Ötperces menedzsment tanfolyam

1. lecke

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba miután a felesége végzett a tusolással, amikor valaki csenget.
A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és lemegy a bejárati ajtóhoz.
Amikor kinyitja az ajtót, látja, hogy Béla, a szomszédjuk áll ott.
Mielőtt bármit is szólhatna, Béla kikerekedett szemekkel azt mondja:
" - Adok százezer forintot, ha ledobod magadról a törölközőt!"
Egy pillanat gondolkodás után a nő ledobja magáról a törölközőt, és ott áll pucéran Béla előtt. Néhány másodperc múlva Béla átadja a százezer forintot és elmegy.
A nő visszaveszi magára a törölközőt és bemegy a házba.
" - Ki volt az?" - kérdezi a férj.
"- Béla, a szomszéd" - hangzik a válasz.
" - Nagyszerű!" - így a férj. - "És mondott valamit arról a százezer forintról, amit a múltkor adtam neki kölcsön?"

A történet tanulsága:
Ha időben megosztod üzleti partnereiddel a hitellel és kockázattal kapcsolatos információkat, azzal megelőzheted a felesleges kitárulkozást.

* * * * *

2. lecke

Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival.
Az apáca beül és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és így láthatóvá válik a combja. A pa ezt meglátja, és kis híján karambolt okoz.
Miután egyenesbe hozza az autót, a pa lassan az apáca combjára teszi a kezét. Az apáca azt mondja:
" - Atyám, emlékszik, mit mond a 129. zsoltár?"
A pap erre elveszi a kezét. De amikor sebességet vált, a keze újra az apáca combjára téved. Az apáca megint azt mondja:
" - Atyám, emlékszik, mit mond a 129. zsoltár?"
A pap elveszi a kezét és mentegetőzik:
" - Sajnálom, nővér, a test könnyen bűnbe esik!"
Amikor megérkeznek, az apáca nagyot sóhajt és kiszáll.
Amikor a pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129. zsoltárt. Meg is találja:
"Menj tovább és keresgélj, mert ott fennebb megtalálod a megdicsőülést."

A történet tanulsága:
Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban, akkor könnyen elszalaszthatsz egy nagyszerű lehetőséget.

* * * * *

3. lecke
Az értékesítő, a pénzügyes és az ügyvezető ebédelni megy, amikor útközben találnak egy régi lámpást. Megdörzsölik, erre kijön belőle egy szellem.
" - Mindegyikőtöknek teljesítem egy kívánságát" - harsogja a szellem.
" - Először én, először én!" - mondja a pénzügyes. "A Bahamákon szeretnék lenni, a jachtomat vezetni és gondtalanul élni!"
Puff, a pénzügyes eltűnik.
" - Most én, most én!" - így az értékesítő. "Hawaii-on szeretnék lenni, henyélni a parton a személyi edzőmmel, soha ne fogyjon el a koktél, és legyek mindig boldog!"
Puff, ő is eltűnik.
" - OK, most te jössz!" - mondja a szellem az ügyvezetőnek.
Az ügyvezető azt mondja:
" - Ezek ketten legyenek ebéd után az irodámban!"

A történet tanulsága:
Mindig hagyd, hogy először a főnök beszéljen.

* * * * *

4. lecke

A sas üldögélt a fán és csak henyélt, nem csinált semmit.
Arra jött a nyúl, meglátta a sast, és azt kérdezte tőle:
"- Lehetne, hogy én is csak üldögélek és nem csinálok semmit?"
"- Persze, miért is ne?" - válaszolta a sas.
A nyúl erre leült a földre a sas alá, és ő is henyélni kezdett. Hirtelen megjelent a róka, ráugrott a nyúlra, és felfalta.

A történet tanulsága:
Nagyon-nagyon magasan kell lenned ahhoz, hogy megtehesd, hogy csak üldögélsz és nem csinálsz semmit.

* * * * *

5. lecke

A pulyka és a ló beszélgetnek.
"- Bárcsak képes lennék, arra, hogy felrepüljek annak a fának a tetejére!" - sóhajt a pulyka. "- De nincs annyi erőm!"
"- Nos, miért nem csipegetsz egy keveset az ürülékemből?" - mondja a ló. "- Tele van tápanyaggal!"
A pulyka megfogadja a tanácsot, és csipeget a ló ürülékéből. Erre elég ereje lesz ahhoz, hogy hogy a fa legalsó ágára felrepüljön.
Másnap megint csipeget az ürülékből, és eléri a második ágat.
Néhány nappal később a pulyka büszkén felrepül a fa legmagasabb ágára is.
Ekkor észreveszi őt egy vadász, aki fogja a puskáját, és lelövi.

A történet tanulsága:
A sok lósz.r felrepíthet a csúcsra, de ott tartani nem fog.

* * * * *

6. lecke

Egy kismadár délre repült, amikor beköszöntött a tél. Annyira hideg volt, hogy repülés közben a madár megdermedt, és a földre zuhant egy mezőn.
Ahogy ott feküdt, arra jött egy tehén és rápottyantott némi ürüléket.
A dermedt madár ott feküdt a meleg ürülékben, és kezdett felmelegedni. Csak feküdt a melegben és olyan boldog volt, hogy énekelni kezdett.
Arra jött egy macska, és meghallotta a madár énekét. Követte a hangot, és eljutott a madárhoz, aki a tehéntrágyában feküdt. A macska azonnal kiásta és megette.

A történet tanulságai:
1. Nem mindenki az ellenséged, aki sz..ik rád.
2. Nem mindenki a barátod, aki kiránt a sz..ból.
3. És ha nyakig ülsz a sz..ban, akkor a legjobb, ha befogod a szád!

Budapest: Get Engaged

Naponta tízezer ember nézi meg a YouTube-on a hazánkat népszerűsítő, Budapesten játszódó rövidfilmet. A Get Engaged című filmben egy kibontakozó szerelem történetét láthatjuk, miközben a háttérben, a főváros a legszebb arcát mutatja.

Budapest: Get Engaged

A kisfilm különlegessége, hogy a sztoriba szervesen beépülve szerepet kapnak a világ meghatározó találmányai: melyek mind magyar feltalálóktól származnak.
A kivételesen jól sikerült országimázs-filmet Madarász István a Budapest Business Region megbízásából egy müncheni kiállításra készítette.
Sokan lelkesednek a filmért, azonban sok a kritikus hang is (ha már a Hungaricumoknál tartunk...)
Rábukkantam egy, az alkotóval készült riportra, abból szedtem ki az alábbi sorokat:

- A sok túláradóan lelkes komment mellett azért kritikai hang is van bőven. Miért pont a kenós csaj, miért csak régi találmányok vannak, szar a zene, stb. Plusz ott van egy kiváló asszociációs képességgel megáldott réteg, aki az etnikai kisebbségek szerepét firtatja. Mesélj, milyen összeesküvés van a film mögött?
- Hát, összeesküvésről nem tudok beszámolni, bár én szeretem a világvégés, összeesküvős filmeket, csináltam is ilyet. De ki kell ábrándítsam az embereket, ez a történet ennél sokkal egyszerűbb... A cél az volt, hogy Budapestet mint az innováció központját mutassuk be, a forgatókönyvet is majdnem készen kaptam.

- Többen a valóságot hiányolják a filmből – hogy a dolgok igazából nem is így néznek ki, ez egy hazugság, satöbbi. Az, hogy egy csipetnyi cinizmus sincs ebben a szpotban, annak köszönhető, hogy te is ilyen lelkes vagy?
- Nem, ennek ez a műfaja. Fancsali képpel semmit sem lehet eladni. Okos, finom poénoknak természetesen van érvénye, de az történetesen nem fért bele ennek a filmnek a koncepciójába. Bár a sok súlyos technikai újítás után a Dobos tortát egy kis könnyítésnek, kikacsintásnak szántuk. Gondolkoztunk persze Teller Edén is – ezt sok kommentelő is felvetette – de azért egy film akkor jó, ha van lehetőség a folytatásra, nem akartuk teljesen elvarrni a szálakat. ...Igazából nagyon szeretek ilyen filmket készíteni, mert szigorúan igazodni kell a megrendelői igényekhez, ez pedig igazi kihívás. Plusz ellentétben a saját filmjeimmel, itt teljesen biztosítottak voltak a feltételek. Amúgy számomra azért is volt különösen élvezetes a forgatás, mert egy olyan helyről kellett megfogalmaznom gondolatokat, ahol én is lakom. Érdekes volt átfuttatni, hogy vajon én mit látok meg mindabból, ami körülvesz.

- Nagyon szépek a képek, milyen techinkával dolgoztatok?
- Gyakorlatilag egy fényképezőgéppel vettük fel az egész filmet. Persze meg kell említenem két főmunkatársamat, Gaál Lászlót és Sebestyén Gábort, akiknek a kezében csodákra volt képes ez a szerkezet.

- A szakmától kaptál visszajelzéseket a Budapest filmre?
- Eddig csupa pozitívat. Hál’ Istennek sokan tudnak még annak örülni, ha valaki sikereket ér el.

- És mivel fogsz legközelebb előrukkolni?
- Két kisjátékfilm is előkészítés alatt áll, és jövő tavasszal forgatom az első nagyjátékfilmemet a Duna TV-nek. Ez egy ifjúsági kalandfilm lesz, a címe: A legyőzhetetlenek. Közben már két másik nagyjátékfilm forgatókönyve is készül. Az egyik egy időutazós történet lesz, ez ugyanis a mániám. A másik pedig egy misztikus családi dráma.

Dargay

Dargay Attila (1927-2009) rajzfilmrendező és képregényrajzoló, a magyar animáció egyik legnagyobb alakja, Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész pár napja húnyt el.A rajzfilmgyártásba 1951-ben kapcsolódott be, először gyakornokként, majd tervezőként, és 1957-től rendezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban. Pályája egybeesett a háború utáni magyar rajzfilmgyártás megteremtésével és felvirágzásával.

"Miután kirúgtak a Képzőművészeti Főiskoláról, a Macskássy műtermében dolgoztam, mint kifutófiú - emlékszik Dargay Attila Dizseri Eszter: Kockáról Kockára című könyvében az ötvenes évekbeli kezdetre, amikor a későbbi Pannóniához került. - Be kellett naponta fűtenem, mostam a celleket, meg ilyesmi. Később már én is kaptam egyszerűbb feladatokat, ami igen nagy megtiszteltetés volt számomra."

Amíg a Képzőművészeti Egyetemre járt, a Diósgyőri Vasgyárban is dolgozott, játékokat festett, hogy pénzt keressen a tanulmányaira, de végül kirúgták, mert "oszályidegen volt".
Első önálló munkája a Ne hagyd magad, emberke volt, ami még felnőtteknek készült, de későbbi filmjei elsősorban a gyerekeknek szóltak.
"Az első években senki sem tudta közülünk, hogyan kell rajzfilmet csinálni. Macskássy Gyuszi se. Hogy mitől él, mozog a figura. Egy kollégánk becsempészett egy picike tekercs Walt Disney-filmet. Ahányan csak voltunk, mind azt néztük munkaidő után, hogyan mozog egyszerre mind a négy lába az öszvérnek. Kezdtük skiccelni a mozdulatokat, amíg fel nem jelentett minket egy kolléganő, hogy titokban imperialista filmeket nézegetünk."
Macskássy mellett Dargay is részt vett az első magyar színes rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja elkészítésében.
A Macskássy Gyula körül szerveződött magból nőtt ki a Pannónia Filmstúdió. A '60-as években animációs újhullám vette kezdetét, felnőtt az új nemzedék, akik már nemcsak a gondolati tartalommal akartak különbözni a Disney-filmektől. Legjobb példa a stúdióra jellemző groteszk hangvételre Dargay Nepp Józseffel és Jankovics Marcellel készített tizenhárom részes Gusztáv-sorozata volt. Több mint hetven ország vásárolta meg az epizódjait, a többi évadot 1965-86-ig készítették.
Dargay a Mézga-sorozatban is közreműködött Nepp és Jankovics mellett, utána '78-ban Pom-pom népszerű meséit alkotta meg. La Fontaine meséiből francia megrendelésre gyártott sorozatot, majd a '80-as években Csukás Istvánnal közösen készítették az A nagy ho-hi-ho-horgászt.
A Pannónia első nagyjátékfilmes kasszasikerét, a Lúdas Matyit is ő rendezte '79-ben. A második magyar egész estés rajzfilm számos külföldi és magyar díjat nyert. Nepp Józseffel és Romhányi Józseffel kilenc verziót írtak a forgatókönyvből, mire a humoros és a komoly részek közötti egyensúlyt megtalálták. 1980-86-ig a tizenkét pannóniás egész estés film közül kettőt is ő készített, olyan szórakoztató közönségfilmeket, mint a sorozatból óriási mozifilm-sikerré lett Vuk és a Jókai Mór regényéből adaptált Szaffi. A Vukot is rengeteg országba eladták, itthon megkapta érte a Magyar Filmszemle rendezői díját.

"Még ma is hallom a gyerekek nevetését, ahogy nézték a Vukot. Emlékszem, mennyire elszomorodtak Karak halálakor, és hogy haragudtak a Simabőrűre. Nagyon kevés pénzből csináltuk meg a Vukot, hatmillió forintból, ami ma körülbelül hatszázmillió lenne." - nyilatkozta két éve.
A rendszerváltás után egy évvel jött ki Az erdő kapitánya, utolsó megvalósult munkája A hetedik testvér, aminek a forgatókönyvét írta. A Kis csavargó című filmterve már nem készülhetett el, ez egy fehér kisrókáról szólt volna.
Amikor Gát György 2000 után nekiállt a Kis Vuk című filmjének, a folytatáshoz először Dargay figuráinak jogát próbálta megszerezni. "Még forgatókönyve sem volt, csak ifjabb Fekete István Vuk és a Simabőrű című ifjúsági regényének jogát szerezte meg, amiben teljesen más az emberek viselkedése, az emberek és állatok kapcsolata, mint ahogy az az eredeti regényben volt, és ahogy azt a férjem elképzeli. Ebbe nem mentünk bele" - nyilatkozta akkor Henrik Irén, Dargay felesége és állandó munkatársa.
Dargay Attila a 2006-os Filmszemlén életműdíjat kapott.
Érdekes "játéknak" tartotta a 3D-s technikát, de nem nagyon ismerte. "Ez már nem a mi világunk, inkább régi filmeket nézek" - mondta akkor Dargay Attila, aki 1988-ban nyugdíjba ment ugyan, de a kilencvenes évekig dolgozott a hagyományos technikákkal.
Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya, de éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tud szólítani, nevettetni.
Legismertebb animációs filmjei: Dióbél királyfi (1963),Variációk egy sárkányra (1967), Három nyúl (1973), Gusztáv (1965-1968), La Fontaine meséi (1969-1970), Pom-pom meséi (1980), A nagy ho-ho-ho-horgász (1982).
Önálló, egész estés alkotásai (mind remekmű szerintem): Lúdas Matyi (1976), Vuk (1981), Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987).
Képregényei: Kajla (írta Alaszka Tamás, majd Szigeti Piroska, 1967-1982, Pajtás), A dzsungel könyve (1971, Füles), Vuk (1972, Füles), Bambi (1975, Füles), Az ódon kastély titka (1975, Pajtás), Óz, a csodák csodája (1976, Füles), (1977, Füles), SvejkPinokkió (1978, Füles), A bagdadi tolvaj (1980, Füles), (1982, Füles), BogáncsCsongor és Tünde (1989, Füles).

Baziliszkusz

A film napjaink egyik legnépszerűbb információs, ismeretterjesztő, szórakoztatási és művészeti célú technikai eszköze a látható világ megörökítésére - dokumentatív szándékkal is.
1895-ben szabadalmaztatták a kinematográfot, a Lumière fivérek találmányát. A testvérel ez évben már saját filmjeikből álló előadást tartottak a párizsi Grand Caféban.
Edison találmánya, a fonográf megjelenése után Muybridge javasolta, hogy a két találmányt kombinálják. 1904-ben Oscar Mester német producer saját fejlesztésű berendezésével, a biofonnal kápráztatta el a St. Lousi-i világkiállítás látogatóit az új hangosítási kísérletével.
1922-ben Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel német mérnökök levetítették első hangosfilmjüket Berlinben.
A hangosfilm korszaka az 1927-ben bemutatott A dzsesszénekes című alkotással vette kezdetét. Az első magyarországi hangosfilmet, a Kék Bálványt 1930-ban mutatták be a fővárosban. Ezt követte a Hyppolit, a lakáj.
A BBC forgatócsoportja a közép-amerikai Belizében készített nagy sebességű videofelvételt egy különleges vízen járó gyíkról, a barna baziliszkuszról. A felvételeket jövő hétfőn sugározza a brit televízió Life című sorozatában.
A Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos, a gyíkokhoz tartozó baziliszkuszok meglehetősen furcsa lények. Tekintetük ugyan nem halálos és a leheletük sem mérgező, de több különleges tulajdonsággal is magukra vonják a figyelmet.

A baziliszkuszok rendszerint az esőerdőkön áthaladó folyók vagy kisebb tavak partján élnek, és apró rovarokkal táplálkoznak a levelek között. Méretük általában nem haladja meg a 25 centimétert, de a zöld baziliszkusz mérete - farkával együtt - eléri a 75 centimétert is. A gyíkok úgy teszik "üzemképessé" magukat minden nap, hogy a napon sütkérezve melegítik föl a testüket. Ilyenkor rendkívül könnyen áldozatul eshetnek a ragadozóknak, például ragadozó madaraknak, kígyóknak vagy az esőerdőben vadászó emlősöknek. Az evolúció folyamán azonban a baziliszkuszok egyedülálló menekülő mechanizmust fejlesztettek ki. Beugranak vagy belepottyannak a vízbe, majd átszaladnak azon. Innen kapták becenevüket: Jézus-gyík vagy Jézus Krisztus-gyík.
A kutatók eddig is tudták, hogy ez a mutatvány valahogy a víz felületi feszültségének kihasználásán alapul, de első ízben sikerült lassított felvételek segítségével elemezni a gyík mozgását a vízen. A BBC forgatócsoportja másodpercenként 2000 kockás videofelvételeket készített a baziliszkuszok egyik fajáról, a barna baziliszkuszról (Basiliscus vittatus).
Simon Blakeney, a BBC producere, aki részt vett a forgatáson a BBC News-nak elmondta: a gyík olyan gyorsan szalad, hogy buborékokat hoz létre, ahogy a lába a vízbe csapódik, majd ezekről a buborékokról rugaszkodik tovább, mielőtt elpattannának. A gyíknak muszáj nagyon gyorsan futnia, különben nem tudna kiemelkedni a víz felszínéről. Vízbe ugyan ekkor sem fulladna, mert kitűnően úszik, viszont így kisebb eséllyel menekülhetne el a ragadozók elől.
A gyík hosszú, vékony lábujjait alulról különleges pikkelyek fedik, amelyek segítik a légbuborékok kialakulását. A kutatók korábban megállapították, hogy a baziliszkuszok jelentős oldalirányú erőket is létrehoznak, miközben öles léptekkel szaladnak. Ezek az erők segítenek abban, hogy fölegyenesedve maradjanak.

A szaladó állat lefilmezése nem volt egyszerű feladat. Mint Blakeney elmesélte, a baziliszkusz csak rendkívüli vészhelyzetekre tartalékolja vízen járó képességét: az esetek 80 százalékában nem fut, hanem elúszik, ha valami gyanúsat észlel. Végül azonban sikerült "elcsípniük" a gyíkot futás közben. A Life sorozatnak ezt az epizódját egyelőre még csak Angliában láthatják a tévénézők (BBC, október 19., 21 óra).

A National Geographic felvétele a baziliszkuszról.

Bulvár

Ma olvastam: Elizabeth Taylor saját blogján kérte rajongóit, hogy imádkozzanak érte az elkövetkezendő hetekben, mert szívoperációja lesz.

A problémára akkor derült fény, amikor Michael Jackson halálhíre miatt rosszul lett. Kórházba került, és az alapos kivizsgálás során kiderült, hogy az egyik szívbillentyűje kilazult. A rendellenesség a filmcsillag életét ugyan nem kockáztatja, de kellemetlen mellékhatásokkal jár.
A hetvenhét éves díva rettenetesen aggódik a beavatkozás miatt, pedig egy új technikával operálják meg, amely minimális kockázattal jár.

* * * * *

Szerény véleményem szerint minden idők egyik legszebb színésznői közé tartozik Dame Elizabeth Rosemond Taylor (1932-). A kétszeres Oscar-díjas angol–amerikai színésznő gyerekszínészként kezdte a művészi pályát, és sikerült zökkenőmentesen átváltania a felnőtt szerepekre. Sokak szemében ő testesíti meg a klasszikus Hollywood-i sztár fogalmát: gyönyörű, tehetséges, sikeres, gazdag - és persze mindezen jellemzőkhöz viharos magánélet és különféle sztárallűrök is társulnak.
Világhírű rendezőkkel és kollégákkal dolgozott együtt, és közülük nagyon sokan úgy nyilatkoztak, hogy a színésznő Elizabethet nem szabad összekeverni a sztár Elizabethtel: számos nagynevű pályatársával ellentétben ugyanis Taylor a forgatásokon időben és felkészülten jelent meg, nem volt jellemző rá a késés, mindig hibátlanul tudta a szövegét, és ritkán kellett miatta megismételni egy-egy felvételt, egyszóval abszolút profi volt.
A nyolcszor házasságot kötött díva különleges ritkaságokat is tartalmazó ékszerkollekciója és műkincsgyűjteménye méltán nevezetes. Népszerűségét és pénzét szívesen áldozza jótékony célokra: különösen az AIDS betegség kutatását és a betegek gyógyítását támogatja kiemelten és folyamatosan.
Az Amerikai Filmintézet listáján Elizabeth Taylor a 7. helyet foglalja el minden idők legnagyobb női sztárjai között.
1999-ben II. Erzsébet brit királynő lovagi rangra emelte, így azóta a színésznőt a „Dame” cím is megilleti.
Taylor édesapja, Francis Lenn Taylor műkincskereskedő volt, édesanyja, Sara Viola Warmbrodt színpadi színésznő, aki házasságkötése után hátat fordított a színjátszásnak, és kizárólag a családi életre koncentrált. Nem sokkal a II. világháború kitörése után a szülők úgy döntöttek, hogy Londonból hazatérnek az USÁ-ba, Los Angelesbe. Az ambiciózus mama ekkor határozta el, hogy sztárt csinál szép és engedelmes kislányából. Elsőként az Universal ajánlott filmszerepet és szerződést a gyereknek, majd az MGM kínált munkát a gyermeknek. Mindjárt az első filmben, az 1943-ban forgatott Lessie hazatérben felhívta a közönség figyelmét a bájos gyermekre. Következő fontos filmje A nagy derbi volt.A filmgyártó cég fontosnak tartotta, hogy sztárjelöltje elvégezze az iskolát is: Elizabeth 1950-ben kapta meg a diplomáját. Noha addig is több filmben szerepelt, karrierje ezután kezdett igazán felfelé ívelni.
A Papa és a Papa kedvence vígjátékok után az Egy hely a nap alattban már drámai szerepkörben mutatkozott be, és meggyőzően bizonyította, hogy felnőtt színészként is megállja a helyét. Partnere a korszak egyik legvonzóbb és legtehetségesebb színésze, Montgomery Clift volt. A két művész remekül megértette egymást a forgatáson kívül is, sőt Elizabeth szerelmes lett jóképű kollégájába. Barátságukat nem tette tönkre az a felismerés sem, hogy a férfi homoszexuális volt, amit persze karrierje érdekében gondosan titkolni kellett.Az újabb nagy szerep Az óriás című filmeposzban váratott magára. A történet egy texasi földbirtokos család három nemzedékének históriája. Elizabeth partnere volt a már akkor legendának számító James Dean. Taylort rendkívül megrázta, hogy Dean nem sokkal a forgatás befejezése előtt tragikus autóbalesetben elhunyt. A tragédia megnövelte a film iránti amúgy sem csekély érdeklődést, és Az óriást 10 kategóriában jelölték Oscar-díjra. Elizabeth nyilvánosan fejezte ki méltatlankodását, hogy Dean végül nem kapta meg posztumusz az Oscart.Az ezután elkészült Esőerdő megye nagyszabású polgárháborús dráma, amiért megkapta első Oscar jelölését. A férfi főszerepet Montgomery Clift játszotta, aki súlyos autóbalesetet szenvedett néhány perccel azután, hogy távozott Taylor villájából egy esti összejövetelről. A baleset szemtanúja volt egy másik vendég, aki kocsiján azonnal visszahajtott a villába, hogy értesítse Taylort és akkori férjét a sajnálatos eseményről. Bármennyire megrémült Elizabeth attól, hogy alig 1 évvel Dean halála után egy másik barátját is hasonló tragédia éri, azonnal autóba ült, és a baleset helyszínére hajtott. Szinte az utolsó pillanatban érkezett: ő távolította el Clift torkából azt a két fogat, melyek a balesetben letörtek, és kis híján a színész fulladásos halálát okozták. Clift megmenekült, arcának egyik fele azonban maradandóan összeroncsolódott: állítólag később mindegyik filmjében már csak profilból tudták fényképezni.Taylor pályáján ezután két Tenessee Williams drámája alapján készült film következett, az A Macska a forró bádogtetőn (1958) és a Múlt nyáron, hirtelen (1959).Taylor eredetileg el sem akarta vállalni az 1960-ban észült Modern kaméliás hölgy című filmet, amelyért végül megkapta első Oscar-díját. Nem volt mellékes szempont, hogy bár legutóbbi filmszerepei révén már nagy sztárnak számított, gázsija mindössze 125 ezer dollár volt.
A 125 ezer dollár valóban csak zsebpénz volt ahhoz az egymillió dollárhoz képest, amit a Fox ajánlott számára a Kleopátra címszerepéért. Taylor volt az első színész, aki ilyen rekordösszeget kapott egy filmszerepért. A filmgyár elég rossz anyagi helyzetben volt, azt remélték, a Kleopátra éppúgy kihúzza őket a bajból. Ehhez persze egy nagy sztárra volt szükség, és Liz Taylornál alkalmasabb személyt akkoriban nem találtak volna. Már álltak a díszletek, kezdődhetett volna a munka, amikor Taylor kétoldali tüdőgyulladást kapott. A Foxnak Taylor betegsége több mint százezer dolláros veszteséget jelentett naponta. Ráadásul nem sokkal 28. születésnapja után Elizabeth egyik reggel rosszul lett a szállodai szobájában, életét csak a gyors gégemetszés mentette meg, amit a szálloda orvosa hajtott végre. Állapota ennek ellenére napokig válságos volt: a média óráról órára drámai tudósításokat közölt a színésznőről.
Az orvosok féléves pihenőt tanácsoltak, a forgatás helyszínét pedig áthelyezték Rómába. Mire elkezdődhetett volna a munka, a két férfi főszereplőnek egyéb kötelezettségei miatt el kellett hagynia a Kleopátra stábját - így került be a projektbe Richard Burton. A késedelmek mellett további problémát jelentett, hogy a forgatáson szerelem bontakozott ki a házasságban élő két főszereplő között. Nagyszabású botrány volt kibontakozóban, amely a médiának köszönhetően a botrány nem is maradt el: a Vatikán nyilvánosan elítélte a szerelmespárt, az Egyesült Államokban pedig olyan indítványok hangzottak el, hogy vonják vissza Burton vízumát, Taylort pedig nyilvánítsák nemkívánatos személynek. Az óriási médiacirkusz a várakozásokkal ellentétben pozitív eredménnyel járt: a közönség a premier után tódult a mozikba, hogy lássa a több mint négyórás (eredeti változatában 320 perces!) szuperprodukció botrányos szerelmespárját. A kritikák többsége viszont lesújtó volt, és Taylort – reményeivel ellentétben – nem jelölték újra Oscar-díjra. A közönség érdeklődése is hamar alábbhagyott, és a Kleopátra csak évekkel később vált legendává, és hozta vissza busásan a 44 millió dolláros gyártási költségét.A Taylor–Burton-páros a Kleopátra után további filmeket forgatott együtt. Az A fontos személyek és az Út a szeretet felé kedvezőtlen fogadtatása arra utalt, hogy talán nem jó ötlet, ha közösen filmeznek, noha számukra anyagilag határozottan kifizetődő. Judith Crist neves amerikai filmkritikus például így írt az Út a szeretet felé című filmről: „Miss Taylor és Mr. Burton egymillió 750 ezer dollárt kapott ezért a filmért. Ön se érje be kevesebb pénzzel, hogy megnézze ezt az alkotást.”
Az igazi elismerést a következő két film, a Nem félünk a farkastól és az A makrancos hölgy hozta meg a művészeknek, akik időközben összeházasodtak. Noha Elizabeth és Richard ezt követően még néhány filmben együtt szerepelt, ezek az alkotások már nem értek fel a Nichols- és a Zeffirelli-mű színvonaláig. Taylor számára Martha megformálása volt pályafutása csúcsa: egyetlen későbbi szerepével sem tudott e csúcs közelébe jutni, bár volt még néhány figyelemre méltó alakítása.
Az Egy aranyszem tükrében (1967) című drámában Elizabeth egy katonatiszt feleségét játszotta, akinek a férje különös érdeklődést mutat az egyik fiatal katona iránt. Taylor csak azért vállalta a szerepet, hogy munkához juttassa barátját, Montgomery Cliftet, aki időközben szenvedélybeteggé vált.
Nagy arculcsapás volt Liz számára, hogy férje, Richard Burton volt a leginkább ellene annak, hogy Taylor megkapja Boleyn Anna szerepét az Anna ezer napja (1969) című történelmi drámában (a férfi játszotta VIII. Henriket). Burton szerint neje öreg és kövér volt a szerepre, ám a kegyetlenül hangzó szavak őszinték voltak.
Láttam az 1973-as Hamvazószerda című drámát (na, itt sok infót kap az ember a plasztikai műtétekről!), melyben Taylor egy olyan asszonyt alakított, aki szépítészeti átalakíttatást végeztet magán, hogy újra felélessze érje szerelmét, helyette azonban egy fiatalember figyelmét kelti fel. A valódi férj, Richard Burton egy azóta elárverezett levele szerint Liz rosszat tett a karrierjének azzal, hogy elvállalta ezt a szerepet, a színésznőt mindenesetre Golden Globe-díjra jelölték ezért az alakításáért. Amerikai–szovjet koprodukcióban készült három év múlva a Kék madár című mesefilm Ava Gardner, Jane Fonda, Nagyezsda Pavlova és Oleg Popov közreműködésével, a rendező George Cukor volt.1980-ban forgatták Agatha Christie regényéből az A kristálytükör meghasadt című mozit, melyben Liz egy békés angol faluba visszavonult filmcsillagot alakított, akinek azonban valaki az életére tör. Partnerei javarészt olyan kollégák voltak, akik hozzá hasonlóan már túljutottak pályájuk csúcsán: Rock Hudson, Tony Curtis és Kim Novak, de szerepelt a filmben Geraldine Chaplin és Edward Fox is. Elizabeth ezután évekig csak tévés produkciókban kapott szerepet, pedig nagyon szeretett volna újra tündökölni a filmvásznon is. Két évtizeddel az A makrancos hölgy után Franco Zeffirelli ismét forgatni hívta őt Az ifjú Toscanini című filmjébe, amely azonban csúfosan megbukott az 1988-as velencei filmfesztiválon.
Az A Flinstone család (1994) a Magyarországon is népszerű rajzfilmsorozat nyomán készült, ebben Taylor Frédi anyósát alakította. Ezért a munkájáért a kétes értékű Aranymálna-díjat kapta meg.Taylor magánélete évtizedeken keresztül a pletykasajtó állandó témája volt, a művésznő pedig mindig gondoskodott a szenzációról. Biográfusai szerint első szerelme Glenn Davis amerikaifutball-sztár volt. A kapcsolatból mégsem lett házasság, mert feltűnt a színen Bill Pawley milliomoscsemete, aki könnyedén elfoglalta a katonaként szolgáló Davis helyét Elizabeth szívébenl. Pawley értékes eljegyzési gyűrűje alapozta meg Elizabeth híres ékszerkollekcióját. A fiatalember és családja ragaszkodott ahhoz, hogy a házasság után Taylor fordítson hátat a filmezésnek, ezt a kívánságot viszont már Elizabeth édesanyja, Sara sem támogatta, mivel állítólag attól félt, hogy a filmgyárból érkező állandó jövedelem elveszítésével neki és férjének kizárólag a Pawley család nagylelkűségére kéne hagyatkoznia. A meghiúsult esküvő miatt azonban nem kellett sokáig búslakodni, mert újabb vagyonos udvarló tűnt fel a színen Nicky Hilton személyében.A fiatalember a nemzetközi szállodalánc, a Hilton megalapítójának és tulajdonosának, Conrad Hiltonnak a fia volt. Az udvarias és figyelmes Nicky ajándékokkal halmozta el a fiatal színésznőt, és ami fontos volt: sem ő, sem apja nem kifogásolták, hogy Elizabeth folytassa a művészi pályát. Mondani sem kell, hogy a Hilton fiú jóvoltából újabb drága ékszerek kerültek Taylor kollekciójába. Az esküvő olyan pazar volt, amit egy ilyen pár esetében el lehetett várni. A menyasszony gyöngyökkel kivarrt selyemruháját például két hónapon át több mint egy tucat varrónő készítette. Röviddel később azonban a házasság romokban hevert, Nicky megmutatta kevésbé rokonszenves arcát is, amiről addig csak a botránykrónikákban írtak.
Elizabeth érdeklődése ezután a nálánál jóval idősebb férfiak felé fordult. Anyja heves tiltakozása ellenére viszonyt kezdett Stanley Donen filmrendezővel, amely akkor ért véget, amikor a színésznő Angliába utazott az Ivanhoe forgatására. Itt egyik partnere a nála 20 évvel öregebb Michael Wilding volt, aki nem bírt ellenállni fiatal partnernője szépségének és kitartó udvarlásának, merthogy ezt a viszonyt Taylor szorgalmazta igazán. Miután egybekeltek, Wilding igazi papucsférjnek bizonyult: nemcsak mindent ráhagyott ifjú nejére, hanem az általa biztosított luxus kényelmét élvezve még saját szakmája iránt is alig mutatott érdeklődést a továbbiakban. Házasságukból két fiúgyermek született: Michael Howard Wilding és Christopher Edward Wilding. A szerelem lángja azonban fokozatosan kihunyt, és a pár elvált.Elizabeth még Wilding feleségeként ismerkedett meg Mike Todd filmproducerrel. A kalandos életű Todd drága ajándékokkal halmozta el a szépsége teljében lévő színésznőt. Nemcsak ékszerkollekcióját gyarapította, hanem műkincsgyűjteményét is értékes darabokkal alapozta meg. Az ő javaslatára lett Elizabeth Taylorból Liz Taylor. Esküvőt jogi problémák miatt csak Mexikóban tudtak kötni: a káprázatos rendezvény vendégei között volt Mike jó barátja, Eddie Fisher slágerénekes és felesége, Debbie Reynolds színésznő. Liznek és Toddnak kislánya született, Elizabeth Frances. Az idilli boldogságnak tragédia vetett véget: a férj 1958-ban lezuhant a magánrepülőgépével, és teste szénné égett. Állítólag csak a jegygyűrűje alapján tudták azonosítani.A kétségbeesett özvegyet férje legjobb barátja, Eddie Fisher vigasztalta. Oly eredményesen, hogy viszonyuknak rövidesen híre ment. Az emberek felháborodtak: az addig népszerű színésznőt a média hatására erkölcstelen és léha teremtésként kezdték emlegetni, aki fiatal kora ellenére nemcsak hogy háromszor ment már férjhez, de negyedik házasságkötése miatt egy házasembert akar elszakítani a családjától. Fisher hiába bizonygatta, hogy tökéletesnek tűnő házassága már Elizabethtel való viszonya előtt tönkrement. Végül sikerült a válást elintézni, létrejött az újabb esküvő is, ám Fisher egyre kevésbé tudta azt a luxust biztosítani a felesége számára, amit az asszony Mike Todd mellett megszokott. Házasságukban egyre több probléma tört felszínre, ám a legnagyobb probléma a Kleopátra forgatása során lépett be az életükbe Richard Burton személyében.Burton nagy nőcsábásznak számított, noha a Kleopátra forgatása idején már nős volt. Kölcsönösen felkeltették egymás érdeklődését: Burton állítólag elhatározta, hogy mindenképpen ágyba viszi Lizt, akinek viszont feltett szándéka volt, hogy csak azért is ellenáll az ostromnak. A röpke szenvedélyből hamar tartós szerelem lett. Burton elismert színész volt ugyan, de mindig is olyan nagy sztár szeretett volna lenni, mint a felesége. Taylor Hollywood legnagyobb és legjobban fizetett dívájaként viszont amiatt aggodalmaskodott, hogy valódi művészként nincs akkora rangja, mint Richardnak. Viharos kapcsolatban éltek, amit mi sem bizonyít jobban, hogy kétszer is összeházasodtak. Rossz nyelvek szerint Liz a férje mellett szokott rá az ivásra, hogy ebben is méltó partnere legyen. Közös filmjeik között világsikerek és kínos bukások egyaránt voltak. Közös gyermekük nincsen, de 1964-ben együtt fogadtak örökbe egy súlyos beteg német kislányt, akinek az egészségét bonyolult műtétek sorozatával állíttatták helyre. A házaspár 1972-ben Magyarországon járt: Burton itt forgatta a Kékszakáll című filmjét, Elizabeth pedig elkísérte őt Budapestre, és a magyar fővárosban ünnepelte 40. születésnapját. Az eseményen számos világsztár tette tiszteletét, mint például Grace Kelly monacói hercegné.
John Warner az 1970-es évek elején az Amerikai Egyesült Államok haditengerészeti minisztere volt. Egy fogadáson ismerkedett meg a színésznővel, és viszonyuk hamar kibontakozott. Elizabeth támogatta a férfi politikai ambícióit, és oroszlánrésze volt abban, hogy Warnert 1978-ban szenátorrá választották. A férfi legnagyobb ellenfele, Richard D. Obenshain egy légikatasztrófában elhunyt, és mivel Taylor egyik férje, Mike Todd hasonló körülmények között vesztette életét, mindenki nagyra értékelte azt a lelki és egyéb támogatást, amit Elizabeth Obenshain özvegyének nyújtott. Állítólag azonban a színésznő mind nehezebben viselte a politikusfeleségektől elvárt protokolláris kötelezettségeket, ezért a házasság végül válással ért véget.Elizabeth az alkoholbetegek részére alapított Betty Ford Klinikán ismerkedett meg egy volt texasi építőmunkással, Larry Fortenskyvel. A 20 évvel fiatalabb férfivel állítólag remekül megértették egymást, és a korosodó színésznő úgy érezte, a férfi mellett valósággal újjászületik. A korkülönbség mellett azonban a társadalmi különbségek is nagyok voltak, amelyeket a házasság nem bírt ki: 5 év múlva elváltak. Azóta többször is felröppent a pletyka, hogy Taylor kilencedszer is férjhez megy, a legkülönösebb házassági ajánlat állítólag közeli barátjától, Michael Jacksontól érkezett, Liz azonban tréfának minősítette a javaslatot. Ugyanakkor nyilvánosan kiállt az énekes sztár mellett, mikor Jacksont gyermekmolesztálás vádjával perbe fogták.

Panoráma

Panoráma

Nem kell korlát a bodrogkeresztúri kilátó köré, mert az építmény csupán negyven centiméter magas, így ha valaki leesik róla, akkor sem ütheti meg magát túlságosan. A kilátó így is negyvenmillió forintba került.
A település alpolgármestere, Gál László szerint azért futotta ilyen alacsony építményre, mert a kilátó megépítése előtt rendezni kellett a terepet, földmunkákat és erdőirtást is végeztek. A kőből készült térelemhez lépcsőt is kialakítottak, közepén pedig bronzból készült iránytű található.„A földmunkák, a mű körüli út, a szalonnasütő és a padok ennyibe kerültek. A kilátót építész tervezte meg. El kell menni oda és megnézni. Egyébként pedig a hivatalban minden hivatalosan le van papírozva” – mondta az alpolgármester.

A kilátónál még a mellette lévő vízmű dombja is sokkal magasabb.

* * * * *

A festői szépségű Bodrogkeresztúr Miskolctól kb. 40 kilométerre keletre, a Bodrog partján fekszik. A terület az őskor óta lakott, mint a „Dereszla kincse” néven ismert, i. e. 1200-ból származó arany ékszerleletek is tanúsítják.A község nevének pontos eredete nem ismert. Származtatják a Szent János nevét viselő keresztes lovagoktól, akiket kereszturaknak neveztek. Más vélemények szerint a település egykor apátsági birtok volt és egyházát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel - innen a név. Megint más elképzelések abból indulnak ki, hogy a község a 14. század közepén az Aba nemzetség leszármazottainak, a Keresztúri családnak volt a törzsbirtoka. De a legegyszerübbnek ható megfejtés sem elvetendő, miszerint az eredeti név "Bodrogkeresztút" volt.
Mindenesetre 1239-ben említik először a települést és várát, mely feltehetőleg a tatárjárás során pusztult el. A 16. században már mezővárosként említik, a század végétől a 17. század közepéig nyomda is működött a településen.
A Rákóczi-szabadságharc megviselte a községet, de sikerült újra megerősödnie, főként a szőlőtermesztésnek köszönhetően.
A terület geológiai felépítésében a vulkáni kőzetek játsszák a legfontosabb szerepet, mint a híres, könnyen faragható riolittufa. Lényeges talajalkotók még a lösz, mely mezőgazdasági szempontból jelentős, és az agyagos barnaföld, ami kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre.

Ha a férfi igazán szeret

Alice (Meg Ryan) és Michael Green (Andy Garcia) házassága mintaszerű. Szenvedélyesen szeretik egymást, minden gondjukat-bajukat megosztják egymással és van két gyönyörű lányuk. Olyanok ők együtt, mint ahogy a képeslapokban a boldog családokat ábrázolják.

De a romantikus felszín mögött ott lapul Alice szörnyű titka, és ez a titok (az asszonyalkoholizmusa) mint egy időzített bomba, egyik pillanatról a másikra válságba sodorja Alice és Michael harmonikus házasságát. Ám a családtagok egymás iránt érzett szeretete lehetővé teszi, hogy megpróbáljanak közösen szembenézni az anya problémájával.

A mozi rendezője Luis Mandoki. A mexikóvárosban élő művész magyar felmenőkkel rendelkezik. Még londoni iskolájának hallgatója volt, amikor 1976-ban első rövidfilmjéve, a Silent Music-kal díjat nyert a Cannes-i Filmfesztiválon.

Kiemelkedő alkotásai közé tartozik a Motel, a Gaby: A true story, a Voces inocentes.

A film operatőre Koltai Lajos, aki már gimnazistaként amatőr filmeket készített. 1964-'65-ben a TV-ben töltött 1 évet segédoperatőrként, majd kameramanként. Főiskolásként Illés György tanítványa volt operatőr szakosként.

1970 óta a Mafilm-nél dolgozik; kezdetben dokumentumfilmeket készített, s 3 játékfilmben mestere, tanára kameramanja volt.
A '70-es évek magyar operatőri művészetének egyik meghatározó alakja. Kivételes képessége, hogy a legkülönbözőbb stílustörekvésű rendezőknek is egyenrangú alkotótársa tud lenni, így a "dokumentarista" és "esztetizáló" irányzatú játékfilmművészet képi világának kimunkálásában egyaránt vezető szerepet játszhatott. Hazánkban egyedülálló módon ültette át a fekete-fehér filmezésben kialakított kompozíciós elveit a színesfilm-fényképezésben.
Balázs Béla-díjas, Kossuth-díjas, érdemes művész. Tagja az Oscar-díjat osztó amerikai filmakadémiának, és az Amerikai Operatőrök Egyesületének. Kétszer javasolták Oscar-díjra. Az 1981-ben készült Oscar-díjas Mephisto operatőre.
Ismert fimjei közé tartozik még a Veri az ördög a feleségét, a Szépek és bolondok, a Déryné hol van?.
Rendezőként is dolgozott az utóbbi években, ám munkái vegyes fogadtatásra találtak. A Sorstalanság zenéjét a kiváló Ennio Morricone szerezte, az Esté-ben pedig korunk vezető színésznőivel dolgozott együtt.

A zene világnapja

1975-ben Yehudi Menuhin kezdeményezése nyomán született Zene Világnapja: „Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói."
Ezen a felvétel részleten Beethoven hegedűversenyét adja elő a művész.