Több külföldi újságban is megjelent, és pár, a YouTube-ra feltöltött videón is látható, hogy nemrég egy furcsa fénygömb lebeg felett jeruzsálemi szentély, a Sziklamecset fölött. Pulzál a szent város ikonikus épülete felett, majd rakéta sebességgel eltűnik az éjszakában. Eleinte meggyőzőnek tűntek a képek, de sokan úgy vélik, az egész nem más, mint egy gondosan kidolgozott átverés.
A digitálisan manipuláltnak látszó UFO-klipet mindenesetre több mint egy millióan nézték meg.
Jeruzsálem legszebb épülete az Óváros szívében magasodó Sziklamecset, mely az iszlám négy csodája közül a harmadik. Alapja az a sziklakő, mely egykor a muszlim zarándoklatok legfőbb célja volt. E szikla köré épült a Sziklamecset, a legrégibb ránk maradt iszlám szentély.
A szikla, a Mórija hegy egy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot Jehovának, s ahol ezer évvel Krisztus előtt Salamon király az első templomot építtette, amelyet Kr. e. 588-ban leromboltak. Jézus már a Nagy Heródes által építtetett nagyobb templomot láthatta. Úgy tartják, hogy Mohamed próféta a szikláról szállt fel szent lován a mennybe, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése teljesítéséhez.
A Szikladómot a damaszkuszi kalifa építtette 691-ben, s a külsejét pompás aranymozaikokkal boríttatta. Az oszmán törökök később 45 ezer perzsa csempével rakták ki. Maga a kupola, mely sokak számára a város jellegzetes szimbóluma, (a 687-691-ben emelt, csillogó kupola koronázta szimmetrikus, nyolcszögletű épület külső és belső elrendezését szigorú matematikai elvek vezérelték). Eredetileg fából készült és aranylemezekkel fedték be.A rómaiak Kr. u. 70-ben romba döntötték Heródes templomát. A muszlimok viszont, amikor a 7. században meghódították Jeruzsálemet, sokkal toleránsabbnak bizonyultak, hiszen Mohamed az Ótestamentum prófétáinak és Jézus örökösének vallotta magát. Elfogadták a szeplőtelen fogantatást, és Máriát a Korán is és az iszlám gyakorlat is tiszteletben tartja.
A keresztes hadjáratok alatt a keresztények és a muszlimok egyaránt úgy hitték, hogy a Sziklamecset valójában Salamon Temploma, vagy legalábbis annak egy része.
Az arany-alumínium ötvözetből készült és Korán-idézetekkel ékesített jelenlegi kupolát 1963-ban fejezték be. Többféle illatszerrel is meglocsolták (ámbrával, pézsmával), úgyhogy a zarándokok egy idő után már illatáról is felismerték.
A muszlimok hite szerint a világvége eljövetelekor erről a szikláról hangzik majd el az utolsó ítéletre hívó szó. A keresztények az Armageddon helyének is nevezik, amely a végső küzdelem színhelye lesz a Messiás második eljövetele előtt, a muszlimok szerint ezen a helyen fog majd össze Jézus és Mahdi a Messiás a Gonosz ellen, s a zsidók és a keresztények is megtérnek az iszlám kebelébe.
A nyolcvanas években többször megpróbálták felrobbantani a mecsetet, de az izraeli hatóságok meghiúsították a merényleteket.
* * * * *
Jeruzsálem legszebb épülete az Óváros szívében magasodó Sziklamecset, mely az iszlám négy csodája közül a harmadik. Alapja az a sziklakő, mely egykor a muszlim zarándoklatok legfőbb célja volt. E szikla köré épült a Sziklamecset, a legrégibb ránk maradt iszlám szentély.
A szikla, a Mórija hegy egy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot Jehovának, s ahol ezer évvel Krisztus előtt Salamon király az első templomot építtette, amelyet Kr. e. 588-ban leromboltak. Jézus már a Nagy Heródes által építtetett nagyobb templomot láthatta. Úgy tartják, hogy Mohamed próféta a szikláról szállt fel szent lován a mennybe, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése teljesítéséhez. A Szikladómot a damaszkuszi kalifa építtette 691-ben, s a külsejét pompás aranymozaikokkal boríttatta. Az oszmán törökök később 45 ezer perzsa csempével rakták ki. Maga a kupola, mely sokak számára a város jellegzetes szimbóluma, (a 687-691-ben emelt, csillogó kupola koronázta szimmetrikus, nyolcszögletű épület külső és belső elrendezését szigorú matematikai elvek vezérelték). Eredetileg fából készült és aranylemezekkel fedték be.A rómaiak Kr. u. 70-ben romba döntötték Heródes templomát. A muszlimok viszont, amikor a 7. században meghódították Jeruzsálemet, sokkal toleránsabbnak bizonyultak, hiszen Mohamed az Ótestamentum prófétáinak és Jézus örökösének vallotta magát. Elfogadták a szeplőtelen fogantatást, és Máriát a Korán is és az iszlám gyakorlat is tiszteletben tartja.
A keresztes hadjáratok alatt a keresztények és a muszlimok egyaránt úgy hitték, hogy a Sziklamecset valójában Salamon Temploma, vagy legalábbis annak egy része.
Az arany-alumínium ötvözetből készült és Korán-idézetekkel ékesített jelenlegi kupolát 1963-ban fejezték be. Többféle illatszerrel is meglocsolták (ámbrával, pézsmával), úgyhogy a zarándokok egy idő után már illatáról is felismerték.A muszlimok hite szerint a világvége eljövetelekor erről a szikláról hangzik majd el az utolsó ítéletre hívó szó. A keresztények az Armageddon helyének is nevezik, amely a végső küzdelem színhelye lesz a Messiás második eljövetele előtt, a muszlimok szerint ezen a helyen fog majd össze Jézus és Mahdi a Messiás a Gonosz ellen, s a zsidók és a keresztények is megtérnek az iszlám kebelébe.
A nyolcvanas években többször megpróbálták felrobbantani a mecsetet, de az izraeli hatóságok meghiúsították a merényleteket.