7 perc 21 másodperc

Mindössze ennyi ideig tart Robert Tiso videója, amin Johann Sebastian Bach: d-moll toccata és fúga című művét adja elő üvegpoharak és némi víz segítségével.

Rövid az élet, futnak az évek,

nem tudjuk melyik, mit ígér.
Melyik hoz könnyet, melyik lesz könnyebb,
hogy jó, vagy rossz, ha véget ér.

Rövid az élet, de amíg élek,
gyűjtöm a szépet veled én.
Megbecsült percek, évekké lesznek,
emberhez méltó sors az enyém.

És ha mégse, hogyha minket valami érne,
ami rossz, ami fáj, ami bánt.
Nem fogunk összetörni, jöhet bármi
le fogjuk győzni, le fogjuk győzni,
és kéz a kézben megyünk tovább.

Rövid az élet, ez az élet, arasznyi élet.
Futnak az évek, vajon melyik mit ígér.
Rajtunk is múlik, hogyan is múlik,
hogy jó, vagy rossz, ha véget ér.

Fülöp Kálmán 1923-ban született költő, színész, dalszövegírót életének 88. évében Budapesten, rövid szenvedés után érte a halál.

Egyik visszaemlékezésében úgy vallott, hogy gyermekkorában költőnek készült, 18 éves korában már saját kötete jelent meg.
Joghallgató volt Pécsett, és e mellett versenyszerűen futballozott - nem is akárhogy. Átigazolták volna imádott csapatához, a Fradihoz, de ő a színiakadémiát választotta.
A főiskola elvégzése után a Déryné Színházban, a Vígszínházban és a Kamara Varietében lépett fel énekes-táncos-bonviván szerepkörökben. 1959-ig szerepelt színészként, és nagy szomorúságára szerepálma, Cyrano elkerülte.
Innentől kisebb szerepeket vállalt csak, és teljes mértékben zenés darabok, sanzonok, táncdalszövegek írásának élt; közreműködésével mintegy kétszáz kis- és nagylemez készült. Több szerzeményének Wolf Péter írta a zenéjét, mint rockoperájának is, az Ez aztán szerelemnek, vagy az Ave Marianak is.
Két táncdalfesztivál győztes dala a Rövid az élet (1967), és a Nem várok holnapig (1970).
A Szeretni kell, ennyi az egész, vagy az Ádám hol vagy? (1967) című slágerei szintén örökzöldek.
Munkásságának elismeréséért 2002-ben Fényes Szabolcs-díjat, 2003-ban Artisjus-díjat kapott.

Ahna Capri

A színésznő Nánási Anna néven született Budapesten 1944-ben.

A hetvenes években a filmipar legvonzóbb színésznői között számon tartott sztár gyerekkora óta szerepelt olyan sorozatokban, mint a Father Knows Best, vagy a The Danny Thomas Show. A filmvásznon az Outlaw's Son című alkotásban mutatkozott be 13 éves korában, melyet rengeteg tévé- és mozifilm követett. (Payday- 1973) Pályafutása talán legnagyobb sikere az A sárkány közbelép című, 1974-es film volt, amelyben Bruce Lee ellenségének érzéki titkárnőjét, Taniát alakította. A színésznő súlyos autóbalesetben szerzett sérüléseibe halt bele augusztus 19-én. Capri autójával Hollywoodban haladt, amikor összeütközött egy öttonnás kamionnal.

A Szférák zenéje

Az égi mozgások összessége nem egyéb, mint különböző hangokból álló szüntelen dal, melyet nem fülünkkel, csupán értelmünkkel hallhatunk: muzsika, mely disszonáns feszültségekkel, szinkópákkal és kadenciákkal halad az előre eltervezett, hathangú klauzúráig, hogy mérföldköveket állítson az idő mérhetetlen folyója mellé.

(Kepler: Harmonia Mundi - A Világ Harmóniái)

Kepler, amikor számításai alapján lekottázta (!) a szférák zenéjét, úgy vélte, a Naprendszer működése közvetlenül átalakítható zenei hangokká. Kepler ötletét ma számítógéppel továbbfejlesztették és valóban megalkották a szférák zenéjét: a bolygók Nap körüli, kis mértékben változó sebessége határozza meg a hangmagasságukat. Amikor közel járnak a Naphoz, gyorsabban keringenek, így a hang is magasabb, távol lassabbak és hangjuk is mélyebb.Az űr hangjait az űrhajókon elhelyezett műszerek segítségével hallhatjuk, melyek rögzítik a rádióhullámokat, majd a felvett információkat a kutatók az adatokat hangokká konvertálják, így téve az emberi fül számára is hallhatóvá.
Fütyülő hangokat a villámlás hozza létre. Amikor egy villám becsap, a világító gázon elektromos energia áramlik át, melyet mi villámcsapásként érzékelünk. A rádióhullámok közül némelyik felfelé terjed, a Föld légköre fölött elhelyezkedő plazmába. Ahogyan a hullámok a plazmán keresztül terjednek, a Föld mágneses mezeje mentén haladnak, és gyakran előre-, illetve hátrafelé visszhangoznak az északi és déli félteke között. A hullámok magasabb frekvencián gyorsan terjednek, alacsonyabb frekvencián pedig lassabban, ezért egy űrhajó előbb a magasabb frekvenciájú hangokat érzékeli, a többit pedig ezt követően.
Egy "kórus" rövid, emelkedő frekvenciájú hangokból áll, melyek a napnyugtakor éneklő madarak hangjára emlékeztetnek. A bolygó körüli van Allen-féle sugárzási övben lévő elektronok hozzák létre. Amikor a hangok létrejönnek, a kórushullámok befolyásolják az elektronok mozgását a hullámrészecske-kölcsönhatás során.
Egy kozmikus eredetű zúgás vesz körül bennünket, amelynek hullámaira nem csak az énekesmadarak képesek ráhangolódni, hanem az ember is.
Kozmológiai felfogásuk is ezen alapult: a püthagoreusok a Központi Tűz körül keringő tíz égitestet tartottak nyilván (ezek: a Föld, a Hold, a Nap, az akkor ismert öt bolygó, az állócsillagok világa és az "Ellenföld"), melyek körpályán keringenek, s eközben különös dallamokat, a szférák zenéjét bocsátják ki magukból. Emberi fül azonban nem hallhatja ezt a zenét, lévén hogy állandóan szól, s mi csupán akkor érzékelünk bármilyen hangot, ha képesek vagyunk azt viszonyítani ugyanazon hang megszűnéséhez, a csendhez.

A preszókratikus filozófust, Püthagoraszt lenyűgözte, hogy az összes természeti jelenség egy magasabb logika szabályai szerint működik. Felfedezte, hogy a líra húrjainak hossza és az alapvető zenei összhangzatok között állandó mennyiségi arányok vannak (így 1/2 az oktáv, 3/2 a kvint és 4/3 a kvart esetében), s feltételezte, hogy a környező világot a harmónia irányítja. A püthagoreus okfejtés szerint ha az alapelemek nem hasonlók, eleve nem alakulhat ki belőlük a világ, csak akkor, ha létezik a dolgok között fennálló harmónia.
Platón Az állam című dialógusának végén beszéli el Ér görög katona történetét, aki halála után visszatérhetett a másvilágról, elmesélte társainak, hogy a világegyetemet egymásra helyezett gömbhéjak sorozata. Az egész szerkezet körbeforog, és mindegyik körön egy-egy szirén ül, akik a körrel együtt szintén forognak, s közben egy hangot hallatnak. E hangok egy csodálatos összhangzatban egyesülnek, melyhez hozzájárul még a három Moirának, a Sors istennőinek a szirénekkel összhangban zengő dala.Űrhajók fedélzetén elhelyezett műszerek segítségével évtizedek óta rögzít hanghullámokat; a felvett plazmahullámokat alakítják hangokká. A NASA Art Program 2000-ben kérte fel az amerikai Kronos Quartet művészeti vezetőjét, hogy a rögzített hangfelvételeket alapul véve együttesükkel írjanak zenét.

Doctor Who - Music of the Spheres

A világűrben nincs tökéletes vákuum: alacsony sűrűségű, ionizált gázból áll, melyet plazmának nevezünk.
A világűr zenéje kapcsán nem beszélhetünk periodicitásról vagy ismétlésekről. A hangok véletlenszerűen rendeződnek egymás mellé, így hol egy ismeretlen nyelven szóló beszédre emlékeztetnek, hol egy melódia töredékére, máskor meg szívverést idézik fel a hallgatóban.
Élő koncerten a műszerek által rögzített felvételek hangoznak el, ezt a hangszerekkel kísérik, Terry Riley zeneszerző, aki az űrhajók által a Jupiter, a Vénusz és más bolygók közelében rögzített dallamtöredékek alapján írta meg művét, egy hatvan tagú kórusnak szánt résszel is kibővítette művét.

A Napkoronában rendre megjelenő hatalmas, izzó anyaggal kitöltött mágneses ívekről és hurkokról kiderült, hogy egy óriási hangszer húrjaiként rezegnek, és a tudósok képesek voltak ezt a rezgést az emberi fül számára hallható hanggá alakítani.
A felfedezés különösen fontos lehet annak fényében, hogy a NASA az elmúlt napokban jelentette be, hogy a Nap nyugalmi ciklusa véget ért, a naptevékenység jelentősen fokozódni fog, és 2013-ra eddig példátlan mértékű mágneses sugárzást fog kibocsátani, ami az emberiségre is nagy hatással lehet.

Mike Oldfield: Music of the Spheres

500 eurós büntetésre ítéltek egy nőt Olaszországban, aki a (muszlim létére) a teljes arcot elfedő burkát viselt.

A hetvenes évektől érvényben lévő szabályt (melyet eddig senki nem vett komolyan) az „azonosíthatóság” törvényének nevezik, célja pedig kiszűrni a rablókat, terroristákat és egyéb gyanús elemeket, és azonnal beazonosíthatóvá tenni mindenkit. Mert ez a törvény ugyanúgy bünteti a pizzafutárt is, aki bukósisakkal a fején lép be bármilyen közterületre.
Hasonló törvény él Dániában, Franciaországban és Egyiptomban is, azzal a különbséggel, hogy egyes országok a minden testet elfedő bő és sötét ruhadarab viseletét büntetik.
Ha azonban a vallásos muszlimokat vesszük alapul, számukra alapvető emberi jogokat sárba tipró intézkedésről van szó, hiszen hitük és hagyományuk része az öltözék.

Természetesen mindenkire annak az országnak a törvényei vonatkoznak, ahol éppen tartózkodik, a vallás ugyanakkor nem nemzetiség és állampolgárság kérdése, hisz vannak pl. olasz állampolgárként napvilágot látott muszlimok is. Szóval ember legyen a talpán, aki igazságot tesz annak kérdésében, hogy a vallás vagy az állam törvényei relevánsabbak-e adott kontextusban.
Az európai kultúra azonban valamiért missziójának érzi a muszlim nők megmentését és felszabadítását, dacára annak, hogy az érintettek többsége abszolút szabad akaratából viseli a hijabot (a fejtetőt és a hajat elfedő ruhadarab), vagy a niqabot (a teljes arcot és a kezeket elrejtő viselet).












A muszlimok között is élénk vita és eszmecsere folyik arról, hogy Allah mely ruhadarab viselését követeli meg. Biztonsággal állítható, hogy a Korán az arc elfedését nem írja elő, a burqah tehát nem az eredeti vallás szerves része. A modern jogtudósok ezt a gondolatmenetet azzal egészítik ki, hogy az arc kivételével mindent elfedő hijab is inkább ajánlott, egy biztosíték a privát szféra megőrzésére és az időjárás viszontagságainak elviselésére.

A másik fontos dolog, hogy bár az iszlám a közhiedelemmel ellentétben nem alárendelt félként tekint a nőkre, sőt. A muszlim nő volt az első, aki önálló tulajdonnal rendelkezhetett a történelem során, később azonban a fiúkkal megegyező színvonalú oktatást követően az elsők között vállalhattak munkát. És az iszlám az egyetlen nagy világvallás, amelyik nem ítéli el a születésszabályozás bizonyos módjait.

Sokan vannak, akik minden meggyőződés nélkül, pusztán hagyományból fedik el a hajukat, netán az arcukat, míg másokat a családjuk kényszerít erre, mégis, a muszlim lányok többsége azért visel hijabot vagy niqabot, mert ezt érzi helyesnek, mert így döntött. Ezek a nők vallási jelképként istenük szent akaratát teljesítik, másrészt nem elnyomásként élik meg a kendőt és a fátylat. Azzal, hogy testüket a nem-mahram (tehát nem házasítható vérrokonok) előtt elfedik, tulajdonképpen ők döntik el, kinek teszik elérhetővé szépségüket és szexuális kisugárzásukat, nyílt terepen pedig elejét veszik annak, hogy a külsőségeket értékeljék mások. Mindezek mellett pedig az önkifejezésük része is a hijab, hiszen így az első pillanattól felismerhetővé teszik identitásukat, hitrendszerüket.
Hit, hagyomány, identitás, védelem, tisztelet, szabadság - ezek a kulcsszavak, amiket a hijabot választó nők használnak, ha erről a szokásukról kérdezik őket.

Természetesen nem kell egyetértenünk mindezzel, ettől függetlenül viszont fontos tiszteletben tartanunk mások jogát az önkifejezésre és identitásuk szabad megélésére.
Ha egy társadalom elfogadottá teszi mások testi-lelki épségét nem veszélyeztető szokások bojkottját, akkor már csak egy lépésre van az a pont, amikor más dolgokat is tiltólistára helyez. Például az ima hangerejét, a bulikon futó zene szövegét, a képzőművészeti alkotások témáját, és ki tudja még, mit.És nem, nem minden arab nő törődik bele a sorsába, erről több könyv is született:
Jean Sasson: A fátyol mögött; A hercegnő lányai; Királyi sivatag
Cathleen Miller: A sivatag virága
Sherry Jones: Aisha, a próféta szerelme

A kétévente megrendezésre kerülő Úszó Európa-bajnokságot előszür 1926. augusztusában szintén Budapesten rendezték meg, majd 1958 és 2006 után idén újfent hazánk kapta a megtisztelő lehetőséget augusztus 4-15. között.
Az idei EB-n egyébként az összes versenyszámban résztvevő versenyzők száma csúcsot ért el, hiszen 43 ország majd' 1000 versenyzője vesz részt a bajnokságon.
A budapesti helyszínen nem csak az úszók, hanem a műugrók, szinkronúszók versenyét és a Nyíltvízi Európa-bajnokságot is figyelemmel kísérhetjük. Az úszást, a szinkronúszást és műugrást a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 2006-os bővítéseként épült Széchy Tamás-uszodában drukkolhatjuk végig, míg a hosszútávúszást Balatonfüred öblében rendezik meg.
A hazai úszóválogatott mindösszesen 59 versenyzőből áll, közülük ők szereztek érmet:
Cseh László (aranyérem) – férfi 200 méter vegyes
Cseh László (aranyérem) – férfi 400 méter vegyes
Hosszú Katinka (aranyérem) - női 200 méter vegyes
Hosszú Katinka (aranyérem) - női 200 méter pillangó
Gyurta Dániel (aranyérem) - férfi 200 méter mell
Mutina Ágnes, Dara Eszter, Hosszú Katinka, Verrasztó Evelyn (aranyérem) - női 4x200 méter gyorsváltó
Verrasztó Evelyn (ezüstérem) - női 200 méter vegyes
Hosszú Katinka (ezüstérem) – női 400 méter vegyes
Jakabos Zsuzsanna (ezüstérem) – női 200 méter pillangó
Verrasztó Dávid (ezüstérem) – férfi 400 méter vegyes
Jakabos Zsuzsanna (bronzérem) – női 400 méter vegyes
Kis Gergő (bronzérem) – férfi 400 méter gyorsúszás
Mutina Ágnes (bronzérem) - női 200 méter gyorsúszás
Barta Nóra (bronzérem) - női műugró 3 méter

* * * * *

Nem nagyon szeretem a sportközvetítéseket, mert ma már arról szól a sport, hogy melyik nemzet tudja minél kimutathatatlanabb doppingokkal "erősíteni" versenyzőit. Borzalmas!
De a mai napon volt két esemény, ami hihetetlenül tetszett nekem. Az egyik egy esély értelmi fogyatékos úszók bemutatkozására.
A másik az UNICEF jótékonysági úszás, ahol óvodások is végigtempózták a maguk 50 méterét olyan nagynevű öregekkel, mint Gyarmati Andrea vagy Kovács Ági. Biztos, hogy ez nekik is nagy élmény volt, de valahogy úgy éreztem, így lelke is lett a rendezvénynek.

Ettől függetlenül persze nagyon ügyesek voltak az úszók és a műugrók is. Szerencsére olyan Himnusz-felvételt játszottak le a magyaroknak (végre!), amelyik zeneileg is élmény volt.
Azt viszont nem értettem, hogy a Magyarországot bemutató kisfilmekhez miért Smetana: Moldva című szimfonikus költeményét választották, illetve annak is elég béna "szintis" változatát, mely a gyönyörű dallam pici részletét ismételgette idegesítően.

a zeneszerzők pedig zenét SZEREZnek... 2.

Ottorino Respighi (1879-1936) a zenei impresszioniszmus jeles olasz képviselője.

Nyolc éves korában elkezdte hegedű tanulmányait, komponálni 1892-ben kezdett. 1902-ben Szentpétervárra, Rimszkij-Korszakovhoz utazott, akinek köszönhetően a hangszerelés technikáját magas szinten sajátította el. Bolognába visszatérve zenekarokban hegedült, brácsázott, zongorázott, vezényelt. Közben Berlinben is tanult rövid ideig Max Bruch mellett.
Zeneszerzői egyénisége nehezen tört a felszínre: hatott rá Debussy, Rimszkij-Korszakov és Richard Strauss. Írt operát (Enzo király), prelúdium, korál és fúgát zenekarra, zongoraversenyt, kamaraműveket – különösebb visszhang nélkül.1913-ban a római Santa Cecilia Akadémia zeneszerzés-tanárává nevezték ki. Itt ismerte meg leendő feleségét, Elsa Olivieri Sangiacomót. 1914-ben írt Róma kútjai című zenekari darabjával megalkotta élete egyik főművét. A darabot azonnal felvették repertoárjukba a világ legnevesebb karmesterei, így zeneszerzői hírneve gyorsan terjedt az egész világon. A siker hatására elkészítette a Róma fenyőit, majd később a trilógia harmadik darabját, a Római ünnepeket. 1924-ben a Santa Cecilia igazgatója lett, de mindössze két év múlva visszavonult, hogy teljes egészében a zeneszerzésnek éljen. Ugyanis a tanítás szenvedélyesen érdekelte, csakúgy, mint a régészet. Ezen kívül kiadványokat szerkesztett olyan olasz zeneszerző-óriásokról, mint pl. Monteverdi vagy Vitali. 1927-ben az múlt olasz darabjait idéző kamarazenekari darabja, A madarak aratott sikert. Ebben az időszakban más darabjai is a korábbi idők zenéje iránti érdeklődését tükrözik (Három Botticelli-kép, Gregorián koncert, Dór kvartett, Dicsőítő ének az Úr születésére). Azt írták műveiről, hogy „új-régi” zene. 1932-ben az Olasz Akadémia tagjává választotta, a világ számos kiemelkedő zenei egyéniségével ismerkedett össze: Kodály Zoltánnal, Maurice Ravellel, Richard Strausszal, Arnold Schönberggel és Igor Sztavinszkijjel.
Élete végén az opera kezdte érdekelni, kilenc operát is írt, de ezek a művek nem arattak komolyabb sikert. A legutolsót, a Lucreziát felesége, Elsa Respighi fejezte be.
A zeneszerző művei közül rendkívüli népszerűségnek örvend a Régi dalok és táncok című szvit (táncfűzér, táncok sorozata), mely késő-reneszánsz lantmuzsika alapján íródott. Az ünnepélyes siciliana itt hallgatható meg.

* * *

Angelo Branduardi Európa-szerte ismert olasz énekes, dalszövegíró és hegedűművész.
Miután családja Genovába költözött, egy ottani zeneiskolában tanult meg hegedülni. 18 éves korában megzenésítette Szergej Jeszenyin Egy huligán vallomásai című művét. 1974-től számtalan albuma jelent meg.Az 1983-ban forgatott csodálatos olasz film, a Statte buoni se potete muzsikáját, melynek néhány jelenetben fel is tűnik egy kisebb szerepben.
A történet női hősének (Leonetta) témája erősen hasonlít a többszáz éves tánczenére.

* * * * *

Szergej Prokofjev (Сергей Сергеевич Прокофьев 1891-1953) orosz zeneszerző, zongoraművész.
Egyike azon kevés zeneszerzőknek, akiknek egyénisége már legkorábbi műveiben megmutatkozott, és stílusa alig változott. Ezt az egyéniséget a szellemes, mozgékony és rendkívül kifejező dallamosság, a szempillantás alatt meghökkentő újdonságokkal váltogató harmóniavilág határozza meg.
Édesanyja (aki túláradó szeretetével elkényeztette imádott fiát) volt első zongoratanára. Ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári konzervatóriumban, ahol többek között Rimszkij-Korszakov is a tanára volt.
1908-ban lépett fel először, saját művének, az Ördögi látomásoknak a bemutatásával. 1914-ben kapta meg diplomáját, és Anton Rubinstein-díjjal tüntették ki első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1908-ban koncertkörútra indult Ázsián keresztül az USÁ-ba. A chicagói opera megrendelésére írott operáját, A Három narancs szerelmesét 1921-ben mutatták be.
Ezután tíz évig Párizsban élt.1927-ben hazalátogatott a Szovjetunióba, és 1932-ben költözött végleg haza szülőföldjére. 1935-ben készült el a Rómeó és Júlia balettzenéje, 1937-ben pedig a Péter és a farkas mese.
Péter, az úttörő története, vagyis inkább tündéri muzsikája nagyon sokakat megihletett. Kilenc év eltettével Walt Disney filmesítette meg a bátor kisfiú és kis barátai (picit megváltoztatott) farkas-fogó sztoriját (1. rész és 2. rész itt nézhető meg).
És ez nem a reklám helye, de tavaly a Coca-Cola a Péter-témát (a kismadár- és a macska-témával egyetemben) gondolta újra - megjegyzem, nagyon szellemesen!
A II. világháború alatt hazafias műveket írt. Bár 1943-ban magas kitüntetésben részesült, öt év múlva erősen bírálták, ami oda vezetett, hogy direkt politikai mondanivalójú zenedarabokkal kellett önbírálatot gyakorolnia. Revideálta zeneszerzői módszereit, és megpróbált műveinek direkt politikai mondanivalójával, egyértelműen hagyományos stílusával beilleszkedni az ötvenes évek szellemébe. Megírta a Békeőrségen oratóriumot és Téli tábortűz szimfonikus szvitjét.
1953-ban halt meg Moszkvában, ugyanazon a napon, mint Sztálin. Utolsó jelentős művét, a Kővirág című táncjátékát a halála utáni évben mutatták be.
Prokofjev 1933-1945 között filmzenéket is szerzett, mint pl. Feinzimmer Kijé hadnagy (A cár aludni kíván) címû alkotásához (Op. 60.) Hollywoodi mérték szerint Prokofjev filmzenei termékenysége nem számottevő (igazság szerint mint komponista sem tartozik a legkiemelkedőbbek közé), ugyanakkor rendkívül színvonalas. Egyrészt, mert igényesen megválogatta az elvállalt felkéréseket, másrészt pedig a kor egyik géniuszával, Eisensteinnel volt alkalma együtt dolgozni.
A Kijé hadnagy Jurij Tinyanov novellája alapján készült nem túl jelentős szatirikus film volt, és egy nem valós történelmi alakról, I. Pál cár 19. század elejei udvarában szolgáló tisztről szólt. Noha Prokofjevet gyönyörűséggel töltötte el saját zenéjének humora és könnyed vidámsága (említettem, hogy kibírhatatlan stílusa volt), magát a filmet nem tartotta nagyra. A filmzene legsikerültebb részeit egy 1934-es zenekari szvitbe is átdolgozta, amely mind a mai napig a népszerűségnek örvend. (Romance - részlet a filmből, és a zenekari változat)

* * *

Gordon Matthew Thomas Sumner, ismertebb nevén Sting (1951-) brit zenész, énekes-dalszövegíró, aktivista, színész. Akadémia Díjra jelölték, tizenhatszor nyert Grammy-díjat. Szólókarrierjének kezdetéig dalszövegírója, vezető énekese és basszusgitárosa volt a The Police együttesnek. Több, mint 100 millió lemezt adott el, 16 Grammy-Díjat nyert, és Oscar-díjra is jelölték 1981-ben a Legjobb Dal kategóriában.
Gordon a warwicki egyetemre járt, amit egy év után otthagyott. A zene ugyanis sokkal jobban érdekelte a tanulásnál. Ebben az időszakban gyakran besurrant különböző nightklubokba, ahol olyan zenészeket hallhatott játszani, mint Jack Bruce vagy Jimi Hendrix. Közben dolgozott kalauzként, építőmunkásként, volt adóhivatali dolgozó, mirelitüzemben is dolgozott. 1974-ben tanítói képesítést szerzett, majd két évig a Szent Pál Iskolában tanított egy kis bányászfaluban. Zeneileg folyamatosan kápezte magát (számos hangszeren játszik), ekkoriban jazz bandákban muzsikált.
A Phoenix Jazzmennel töltött időszakban a zenekarvezetőtől kapta a Sting becenevet, mert egyszer egy fellépésükön fekete-sárga csíkos pulóvert viselt. Általában ezt a nevet használja, kivéve a hivatalos dolkumentumok aláírásakor.Először a Police zenekarral, majd szóló-zenészként vált híressé, valamint debütált a New York-i Broadway-n is.
Sting a filmekkel nem csak zenei karrierje kapcsán találkozott (több mint 35 filmben használták kisebb-nagyobb zenei alkotásait), de néhány filmben színészi szerepet is kapott.

Szólóénekesként első megjelent lemeze, a The Dream of the Blue Turtles (1985) egyik slágere a Russians.
A számot a hidegháború ihlette, melyben arról énekel, amennyiben oroszok is szeretik a gyermekeiket, az megmentheti a világot a nukleáris fegyverek ("Oppenheimer halálos játéka") pusztításától.
A dal Prokofjev Kijé hadnagy Romance tételének témáját használja fel.

A szombathelyi büntetés-végrehajtási intézet

Hogy hogyan kerül ki a börtönből, az függ attól is, milyen körülmények között tölti büntetését az elítélt.

A PPP konstrukcióban épült szombathelyi börtön nem egyedüli, "párja" Tiszalökön van. A nyugat-dunántúli intézmény 8 milliárdba került, az állam tulajdonában maradt, de évi 2 milliárdot fizetünk az üzemeltetőnek (a ZÁÉV, a Future Zrt. alkotta konzorcium, valamint a Mátraholding Zrt.) 15 évig.
Ez pontosan 2 milliárd HUF, 800 rab. Vagyis 2,5 millió HUF / rab.
A 13 hektáros területet másfél kilométer hosszú, 6 méter magas bástyafal és 10 légkondicionált őrtorony határolja. Jelenleg 682 fogva tartott él 1-5 fős szobákban, 10 és fél, 13, illetve 27 négyzetméteres, vizesblokkos cellákban. Az akadálymentesített épületek teljesen egyformák, csak a cellák ajtóinak színe különböző. A szobákban padlőfűtés van, és televízió.

Az egészségügyi részlegben orvosi rendelő, a pszichológus szobája, betegszobák és fertőző elkülönítő található. oktatást és szabadidő eltöltését egy külön épület szolgálja. Az egyik teremben fazekaskodnak, a másikban rajzolnak, mellette sakkoznak, aztán meg számítógépeznek. Megdöbbentő, de a rabok közül sokan a háztartási eszközöket sem ismerik, de itt megtanulhatják, hogyan gondoskodjanak magukról, és hogy hová való a kés-villa. Az életvezetési szakkörben, ahol főzőcskézni lehet.

A fogva tartottak napközben dolgoznak: ki az ebéd körül, ki pedig az üzemcsarnokokban, ahol elektronikai és háztartási gépeket szerelnek szét és dolgoznak fel újrahasznosításra, vagy raklapokat renoválnak.
A dolgozók használhatnak egy konditermet, van itt tornaterem, több focipálya, helyben kialakított bolt, 10 ezer kötetes könyvtár, színházterem, tanterem és ökumenikus imaterem.

kánikula

Gondolom, már sokan látták a Népszigeti Kutyaiskola zseniális "A Doggy Summer" kisfilmjét.
A bejegyzők szerint a 30 szavazó, aki nem kedveli a videót, csakis macska lehet...

A kutyák is szeretik a strandot

* * * *

A rekkenő nyári hőségre használt kánikula szavunk a latin canis (=kutya) szóból ered. Ugyanis a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Sirius a nyár közepén egyszerre kel a nappal. Az ókori csillagászok úgy vélték, hogy a Sirius okozza a nagy nyári hőséget.
A mai tudomány ezt az elképzelést elveti, hiszen a Canicula 80 trillió kilométernyi távolságban található a Földtől, így nem befolyásolhatja időjárásunkat. Az elnevezés azonban megmaradt, s ezek szerint nagyon régről származik.

* * * * *

Orionnak, az óriás vadésznak két kutyája volt, a Nagy Kutya (Canis Maior) és a Kis Kutya (Canis Minor). A két kutya türelmetlenül ül az asztal alatt, melynél az Ikrek ebédelnek. Azok a halvány csillagok pedig, amelyek a Kis Kutya és az Ikrek csillagkép között láthatóak, azok morzsák, amelyeket az Ikrek a kutyáknak vetettek. (A magyar legendában a Szíriusz a Sánta Kata, aki bicegve viszi az ebédet a Három kaszásnak.)
A Szíriusz (α Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga.
A név eredete még nem tisztázott. Talán visszavezethető az óbabilóniai csillagászatra, és akkor Ívcsillagot jelent, de jelentése lehet a csúszó. Néha a Szíriuszt „kutyacsillag”nak nevezik. Megfontolásra érdemes, amit Eratoszthenész ír a szeiriosz szóról, mint a csillagok melléknevéről: „Az ilyen csillagokat a csillagászok szeiriosz-nak nevezik remegő mozgásuk és fényük alapján.”
Hajnali (heliákus) felkelése 1000-2000 évvel ezelőtt egybeesett a legmelegebb napokkal. Az ókori Egyiptomban ez a Nílus áradásának kezdetével esett egybe, az ókori egyiptomi naptárban ettől kezdték az újévet. A földtengely precessziója miatt azonban a Szíriusz napjainkban csak szeptember elején jelenik meg a hajnali égbolton.
A Szíriusz fényessége 23-szor, étmérője 1,8-szer, tömege viszont 2,35-ször nagyobb, mint központi csillagunké, a Napé. 10 000 K-es felszíni hőmérséklete miatt színe kékesfehér. Éppen ezért meglepő, hogy a régi írások vörös Szíriuszról beszélnek. A dolog talán azzal magyarázható, hogy Szíriusz gyakran van a horizont közelében, és így légkörünk elszínező hatására vörösebbnek tűnik, mint más fényes csillagok.
A Szíriusznak van egy kísérője, a Szíriusz B, mely őt 50 év alatt megkerüli. Ez a csillag lett az első felfedezett fehér törpe, mely nem sokkal nagyobb a Földnél.

Mindenkinek megvan a maga keresztje...

Semmi sem történik az életben véletlenül!

Sokszor szeretnénk az életben megszabadulni a keresztjeinktől, de mindenre van egy kérdés "miért?" és "minek?".
A jó Isten soha nem ad olyan terheket a vállunkra, amelyeket nem bírunk elviselni.