"Ne mérgelődj soha, semmin"

Tony Curtis (Bernard Schwartz, 1925-2010) kétszeres Golden Globe-díjas Hollywood-i színészlegenda, szexszimbólum, producer, író.

Szülei, a mátészalkai Emanuel és Helen Schwartz New York-ba emigráltak, fiúk is ott született meg. Keserű gyerekkora volt: szülei örökké marták egymást, anyja verte, és a világgazdasági válság idején annyira elszegényedtek, hogy öccsével, Juliusszal együtt a szülők rövid időre árvaházba is adták őket.
Amikor Tony 18 éves lett, bevonult a haditengerészethez, majd a hadsereg támogatását kihasználva drámaórákra járt, és a zsidó színház tagjaként turnézni kezdett. Hamarosan a kaliforniai Universal Stúdiónál folytatta pályafutását, ahol rengeteg fantáziát láttak színészi tehetségében - és nem különben roppant megnyerő külsejében.1951-ben feleségül vette Janet Leigh színésznőt, aki a Psycho zuhany alatt tragikus véget érő hősnőjét alakította. Házasságukból született a népszerű Jamie Lee Curtis. A hollywoodi sajtó a színész válása utána is hangos volt magán és nőügyeitől. Curtis úgy vélte a hosszú élet titka a fiatal nőkben keresendő; szinte minden 10 évben új feleséggel láthattuk az újságok címlapján: Christine Kaufmann (1963-'67), Leslie Allen (1968-'81), Andrea Savio (1984-'92), Lisa Deutsch (1993-'94), és a nála 45 évvel fiatalabb Jill Vanderberg (1998-).
A színész sikeres filmjei közé tartozik az A tolvaj hercege, vagy az Ali baba fia. 1956-ban szerepelt a Trapéz című szerelmi történetben, ahol felhívta a kritikusok figyelmét remek alakítására, hiszen mindaddig csak külsejét dicsérték. Az 1959-ben Marilyn Monroe és Jack Lemmon partnereként a Van, aki forrón szereti című mozi bemutatója után világsztárként ünnepelték.
Komolyabb kihívást jelentett számára A siker édes illata című alkotásban játszott talpnyaló újságíró szerepe. Oscar-díjra jelölt alakítást nyújtott az A megbilincseltek című filmben, amiben Sydney Poitier mellett szökésben lévő rabot alakított. "Azután nem voltak különösebben érdekesek a filmjeim, viszont a gyerektartást kellett fizetnem"
Remek humora miatt főként vígjátékokban szerepelt, de a komolyabb hangvételű Spartacusban, és az A bostoni fojtogató sorozatgyilkosaként is remekül helytállt. Az 1970-es évek elején Roger Moore társaként a The Persuaders (Minden lében két kanál) című tévéfilmsorozatban alakított nagypályás amerikai üzletembert, aki nem félt verekedésekbe keveredni.
F. Scott Fitzgerald Az utolsó filmcézár-jának 1976-os adaptációjában Robert De Niro oldalán szerepelt.
Az elmúlt években felbukkant az Ilyen a bokszban, illetve a Vérdíj 2. – A nagy robbanás című filmben, valamint tévésorozatokban is, mint a Lois és Clark: Superman legújabb kalandjai, vagy a CSI: A helyszínelők (itt önmagát alakította egy rövid jelenetben). Utolsó filmes munkája a 2008-as David & Fatima című, Rómeó és Júlia történetét izraeli-palesztin környezetbe áthelyező dráma egyik mellékszerepe volt.
A filmezést idősebb korában lecserélte a festészetre. Szürrealista stílusú festményei darabonként körülbelül 25 ezer dollárért kelnek el.
2003-ban Magyarországra jött, hogy országunkat népszerűsítő reklámspotokat forgasson. Az elkészült filmben a Gerbeaud cukrászdában élvezi a kávét és a csinos nők látványát.
Tavaly jelent meg önéletrajzi kötete, a Hollywood hercege, melyet a 16. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon dedikált is.Amikor tavaly tavasszal itthon járt, így foglalta össze életfilozófiáját: "Egy titka van az életnek, egy módon lehet túlélni: soha nem szabad hagyni, hogy feldühítsenek. Ne mérgelődj semmin, soha."

"Panaszkodtam, hogy nincs cipőm, amíg nem találkoztam olyan emberrel, akinek nincs lába."

János és Júlia

Még gyerekkoromból emlékszem erre a borzalmas faviccre:

- Hogy hívják Mackó Misit felnőtt korában?
- ???
- Melegítő Mihály...

Nos, én pár napja Újpest Központnál személyesen találkoztam a mézeskalács házikós banyától megszabadult, azóta felnőtt Jancsival. Nem nagyon szeretem ezt a környéket, mert az oszlopokra feltett virágözön sem üdíti fel a végérvényesen unalmas, szürke betontengert.
Az egyik buszmegállóban várakoztam, és igen feszülten figyeltem, mikor érkezik meg már továbbhaladásom záloga.
Aztán egy pár méterre tőlem heverő, "skatulyából előhúzott" hófehér zsebkendőre lettem figyelmes. Kíváncsi voltam, kié lehetett a nyilvánvalóan nemrég elhullajtott új papírkendő, és úgy találtam, hogy a tőle éppen eltotyogó, úgy ötvenhez közelítő férfi lehet a "gazdi". Öltözéke teljesen beolvasztotta ebbe a nyomasztó környékbe, barázdált arcát kócos haj keretezte. Nem is tudtam eldönteni, hogy lélekmelegítő itókának, netán valamilyen tudatmódosító szernek, vagy csak az életben ért megpróbáltatásoknak tudható-e be a koránál öregesebb mozgás.
Nem sokkal később megállt, és zsebébe nyúlva újabb kendőt ejtett a földre. Majd még egyet, aztán egy újabbat, és így tovább. Lassan egy tucatnyi friss fehér felkiáltójel virított körülötte, mielőtt végérvényesen eltűnt volna a szemem elől.
Vajon kinek szánta ezeket az elhullatott jeleket, kitől várhatja, hogy megmentse?

* * *

Újpest-Központ a 3-as metróvonal északi végállomása. (Ezen a vonalon ma naponta több mint 600 000 ember utazik, a legnagyobb szállítási kapacitás 28200 utas irányonként és óránként. A legkisebb követési idő 150 mp. 49 mozgólépcső van a vonalon, csúcsidőben 29 (+2) vonat közlekedik.)
Az állomás a IV. kerületiek belvárosba jutását szolgálja, de rengeteg ingázó jár erre, (Káposztásmegyer , XV. kerület). Számos busz- és két villamosjárat megáll itt, így a legfontosabb közlekedési csomópontja a kerületnek.
Eredetileg ideiglenes végállomásnak volt tervezve, de a vonalat nem építették tovább, pedig az újpesti és káposztásmegyeri lakótelepek megépültével igencsak megnőtt a környéken lakók száma.

* * * * *

Közmondásos, hogy a pesti ember mennyire siet, nincs ideje senkire és semmire, és mennyire nem is rejti ezt véka alá.
Az Örs vezér terénél egy remek írószer üzletbe tértem. Megmondom, ez a gyengém. Órákig képes vagyok gyönyörködni a kínálatban, és ilyenkor a "na, ez vajon mennyibe kerülhet?!" tépelődés is elkerül. Ha tetszik, megveszem - kerül, amibe kerül!
Itt is csodás csomagoló papírokat találtam, de ezeknél lényegesen erősebbre lett volna szükségem. Kitaláltam, hogy öntapadós átlátszó fóliát ragasztok rá, így tökéletes lesz. Mivel ilyet nem találtam, segítségért fordultam. Az ötven év körüli nő nem szakadt meg a munkától, bár épp a pénztárossal való beszélgetésében zavartam meg.
- Tudom, mire gondol, de olyasmit itt nem talál. Vannak öntapadós füzetborítóink, azokat megmutatom - hadarta affektálva, miközben ezekhez vezetett. Sajnos azonban ezek a nejlonok egyáltalán nem felelnek meg semmiféle célnak, hiszem körbefonják ugyan a füzetet, de mivel nincsenek összeforrasztva, pont ott nem védenek, ahol a legjobban kellene. Így tovább próbálkoztam, mire is lenne szükségem.
- Értse meg, mi írószer bolt vagyunk. Amit maga keres, azt a Baumaxban, vagy a Praktikerben találja meg! - csattant fel kioktatóan.
Mosolyogva megköszöntem, majd a választott dolgokat visszapakoltam, és távoztam.
Pár óra múlva egy másik írószerben mindent meg tudtam vásárolni. Igaz, ott nem is kértem segítséget senkitől.

* * *

Az Örs vezér tere a főváros XIV. és X. kerületének határán fekvő nagy forgalmú csomópont, a 2-es metró, illetve a Gödöllői HÉV, valamint számos busz és trolibusz végállomása.
A tér a nevét 1932-ben kapta, akkori helyesírás szerint Eörs vezér tere. Az Örs nevet Béla király névtelen jegyzője (Anonymus) említi először. Egyes kutatók szerint Örs vezér a Keszi törzs feje lehetett, sőt eredetileg maga is törzsnév, illetve később méltóságnév volt. A dunántúli helységnevek arra utalnak, hogy Örs törzsével, népével, nemzetségeivel ott telepedett le.
1954-'61 között épült fel az első lakótelep jellegzetesen szocreál stílusban. A főúthoz és a térhez tágas parkkal kapcsolódik. A csendes, kertvárosias, „peremvidéki” jellegű tér a metró végállomásának megépülésével 1970-ben vált jelentős csomóponttá és vesztette el korábbi külvárosi jellegét. Az eredetileg a Népstadionig (az állomás mai neve Stadionok) tervezett kettes metrót a környékbeli lakótelep építkezések révén ide költöző több ezer ember miatt hosszabbították meg még átadása előtt.1980-ban itt nyílt meg hazánk első, nyugat-európai stílusban felépített üzletközpontja, a Sugár. Vele szemben 2001-ben adták át az Árkád bevásárlóközpontot. Ekkor indult meg a teret átszelő 3-as villamos és meghosszabbították Kőbányáig a 62-est. Pár éve pedig itt emelkedik az egyik IKEA áruház is.A tér összképének egy részét évtizedekig meghatározó, jellegzetes M alakú metróvégállomás-épületet 2007-ben lebontották, helyére új végállomást építettek.
Én nagyon kaotikusnak és koszosnak találom ezt a teret, viszont az aluljárójában szinte mindig muzsikálnak zenészek - és általában nem is rosszak!

Farkas Antal Jászai Mari-díjas színészt, a Vígszínház művészét életének 89. évében érte a halál.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1952-ben végezte el. Osztálytársai olyan kiváló színművészek voltak, mint Soós Imre, Váradi Hédi, Berek Kati vagy Psota Irén.
A főiskola elvégzése után rögtön a Vígszínház - akkori nevén Magyar Néphadsereg Színháza - tagja lett. Egy évet Pécsett játszott a Nemzeti Színházban. 1955-ben visszatért a Vígszínházba, azóta is a társulat tagja volt. A teátrum összegzése szerint Farkas Antal csaknem 60 éves vígszínházi tagsága alatt mintegy 200 produkcióban játszott. Emlékezetes alakítást nyújtott többek között a Rómeó és Júlia Capuletjeként, Molnár Ferenc Üvegcipőjének Őrmestereként vagy a Jó estét nyár, jó estét szerelem Kasznárjaként.Farkas Antal a színházi előadások mellett számos tévé- és játékfilmben is szerepelt, jellegzetes hangja és alkata darabos alakok megformálására predesztinálták. Olyan kiemelkedő alkotásokban működött közre, mint a Körhinta, a Két félidő a pokolban, a Húsz óra, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, A tizedes meg a többiek, a Hideg napok vagy az Egri csillagok.
Rengeteg animációs filmben kölcsönözte hangját valamelyik jellegzetes karakternek, néhány közülük: Dargay Attila: Lúdas Matyi (főhajdú), Balu kapitány (Kukás), Pityke őrmester (Marcipán kutya).
1996-ban Aase-díjat kapott, mellyel évről évre a legjobb epizódszereplőket jutalmazzák.

Polgár László

Az 1947-ben született Grammy- és Kossuth -díjas magyar operaénekes tegnap hunyt el.

A basszista tanulmányait Eyssen Irénnél kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Kutrucz Éva és Révhegyi Ferencné növendékeként.
1971-ben debütált az Operaházban Ceprano gróf szerepében (Verdi: Rigoletto). A következő évtől az Operaház ösztöndíjasa, majd magánénekese lett. Kezdetben comprimarioszerepeket énekelt, de hamarosan a színház vezető basszistája lett. Kis szerepek sorát énekelve fokozatosan vált vezető énekessé. Hangját a kritikusok sötét árnyalatokban gazdagnak és bársonyosnak tartották.

Első külföldi fellépésre 1978-ban Hamburgban került sor, itt Mozart: Szöktetés a szerájból (Ozmin) című művében mutatkozott be. A hetvenes években sorra nyerte a nemzetközi versenyeket, első helyezést szerzett a Dvorák-, a Schumann, az Erkel-, a Hugo Wolf- és a Pavarotti-énekversenyen.
A nagy német Wagner-énekesnél, Hans Hotter-nél képezte tovább magát. Gyakran szerepelt kortárs operákban, de rendszeres vendége volt a zürichi és müncheni társulatoknak, valamint a Salzburgi Ünnepi Játékok előadásainak is. A világ minden táján fellépett, Bartók kékszakállúját Athénban, Chicagóban, Drezdában, Koppenhágában, Londonban, Prágában, Tokióban és a milánói Scalaban is énekelte.
Énekelt többek között Mozart Don Giovannijában (itt Miklósa Erika és a csodálatos Cecilia Bartoli a partnere), Beethoven Fidéliojában (a Mezzo felvétele), Puccini Gianni Schicchiében, Puccini Bohéméletében (itt többek között Pavarottival).
A fellépések mellett a Zürich-Winterthur-i konzervatóriumban, valamint Magyarországon is tanított.

Puli goes to the Moon

"Sajtból van a Hold..."

A Google Lunar X Prize (GLXP) 30 millió amerikai dollár összdíjazású nemzetközi megmérettetésére nevezne a Puli Space Technologies (vagy nevezzük Puli Csapatának). A cél legalább 90 százalékban magánerőből finanszírozott járművet először a Holdra juttatni és bizonyos feladatokat végrehajtani a megadott határidőn belül.

A holdkutatás korábban is fel tudott mutatni magyar vonatkozású eredményeket, mint pl. Pavlics Ferenc, az Apollo holdkutatók főkonstruktőrének kiemelkedő munkája.

Az űrkutatás népszerűsítésével foglalkozó Dr. Pacher Tibor és Vizi Pál Gábor, a Központi Fizikai Kutatóintézet űrtechnológiai fejlesztőmérnökei 2009-ben úgy döntöttek, hogy csaőatot szerveznek és neveznek a GLXP-re, mert véleményük szerint egy ilyen ambiciózus misszió sikeresen teljesíthető. A csapat 2010-ben lett teljes, a több területen is rendkívüli kihívásokat jelentő vállalkozás munkálatai gőzerővel folynak a kapcsolódó területek kiemelkedő eredményeket elért fiatal mérnökeivel és kutatóival.A feladat teljesítésével a team erősíteni kívánja a magyar tudomány és kultúra nemzetközi színvonalát, valamint az űr- és holdkutatással kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységgel szélesebb tömegek figyelmét is fel kívánják hívni. Elképzelésük szerint egy gazdaságilag is fenntartható magyar űripari vállalkozás alapjait teszik le most.
Dr. Pacher a Puli Csapat vezetője a projekt sikerével kapcsolatban elmondta, elengedhetetlen lesz az alázatosság, némi szerencse, illetve a magyar társadalom támogatása.
Vizi Pál Gábor rámutatott, nem feltétlenül kell óriási állami költségvetés és apparátus egy holdmisszió kivitelezéséhez, sokkal inkább előtérbe kerül a kreativitás. Hiszen a bemutatott Puli 0.1-es demorover háztartási és játékboltban elérhető eszközökből készült: műanyag vájlingból, távirányítású autóból, vállfából és kólás kupakból. A Kis Lépés Klubot azért hozták létre, hogy a nagyobb szponzorok mellett, mindenki egyéni szinten, akár 1000 forintos összeggel is támogatni tudja a Puli küldetését. Akik ezt megteszik, azoknak a szonda elviszi a nevét a Holdra, illetve számukra egyéni, sorszámozott holdfényképet készít.

A Puli Team honlapja

Kós Károly tér

A sajátos karakterű városrész, a 19. kerületi Wekerletelep a 20. század elején épült. A nyugati részén fekvő sík terület legmagasabb pontja a nemrég gyönyörűen felújított Kós Károly tér. A csaknem egymilliárdos beruházásnak köszönhetően a főváros egyik legszebb és legnagyobb közparkjában sétál az erre tévedő.

A 19. század utolsó negyedében ugrásszerűen fejlődött a gyáripar, minek következtében Budapest lakossága két és félszeresére nőtt. Vidéki nincstelenek özönlöttek a munkahelyeket kínáló nagyvárosba, ám a lakásépítés nem tudott lépést tartani a népességbővüléssel, főként hogy a keresletet teremtő hitelfelvételek szintje a magas infláció miatt alacsony maradt.
Mindez kormányzati közbelépést követelt.
Sok vidéki környezetből kiszakadt ember számára drasztikus változást jelentett volna, ha teljesen kiszakadnak a fás-kertes környezetből, így a sokemeletes bérházak helyetti kertvárosi jellegű építési módot Fleischl Róbert építész javaslatára tervezték meg.
A Wekerletelep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére a Sárkány család birtokán. A munkástelepen 1909-'25 között összesen 1007 ház épült 4412 lakással. A kisebb utcákban földszintes-, a legszélesebb utakat mentén emeletes épületek emeltettek, de lett itt iskola, óvoda, rendőrkapitányság épület és lovasrendőri laktanya, valamint postamesteri hivatal is.
A lakások kertjeit eredetileg állami munkáscsaládoknak szánták, később jobbára csak a kispolgárság tagjai engedhették meg maguknak, hogy ide költözzenek.
Az egész telep megtervezésénél kiemelkedő fontosságú volt a környezetnek a közösség életére gyakorolt várható hatása, ezért a főteret külön pályázat alapján akarták megépíteni.

Kós Károly nyertes terve alapján a szabályos mértanú teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút köti össze. Erdélyi stílusjegyeket mutató díszkaput is tervezett a művész.
A teret a Heintz Béla által jóval később, 1930-ban tervezett Budapesti Munkás Szent József katolikus templom zárja le.
A főtér 2. és 3. számú épületét és a keleti kapuépítményt is Kós tervezte.
A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits Lajos, Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét Walder Gyula neobarokk jegyeket viselő épülete, majd Györgyi Dénes a tér 5 száma alatt a későbbi kort idéző lakóháza követte.
Figyelmet érdemel az 1912-ben felépült rendőrségi épület, mely szintén Schodits és Eberling alkotása.
A Zrumeczky-féle nyugati kapu Wekerletelep talán egyik legjellegzetesebb épülete. A népi építészeti hagyományokat tükröz, terméskő, rönk és gerenda alkotta kapu alagsorai átjáróként funkcionálnak a gyalogosok számára.
A központban – ahol főleg a tisztviselők laktak – üzletek sorakoztak, melyek többsége a mai napig üzletként üzemel.
A koncepciónak megfelelően a negyed építésekor ötvenezer fát ültettek el. Összesen tizenhatezer gyümölcsfát ültettek el. és a kerítések mellé ültetett ribizlibokrok 1917-es kiváló termése az éves lakbér négyszeresét hozta vissza a lakóknak.

A megújult tér dísze a Wekerle-szobor környékén lévő kis tér a szökőkúttal, a díszes parkbútorok, a korszerűsített játszótér, a műanyag borítású focipálya, és a szánkózódomb. Az Életfa tere mellett Kós Károly elképzelései szerint valósult meg a Zenepavilon. Díszkivilágítást kapott a Kós-kapu, a szökőkút, a Kós-szobor, illetve a körülötte lévő kisplasztikák és a Wekerle-szobor.

* * * * *

Kós (Kosch) Károly (1883-1977) építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban végezte, ezután a budapesti József Műegyetem mérnöki szakára jelentkezett. Két év múlva átiratkozott az építész szakra, ahol 1907-ben szerzett diplomát.
Kezdő építészként különböző építészeti irodákban dolgozott, majd a Székelyföld építészetét tanulmányozta. Tervezői munkájában elsősorban a kalotaszegi népi építészet, az erdélyi népművészet és történelmi építészeti emlékek motívumait igyekezett felhasználni. 1912-ben Régi Kalotaszeg c. illusztrált építészeti tanulmányát a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Czigler-érmével tüntették ki. 1916-ban őt bízták meg IV. Károly király koronázási ünnepségének díszleteinek tervezésével. 1910-ben nősült meg, mely házasságból született Kós Balázs (1912-1967) mezőgazdasági szakíró, szerkesztő, Kós András (1914-2010) szobrászművész, Koós Zsófia (1916 - 1990) színésznő, ifj. Kós Károly (1919-1996) néprajzkutató, -író.
1917-'18 során állami ösztöndíjjal Isztambulba ment tanulmányútra. 1919-ben megalakította a Kalotaszegi Köztársaságot. Alapító tagja volt az Erdélyi Néppártnak (1921) és 1922-ben Vasárnap címmel képes politikai újságot indított és szerkesztett.
1924-ben írótársaival megalapította az erdélyi írók önálló könyvkiadó vállalatát, amelynek megszűnéséig, 1944-ig tagja volt. Egyik alapító tagja volt az 1926-ban alakult helikoni közösségnek, amelynek folyóiratát, az Erdélyi Helikon-t 1931-től ő szerkesztette.
1940-től a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági építészetet tanított.
1944 őszén sztánai otthonának kifosztása után Kolozsvárra menekült. 1948-'49 között a Világosság c. kolozsvári lap belső munkatársa volt.
A második világháború után újra politikai szerepet vállalt és a Magyar Népi Szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét töltötte be, majd 1946-'48 között nemzetgyűlési képviselő volt.
1945-től a Mezőgazdasági Főiskola dékánja, majd 1953-ig tanára volt.
Legismertebb épületei közé tartozik az Óbudai reormátus parókia (1908-'09), az állatkerti pavilonok (1909-'10), a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (1911-'12), a miskolci Kós-ház, a kolozsvári Műcsarnok, (1943), Mátyás király kolozsvári szülőházának részbeni restaurálása (1944).
Írói munkássága is kiemelkedő, melyből néhányat megemlítek: Erdély népi építészete (1908), Atila Királyról Ének – ballada (1909, 1923), Régi Kalotaszeg (1911), Sztanbul (1918), Erdély kövei (1922), A lakóház művészete (1928), Erdély (1929), Kalotaszeg (1932), Az országépítő – regény (1934), Budai Nagy Antal – színmű (1936), István király – színmű (1942), A székely nép építészete (1944), Falusi építészet (1946).
Munkásságáért több díjjal is kitüntették, pl.: Ferenc József-rend Lovagkereszt (1916), Baugartner-díj (1938), Corvin-koszorú (1940), Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora (1966), Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010.

* * * * *

A Barátok közt című magyar tévésorozat főcímében látható ház a Kós Károly tér egyik jellegzetes épülete, a gyakran látható 99-es jelzésű autóbusz a valóságban is arra közlekedik.

Szenes Iván

Közel 2000 dalt írt, melyből 120 sláger is lett.

Magyarország legtöbbet játszott szerzője betegség után a mai napon hunyt el.Szenes Iván (1924-2010) magyar író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző, Érdemes művész.
A sikeres pályájú művész híres családba született: édesapja Szenes Andor író, színpadi- és slágerszerző volt. Nagybátyja a szintén jó tollú Szenes Béla újságíró volt. Unokanővérét, Szenes Hannát költeményei tették ismertté.

Szenes Iván a II. világháború befejeztével köztisztviselő lett, 1948–'49-ben a Világosság című lap munkatársa, 1949-'50-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951-'56 között a Vidám Színpad dramaturgja. 1956–'61-ben az Országos Cirkusz Vállalat varietéosztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője. 1961-'79 között a győri Kisfaludy és a József Attila Színház dramaturgja. 1979-től a Vidám Színpad dramaturgja, kabarék szerkesztője, menedzsere.

Szenes felesége Kornai Marianne (Kornay Mariann), színésznő volt, akinek nevét viseli a család által alapított Kornay Mariann Művészeti Díj, melyet idén Dér Heni és Oláh Ibolya vehettek át.
A házaspár lánya Szenes Andrea riporter, az MTV korábbi alelnöke, politikus.

Tömérdek film készült Szenes Iván dalszövegeivel, mint pl. az Állami áruház (r.: Gertler Viktor), 2x2 néha öt (r.: Révész György), VUK (r.: Dargay Attila).

A művész az utolérhetetlen Hofi Géza szerzőtársa is volt, a rádió részére készült a Kell néha egy kis csavargás című humoros zenés mű. A Malek Miklós zenéjére írt dalokat Hofi mellett Kovács Kati és Koós János énekelte. Próbálj meg lazítani, Söprik az utcát, Macskaduett, ...
Ezen kívül a Hofélia és az Élelem bére című estek sem jöhettek volna létre nélküle. A Kiöregedett vadászkutya című dal pedig kifejezetten Hofi számára íródott.

Néhány éve a közszolgálati televízió műsorsorozatot indított dalaiból, mely nézettsége elérte a kereskedelmi televíziókét.
Elimerései között az Érdemes Művész, az Artisjus Huszka Jenő-díj, és sok külföldi érem, díj szerepel.

M2: Hogy volt!? - Szenes Iván

És kik köszönhetik sikerüket Szenes Ivánnak? A teljesség igénye nélkül:
Apostol együttes: Nehéz a boldogságtól búcsút venni
Aradszky László: Nem csak a húszéveseké a világ
Bodrogi Gyula-Voith Ági: Jamaikai trombitás (A katusz virága)
Cserháti Zsuzsa: Kicsi, gyere velem rózsát szedni
Harangozó Teri: Mindenkinek van egy álma
Jávor Pál: Egy tisztes őszes halánték
Koós János: Kislány a zongoránál
Korda György: Találd ki gyorsan a gondolatom
Kovács Erzsi: Hosszú az a nap
Kovács Kati: Add már uram az esőt
Szécsi Pál: Szeretni bolondulásig
Zalatnay Sarolta: Tölcsért csinálok a kezemből

"Ha az Isten kegyes lesz hozzám, akkor a halálom is úgy következik be, hogy nem ágyban, párnák közt, hanem a csatamezőn, azaz a színházi életben ér majd el a vég."

Bánffy György (Hunyadi-Buzás György, 1927-2010) magyar színművész. Apja vezető köztisztviselő volt Hevesben, édesanyja Pápay Klára (1900-1984) színésznő volt.

* * *

A színésznő 1927-től műkedvelő előadásokon lépett fel szülővárosában, Egerben, ahol 1930-tól 1940-ig a Thália Színtársulat vezető tagja és rendezője volt.

1934–35-ben Ascher Oszkárnál, 1940–41-ben Abonyi Gézánál tanult. Ezt követően a Madách, majd a Nemzeti Színház tagja volt, de a Független Színpad előadásain is közreműködött. A Dolgozók Színháza és a Kis Színház után Pécsett és Kecskeméten játszott.
Kezdetben hősnő- és naivaszerepeket, majd jellemfigurákat formált meg. Sikeres szerepei közé tartozott Tünde (Vörösmarty: Csongor és Tünde); Helsethné (Ibsen: Rosmersholm); Ivánova (Csehov: A medve).
Filmjei közül a leghíresebb a Valamit visz a víz; itt Jávor Pál feleségét alakította.

* * *

Bánffy György édesapja Teleki Pál korteseként szerzett politikusi-szónoki hírnevet, s ezért a második világháború után népbíróság elé is állították. Amikor fia a színészi pályára került, megváltoztattta a nevét, mert 1945 környékén a szakszervezeti szabályzat még megtiltotta, hogy történelmi neveket viseljenek a színészek. Ám rosszul választott, amikor családjának származási helye (Bánffyhunyad környéke) nyomán a Bánffy nevet vette föl, mert néhány év múlva a grófi névre hivatkozva rúgták ki a Nemzeti Színházból, ahol tanulóéveit töltötte.A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Nemzeti, majd az Állami Bábszínház és a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1956-os tevékenységéért hároméves szilenciumot kapott, majd 1960-ban Pécsre szerződött; a József Attila Színháznak 1971-óta tagja. Az Evangélium Színházban pedig még tavaly is főszerepben, Németh László VII. Gergelyeként lépett föl.
A kiváló beszédtechnikával rendelkezett drámai színész a magyar nyelv szerelmese volt. Jellegzetes orgánumát minden magyar televíziónéző ismerte, szavalataival számos magyar verset tett ismertté és közkedveltté. 1978-óta a Zeneakadémia beszédtanára, aki 1985-94 között országgyűlési képviselő is volt. 1989-ben az MDF nevében beszélve Bánffy szólította fel az Országgyűlést, hogy oszlassa fel önmagát, hogy ezáltal új választásokat lehessen kiírni.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész sok száz színdarabban, több mint ötven játékfilmben nyújtott emlékezetes alakítást, mint pl. a Magasiskola (1970), a Tűzoltó utca 25. (1973), a 141 perc a Befejezetlen mondatból (1974), vagy az Az ötödik pecsét (1976), de a legtöbben talán a Linda című tévésorozat Dokijaként emlékezhetnek rá.

Szabó Istvánnal négyszer is dolgozott együtt, mint az Oscar-díjas Mephistó-ban és a Redl ezredes-ben, vagy négy évvel ezelőtt a Rokonok című filmben.

Máray Sándor: Halotti beszéd