidelio); Saklovityij (Muszorgszkij: Hovanscsina); Kékszakállú (Bartók B.: A kékszakállú herceg vára), Rossini: A sevillai borbély.A Magyar Állami Operaház örökös tagja a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje csillaggal kitüntetést is átvehette.

Melis György dalszínházi tagságának 60. évfordulója tiszteletére három héttel ezelőtt rendeztek ünnepséget a Magyar Állami Operaházban; a gyengélkedő művész ezen már nem tudott részt venni.

Melis György halálával hatalmas veszteség érte a magyar operajátszást - mondta el Marton Éva operaénekes az MTI-nek az elhunyt művészt méltatva. Felidézte, hogy sokat dolgoztak együtt Melis Györggyel, a milánói Scalában például együtt énekelték először magyarul Bartók Béla operáját, A kékszakállú herceg várát.

Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház volt főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a dalszínház nem pusztán falakból áll, hanem emberekből. Mint mondta, az intézményt olyan "oszlopok" tartották, mint Osváth Júlia, Simándy József és Melis György. Hozzátette: nem biztos abban, hogy Melisnek lesz méltó utóda.

2009. november 26., csütörtök

mai hír

"2009. november 26-án 12.21-kor bejelentés érkezett a rendőrség központi ügyeletére, mely szerint a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szigeti úti épületének egyik előadótermében lövöldözés történt.
Az elsődleges adatok szerint egy 23 éves pécsi illetőségű férfi több lövést adott le a teremben, melynek következtében egy egyelőre tisztázatlan személyazonosságú fiatal férfi a helyszínen életét vesztette, egy másik életveszélyes sérüléseket szenvedett. Rajtuk kívül egy 54 éves nő és egy 37 éves férfi súlyosan megsérült.
12.51-kor a rendőrség bevetési egysége a 400 ágyas klinika 7. emeletén elfogta az elkövetőt, aki nem tanúsított ellenállást. Az indítékot és a pontos körülményeket a rendőrség vizsgálja."

2009. november 24., kedd

Pangea

Pangea az a szuperkontinens, amely a paleozoikum és mezozoikum korszakokban létezett és amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens - azaza a kőzetlemezek, rajtuk a kontinensek is, mint hatalmas tutajok úsznak az asztenoszféra részlegesen olvadt, képlékeny anyagán.
A nevet először valószínűleg a német Alfred Wegener, a "kontinensek vándorlása" elmélet felvetője használta 1920-ban.
A Pangea nagyjából vastag kifli alakú volt, a két begörbülő vége a Tethys-tengert fogta közre. A kontinens hatalmas mérete miatt belső területei nagyon szárazak lehettek. A szárazföldi állatok a Pangeán keresztül gyakorlatilag a mai Északi-sarktól a Déli-sarkig szabadon vándorolhattak. A szuperkontinenst körbefogó ősóceán neve: Panthalassza.
A Pangea mintegy 180 millió évvel ezelőtt kezdett darabokra törni, amelyek később tovább töredeztek és megszülettek a mai kontinensek.
Nem a Pangea volt az első szuperkontinens. A fellelhető bizonyítékokból a tudósok rekonstruálták a 600 millió évvel ezelőtt létrejött, Pannotiának nevezett elődjét, ami 50 millió évig létezett. A Rodinia egy még korábbi lehetséges szuperkontinens, kb. 1,1 milliárd évvel ezelőtt születhetett és 750 millió évvel ezelőtt szűnhetett meg.

A kontinensek vándorlása és a jelenkori tektonikai ismeretek nagymértékű bővülése több kutatót arra indított, hogy modellezzék a kontinensek jövőbeli elhelyezkedését. A Texas Egyetem geológusa és kollégái eredményei szerint a mai földrészek egyesülésével 250 millió év múlva a Földön egyetlen „szuperkontinens”, Pangea Ultima terpeszkedik majd, amelyet minden oldalról a hatalmas világóceán vesz körül, a mai Atlanti-óceán pedig beltengerré zsugorodva ágyazódik be a kontinens közepébe.
A bolygó felszíne folyamatos mozgásban van, ezért a földrészek ütközése, „összeállása”, majd újbóli szétdarabolódása már többször végbement a Föld története során, és valószínűleg a jövőben is számíthatunk egy szuperkontinens létrejöttére.
Nem szabad azonban őrült száguldásra gondolni, a földrészeket hajtó áramlások kialakulásának mechanizmusát nem ismerjük, nehéz megjósolni, hogy a ma ható erőkkel a jövőben is számolhatunk-e.
Az Atlanti-óceán például már „második életét éli”: elődje, a Iapetus-óceán a Pangea kialakulásakor szűnt meg. A földtani megfigyelések azt mutatják, hogy a Dunántúli-középhegység egykor az Alpokban helyezkedett el, mára azonban több száz kilométerre keletre vándorolt. Ugyanígy a nagy mozgások miatt a Mecsek is mérhetően, évi három centimétert emelkedik.
Mintegy 250 millió éves vándorlás után valószínűsíthető, hogy a földrészek ismét összeállnak. A folyamat egyébként már elkezdődött, Afrika a Földközi-tenger alatt már összeütközött Európával.
Afrika és Eurázsia összeolvadásával eltűnik a Földközi-tenger, és az olasz csizma is, az óriási földdarab az óramutató járásával ellentétes irányban fordul, de még kivehetők lesznek az egykori kontinensek körvonalai. Az Atlanti-óceán középvonalától kelet-nyugat irányban tágul, ellentétes irányba tolva az új földrészt és Amerikát. Olyannyira, hogy „a másik oldalon” Alaszka már-már összeér Szibériával, Kalifornia pedig megközelíti Kamcsatkát. Az Antarktisz Dél-Amerika felé mozdul, amely pedig Észak-Amerika keleti partjai felé csúszik.
Százötvenmillió év múlva azonban Amerika már Európa felé veszi az irányt, a Csendes-óceán újra kinyílik, az Atlanti pedig egyre keskenyebb lesz. Ausztrália délen összekapcsolódik az Antarktisszal, és észak felé már Eurázsiával is közvetlen kapcsolatba kerül. Észak- és Dél-Amerika még viszonylag megtartja a mai alakját, és Afrika partvidéke is felismerhető. Európát azonban eldeformálja, észak-déli irányból összepréseli Afrika roppant tömegének a nyomása.
Az Ibériai-félsziget kelet-nyugati irányban megnyúlik, és a Sarkkörre kerül, épp egy földrajzi szélességre a tucatnyi szigetre töredezett Nagy-Britanniával. A Skandináv-félsziget délnyugati szegélye „ráborul” Dániára, a Balti-tenger beltengerré válik.
Amerika 200 millió év múlva nyomódik Afrika déli, délkeleti partjainak, a Tűzföld találkozik az egykori Délkelet-Ázsiával. A folyamat Ausztrália és az Antarktisz csatlakozásával zárul le.
A világon egyetlen hatalmas szárazföld lesz ismét, amelyet egyetlen hatalmas óceán vesz majd körbe. Középpontja nagyjából a 0. szélességi (Egyenlítő) és a 0. hosszúsági kör metszéspontjánál lesz, ahol mutatóba megmarad az Atlanti-óceán is, mint az Pangea Ultima déli beltengere.

2009. november 22., vasárnap

Muzsikás Cicelle

Szent Cecília, ez a törékeny, ifjú szűz vértanú igen nagy tiszteletnek örvend - a középkor vége óta a római zarándokok valamennyien találkozhattak szobrával a trasteverei templomában. A zene védőszentjének ünnepét már 545-ben november 22-én ülték Rómában.
Az irodalmi szövegek fiatal leányként mutatják be Cecíliát, akiben a nemesi származás, a testi szépség és az erények ékessége szokatlan harmóniában találkozott. Hitének jeleként állandóan a szívén viselte az Evangéliumot, és arannyal átszőtt ruhája alatt durva szőrből készült ciliciumot hordott. Szülei úgy határoztak, hogy feleségül adják Valerianushoz, s e tervet Cecília az akkori szokások szerint nem változtathatta meg. Így a családja rangjához illően készült a házasságra.
Abban azonban reménykedett, hogy kiszemelt vőlegénye tiszteletben fogja tartani Krisztus iránti szerelmét. Így várta a menyegző napját, és szíve a lakodalmi muzsika közepette is csak az Úrnak énekelt. Amikor kettesben maradt férjével, föltárta előtte titkát: egy angyal őrzi féltékenyen a szerelmét és teste szűzi tisztaságát; erről maga Valerianus is meggyőződhet, ha ifjú feleségének szíve szerelmét tudomásul veszi. A még pogány Valerianus egy föltétellel fogadta el Cecília magyarázatát: ha ő is meglátja az angyalt. De megfenyegette Cecíliát, hogy ha ez nem történik meg, hazugságáért megöli. Cecília erre azt válaszolta: megláthatod az őrző angyalomat, ha megkeresztelkedsz!
Valerianus teljesítette e föltételt. A Via Appián a harmadik mérföldkőnél koldusok vártak rá, és elvezették Urbán pápához. Ez az ősz aggastyán megkeresztelte és fehér ruhában küldte vissza Cecíliához.
Hazatérve a szobájukban meglátta felesége őrző angyalát, aki liliomból és rózsából font koszorút helyezett mindkettőjük fejére. Ezután megkérdezte Valerianust, mit kívánna a leginkább. Ő testvérének, Tiburtiusnak a megtérését kérte. Az ég segítségével Cecília Tiburtiust is megnyerte a hitnek, s a gőgös római ifjú megtért az addig annyira megvetett keresztények közé.A megtérés után hamarosan a keresztút következett a két testvér számára. Eltemették ugyanis azokat a keresztényeket, akiket Turcius Amalchius prefektus idejében öltek meg, ezért őket is bevádolták és bíró elé vitték. Mivel megtagadták az előírt áldozati ceremóniát, Maximus Corniculariusnak a lehető leggyorsabban a közelben lévő Jupiter-oltárhoz kellett volna vezetnie őket, hogy áldozzanak az isteneknek, vagy karddal azonnal kivégzik őket. Az eljárás gyorsaságának oka a vádlottak nagy vagyona volt, melynek késedelmeskedés nélkül kellett az államra szállnia. Maximus azonban csodálva e fiatalok bátorságát, és szánakozva is rajtuk, magára vállalta a felelősséget és késleltette a kivégzést. Házába vitte őket és mindnyájan ott töltötték az éjszakát. Cecília papok kíséretében megjelent a háznál, hogy Maximust és kíséretét Krisztushoz térítse. Mikor megvirradt, Cecília így bátorította a vértanúságra készülőket: ,,S most rajta, Krisztus katonái! Tegyétek le a sötétség fegyvereit, és ragadjátok meg a világosság fegyvereit!'' A halálba menők pedig ezt mondták neki: ,,Elhisszük, hogy Krisztus valóban Isten. Különben nem gondoskodott volna rólunk, ilyen szolgálót adva nekünk, mint te vagy!''
Barátai eltemetése után hamarosan Cecília is bíró előtt állt. A gyenge szűz a per folyamán olyan bátorságot tanúsított, és olyan meggyőződéssel védte a hitét, hogy a hallgatóságból százan megtértek Krisztushoz, akiket Urbán pápa mind megkeresztelt. A prefektus megmakacsolta magát a hitetlenségben. Annyit azonban engedélyezett, hogy ne azonnal, hanem három nap múlva végezzék ki Cecíliát. Ez neki elegendő volt ahhoz, hogy házát az Egyháznak ajándékozza. De úgy tűnik, maga a prefektus is visszariadt a nyilvános kivégzéstől, ezért úgy rendelkezett, hogy Cecília házának fűtsék túl a fürdőjét, és ott fojtsák meg vagy égessék el. A tervet azonban nem tudták végrehajtani, s amikor a hóhér karddal akarta megölni, három csapással sem tudta lefejezni Cecíliát. Három kardcsapással megsebesítve hagyta ott áldozatát, aki barátai karjai közt halt meg. Még utolsó perceiben is megnyert lelkeket a hitnek.Azt a képet, melyet a hívő emberek Cecíliáról magukban hordanak, Maderno márványszobra határozza meg: mintha mély, gyermeki álmát aludná, úgy fekszik jobb oldalára dőlve az éppen csak kifejlődött leányalak, arcát elfedi, karját hosszan kinyújtja. A nyakán három tátongó vágás hirdeti, hogy ez a gyermek nem természetes halállal halt meg.
A legenda szerint Pascalis pápa ebben a helyzetben találta meg Cecíliát, miután a szűz látomásban maga mutatta meg a pápának, hol van a sírja. Holttestét arannyal átszőtt szövetbe göngyölték, s a vérrel átitatott kendőket a lábához helyezték. Anélkül, hogy a helyzetét megváltoztatták volna, egy márványlapra fektették, és úgy helyezték el a szarkofágban, amelyben átvitték a trasteverei bazilikába.

* * * * *

A Cecília-legenda teljes népi áttételben, gazdag változatokban leginkább a szegedi hagyományvilágban él. Már elvesztette egyházias jellegét, és beleépült a táj archaikus népi kozmogóniájába. Eszerint a musica coelestis nagymesterei a Holdban élnek. Cicölle ott táncol benne, Dávid király meg hegedül neki. Öregek ma is mesélik, hogy a szűz meg a király azt kérte Istentől, hogy mindig megmaradjon fiatalnak: Cicölle táncolhasson, Dávid pedig muzsikáljon. Ezért az Úristen a holdba tette őket. Amikor a hold megújul, megújul Cicölle is.
Más fogalmazás szerint: Isten azt kérdezte Cicellától, hagy amit legjobban szeret, megadja neki. A szűz azt mondta: táncolni, Dávid meg: muzsikálni. Cicella azonban elfelejtette azt is kérni, hogy mindig fiatal maradjon. Most már bizony megöregedett, csak a csontjai zörögnek, ezt hallani is.
Szőregi hiedelem szerint holdfogyta, vagyis utolsó negyed idején Cicella takarja el szoknyájával a holdat.

Lélekmelegítő...

video

2009. november 8., vasárnap

ui

Hát, ez is egy vélemény...

DE!

Gondolkozz, ne higgy senkinek.

"Serve God, love me and mend..."

* * * * *

A Who-t 1948-ban hozták létre, a malária, SARS, AIDS és más fertőző betegségek nemzetközi megfigyelőinek koordinálására. Szorosan együttműködik a CDC-vel, a Novartisszal és a Baxterrel.
Bőséges bizonyíték tanúsítja, hogy a WHO-nak
szerepe volt a nagy járványok kitörésében (1990: GlaxoSmithKline által gyártott Hepatitisz B vakcina kampány - eltitkolták az idegrendszeri károsodás lehetőségét).
A Who juttata a „vad madár” influenza vírust a referencia laboratóriumának, a bécsi Baxter AG-nak. Itt állították elő azt a 72 kg mérgezett biofegyvert, ami februárban majdnem egy világ járványt okozott.
A Baxter u.i. összekeverte a madár virust humán influenza virussal, majd egy hamis bizonyitvánnyal 16 különböző laboratoriumba elküldte - oltóanyag gyanánt...A bizonyított botrány ellenére a világ kormányai még most is együtt működnek a WHO-val és a Baxterrel is; senki soha nem ellenőrzi ezeket a bio-fegyver laboratóriumokat. Mivel azonban a véletlen összekeverése az élő vírusoknak a biológiai fegyverekkel képtelenség, nem zárható ki a tudatos cselekvés, valamint az összefüggés a WHO és a madárinfluenza kitörése között.

Most ugyanez a Baxter gyártja a vakcinát. Tudosok, akik az 1918- as Spanyol nátha járványt tanulmányozták, állítják, hogy a járvány genetikai anyaga lett felújítva és így kreálták az A/H1N1 vírust.

Az új járvány azért is érdekes, mert Baxternek van egy nagy laboratóriuma Mexico city közelében, és érdekes, hogy pont itt ütötte fel a fejét a „malac influenza”. Többek szerint a mexikoi malac-madár-ember vírus csakis Dr. James S. Robertsontól és kollegáitól származhatott, főleg, hogy Robertson véleménye szerint semmi rossz abban nincs abban, ha a „haszontalan zabálók” eltűnnek az úgyis túlnépesedett földről...

2009. november 6., péntek

candy


Nem mondhatnám, hogy nagy Fábry show rajongó volnék, de a tegnap esti bevezető szöveg, illetve annak egy része nagyon is igaz volt.

Egy 2006-ban megjelent cikk alapján állítottam össze az alábbiakat:
Kétszáz ember került utcára a Kabai Cukorgyár bezárásával. Több ezer ember, cukorrépa-termelők és családtagjaik sorsa vált bizonytalanná, mert a cukorrépa-termelő-terület központjában lévő gyár felszámolásáról döntött a tulajdonos Eastern Sugar Rt..
Mintegy 12 ezer hektáron folyt a cukorrépa termelés Hajdú-Bihar megyében, így a leépítés több ezer embert érinthetett, hiszen a termelőtől kezdve a cukorgyári dolgozótól kezdve mindenki részt vett a munkában.
Tény, hogy a nádcukor, a nádszirup lényegesen olcsóbb - ugyanakkor a boltban 30-40 forinttal drágább.
Másrészt a tengerentúlon egyre több bioetanol üzemet építenek, és a bioetanol üzem alapanyagának a cukorszirupot csodálatosan fel tudják használni, és ezáltal emelkedik a cukor ára, így kevesebb cukor lehet a piacon. Ezért ez ellentmond annak, hogy bezárják a gyárat.
Nagyon sok hajdú megyei cég jövedelme főképpen cukorrépából történt, és a Kabai Cukorgyár pontosan egy répatermő területnek a központjában van. Ezért érthetetlen az egész, de ez nyugati tőkés érdekek kérdése.
Megvették a kelet-európai gyárakat, de tulajdonképpen piacot vettek, hogy majd behozzák Németországból vagy Franciaországból a cukrot.


Általában a köznyelvben cukor alatt többnyire a kémiában a mono- és diszacharidnak nevezett szénhidrátok kristályait értjük.
Étkezési cukrot (szacharóz) a cukorrépából előállított répacukrot vagy a cukornádból előállított nádcukrot ismerhetjük. Ezekből több termék készül, például a kristálycukor, porcukor, kockacukor, illetve különböző édességek tartalmazhatják. Európában ennek előállítása a legolcsóbb, ezért ez a legelterjedtebb.
Többnyire sportolók használják a kémiailag egyszerűbb szerkezetű, könnyebben emészthető és élettanilag jobb tulajdonságokkal bíró szőlőcukrot vagy más néven krumplicukrot (glükóz). Ezenkívül megemlítendőek még a különböző gyümölcscukrok (fruktóz), valamint a tejcukor (laktóz), amelyet gyermektápszerek készítésére használnak és tejből állítanak elő.

Száz-százötven évvel ezelőtt még csak a gazdagabb családok használták, még régebben csak a királyok asztalán volt található; akkoriban csak a mézet használták az ételek édesítésére.

A szilárd cukor felfedezését a 4-7. század közötti időszakra teszik. Ekkoriban a cukorgyártáshoz a cukornád sűrűre befőzött levét, a nádmézet használták. Mivel ez olcsóbb volt, mint a méz, lassanként visszaszorította a méz használatát.
Indiából a cukornád és a cukor ismerete csak lassan terjedt nyugat felé. Legközelebbi adatokat a cukornádról a 6. században találunk a perzsáknál, akiknek révén az arabok is megismerkedtek a cukornáddal és a cukorral. Amikor az arabok hatalmukat Egyiptom felé is kiterjesztették, a cukor elterjedését is előmozdították. Az egyiptomiak nagyot léptek előre a cukorfinomítás terén, olyannyira, hogy Indiában még ma is az ő finomítási eljárásukat használják. Ugyancsak az arabok Szicíliában, majd Spanyolországban is meghonosították a cukrot.
A nádméz ismeretét Európa többi részén a keresztes hadjáratok terjesztették el, és Velence hozta forgalomba. Az első cukorszállítmány 996-ban érkezett Szíriából és Egyiptomból Velencébe; miután pedig Ciprus szigete is a keresztények birtokába jutott, a cukortermesztés virágzásnak indult.
A 14-15. században már a jobb módú polgári családokban is használták, részint gyógyszerként, részint pedig ételek készítésénél. A fő cukortermelő ekkoriban Spanyolország volt. Az ország cukortermelése a 15. század elején évente többet tett ki mint 1 millió métermázsa.
Magyarországon 1419-ben találjuk az első feljegyzést a cukorról, de amikor 1476-ban Mátyás király Beatrixszal házasságra lépett, "az asztalt aranyozott cukorból készült fa, melyen angyalok és mókusok voltak, díszítette, fákkal, cserjékkel és éneklő madarakkal ékesített, tisztán cukorból készült kerttel".

Kolumbusz már 1490-ben átültette a cukornádat Santo-Domingóba, amely csakhamar Európa fő szállítójává vált. Mexikóba már Cortés idejében, míg Brazíliába a 16. század elején került a cukornád, és ekkor létesültel cukorfinomítók is a gyarmatokról érkező cukor finomítására.

A cukrot megismervén, európai növények nedvében is keresni kezdték. A 19. század elején elterjedt répacukorgyártás lényegesen megváltoztatta az egész cukoripart.

2009. november 2., hétfő

super...

"... nem tudok ott állni minden vetítés után, minden moziban, hogy elmondjam a nézőnek ezt a kis audiokommentárt a kimaradt jelenetekről és egyebekről...azzal, hogy én igent mondtam erre a munkára, ez a film végül létrejött és ezzel én a magyar közönségfilm renoméját rontottam... Nem tudom, hányan fogják végül ezt a filmet megnézni, de sokan, nagyon sokan fognak csalódni benne. Kifizetnek majd érte 1250 forintot, vagy akciósan 900-at, és nem azt kapják majd, amit várnak. És sokan mondják majd azt, hogy többé magyar filmre be nem ülnek. Ez felelősség. Azt akarom, hogy a nézők tudják: ezeket a filmeket nem cinikus gecik írják, akik ülnek otthon a babérjaikon és nem érdekli őket, hogy a végén mi lesz a könyvükből..."
(részlet Litkai Gergely az Origónak adott nyilatkozatából)

A Johnny und die Konsonanten zenekar történetét Nájlongitár címmel írta meg Litkai Gergely, ami Kabay Barna legújabb filmjében Superboys-ra keresztelve indul a nézők kegyeiért.
Nagyon úgy néz ki, hogy hiába.A történet szerint Johnny G. (Bajor Imre), a régi idők legendás rocksztárja, aki lánya unszolására visszatér egykor volt sikereinek helyszínére, Budapestre. A popszakmába viszont nem könnyű újra bekerülni, hacsak nem akad egy sofőrből a véletlen csinálta menedzser, (Kolovratnik Krisztián) aki a hóna alá nyúl. Ám minden erőfeszítés hiábavaló, ha nem tudják meggyőzni a néhai legendás zenekar, a Superboys tagjait hogy ismét összeálljanak. Béla (Gesztesi Károly), Guszti (Kálloy Molnár Péter) és Róka (Mucsi Zoltán) nehezen adja be a derekát, ráadásul egy bontakozó szerelem és a bombázó playback énekesnő is akadályozza a koncert megvalósulását, de az öreg rockerek már megállíthatatlanok.
Húsz év után újra felcsendül a nagysikerű dal.

* * * * *

A jogász doktor Litkai Gergő az HBO Mennyi?! Harminc! című műsorában tűnt fel. 1998-ban megnyerte a Magyar Rádió Humorfesztiválját szerzői kategóriában.
A Hócipő szatirikus kéthetilapban önálló rovata van Lehoczki Károly rajzolóval közösen. Számos lap szerzője, forgatókönyvíró, olyan tévéműsorok ötletembere mint például az Esti Showder, de dolgozott Friderikusz Sándor, Hajós András és Kepes András produkcióiban is.
Humorista tevékenysége mellett forgatókönyveket ír, és egy áldokumentumfilmet is készített Tóth Barnabással közösen 2001-ben Az ember, akit kihagytak címmel. A film egy Bibó kollégiumban végzett diák kudarcos életét dolgozza fel, aki nem jutott fontos politikai beosztásokhoz, hanem egy kozmetikai cég ügynöke lett.
2006-ban a Humorfesztivál szerkesztője és szóvivője volt. Az első magyarországi stand-up comedy club, a Godot Dumaszínház elindítója.
A 2008-ban indult Comedy Central tévécsatorna főszerkesztője és műsorigazgatója.

* * * * *

Kabay Barna 1948-ban született filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Az 1983-ban forgatott Jób lázadása című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar jelölést kapott.
Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki szakán kezdte, majd 1973-ban szerzett filmrendező diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1972–'76-ig az MTV rendezője, 1974-től egyik kísérleti műhelyének tagja. Ez idő alatt társszerzőként együtt dolgozott Gyöngyössy Imrével. 1976-'80 között a MAFILM rendezője. 1975-ben elkészítette a 'Legenda a nyúlpaprikásról' című első önálló mozifilmjét. 1978-tól társrendezőként együtt alkotott Gyöngyössyvel, majd később Petényi Katalinnal. 1980-ban társalapítója volt az első magánalapítású független magyar filmstúdiónak, a Társulás Stúdiónak. 1982-től producerként is dolgozik.
Ő porolta le a port a Hippolyt és a Meseautó című filmekről is.