Az 1947-ben született Grammy- és Kossuth -díjas magyar operaénekes tegnap hunyt el. 
A basszista tanulmányait Eyssen Irénnél kezdte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Kutrucz Éva és Révhegyi Ferencné növendékeként.
1971-ben debütált az Operaházban Ceprano gróf szerepében (Verdi: Rigoletto). A következő évtől az Operaház ösztöndíjasa, majd magánénekese lett. Kezdetben comprimarioszerepeket énekelt, de hamarosan a színház vezető basszistája lett. Kis szerepek sorát énekelve fokozatosan vált vezető énekessé. Hangját a kritikusok sötét árnyalatokban gazdagnak és bársonyosnak tartották.
Első külföldi fellépésre 1978-ban Hamburgban került sor, itt Mozart: Szöktetés a szerájból (Ozmin) című művében mutatkozott be. A hetvenes években sorra nyerte a nemzetközi versenyeket, első helyezést szerzett a Dvorák-, a Schumann, az Erkel-, a Hugo Wolf- és a Pavarotti-énekversenyen.1971-ben debütált az Operaházban Ceprano gróf szerepében (Verdi: Rigoletto). A következő évtől az Operaház ösztöndíjasa, majd magánénekese lett. Kezdetben comprimarioszerepeket énekelt, de hamarosan a színház vezető basszistája lett. Kis szerepek sorát énekelve fokozatosan vált vezető énekessé. Hangját a kritikusok sötét árnyalatokban gazdagnak és bársonyosnak tartották.
A nagy német Wagner-énekesnél, Hans Hotter-nél képezte tovább magát. Gyakran szerepelt kortárs operákban, de rendszeres vendége volt a zürichi és müncheni társulatoknak, valamint a Salzburgi Ünnepi Játékok előadásainak is. A világ minden táján fellépett, Bartók kékszakállúját Athénban, Chicagóban, Drezdában, Koppenhágában, Londonban, Prágában, Tokióban és a milánói Scalaban is énekelte.
Énekelt többek között Mozart Don Giovannijában (itt Miklósa Erika és a csodálatos Cecilia Bartoli a partnere), Beethoven Fidéliojában (a Mezzo felvétele), Puccini Gianni Schicchiében, Puccini Bohéméletében (itt többek között Pavarottival).
A fellépések mellett a Zürich-Winterthur-i konzervatóriumban, valamint Magyarországon is tanított.