Gondolom, már sokan látták a Népszigeti Kutyaiskola zseniális "A Doggy Summer" kisfilmjét.
A bejegyzők szerint a 30 szavazó, aki nem kedveli a videót, csakis macska lehet...
A bejegyzők szerint a 30 szavazó, aki nem kedveli a videót, csakis macska lehet...
A kutyák is szeretik a strandot
* * * *
* * * *
A rekkenő nyári hőségre használt kánikula szavunk a latin canis (=kutya) szóból ered. Ugyanis a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Sirius a nyár közepén egyszerre kel a nappal. Az ókori csillagászok úgy vélték, hogy a Sirius okozza a nagy nyári hőséget.
A mai tudomány ezt az elképzelést elveti, hiszen a Canicula 80 trillió kilométernyi távolságban található a Földtől, így nem befolyásolhatja időjárásunkat. Az elnevezés azonban megmaradt, s ezek szerint nagyon régről származik.
Orionnak, az óriás vadésznak két kutyája volt, a Nagy Kutya (Canis Maior) és a Kis Kutya (Canis Minor). A két kutya türelmetlenül ül az asztal alatt, melynél az Ikrek ebédelnek. Azok a halvány csillagok pedig, amelyek a Kis Kutya és az Ikrek csillagkép között láthatóak, azok morzsák, amelyeket az Ikrek a kutyáknak vetettek. (A magyar legendában a Szíriusz a Sánta Kata, aki bicegve viszi az ebédet a Három kaszásnak.)
A Szíriusz (α Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga.
A név eredete még nem tisztázott. Talán visszavezethető az óbabilóniai csillagászatra, és akkor Ívcsillagot jelent, de jelentése lehet a csúszó. Néha a Szíriuszt „kutyacsillag”nak nevezik. Megfontolásra érdemes, amit Eratoszthenész ír a szeiriosz szóról, mint a csillagok melléknevéről: „Az ilyen csillagokat a csillagászok szeiriosz-nak nevezik remegő mozgásuk és fényük alapján.”
Hajnali (heliákus) felkelése 1000-2000 évvel ezelőtt egybeesett a legmelegebb napokkal. Az ókori Egyiptomban ez a Nílus áradásának kezdetével esett egybe, az ókori egyiptomi naptárban ettől kezdték az újévet. A földtengely precessziója miatt azonban a Szíriusz napjainkban csak szeptember elején jelenik meg a hajnali égbolton.
A Szíriusz fényessége 23-szor, étmérője 1,8-szer, tömege viszont 2,35-ször nagyobb, mint központi csillagunké, a Napé. 10 000 K-es felszíni hőmérséklete miatt színe kékesfehér. Éppen ezért meglepő, hogy a régi írások vörös Szíriuszról beszélnek. A dolog talán azzal magyarázható, hogy Szíriusz gyakran van a horizont közelében, és így légkörünk elszínező hatására vörösebbnek tűnik, mint más fényes csillagok.
A Szíriusznak van egy kísérője, a Szíriusz B, mely őt 50 év alatt megkerüli. Ez a csillag lett az első felfedezett fehér törpe, mely nem sokkal nagyobb a Földnél.
A mai tudomány ezt az elképzelést elveti, hiszen a Canicula 80 trillió kilométernyi távolságban található a Földtől, így nem befolyásolhatja időjárásunkat. Az elnevezés azonban megmaradt, s ezek szerint nagyon régről származik.
* * * * *
Orionnak, az óriás vadésznak két kutyája volt, a Nagy Kutya (Canis Maior) és a Kis Kutya (Canis Minor). A két kutya türelmetlenül ül az asztal alatt, melynél az Ikrek ebédelnek. Azok a halvány csillagok pedig, amelyek a Kis Kutya és az Ikrek csillagkép között láthatóak, azok morzsák, amelyeket az Ikrek a kutyáknak vetettek. (A magyar legendában a Szíriusz a Sánta Kata, aki bicegve viszi az ebédet a Három kaszásnak.)
A Szíriusz (α Canis Maioris) a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga.
A név eredete még nem tisztázott. Talán visszavezethető az óbabilóniai csillagászatra, és akkor Ívcsillagot jelent, de jelentése lehet a csúszó. Néha a Szíriuszt „kutyacsillag”nak nevezik. Megfontolásra érdemes, amit Eratoszthenész ír a szeiriosz szóról, mint a csillagok melléknevéről: „Az ilyen csillagokat a csillagászok szeiriosz-nak nevezik remegő mozgásuk és fényük alapján.”
Hajnali (heliákus) felkelése 1000-2000 évvel ezelőtt egybeesett a legmelegebb napokkal. Az ókori Egyiptomban ez a Nílus áradásának kezdetével esett egybe, az ókori egyiptomi naptárban ettől kezdték az újévet. A földtengely precessziója miatt azonban a Szíriusz napjainkban csak szeptember elején jelenik meg a hajnali égbolton.
A Szíriusz fényessége 23-szor, étmérője 1,8-szer, tömege viszont 2,35-ször nagyobb, mint központi csillagunké, a Napé. 10 000 K-es felszíni hőmérséklete miatt színe kékesfehér. Éppen ezért meglepő, hogy a régi írások vörös Szíriuszról beszélnek. A dolog talán azzal magyarázható, hogy Szíriusz gyakran van a horizont közelében, és így légkörünk elszínező hatására vörösebbnek tűnik, mint más fényes csillagok.
A Szíriusznak van egy kísérője, a Szíriusz B, mely őt 50 év alatt megkerüli. Ez a csillag lett az első felfedezett fehér törpe, mely nem sokkal nagyobb a Földnél.