Albioni levelek XLVI.*

British Museum

Mel Torme: A Foggy Day In London Town

"A foggy day in London town,
It had me low and it had me down
I viewed the morning with much alarm,
The British Museum had lost its charm
How long I wondered could this thing last,
But the age of miracles it hadn't past
And suddenly I saw you standing right there
And in foggy London town the sun was shining everywhere."

Az idén 250 éves British Museum a világ egyik legnagyobb és legrégebbi történeti múzeuma. Az emberi kultúra történetét és kultúráját több mint 13 millió tárggyal mutatják be az őskortól napjainkig.
A gyűjteményt 1753-ban alapították, nagyrészt Sir Hans Sloane orvos-tudós végrendeletében foglaltak értelmében. A 71 ezer növény- és állatpéldányt tartalmazó gyűjteményét valamint könyvtárát II. Györgyre hagyta, s örököseinek 20 ezer fontot kért cserébe.
A múzeum 1759-ben nyitotta meg kapuit a Montague House-ban, a mai múzeumépület helyén.
A világ első számú múzeumaként is aposztrofált intézménybe ingyenes a belépés.
Gyűjteményének talán leghíresebb archeológiai leletei
az 1802-ben megszerzett Rosette-i kő, aminek segítségével Jean-Francois Champollion megfejtette az egyiptomi hieroglif írást (ennek másolata is ki van állítva, és akár meg is tapintható), a világ legrégibb egyiptomi üvege i. e. 1460-ból,
a páratlan múmiagyűjtemény,valamint a világ legnagyobb ékírásos gyűjteménye.
A Múzeum keretein belül működik az angol uralkodók könyvtárának alapján 1757-ben létrejött British Library is, mely Charles Cickens, Karl Marx és Lenin munkájának egyaránt otthont ad.

A múzeum kutatásokkal is foglalkozik. 1920-ban létrehozta önálló laboratóriumát, melyben elsőként használtak a radiokarbon datálásra alkalmas készüléket.

100 millió fontos beruházás keretén belül készült el az üvegtetővel fedett belső udavara, melyet 2000. december 6-án nyitott meg II. Erzsébet királynő.

Albioni levelek XLV.*

Hampton Court

Angliába érkezésem talán első vagy második napján határoztam el, hogy rövidesen ellátogatok Hamton Court-be. Rengeteg óriásplakát csalogatta akkoriban az érdeklődőket a fiatal VIII. Henrik életének felfedezésére. (Ebben egyébként igen erősek az angolok, hogy a kulturális értékeket is megfelelő köntösben reklámozzák.)


1236-ban a Dél-nyugati, Temze-parti palota helyén a jeruzsálemi Szt. János máltai lovagok majorsága állt, mely bérbe vehető terület volt.
1514-ben szerezte meg a máltai lovagoktól 99 éves bérletre a területet Thomas Wolsey, York-i érsek, későbbi bíboros, aki ekkoriban VIII. Henrik közeli jó barátja volt. Ő határozta el, hogy megépítteti Anglia legszebb, 400 szobás palotáját. A bejárat fölött a mai napig ott díszeleg az érseki pecsét.

Wolsey és a király kapcsolata később megromlott, mivel a bíboros nem volt hajlandó a pápánál közbenjárni VIII. Henrik Aragóniai Katalinnal kötött házasságának érvénytelenítése érdekében. Végül a király elvált, elvette feleségül Boleyn Annát, Wolsey pedig örökre kegyvesztett lett, elveszítette Hampton Court-ot is.
(A történet egyébként szerintem így zajlott le:
VIII. Henrik: - Kedves Wolsey-m, nagyon szép a te kis kastélyod.
Wolsey: - Köszönöm, Fenség! (széles vigyor)
VIII. Henrik: - És mondd, Kedves Wosley-m, nem akarod nekem adni eme pompás, királyokhoz méltó palotát?
Wolsey: - ... Öööö... Hááát... Ha már így szóba hoztad, Fenség, épp ez volt szándékomban...)

* * * * *

Thomas Wolsey érsek-bibornok és angol kancellár 1471-ben született.
A szegény sorsu fiú Oxfordban tanult teologiát. A tehetséges ifjú VII. Henrik udvari káplánja lett, de az igazi előrejutást 1506. hozta meg neki. I. Miksa német császárhoz küldötteként diplomáciai megbizatásban olyan mértékű ügyességet tanusított, hogy VII. Henrik király több egyházi alapítvány jövedelmével megajándékozta.
VIII. Henrik király még jobban kedvelte a tudós, előkelő modorú és szolgálatra kész papot, aki előtt még szerelmi kalandjait sem titkolta (mely téren egyébiránt Wolsey urával versenyzett. Érthető módon eme tény még szorosabbra fűzte a két férfiú közötti barátságot.)
1510-ben a király az államtanácsba hivta, melynek tagjait Wolsey mindenképpen túlszárnyalta. Elismerésül 1514-ben megkapta a lincoln püspökséget kapta, majd a yorki érseki székbe ülhetett, majd kancellár lett. Közben X. Leo pápa a bibornoki kalap átküldésével iparkodott Wosley-t a maga részére nyerni.
Innentől Wolsey egyedül vezette a kormányt másfél évtizedig, korlátlanul és a szerencsefiak szokogg gőgjével. Nyolc évig még parlamentet sem hívott egybe, és midőn az alsóház 1523-ban a követelt nagyobb adót megtagadta, hazaküldte a gyülést (!).
A külpolitika terén előbb V. Károly császárt támogatta, majd I. Ferenc francia királlyal lépett védő és támadó szövetségre, sőt titokban arra is kötelezte magát, hogy urát egy francia hercegnővel fogja összeházasítani. Ugyanakkor Szapolyai Jánosnak is pártját fogta Habsburg Ferdinánd ellen és 25 000 aranyra szóló váltót küldött Szapolyainak hadi segélyül. Később azonban az erdélyi fejedelmet elejtette.1527 óta ugyanis VIII. Henrik válópere sok gondot okozott Wolsey-nek. Segédkezet nyújtott a Katalintól való elválás keresztülvitelében, mégpedig abban a reményben, hogy a francia házasság révén befolyása még jobban fog emelkedni. VII. Kelemen pápa húzta, halasztotta a dolgot, a király pedig Wolsey-t okolta a késedelemért, és nagyszámú ellenfeleinek örömére 1529-ben kancellári méltóságától megfosztotta. Mihelyt az egybehívott parlament egy csomó vádat emelt a kegyvesztett kancellár ellen, a csillagkamra pert indított ellene és élethossziglani börtönre itélte. kincseit és birtkait elkobozták.
VIII. Henrikkel ellentétben az angol nemesség nem nyugodott, míg a király 1530-ban el nem rendelte, hogy Wolsey-t Londonban felségsértés miatt birái elé állítsák. Erre őrizet alatt Londonba vitték, miközben az elítélt váratlanul elhalt.
Sokan méreghalált, mások öngyilkosságot emlegettek; valószínűbb azonban, hogy a megrémült embert szélhüdés érte.
Wolsey barátja volt a tudományoknak és a szépművészeteknek és Oxfordban több kollégiumot alapított.

* * * * *

VIII. Henrik angol király Greenwichben született 1491-ben VII. Henrik király fiaként.
Amikor trónra lépett, egy csapással akart magának népszerűséget szerezni és ezért apjának két leggyűlöletesebb adókezelőit (!) felakasztatta. Nőül vette korán elhunyt bátyjának özvegyét, a hat évvel idősebb Aragóniai Katalin spanyol hercegnőt. (Közös gyermekük volt a szerencsétlen sorsú Mária.)Szakított apjának elzárkózó külpolitikájával is, és hogy az angol befolyást a kontinensen éreztesse, I. Miksa császárral és II. Gyula pápával XII. Lajos francia király ellen csatába vonult. Hadi szerencsével igen, anyagi haszonnal azonban e hadjáratok nem jártak, így - felismerve szövetségeseinek önző terveit - kilépett a cambray-i szövetségből, békét kötött korábbi ellenségeivel.Nemsokára azonban Henrik új kegyence, Thomas Wolsey érsek és kancellár új mederbe terelte az angol politikát. Ebben az időben kezdett a király Boleyn Anna udvarhölgynek udvaroltni, akit nőül kívánt venni, feleségétől pedig el akart venni (természetesen nem ebben a sorrendben). A válás tervének a politikai helyzet is kedvezett. VII. Kelemen pápa szövetségese volt Henriknek, és Wolsey biztosra vette, hogy a pápa fel fogja bontani a házasságot. Ám csak időhúzással szembesültek.A határtalanul dühös Henrik először is Wolsey-val éreztette haragját, nem annyira azért, mert Boleyn Anna helyett egy francia hercegnőt javasolt, hanem azért, mert becsületszavával kezeskedett a válóper sima elintézéséről. A perbe fogott, majd hirtelen elhalálozott Wolsey hivatalát Morus Tamás vette át, aki a házasságot önhatalmúlag feloldotta, a pápának az angol egyház fölötti hatalmát megszüntette, mivel az angol egyház feje az angol uralkodó maga. És punktum!
A határozat értelmében azután lefoglalt egy csomó egyházi birtokot, kifosztott több kolostort, a katolikus dogmákat azonban egyelőre nem bántotta.
Anglia Róma-ellenes közvéleménye kedvezett egy önálló keresztény egyház alapításának, a Wolsey sorsán megdöbbent papság pedig csekély kivétellel nem mert ősi hite mellett síkra szállni.
Ezek után Henrik 1532-ben feleségül vette Boleyn Annát és az egyházi bizottság is szentesítette első házasságának felbontását. Egy év múlva született meg Henrik és Anna leánygyermeke , a későbbi I. Erzsébet királynő.

Ebben az időben az üldözés elől Angliába menekült rengeteg német reformátor, és Cromwell kancellár a smalkaldi protestáns szövetséggel folytatott alkudozásokat.Az 1534. évi parlament véglegesen megszüntette a pápai hatalom jövedelemforrásait és Henriket ruházta fel az egyházi jövedelmek, birtokok és az egyházi törvénykezés jogával, úgyszintén azzal a joggal, hogy az egyházat reformálhassa és az eretnekeket üldözhesse. E határozat értelmében Henrik 1536 tavaszán elindította a katolikusok üldözését, ami sehogyan sem tetszett Anglia északi hegyvidékein lakó, hitbuzgó lakosságnak, mely kedvelt kolostorai érdekében fegyvert fogott Henrik és Cromwell ellen. Henrik leverte ugyan a zarándokokat, de felhagyott a katolikusok elleni üldözéssel és szakított a merev protestáns szemponttal.

A protestáns áramlat megakadása Boleyn Anna sorsára is végzetes volt, akit férje alaptalan vádak alapján lefejeztetett. Másnap Henrik feltűnő sietséggel vette feleségül a szerény, halkszavú Jane Seymourt, aki azután – szerencséjére – fiút szült, és talán még nagyobb szerencséjére meghalt. A parlament ekkor Boleyn Anna gyermekét, Erzsébetet törvénytelen származásúnak mondta ki és Edwardot nyilvánította egyedüli törvényes trónörökösnek. Akik a határozat ellen tiltakozni mertek, azokat a király kivégeztette.
A trónörökös megszületése erősítette Henrik trónját, s ő ennek tudatában új hadjáratot indított 1538-ban a kolostorok és a papi birtokok ellen, amire válaszul III. Pál pápa Henriket egyházi átokkal súlytotta. Ennek azonban nem volt más foganatja, minthogy Henrik újra és határozottan a protestáns irányhoz szegődött, s ennek a fordulatnak negyedik házassága állt a hátterében. Szerelmes volt Cleves-i Annába, illetve az ifj. Hans Holbein által készített képbe, és politikai okokból Cromwell is sürgette a német protestáns hercegnővel való eljegyzését.
Csakhogy a szeszélyes Henrik új nejét mégsem találta elég vonzónak és néhány hónap múlva visszaküldte szüleihez. Igazság szerint a nő nagyon rideg, műveletlen volt, és angolul sem beszélt. Henrik Cromwell-t, akit a sikertelen frigykötésért felelősnek tartott, ellenfeleinek és vetélytársainak örömére kivégeztette.

Henrik most a katolikus párt emberei, a Norfolkok és Howardok felé fordult és immár ebből a körből szemelte ki ötödik nejét, Howard Katalint. A harminc évvel fiatalabb nej igencsak kikapós volt, így a király boldogsága ebben az esetben sem volt tartós. Csakhamar tudomást szerzett Katalin hűtlnségéről, s az asszonyt lefejeztette.
A csalódás újra a protestáns párt karjaiba hajtotta és ennek megfelelően a protestáns, kétszeres özvegy Parr Katalint vette nőül, aki az immár betegeskedő és gyanakvó király aggodalmait és gyanúját el tudta oszlatni. Legfőbb elfoglaltsága a beteg és király uralkodó ápolása volt.A Henriknél 21 évvel fiatalabb nő egyébként a harmadik feleség bátyjába volt szerelmes, akihez Henrik halála után férjhez ment, és negyedik házasságában megtalálta a boldogságot.
Élete alkonyán Henrik még kétszer viselt hadat. V. Jakab királyt (akit eredménytelenül próbált arra rávenni, hogy Skóciában is elterjessze a reformációt), legyőzte. Jakab hirtelen halála után pedig azon tervén fáradozott, hogy annak leányát, Stuárt Máriát saját fiával eljegyezze; az angol és skót korona tervezett egyesítése azonban nem sikerült.
1544-ben Henrik addigi barátja, I. Ferenc ellen indított háborút - sikertelenül.
Anglia egyik legkiemelkedőbb uralkodója 1547-ben húnyt el.

* * *

VIII. Henrik magánélete címmel Korda Sándor készített filmet, melyből itt található egy kis részlet.
Ez a filmje annyira népszerű a szigetországban, hogy sokan azt hiszik, egy született angol készítette.A magyar zsidó származású filmrendező és producer Kellner Sándor László néven született Pusztatúrpásztón 1893-ban. A mezőtúri Mester-utacai Kereskedelmi iskolában érettségizett, melynek jeligéjéből származik felvett művészneve: "Sursum corda!" (Emeljétek fel szíveteket!).
Fiatal éveiben újságírással foglalkozott, s 19 évesen már filmelméleti cikkek sorát publikálta, majd 1918-ig több filmlap szerkesztője volt. 1914-től filmrendezőként is dolgozott, és 1919-ben, amikor is elhagyta Magyarországot, már 25 film rendezése fűződött a nevéhez.
A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után színésznő felesége, Mária azzal mentette meg életét, hogy kivitte Bécsbe. Nemsokára innen Hollywoodba költöztek, ahol Korda a United Artists rendezője lett.
Mégis Nagy-Britanniában aratta legnagyobb sikereit. Két fivérével Londonban telepedett le és itt alapította meg 1932-ben a London Films filmstúdiót több kisebb mellett.
Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. Leghíresebb filmje az 1933-as VIII. Henrik magánélete azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díjra is volt jelölve. Ezek után még több nagysikerű filmet forgatott, és producerként is nagyszerű alkotások fűződnek nevéhez, mint pl. A dzsungel könyve.
1942-ben Korda Sándor lett az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek.
62 évesen hunyt el Londonban szívrohamban.
A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el.

* * *

Sokan nem tudják, de VIII. Henrik kiváló zeneszerző is volt.

* * * * *

Visszatérve a kastélyhoz: a palotát az elkövetkező években többször átépítették, felújították.
1540-re Hampton Court Euópa egyik legpompásabb királyi palotája lett, ahol tenisz- és bowling pályák, vadászpark, több mint 3000 négyzetméteres konyha, kápolna, gyönyörű ebédlő (Great Hall) és rengeteg kényelmes vendégszoba állt rendelkezésre. A palotában folyóvíz volt, melyet a három mérföldnyire fekvő kingston-i Coombe hegyről vezették ide csővezetéken. Henrik valamennyi felesége végzett a palotán átalakítást, amelyet így VIII. Henrik idejében legalább féltucatszor átépítettek. Talán ezért is nevezik a királynék palotájának is.
I. Károly (1625-1649) uralkodása idején 1630-ban került a palotába az elszegényedett Gonzaga családtól megvásárolt és még ma is a palotában látható Mantegna kép, a Caesar győzelmei.
Wren (az ő munkájának eredmnye a Greenwich-i Királyi Csillagvizsgáló is) legszívesebben lerombolta volna az egész Tudor-kori palotát, de szerencsére sem elég pénz, sem elég idő nem volt grandiózus tervei megvalósítására. Az átépítés munkái 1689. májusában kezdődtek. Wren és Talman teljesen átalakították Hampton Court keleti és déli oldalát, a Tudor tornyokat és kéményeket nagystílű és elegáns barokk külső váltotta fel, és a kertet is átszerkesztették. Grinling Gibbons elegáns kandallóit, Antonio Verrio mennyezeti képeit ma is megcsodálhatjuk.
Érdekesség, hogy a 19. századi híres fizikus, Prof. Michael Faraday is lakott a palotában.
1838-ban Viktória királynő megnyitotta a palotát az érdeklődő nagyközönség előtt. Eddig csupán a társadalmi ranglétrán magasabb helyet elfoglalók tehettek egy gyors látogatást, ezt követően azonban az alsóbb néposztályok előtt is nyitva állt a palota kapuja. Ennek ugyanakkor az is következménye lett, hogy több helyen letépték a tapétákat, sőt festmények, bútorok tűntek el. Szerencsére 1838-'51, majd 1875-1900 között sor került a palota Tudor-kori állapotának visszaállítására is.
1986-ban egy hatalmas tűzvész óriási károkat okozott a kastélyban, de az azt követő munkálatoknak köszönhetően ismét régi fényében áll.

* * * * *

A palota fő célja a fiatal VIII. Henrik bemutatása, akinek lakosztályain végigsétálhatunk. Ezen kívül Wolsey, Aragóniai Katalin és III. Vilmos (talán ő tett a legtöbbet a palota felvirágoztatásáért) szobáiban is barangolhatunk.

Itt látható a Great Hall, amely a legnagyobb középkori terem, és egyben Britannia legrégebbi színháza, ahol William Shakespeare társulata, a „King's Men" 1603-'04 karácsonyán és szilveszterén itt játszott I. Jakab örömére.

Az épület egy szárnyában a palota törénetét kísérhetjük nyomon, egy másik rész pedig a brit királynők emlékét idézi meg. Emlékszem, hogy látogatásomkor épp a fali kárpitokat tisztították, ami számomra legalább annyira érdekes volt, mint a kiállított képek, bútorok.

A lenti termekben a reneszánsz-kori gasztronómiának állítanak emléket. A többi múzeumhoz hasonkóan itt is interaktív kiállítások vannak, szóval garantáltan élményt nyújtó program. Minden hónap első hétvégéjén pedig a Tudor konyhákban a VIII. Henrik asztalára került ételekkel ismerkedhet meg, aki éhes.

A teniszpályát és a kertet is eredeti pompájában tekinthetjük meg, mint a Privy Garden-t, amelyet az 1702-es, III. Vilmos korabeli állapotnak megfelelően aprólékos gonddal állítottak helyre. A kert VIII. Henrik uralkodásától a király magánkertje, melybe a 18. századig csak igen kevesen léphettek be. Nevezetessége még a vilgá legrégebbi, nevezetesen 250 éves szőlőtőkéje.
A kertek mellett megemlítendó a Hedge Maze, amely egy szabadtéri sövény-labirintus. 1689-'95-között épült 60 hektáros mára nyerte el végleges méretét és bonyolultabb kidolgozottságát.

Ottjártamkor a belső homlokzat óráját épp felújították. A csillagászati szerkezet mutatja az időt, a holdfázist, a dátumot és a napszakaszt is.

Az angol irodalom bővelkedik szellemek leírásában, természetesen a palota is. Legutolsó látványos felbukkanására 2003-ban került sor. A dolog érdekessége, hogy a biztonsági kamera rögzítette a jelenséget.
Legelső említése VIII. Henrik harmadik feleségéhez, Jane Seymour-hoz köthető. Hampton Court-ben hozta világre gyermekét (a későbbi VI. Edwardot), ám 12 nap múlva meghalt. Ezen a napon látták a királynét előszőr kísérteni.
De maga az uralkodó, második és ötödik felesége (Boleyn Anna és Catherine Howard) is látott szellemet a palotában.
Hm.

A palota megtekintésére több pénzt kell félretenni. A belépőjegy megközelítőleg 20 font, és az ajándékboltba betérve rendkívül szellemes könyvek, korabeli zenéket tartalmazó CD-k és egyéb vásárfiák között válogathatunk.
Az utazáshoz buszt, vonatot és hajót is igénybe vehetünk.

Albioni levelek XLIV.*

Kedvenc pályaudvaraim

Aki Londonba repül, majdnem biztos, hogy a Victoria állomásra vezet majd az útja. Az 1862-ben megnyílt vasútállomás a Waterloo után a második legforgalmasabb.Az 1. zónában lévő épületből indulnak járatok Gatwick repülőtérre, Kentbe, Sussexbe, Brightonba.
A 2. vágányról indul a Venice Simplon Orient Express Párizson át Velencébe.

Természetesen metrómegálló is van itt - a világoskékkel jelölt Victoria vonal a leggyorsabb Londonban.
A helyközi járatok érkezése-indulása az állomás mögötti épületben, illetve az azzal átellenben lévő állomáson van.
A helyi járatok a főbejárattal szemközt indulnak.
Amúgy a Buckingham palota elég rövid sétányira van innen.

* * * * *

A Waterloo Station tulajdon képpen a London Eye háta mögött van.Őszintén szólva nem nagyon szeretem ezt a környéket, mert irtó szemetes, és ráadásul nekem nem logikus, hogy melyik buszjárat honnan indul.
Az 1848-ban nyílt állomás nevét a szomszédságában lévő Waterloo Bridge-ről kapta, melynek túlsó végén a Parlament van.
Aki szeretné megnézni VIII. Henrik kastélyát Hampton Court-ben, innen induljon, amennyiben a vasúti közlekedést választja.

* * * * *

És itt az ideje pár szót ejteni Waterloo-ról.

„Az elképzelhető legrizikósabb helyzet.” (Wellington hercege)

Az 1815. június 18-i ütközet Bonaparte Napóleon utolsó összecsapása volt.
Elbai száműzetéséből visszatérve ismét elfoglalta Franciaország császári trónját.
Válaszlépésként az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá.

Napóleon stratégiája a következő volt: szét akarta darabolni a jóval nagyobb létszámú szövetségesek arcvonalát, hogy külön-külön vereséget mérhessen rájuk. Feltételezése szerint a középtájon történő megtámadás a két fősereget visszavonulásra késztetné a bázisaik felé, amelyek ellenkező irányban voltak.
A haditerv ott bukott el, hogy Emmanuel de Grouchy félreértelmezte a parancsokat, és túl későn ütközött meg a poroszok hátvédével.
Wellington, egy másik kulcsfigura Waterloo-nál állomásozott.Napóleon a hirhedt francia tüzérséggel akarta kezdenie a támadást, erre azonban órákon át nem adódott lehetőség, mivel az előző esti viharban felázott talajnak ki kellett száradnia, hogy elbírja az ágyúkat. A sár is hátráltatta a gyalogságot és a lovasságot, miközben azok állásaikba evickéltek. Amikor a francia tüzérség végül tüzet nyitott a brit állásokra 11:35 körül, az ellenségre gyakorolt hatást erősen csökkentette, hogy a felpuhult föld elnyelte a becsapódó lövedékeket. Ráadásul Wellington a szövetségesek zömét a dombtető mögött helyezte el, így védve azt a várható ágyúzástól.
A britek sokat szenvedtek a sortüzektől és a heves közelharcoktól, de a katonák kitartottak, és lassanként felőrölték a támadást. Mindeközben a csatamező keleti részén felbukkantak a poroszok.
A nap végére a francia veszteségek hatalmasra nőttek: volt olyan alakulat, ami 92%-os veszteséget szenvedett.
Napóleon az utolsó tartalékát, a mindezidáig veretlen Császári Gárdát is mozgósította, ami megérte első vereségét a történelem folyamán. Wellington, aki úgy ítélte meg, hogy a gárdisták visszavonulása elbátortalanította a többi ellenséges alakulatot, felállt Copenhagen nevű kedvenc lova nyergében, és kalaplengetve jelt adott az általános rohamra.
A Császári Gárda maradéka a sikertelen támadás után a francia tartalékzászlóalj mellett gyülekezett, és valószínűleg ekkor hangzott el a híres mondás: „La Garde meurt, elle ne se rend pas!”, azaz „A Gárda meghal, de nem adja meg magát!”.
Körülbelül ugyanekkor verték ki a poroszok a franciákat Plancenoit-ból.
Egy ideig Napóleon abban reménykedett, hogy ha a két zászlóalj kitart, a francia haderő maradéka felfejlődhett mögötte, ám a visszavonulás fejvesztett meneküléssé vált, így erre nem kerülhetett sor.
Amíg meg nem sikerült győzni, hogy a csata elveszett és távoznia kell, a császár ellenállásra utasította a két zászlóaljat.
Este kilenc óra körül Wellington és Blücher találkozott Napóleon korábbi főhadiszállásán, La Belle Alliance-ban, ezzel jelezve a csata végét.

Érdekesség, hogy a Waterloo kifejezés az angol nyelvben a döntő végkimenetel szinonimájaként honosodott meg.

Waterloo nem csak a briteknek hozott győzelmet. 1974-ben a Hollandiában megrendezett Eurovizios Dalfesztiválon a svéd ABBA együttes Waterloo című szerzeményével lett világhírű. A dal egy lányról szól, aki megadja magát a szerelemnek, csakúgy, ahogy Napóleon adta meg magát Waterloo-nál.
(Waterloo ma Brüsszel egyik elővárosa. Neve holland eredetű, a víz és az erdő szavak összevonásából keletkezett.)

Abba: Waterloo (1974)

* * * * *

Szintén régóta terveztem, hogy a Paddington állomást megnézem magamnak.A szintén az 1. zónában lévő állomás 1854 óta üzemel. Tervezője Isambard Kingdom Brunel volt, akinek szobra az állomás területén van elhelyezve. Nehéz ezt elmondani, de ez egy több bejárattal rendelkező épület, amit nehéz kívülről lefotózni. Például a beleágyazott Hilton szálló miatt is.
Többek között a Heathrow-ra is közlekednek vonatok, de ha jót akarunk magunknak, oda a Piccadilly Line-nal megyünk - és ez mindössze 2 fontunkba kerül.
Paddington több szállal is kapcsolódik az irodalomhoz:

1958-ban született meg Michael Bond tollából Paddington Bear története. Az udvarias és jószándékú emigráns a sötét Peruból érkezett, jellegzetes kalapjában, ütött-kopott táskájában lekváros szendvicsek lapulnak, és rajong a kakóért.
Peggy Fortnum, az 1919-ben született illusztrátor rajzolta meg figuráját. Tudni kell, hogy ő fekete-fehérben álmodta meg maciját, unokahúga, Caroline Nuttal-Smith színezte ki a bocsot.

Agatha Christie Paddington 16.50 című bűnügyi regénye az egyik kedvencem. Az izgalmas történet a pályaudvarról induló egyik járaton történt gyilkosság felgönygyölítését meséli el, Miss Marple-lal a középpontban.

* * * * *

A King's Cross St. Pancras mint metrómegálló két külön állomás egymás mellett.

King's Cross 1852 óta működik, többek között Yorkba vagy Cambridge-be indítanak innen járatokat.A legenda szerint Boudica végső csatája itt volt, és holtteste valahol a 8-as, 9-es és 10-es vágányok közti területen van a föld gyomrában.
A Harry Potter történetben is szerepel az állomás; a negyedik dimenzióban található 9 és 3/4. vágányról indul a diákok vonata Roxfortba.
St. Pancras épülete lélegzetelállító, legalábbis nekem nagyon tetszik.A viktoriánus gótika remekét 1868-ban nyitották meg.
Az 1960-as években a pályaudvar elveszítette vezető szerepét, és azt tervezék, hogy lebontják az épületet. Az ellenzők vezetője John Betjeman lett, és végül sikerült megmenteni a vörös monstrumot.Innen közlekedik az Eurostar járata Párizsba - mintegy 2 óra alatt megtéve a távot a csalgúton keresztül.
Ez a pályaudvar tűnt kellően nagynak (valahogy a többi csalódást okozott méreteibenI, és a levegősség, a sok üveg és kék szín csak még jobban növeli a tágasság érzetét.Közvetlenül a pályaudvar mellett egy reneszánsz szálloda épül (talán ez évben lesz az átadója), és az építkezés mellett található a könyvtár, a British Library.

* * * * *

Eddig még nem említettem, de a közlekedés nem túl bonyolult Londonban.
Minden ki van írva, és egy csomó tájékoztató füzetecske is ki van helyezve az állomásokon.
Az angolok nagyon segítőkészek, nyugodtan kérjünk segítséget, ha eltévednénk. (Rendőrt nem feltétlenül érdemes, zömük ugyanis vidékről jött fel a fővárosban és hát nem mind ismeri valami jól Londont...)
Ha valaki olyan előrelátó, mint mondjuk én, és szereti előre megtervezni az útját, akkor ezen a honlapon akár háztól házig bemutatják a tanácsolt útvonalat. A keresési feltételekben további finomítások is tehetőek (pl. ha csak busszal akarunk közlekedni, stb).

Albioni levelek XLIII.*

Greenwich

Na, most vagyok egy kicsit bajban, mert egy éve jártam ezen a tündéri helyen, de megpróbálok mindent leírni.
Először is: ha több napot töltünk Londonban, Greenwich-et látni kell, az öszes ismerősömmel egyöntetűen megállapítottuk hogy valami lélegzetelállítóan szép hely!

A Temze déli kanyarulatánál lévő kerületet a 11. századtól említik az írott emlékek. Gazdag történelmi emlékekkel rendelkezik, és érdekes mód grúz és viktoriánus építészet dominál a város közepén. Van itt egy fedett piac is, na és az Arthouse mozi.
Két színháza is van a zöld falunak, és a Greenwich-félsziget közelében, ahol az O2 Aréna is van (eredetileg Millennium Dom, itt az alábbi képen), található az Odeon komplexum.
A Palace of Placentiá-ban született többek között VIII. Henrik és két leánya Mária és Erzsébet is. A Greenwich parkbeli vén Elizabeth tölgy alatt állítólag a kiváló uralkodó játszott gyermekkorában. A palotát - mely sokáig a fő királyi palotának számított - lebontották, és helyén ma kórház áll, és itt működik az 1992-től az University of Greenwich, melynek kerengős oszlopsora rendkívüli mód tetszett nekem.

Az egyetem mottója: "tanulni, cselekedni, megvalósítani" - hát nem csodálatos gondolat?
És arra is emlékszem, hogy ottjártamkor a ragyogó napsütésben havazott, szóval érdekes képeket készítettem (jó, nem ezeket...).

Az egykori palotában kapott helyet a Királyi Tengerészeti Főiskola (Royal Naval College) és az UNESCO által 1997-ben a világörökséggé nyilvánított Queen's House is.

Greenwich, azaz "Zöld falu" több kisebb település együttese, és régóta jól ismert tengerészeti és katonai vonatkozásai vannak.

Nevezetessége a folyó felett magasodó domb tetejére építetett óratorony, melynek helyére épült a 17. században a Királyi Csillagvizsgáló (Royal Observatory), tetején a boltozatos Octagon Szobával. Hivatalos funkcióját 1957-ig töltötte be, azóta a csillagvizsgáló máshova költözött, az épület pedig múzeumként működik, amit 1993-ban teljesen felújítottak.

Udvarán fut át a híres 0. hosszúsági fok, amelyet egy fémszál jelez a kövezeten és a falon (itt mindig rengetegen fényképezkednek).

Utánaolvastam, hogy a földrajzi szélességet a Sarkcsillag horizont feletti magasságából már időtlen idők óta meg tudták határozni. A Kolombusz idejében megszaporodó földrajzi felfedezések azonban sokkal pontosabb koordináta-meghatározásokat igényeltek - ne feledjük, Kolombusz is abban a tudatban húnyt el, hogy Indiába hajózott el!

Sokáig az irány, az idő és a sebesség összevetéséből állapították meg a hajók földrajzi helyzetét, de ez még számomra is eléggé bizonytalanul hangzik... De a lényeg, hogy bár évszázadokon át furábbnál furcsább ötletekkel álltak elő a pontos helyzetmegállapításához, de a legtöbb a greenwich-i park területén, II. Károly 1675-ös határozata alapján megépített obszervatóriumhoz kapcsolódik.
Végül 1884-ben a Washingtoni Nemzetközi Egyezmény kimondta, hogy az egész földre érvényes kezdő meridián a greenwich-i obszervatórium fő teleszkópján fut keresztül.

A Wren által épített, önmagában is szép kis épület tényleg érdekes kiállításokat tartalmaz: az egyik legkülönlegesebb a hosszúsági fokok megállapításának problémája, de szép számmal találunk itt a legkülönbözőbb időkből való órákat, csillagászati és tájkozódó eszközöket bőséges magyarázattal, Newton életét bemutató szobákat. Az sem utolsó, hogy szép rálátás nyílik a dombról a kissé távolabb fekvő londoni belvárosra.

* * * * *

Sir Isaac Newton (1642-1727) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa.
1687-ben megjelent korszakalkotó művében az A természetfilozófia matematikai alapelvei-ben melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta hogy a különböző égitestek nem csak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak. Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében.Mindemellett optikai kutatásokat is végzett. Ő fedezte fel azt is, hogy a prizmán megfigyelhető színek valójában az áthaladó fehér fény alkotóelemei, valamint hogy a fénynek kettős természete van (részecske és hullám).Newton 1642. december 25-én, ami a később bevezetett Gergely-naptár szerint január 4-nek felel meg. Koraszülött volt, nem számítottak rá, hogy életben marad. Apja Newton születése előtt három hónappal meghalt. Mikor Newton kétéves volt, anyja újra férjhez ment, és a fiút innentől nagyanyja nevelte.
Mivel édesanyját rajongásig szerette, ezért soha nem neheztelt rá, vagy inkább elfojtotta indulatait, ezért lehettek gyakori dühkitörései.

Tizenkét és tizenhét éves kora közt a Granthami Gimnáziumban tanult (előzetes egyeztetés után megtekinthető, ahol nevét az ablakpárkányba véste).
Családja ezután kivette az iskolából, és gazdálkodót akart nevelni belőle, végül nagybátyja és tanára segítségével sikerült meggyőznie édesanyját, hogy folytathassa tanulmányait. Tizennyolc évesen kitűnő bizonyítvánnyal végzett. 1661-ben beiratkozott a cambridge-i Trinity College-ba.
Grantham-ben a helyi gyógyszerésznél, William Clarke-nál lakott, akinek mostohalányát, Anne Storert állítólag eljegyezte. Cambridge-ben azonban csak a tanulmányai foglalták le, és végül Anne máshoz ment hozzá. Mindenesetre Newton soha nem házasodott meg és egyéb kapcsolata sem ismert.
A közismert történet szerint Newton a fejére pottyanó alma hatására értette meg, hogy a földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz. Egy kortárs író, William Stukeley írta ezt először Memoirs of Sir Isaac Newton's Life című művében, melyben visszaemlékezik, hogy mikor 1726. tavaszán Kensingtonban beszélgetett Newtonnal, a tudós elmesélte, hogyan jutott eszébe a gravitációelmélet. „Egy alma lehullása okozta, mikor elmélkedve ott ült. Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?”
1667-ben Newton a Trinity College tanára, két év múlva professzora lett. Utóbbi azzal járt, hogy be kellett volna lépnie az egyházba, ez azonban ellentétben állt a vallásról alkotott nézeteivel. II. Károly király engedélyére volt szükség a rendkívüli kivételre.

Számomra éppen ezért meglepő, hogy Bibliatudós is volt. Sokat foglalkozott a Jelenések könyvével és sajátos számításai alapján 2060-ra jövendölte meg a világvégét.
Az Újtestamentumról azt állította, hogy a későbbi korok fordítói saját céljaik elérése szerint fordították a Bibliát. Közben pedig betegesen rettegett attól, hogy eretneknek titulálják. Vallási megszállottságában ugyanolyan fanatikus volt, mint a tudományos kutatásokban.
Emellett közönséges fémből aranyat akart előállítani. Legalább annyi energiát fektetett bele alkimista munkásságaiba, mint a többibe. Azonban semmiképp sem jelenthetjük ki, hogy ezen munkálatok hasztalanak voltak, hisz furcsamód pont a mágia segített kialakítani mai tudományos szemléletünket.

* * * * *

A domb tövében áll a szintén ingyenesen látogatható Nemzeti Tengerészeti Múzeum (National Maritime Museum). Az egykori királyi palota a brit világbirodalom kialakulásában és fenntartásában kulcsfontosságú hajózás történetét mutatja be. Sőt, nem csak a hajózásét, hanem a tengerek kialakulásáért, illetve a tengeri élővilágét. A legérdekesebb része a különböző vízijárművek tárlata. Az emeleteken történemi kiállítás van a nagy angol tengeri eseményekről (természetesen a Trafalgari csatával az élen), de ennek jó részét ottjártamkor épp felújították.Ottlétemkor rengeteg (egyenruhás) kisikolás népesítette be a múzeumot, kószálva, rajzolgatva, az interaktív bemutatókat bámulva. Emiatt a látogatónak kissé olyan érzése volt mintha gyerekmúzeumban járna, pedig – legalábbis elvileg – nem erről van szó.

Greenwich-ben szinte minden múzeum ingyenesen megtekinthető. Az eljutáshoz a vezető nélküli vasutat is igénybe vehetjük. Amennyiben bérletünk is van, pár fonttal kell csak feltölteni az Oyster-t.

Albioni levelek XLII.*

Lord Mayor's Show 2008

Egyik nagy adósságom a főpolgármesteri parádé beszámolója, amire november 8-án került sor.

A 2009. évben november 14-én rendezik meg, és sokat mondó a beharangozója: See you next year! (and sorry about the rain). Szóval a legutóbbi erősen csapadékos volt, én többször bőrig áztam.

A főpolgármesteri felvonulás története 1535-ig nyúlik vissza. Eredetileg október 29., majd november 9. volt az ünnepség napja, de 1959-óta minden év novemberének második szombatján tartják meg.
A show a City-ben kerül megrendezésre, London történelmi központjában, a mai pénzügyi centrumban.
A felvonulás pompázatos hagyományőrzés és őrületes farsangi maszkabál egyben. Egy időben a Temzén egy uszályon is haladt a menet, manapság a főpolgármester az 1757-ben készített Lord Mayor's Coach-on közlekedik, a lovagok pedig lóháton.
A parádén hagyományosan részt vesznek nagytiszteletű céhek, zenekarok, rajtuk kívül karitatív szervezetek, alapítványok is képviseltetik magukat (a legutóbbian a Lions Club tagjai egytől egyig Mikulásnak öltöztek). De láthattunk lengyel csoportot is (már említettem, rengeteg Polish él az angol fővárosban).A menet a Guildhall-tól indul, mely a régi szegénynegyedben áll. A Szent Pál Székesegyház érintése után érkeznek a bíróság épületéhez. A Royal Courts of Justice épületében a főpolgármester esküt tesz, majd visszaindul a tömeg.
Az ünnepség este tűzijűtékkal zárul.

* * * * *

Ebben az időszakban lett divat, hogy tömegesen viseltek emberek pipacs-kitűzőt.
A jelek szerint az angolok alapítvány-támogatási kedve jobb, mint a magyaroké, a piros virág ugyanis az Angol Légió alapítványának támogatóinak jár.Azért "poppy", azaz pipacs, mert 1918-ban, amikor véget ért az I. világháború, a véres csatatereken a pipacs volt az egyetlen, ami termett. A remény és az áldozat szimbólumává vált a növény.
Egyébként egy három évvel ezelőtti cikk szerint A Balkánról és a volt Szovjetunió tagországaiból a francia idegenlégióba érkezett fiatalok minden szempontból edzettebbek angliai társaiknál, akik nem tudnak megfelelni a légió szigorú követelményeinek, puhányokká tette őket a sör, a televízió és a fegyelmezetlenség.
(Igen, péntek-szombat esténként a pub-ok tele vannak angolokkal, akik jócskán leisszák magukat. Ugyanakkor irtó nagy napközi forgalmuk is van, hiszen az angolok nem sok időt pazarolnak a főzésre, és még a múzeumok büféi is állandó teltházzal működnek a weekendeken, ahol megebédel a család.)

* * * * *

Szintén november környékétől a gazdasági világválság tényként van jelen az emberek életében.
Számomra irtó vicces volt, hogy a kinti szocialisták rengeteg szórólappal, kicsi plakátokkal tudatták mindenkivel: Marxnak igenis igaza volt!
Sajnos angol plakátot így utólag már nem találtam, de ez az amerikai is megteszi.Egyrészt az alapgondolat náluk is ugyanaz (Marx: Én megmondtam!), másrészt azért érezhető némi csúsztatás az egszben.
A gazdasági világválság kint is érezhető, sok embert elbocsátottak a munkájából, azért némi áremelkedés is volt, ugyanakkor a banki kölcsönök-, vagy például lakásbérleti díjak terén kifejezetten kedvező időszak a mostani.

Albioni levelek XLI.*

Kintlétem alatt közel fél év kellett, hogy a "fordított" közlekedést megszokjam.
Nem tudtam, de az 1700-as évekig az emberek mindenütt az utak bal oldalán közlekedtek. Manapság a világ országainak körülbelül negyedében, elsősorban az egykori brit gyarmatokon bal oldali közlekedés van, többek között Ausztráliában, Cipruson, Dél-Afrikában, Hongkongban, Indiában, Japánban, Máltán, Pakisztánban, Sri Lankán, Szingapúrban, Thaiföldön, Új-Zélandon.

A történelmi feljegyzések szerint már az ókori Rómában is a bal oldali közlekedés volt érvényben. Ennek oka a közbiztonság hiánya lehetett, ami miatt a rómaiak magukkal hordták fegyvereiket, elsősorban kardjukat. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, ezért biztonságosabbnak érezte, ha egy ismeretlennel szemben a bal oldalon halad, így a rossz indulattal felé közeledőre gyorsabban ránthatta kardját.

A középkorban a hintók, szekerek szintén a bal oldalon közlekedtek. Természetes reakció volt a gyalogosok részéről, hogy a járdával nem rendelkező utakon inkább a járművekkel szemben, az út jobb oldalán kezdtek el haladni. A Nagy Francia Forradalom idején szimbolikus jelentősége volt annak, ki melyik oldalon halad: a szegények a jobb oldalon, a forradalom ellenségei, az arisztokraták pedig a bal oldalon. Így nem csoda, hogy Napóleon a közlekedés megváltoztatása mellett döntött. A rossz nyelvek szerint döntésében szerepet játszott az is, hogy ő maga balkezes volt.

A Napóleon fél Európát elfoglalta, és ezekben az országokban bevezette a jobb oldali közlekedést. A szokás elterjedt Svájcban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, sőt még Egyiptomban is. A jobb oldalon közlekedőkhöz még csatlakozott Hollandia, majd jó száz évre e téren kettészakadt Európa. Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint Portugália lakói továbbra is a bal oldalon közlekedtek.

Oroszország az első világháború utolsó napjaiban, Portugália 1920-ban változtatott. Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország 1938-39-ben szánta rá magát a cserére. Az európai kontinensen Svédország tért át utoljára a jobb oldali közlekedésre, 1967-ben.

Nagy-Britannia azonban kitartott a bal oldali közlekedés mellett, és minden gyarmatán ezt vezette be. Kivételt a már említett Egyiptom képez.

Érdekesség, hogy vannak tanulmányok, amelyek azt sugallják, hogy a bal oldali közlekedés biztonságosabb, mint a jobb oldali. A legtöbb embernek ugyanis a látás terén is a jobb oldala a domináns. Baloldali közlekedés esetén pedig, például egy előzésnél, a domináns jobb szem pontosabban képes a távolságot, sebességet megbecsülni.

Albioni levelek XL.*

Royal Academy of Music - Királyi Zeneakadémia

A Marylebone Roadon, a Warren Street-i és a Baker Street-i metrómegálló között található a Zeneakadémia, a gyönyörű Regent's Park szomszédságában.
Az 1822-ben alapították az intézménynek - mely 1999-től tagja az University of London-nak - jelenlegi elnöke Jonathan Freeman-Attwood.

Az intézmény helyet ad a 450 férőhelyes Duke's Hall-nak, két kisebb koncertteremnek, és a több, mint 160 000 kötetes könyvtárnak, mely korai nyomtatott és kéziratos anyagokkal is büszkélkedik.

Az Akadémián minden szombaton a 18 év alatti tanulók számára folyik képzés.

Egyébként a világ több. mint 50 országából érkeznek ide hallgatók, hogy jazz-, musical-, opera- vagy dráma szakon gyarapítsák ismereteiket.







Külön szárnyban helyezkedik el a Hangszermúzem.
A földszinten egy boltocska működik, a felette lévő szinten hegedűket bemutató kiállítás van berendezve. Az Stradivari- és Amati-készítésű instrumentek mellett híres zeneszerzők kéziratait is megcsodálhatjuk, mint pl. pár oldalt Henry Purcell: A Fairy Queen című művéből.
A második szint a zongoráké. A jópár hangszer mellett portrék is függnek a falon, melyek között Liszt Ferencé is ott van. Sajnos sehol sem tüntették fel, hogy a világhírű művész magyar származású.
Viszont nagyon tetszett, hogy a termek egy üvegajtóval leválasztott műhelyben végződnek, ahova bepillantva a hangszerjavítás titkaiba is bepillanthatnak a kíváncsi szemek.
És zenehallgatásra is lehetőség nyílik az ingyenesen megtekinthető múzeumban.

Az intézmény szervezett már fesztivált Ligeti György tiszteletére, és tanított az Akadémia falai között Christoph von Dohnányi és Pauk György is.
A generációja legkíválóbb hegedűsei közé tartozó Pauk György nagy népszerűségnek örvend Londonban.
A Budapesten született művész 12 évesen lett a magyar Zeneakadémia növendéke, mint Zathureczky, Weiner és Kodály legfiatalabb tanítványa. A genovai Paganini és a párizsi Long-Thibaud Verseny nagydíjával, és a Müncheni Nemzetközi Kamarazene Verseny első díjával robbant be a zenei köztudatba.
Londonban a Lorin Maazel vezényelte Londoni Szimfonikusokkal debütált 1962-ben, ugyenebben az évben szólóesten is bemutatkozott a Wigmore Hallban.
Gazdag és sikeres pályája során fellépett a nemzetközi zenei élet szinte minden jelentõsebb szimfonikus zenekarával, olyan kíváló karmesterekkel dolgozott, mint Doráti, Boulez, Rozsgyesztvenszkij, Colin Davis, Dohnányi, Kertész, Fischer Iván, Barbirolli, Andrew Davis. Nagy-Britanniában fellépett az összes londoni zenekarral és a vezető komolyzenei fesztiválokon.
Repertoárja mind szólistaként, mint kamarazenészként igen gazdag, több új mű ős-, vagy nemzeti bemutatója fűződik a nevéhez. Felvételei számos díjat nyertek: Cecilia-díj, Gramophone-díj, Grammy jelölés. Mind a szakma, mind a közönség korunk egyik legautentikusabb Bartók-interpretátorának tekinti.
A londoni Királyi Zeneakadémia professzora, itt állandó mesterkurzusa is van.
A művészt a közelmúltban a Liszt Ferenc Zeneakadémia díszdoktorává és professor emeritusává választotta.
Pauk György az 1714-ben készült, Massart nevű Stradivari hegedűn játszik.