Ottorino Respighi (1879-1936) a zenei impresszioniszmus jeles olasz képviselője.
Nyolc éves korában elkezdte hegedű tanulmányait, komponálni 1892-ben kezdett. 1902-ben Szentpétervárra, Rimszkij-Korszakovhoz utazott, akinek köszönhetően a hangszerelés technikáját magas szinten sajátította el. Bolognába visszatérve zenekarokban hegedült, brácsázott, zongorázott, vezényelt. Közben Berlinben is tanult rövid ideig Max Bruch mellett.
Zeneszerzői egyénisége nehezen tört a felszínre: hatott rá Debussy, Rimszkij-Korszakov és Richard Strauss. Írt operát (Enzo király), prelúdium, korál és fúgát zenekarra, zongoraversenyt, kamaraműveket – különösebb visszhang nélkül.
1913-ban a római Santa Cecilia Akadémia zeneszerzés-tanárává nevezték ki. Itt ismerte meg leendő feleségét, Elsa Olivieri Sangiacomót. 1914-ben írt Róma kútjai című zenekari darabjával megalkotta élete egyik főművét. A darabot azonnal felvették repertoárjukba a világ legnevesebb karmesterei, így zeneszerzői hírneve gyorsan terjedt az egész világon. A siker hatására elkészítette a Róma fenyőit, majd később a trilógia harmadik darabját, a Római ünnepeket. 1924-ben a Santa Cecilia igazgatója lett, de mindössze két év múlva visszavonult, hogy teljes egészében a zeneszerzésnek éljen. Ugyanis a tanítás szenvedélyesen érdekelte, csakúgy, mint a régészet. Ezen kívül kiadványokat szerkesztett olyan olasz zeneszerző-óriásokról, mint pl. Monteverdi vagy Vitali. 1927-ben az múlt olasz darabjait idéző kamarazenekari darabja, A madarak aratott sikert. Ebben az időszakban más darabjai is a korábbi idők zenéje iránti érdeklődését tükrözik (Három Botticelli-kép, Gregorián koncert, Dór kvartett, Dicsőítő ének az Úr születésére). Azt írták műveiről, hogy „új-régi” zene. 1932-ben az Olasz Akadémia tagjává választotta, a világ számos kiemelkedő zenei egyéniségével ismerkedett össze: Kodály Zoltánnal, Maurice Ravellel, Richard Strausszal, Arnold Schönberggel és Igor Sztavinszkijjel.
Élete végén az opera kezdte érdekelni, kilenc operát is írt, de ezek a művek nem arattak komolyabb sikert. A legutolsót, a Lucreziát felesége, Elsa Respighi fejezte be.
A zeneszerző művei közül rendkívüli népszerűségnek örvend a Régi dalok és táncok című szvit (táncfűzér, táncok sorozata), mely késő-reneszánsz lantmuzsika alapján íródott. Az ünnepélyes siciliana itt hallgatható meg.
Angelo Branduardi Európa-szerte ismert olasz énekes, dalszövegíró és hegedűművész.
Miután családja Genovába költözött, egy ottani zeneiskolában tanult meg hegedülni. 18 éves korában megzenésítette Szergej Jeszenyin Egy huligán vallomásai című művét. 1974-től számtalan albuma jelent meg.
Az 1983-ban forgatott csodálatos olasz film, a Statte buoni se potete muzsikáját, melynek néhány jelenetben fel is tűnik egy kisebb szerepben.
A történet női hősének (Leonetta) témája erősen hasonlít a többszáz éves tánczenére.
Szergej Prokofjev (Сергей Сергеевич Прокофьев 1891-1953) orosz zeneszerző, zongoraművész.
Egyike azon kevés zeneszerzőknek, akiknek egyénisége már legkorábbi műveiben megmutatkozott, és stílusa alig változott. Ezt az egyéniséget a szellemes, mozgékony és rendkívül kifejező dallamosság, a szempillantás alatt meghökkentő újdonságokkal váltogató harmóniavilág határozza meg.
Édesanyja (aki túláradó szeretetével elkényeztette imádott fiát) volt első zongoratanára. Ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári konzervatóriumban, ahol többek között Rimszkij-Korszakov is a tanára volt.
1908-ban lépett fel először, saját művének, az Ördögi látomásoknak a bemutatásával. 1914-ben kapta meg diplomáját, és Anton Rubinstein-díjjal tüntették ki első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1908-ban koncertkörútra indult Ázsián keresztül az USÁ-ba. A chicagói opera megrendelésére írott operáját, A Három narancs szerelmesét 1921-ben mutatták be.
Ezután tíz évig Párizsban élt.
1927-ben hazalátogatott a Szovjetunióba, és 1932-ben költözött végleg haza szülőföldjére. 1935-ben készült el a Rómeó és Júlia balettzenéje, 1937-ben pedig a Péter és a farkas mese.
Péter, az úttörő története, vagyis inkább tündéri muzsikája nagyon sokakat megihletett. Kilenc év eltettével Walt Disney filmesítette meg a bátor kisfiú és kis barátai (picit megváltoztatott) farkas-fogó sztoriját (1. rész és 2. rész itt nézhető meg).
És ez nem a reklám helye, de tavaly a Coca-Cola a Péter-témát (a kismadár- és a macska-témával egyetemben) gondolta újra - megjegyzem, nagyon szellemesen!
A II. világháború alatt hazafias műveket írt. Bár 1943-ban magas kitüntetésben részesült, öt év múlva erősen bírálták, ami oda vezetett, hogy direkt politikai mondanivalójú zenedarabokkal kellett önbírálatot gyakorolnia. Revideálta zeneszerzői módszereit, és megpróbált műveinek direkt politikai mondanivalójával, egyértelműen hagyományos stílusával beilleszkedni az ötvenes évek szellemébe. Megírta a Békeőrségen oratóriumot és Téli tábortűz szimfonikus szvitjét.
1953-ban halt meg Moszkvában, ugyanazon a napon, mint Sztálin. Utolsó jelentős művét, a Kővirág című táncjátékát a halála utáni évben mutatták be.
Prokofjev 1933-1945 között filmzenéket is szerzett, mint pl. Feinzimmer Kijé hadnagy (A cár aludni kíván) címû alkotásához (Op. 60.) Hollywoodi mérték szerint Prokofjev filmzenei termékenysége nem számottevő (igazság szerint mint komponista sem tartozik a legkiemelkedőbbek közé), ugyanakkor rendkívül színvonalas. Egyrészt, mert igényesen megválogatta az elvállalt felkéréseket, másrészt pedig a kor egyik géniuszával, Eisensteinnel volt alkalma együtt dolgozni.
A Kijé hadnagy Jurij Tinyanov novellája alapján készült nem túl jelentős szatirikus film volt, és egy nem valós történelmi alakról, I. Pál cár 19. század elejei udvarában szolgáló tisztről szólt. Noha Prokofjevet gyönyörűséggel töltötte el saját zenéjének humora és könnyed vidámsága (említettem, hogy kibírhatatlan stílusa volt), magát a filmet nem tartotta nagyra. A filmzene legsikerültebb részeit egy 1934-es zenekari szvitbe is átdolgozta, amely mind a mai napig a népszerűségnek örvend. (Romance - részlet a filmből, és a zenekari változat)
Gordon Matthew Thomas Sumner, ismertebb nevén Sting (1951-) brit zenész, énekes-dalszövegíró, aktivista, színész. Akadémia Díjra jelölték, tizenhatszor nyert Grammy-díjat. Szólókarrierjének kezdetéig dalszövegírója, vezető énekese és basszusgitárosa volt a The Police együttesnek. Több, mint 100 millió lemezt adott el, 16 Grammy-Díjat nyert, és Oscar-díjra is jelölték 1981-ben a Legjobb Dal kategóriában.
Gordon a warwicki egyetemre járt, amit egy év után otthagyott. A zene ugyanis sokkal jobban érdekelte a tanulásnál. Ebben az időszakban gyakran besurrant különböző nightklubokba, ahol olyan zenészeket hallhatott játszani, mint Jack Bruce vagy Jimi Hendrix. Közben dolgozott kalauzként, építőmunkásként, volt adóhivatali dolgozó, mirelitüzemben is dolgozott. 1974-ben tanítói képesítést szerzett, majd két évig a Szent Pál Iskolában tanított egy kis bányászfaluban. Zeneileg folyamatosan kápezte magát (számos hangszeren játszik), ekkoriban jazz bandákban muzsikált.
A Phoenix Jazzmennel töltött időszakban a zenekarvezetőtől kapta a Sting becenevet, mert egyszer egy fellépésükön fekete-sárga csíkos pulóvert viselt. Általában ezt a nevet használja, kivéve a hivatalos dolkumentumok aláírásakor.
Először a Police zenekarral, majd szóló-zenészként vált híressé, valamint debütált a New York-i Broadway-n is.
Sting a filmekkel nem csak zenei karrierje kapcsán találkozott (több mint 35 filmben használták kisebb-nagyobb zenei alkotásait), de néhány filmben színészi szerepet is kapott.
Szólóénekesként első megjelent lemeze, a The Dream of the Blue Turtles (1985) egyik slágere a Russians.
A számot a hidegháború ihlette, melyben arról énekel, amennyiben oroszok is szeretik a gyermekeiket, az megmentheti a világot a nukleáris fegyverek ("Oppenheimer halálos játéka") pusztításától.
A dal Prokofjev Kijé hadnagy Romance tételének témáját használja fel.
Zeneszerzői egyénisége nehezen tört a felszínre: hatott rá Debussy, Rimszkij-Korszakov és Richard Strauss. Írt operát (Enzo király), prelúdium, korál és fúgát zenekarra, zongoraversenyt, kamaraműveket – különösebb visszhang nélkül.
1913-ban a római Santa Cecilia Akadémia zeneszerzés-tanárává nevezték ki. Itt ismerte meg leendő feleségét, Elsa Olivieri Sangiacomót. 1914-ben írt Róma kútjai című zenekari darabjával megalkotta élete egyik főművét. A darabot azonnal felvették repertoárjukba a világ legnevesebb karmesterei, így zeneszerzői hírneve gyorsan terjedt az egész világon. A siker hatására elkészítette a Róma fenyőit, majd később a trilógia harmadik darabját, a Római ünnepeket. 1924-ben a Santa Cecilia igazgatója lett, de mindössze két év múlva visszavonult, hogy teljes egészében a zeneszerzésnek éljen. Ugyanis a tanítás szenvedélyesen érdekelte, csakúgy, mint a régészet. Ezen kívül kiadványokat szerkesztett olyan olasz zeneszerző-óriásokról, mint pl. Monteverdi vagy Vitali. 1927-ben az múlt olasz darabjait idéző kamarazenekari darabja, A madarak aratott sikert. Ebben az időszakban más darabjai is a korábbi idők zenéje iránti érdeklődését tükrözik (Három Botticelli-kép, Gregorián koncert, Dór kvartett, Dicsőítő ének az Úr születésére). Azt írták műveiről, hogy „új-régi” zene. 1932-ben az Olasz Akadémia tagjává választotta, a világ számos kiemelkedő zenei egyéniségével ismerkedett össze: Kodály Zoltánnal, Maurice Ravellel, Richard Strausszal, Arnold Schönberggel és Igor Sztavinszkijjel.Élete végén az opera kezdte érdekelni, kilenc operát is írt, de ezek a művek nem arattak komolyabb sikert. A legutolsót, a Lucreziát felesége, Elsa Respighi fejezte be.
A zeneszerző művei közül rendkívüli népszerűségnek örvend a Régi dalok és táncok című szvit (táncfűzér, táncok sorozata), mely késő-reneszánsz lantmuzsika alapján íródott. Az ünnepélyes siciliana itt hallgatható meg.
* * *
Angelo Branduardi Európa-szerte ismert olasz énekes, dalszövegíró és hegedűművész.
Miután családja Genovába költözött, egy ottani zeneiskolában tanult meg hegedülni. 18 éves korában megzenésítette Szergej Jeszenyin Egy huligán vallomásai című művét. 1974-től számtalan albuma jelent meg.
Az 1983-ban forgatott csodálatos olasz film, a Statte buoni se potete muzsikáját, melynek néhány jelenetben fel is tűnik egy kisebb szerepben.A történet női hősének (Leonetta) témája erősen hasonlít a többszáz éves tánczenére.
* * * * *
Szergej Prokofjev (Сергей Сергеевич Прокофьев 1891-1953) orosz zeneszerző, zongoraművész.
Egyike azon kevés zeneszerzőknek, akiknek egyénisége már legkorábbi műveiben megmutatkozott, és stílusa alig változott. Ezt az egyéniséget a szellemes, mozgékony és rendkívül kifejező dallamosság, a szempillantás alatt meghökkentő újdonságokkal váltogató harmóniavilág határozza meg.
Édesanyja (aki túláradó szeretetével elkényeztette imádott fiát) volt első zongoratanára. Ötéves korában már zongoradarabokat komponált, nyolcévesen pedig már operát írt. 1903-ban kezdte el tanulmányait a pétervári konzervatóriumban, ahol többek között Rimszkij-Korszakov is a tanára volt.
1908-ban lépett fel először, saját művének, az Ördögi látomásoknak a bemutatásával. 1914-ben kapta meg diplomáját, és Anton Rubinstein-díjjal tüntették ki első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1908-ban koncertkörútra indult Ázsián keresztül az USÁ-ba. A chicagói opera megrendelésére írott operáját, A Három narancs szerelmesét 1921-ben mutatták be.
Ezután tíz évig Párizsban élt.
1927-ben hazalátogatott a Szovjetunióba, és 1932-ben költözött végleg haza szülőföldjére. 1935-ben készült el a Rómeó és Júlia balettzenéje, 1937-ben pedig a Péter és a farkas mese.Péter, az úttörő története, vagyis inkább tündéri muzsikája nagyon sokakat megihletett. Kilenc év eltettével Walt Disney filmesítette meg a bátor kisfiú és kis barátai (picit megváltoztatott) farkas-fogó sztoriját (1. rész és 2. rész itt nézhető meg).
És ez nem a reklám helye, de tavaly a Coca-Cola a Péter-témát (a kismadár- és a macska-témával egyetemben) gondolta újra - megjegyzem, nagyon szellemesen!
A II. világháború alatt hazafias műveket írt. Bár 1943-ban magas kitüntetésben részesült, öt év múlva erősen bírálták, ami oda vezetett, hogy direkt politikai mondanivalójú zenedarabokkal kellett önbírálatot gyakorolnia. Revideálta zeneszerzői módszereit, és megpróbált műveinek direkt politikai mondanivalójával, egyértelműen hagyományos stílusával beilleszkedni az ötvenes évek szellemébe. Megírta a Békeőrségen oratóriumot és Téli tábortűz szimfonikus szvitjét.
1953-ban halt meg Moszkvában, ugyanazon a napon, mint Sztálin. Utolsó jelentős művét, a Kővirág című táncjátékát a halála utáni évben mutatták be.
Prokofjev 1933-1945 között filmzenéket is szerzett, mint pl. Feinzimmer Kijé hadnagy (A cár aludni kíván) címû alkotásához (Op. 60.) Hollywoodi mérték szerint Prokofjev filmzenei termékenysége nem számottevő (igazság szerint mint komponista sem tartozik a legkiemelkedőbbek közé), ugyanakkor rendkívül színvonalas. Egyrészt, mert igényesen megválogatta az elvállalt felkéréseket, másrészt pedig a kor egyik géniuszával, Eisensteinnel volt alkalma együtt dolgozni.
A Kijé hadnagy Jurij Tinyanov novellája alapján készült nem túl jelentős szatirikus film volt, és egy nem valós történelmi alakról, I. Pál cár 19. század elejei udvarában szolgáló tisztről szólt. Noha Prokofjevet gyönyörűséggel töltötte el saját zenéjének humora és könnyed vidámsága (említettem, hogy kibírhatatlan stílusa volt), magát a filmet nem tartotta nagyra. A filmzene legsikerültebb részeit egy 1934-es zenekari szvitbe is átdolgozta, amely mind a mai napig a népszerűségnek örvend. (Romance - részlet a filmből, és a zenekari változat)
* * *
Gordon Matthew Thomas Sumner, ismertebb nevén Sting (1951-) brit zenész, énekes-dalszövegíró, aktivista, színész. Akadémia Díjra jelölték, tizenhatszor nyert Grammy-díjat. Szólókarrierjének kezdetéig dalszövegírója, vezető énekese és basszusgitárosa volt a The Police együttesnek. Több, mint 100 millió lemezt adott el, 16 Grammy-Díjat nyert, és Oscar-díjra is jelölték 1981-ben a Legjobb Dal kategóriában.
Gordon a warwicki egyetemre járt, amit egy év után otthagyott. A zene ugyanis sokkal jobban érdekelte a tanulásnál. Ebben az időszakban gyakran besurrant különböző nightklubokba, ahol olyan zenészeket hallhatott játszani, mint Jack Bruce vagy Jimi Hendrix. Közben dolgozott kalauzként, építőmunkásként, volt adóhivatali dolgozó, mirelitüzemben is dolgozott. 1974-ben tanítói képesítést szerzett, majd két évig a Szent Pál Iskolában tanított egy kis bányászfaluban. Zeneileg folyamatosan kápezte magát (számos hangszeren játszik), ekkoriban jazz bandákban muzsikált.
A Phoenix Jazzmennel töltött időszakban a zenekarvezetőtől kapta a Sting becenevet, mert egyszer egy fellépésükön fekete-sárga csíkos pulóvert viselt. Általában ezt a nevet használja, kivéve a hivatalos dolkumentumok aláírásakor.
Először a Police zenekarral, majd szóló-zenészként vált híressé, valamint debütált a New York-i Broadway-n is.Sting a filmekkel nem csak zenei karrierje kapcsán találkozott (több mint 35 filmben használták kisebb-nagyobb zenei alkotásait), de néhány filmben színészi szerepet is kapott.
Szólóénekesként első megjelent lemeze, a The Dream of the Blue Turtles (1985) egyik slágere a Russians.
A számot a hidegháború ihlette, melyben arról énekel, amennyiben oroszok is szeretik a gyermekeiket, az megmentheti a világot a nukleáris fegyverek ("Oppenheimer halálos játéka") pusztításától.
A dal Prokofjev Kijé hadnagy Romance tételének témáját használja fel.