A magyar feltalálók igazán sok tárgyat adtak a világnak, mint pl. a töltőtollat is.
Bíró (Schweiger) László József (1899-1985) Budapesten, a Nagymező utca 24. sz. alatti házban született. Édesapja Schweiger Mózes Mátyás hódmezővásárhelyi születésű műfogász, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt.
Bíró (Schweiger) László József (1899-1985) Budapesten, a Nagymező utca 24. sz. alatti házban született. Édesapja Schweiger Mózes Mátyás hódmezővásárhelyi születésű műfogász, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt.Bíró eredetileg újságíróként dolgozott olyan nagy nevű lapoknak, mint a a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenő művésztársaságának kedvelt tagja volt.
Legismertebb találmányához, a golyóstollhoz is újságírói hivatása vezette el.
Mint minden találmánynak, a golyóstollnak is voltak korábbi elődei.
Az első író-toll a tintába mártott madártoll volt. Szükséges volt a folyamatos írás érdekében meghosszabbítani a két tintába mártás közötti írásra használt időt, valamint megszüntetni a tinta szétfröcskölődéséből adódó szennyeződést, és tökéletesíteni az íróeszköz kezelhetőséget.
A korai 1800-as években jelent meg az első szabadalom egy olyan tollra, mely magában hordozta a tintát.
1884-ben L.E.Waterman, egy New York-i biztosítási üzletember készítette el az első töltőtoll terveit, mely az elkövetkező 60 év meghatározó íróeszközévé vált. Négy nagy gyár uralta a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp.
1912-ben Németországban, Wilhelm Braun is tett kísérleteket arra, hogy továbbfejlessze a töltőtollat. Sajnos a tollak csak elvben működtek, a gyakorlatban nem.
1924-ben G. L. Lorenz Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, melyet "Mungo" néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollaknak azonban csak 1-2 napig voltak használhatóak.
1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, mely szintén csak a tervezőasztalon működött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt.
Bíró László József áttanulmányozta a cseh Wenczel Climes szabadalmaztatott ötletét, majd továbbfejlesztette azt. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott.
Egy olasz folyóirat írása szerint:
"Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete ..."
Egy újabb történet szerint találmányához az ötletet az adta, hogy egyszer az asztala lapján felborult a tintásüveg, s a kifolyt tintába guruló apró acélgolyócskák nyomot rajzoltak maguk után.
Akárhogy is volt, Bíró az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta egy nagyméretű golyóval ellátott ládaszignáló tollát. Ezzel nagyon rossz minőségben, és nagy méretben lehetett csak "írni". A későbbiekben ezt a megoldást tökéletesítette, s lekicsinyített változatát már írótollként alkalmazta. Ennek működési elve a következő volt:
Egy vékony cső aljára elhelyezett egy sima felületű acélgolyót, melynek majdnem tökéletesen kellett illeszkednie a cső falához. A golyó fölé a csőbe tintát, később speciális festéket öntött. Ahogy a tollat végighúzták a papíron, a golyó elfordult, s tintát szívott magával a felső részről, melyet aztán a golyó a papírra préselt.
Az első általa összeszerelt példányokkal - azok bármilyen tetszetősek voltak is - nem lehetett tökéletesen írni. Betűk írására alkalmatlanok voltak, s a rosszul beágyazott golyók sűrűn elakadtak.
A sikertelen modellek sorozata után Bíró László arra a következtetésre jutott, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége.
Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak.
A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. Ezután több éves kísérletezés következett, melyeket 1939-től már nem Magyarországon végzett, ugyanis az első zsidótörvény elfogadása után jobbnak látta saját és családja biztonsága érdekében külföldre menekülni. Először Párizsban, végül Argentínában telepedett le.
Ez idő alatt a németek már 1939-ben átvették megoldását, és Exakt néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta már rövid idő eltelte után beszáradt.
A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be. Ugyanis a szabadalmaztatás évében elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró Párizsbe ment. Egy barátja javasolta neki, hogy költözzön Argentínába.
Argentínában történt letelepedése után a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelző festéket alkalmazott. Speciális festékkel töltött golyóstollára 1943-ban kapott szabadalmat, melynek legfőbb jellemzője az volt, hogy a benne lévő festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az első eladásra gyártott golyóstollak Argentínában, melyeket Eterpennek neveztek az azokat gyártó cég neve alapján.
Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A Parker cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását.
Az új íróeszköz tehát Biropen néven gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét. A golyóstoll felfelé ívelő karriert futott be, köszönhetően a még tovább tökéletesített technológiának. Mind a mai napig a legnépszerűbb írószernek tartják világszerte.
A '60-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran "biro" vagy "biro pen" néven említik, Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel.
Bíró László József 86 éves korában halt meg új hazájában. Születésnapja, szeptember 29-e a Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) Argentínában, arcképével pedig nagy argentín feltalálókat ábrázoló bélyeg-sorozatot indítottak.
A mai modern golyóstollak világszerte több tízmillió példányban kelnek el. A Parker mai golyóstollaival közel 8 km-nyi szöveget írhatunk le, mielőtt azok kifogynának.
És íme egy igazán új toll. Sajnos egyelőre még csak az alábbi kisfilmből ismerem:
Legismertebb találmányához, a golyóstollhoz is újságírói hivatása vezette el.
Mint minden találmánynak, a golyóstollnak is voltak korábbi elődei.Az első író-toll a tintába mártott madártoll volt. Szükséges volt a folyamatos írás érdekében meghosszabbítani a két tintába mártás közötti írásra használt időt, valamint megszüntetni a tinta szétfröcskölődéséből adódó szennyeződést, és tökéletesíteni az íróeszköz kezelhetőséget.
A korai 1800-as években jelent meg az első szabadalom egy olyan tollra, mely magában hordozta a tintát.
1884-ben L.E.Waterman, egy New York-i biztosítási üzletember készítette el az első töltőtoll terveit, mely az elkövetkező 60 év meghatározó íróeszközévé vált. Négy nagy gyár uralta a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp.
1912-ben Németországban, Wilhelm Braun is tett kísérleteket arra, hogy továbbfejlessze a töltőtollat. Sajnos a tollak csak elvben működtek, a gyakorlatban nem.
1924-ben G. L. Lorenz Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, melyet "Mungo" néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollaknak azonban csak 1-2 napig voltak használhatóak.
1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, mely szintén csak a tervezőasztalon működött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt.
Bíró László József áttanulmányozta a cseh Wenczel Climes szabadalmaztatott ötletét, majd továbbfejlesztette azt. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott.
Egy olasz folyóirat írása szerint:
"Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete ..."
Egy újabb történet szerint találmányához az ötletet az adta, hogy egyszer az asztala lapján felborult a tintásüveg, s a kifolyt tintába guruló apró acélgolyócskák nyomot rajzoltak maguk után.
Akárhogy is volt, Bíró az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta egy nagyméretű golyóval ellátott ládaszignáló tollát. Ezzel nagyon rossz minőségben, és nagy méretben lehetett csak "írni". A későbbiekben ezt a megoldást tökéletesítette, s lekicsinyített változatát már írótollként alkalmazta. Ennek működési elve a következő volt:
Egy vékony cső aljára elhelyezett egy sima felületű acélgolyót, melynek majdnem tökéletesen kellett illeszkednie a cső falához. A golyó fölé a csőbe tintát, később speciális festéket öntött. Ahogy a tollat végighúzták a papíron, a golyó elfordult, s tintát szívott magával a felső részről, melyet aztán a golyó a papírra préselt.
Az első általa összeszerelt példányokkal - azok bármilyen tetszetősek voltak is - nem lehetett tökéletesen írni. Betűk írására alkalmatlanok voltak, s a rosszul beágyazott golyók sűrűn elakadtak.
A sikertelen modellek sorozata után Bíró László arra a következtetésre jutott, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége.
Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak.
A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. Ezután több éves kísérletezés következett, melyeket 1939-től már nem Magyarországon végzett, ugyanis az első zsidótörvény elfogadása után jobbnak látta saját és családja biztonsága érdekében külföldre menekülni. Először Párizsban, végül Argentínában telepedett le.Ez idő alatt a németek már 1939-ben átvették megoldását, és Exakt néven forgalomba hoztak egy tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta már rövid idő eltelte után beszáradt.
A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be. Ugyanis a szabadalmaztatás évében elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró Párizsbe ment. Egy barátja javasolta neki, hogy költözzön Argentínába.
Argentínában történt letelepedése után a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelző festéket alkalmazott. Speciális festékkel töltött golyóstollára 1943-ban kapott szabadalmat, melynek legfőbb jellemzője az volt, hogy a benne lévő festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az első eladásra gyártott golyóstollak Argentínában, melyeket Eterpennek neveztek az azokat gyártó cég neve alapján.
Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A Parker cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását.
Az új íróeszköz tehát Biropen néven gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét. A golyóstoll felfelé ívelő karriert futott be, köszönhetően a még tovább tökéletesített technológiának. Mind a mai napig a legnépszerűbb írószernek tartják világszerte.
A '60-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran "biro" vagy "biro pen" néven említik, Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel.
Bíró László József 86 éves korában halt meg új hazájában. Születésnapja, szeptember 29-e a Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) Argentínában, arcképével pedig nagy argentín feltalálókat ábrázoló bélyeg-sorozatot indítottak.
A mai modern golyóstollak világszerte több tízmillió példányban kelnek el. A Parker mai golyóstollaival közel 8 km-nyi szöveget írhatunk le, mielőtt azok kifogynának.
És íme egy igazán új toll. Sajnos egyelőre még csak az alábbi kisfilmből ismerem: