Dargay Attila (1927-2009) rajzfilmrendező és képregényrajzoló, a magyar animáció egyik legnagyobb alakja, Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész pár napja húnyt el.
A rajzfilmgyártásba 1951-ben kapcsolódott be, először gyakornokként, majd tervezőként, és 1957-től rendezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban. Pályája egybeesett a háború utáni magyar rajzfilmgyártás megteremtésével és felvirágzásával.
A rajzfilmgyártásba 1951-ben kapcsolódott be, először gyakornokként, majd tervezőként, és 1957-től rendezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban. Pályája egybeesett a háború utáni magyar rajzfilmgyártás megteremtésével és felvirágzásával."Miután kirúgtak a Képzőművészeti Főiskoláról, a Macskássy műtermében dolgoztam, mint kifutófiú - emlékszik Dargay Attila Dizseri Eszter: Kockáról Kockára című könyvében az ötvenes évekbeli kezdetre, amikor a későbbi Pannóniához került. - Be kellett naponta fűtenem, mostam a celleket, meg ilyesmi. Később már én is kaptam egyszerűbb feladatokat, ami igen nagy megtiszteltetés volt számomra."
Amíg a Képzőművészeti Egyetemre járt, a Diósgyőri Vasgyárban is dolgozott, játékokat festett, hogy pénzt keressen a tanulmányaira, de végül kirúgták, mert "oszályidegen volt".
Első önálló munkája a Ne hagyd magad, emberke volt, ami még felnőtteknek készült, de későbbi filmjei elsősorban a gyerekeknek szóltak.
"Az első években senki sem tudta közülünk, hogyan kell rajzfilmet csinálni. Macskássy Gyuszi se. Hogy mitől él, mozog a figura. Egy kollégánk becsempészett egy picike tekercs Walt Disney-filmet. Ahányan csak voltunk, mind azt néztük munkaidő után, hogyan mozog egyszerre mind a négy lába az öszvérnek. Kezdtük skiccelni a mozdulatokat, amíg fel nem jelentett minket egy kolléganő, hogy titokban imperialista filmeket nézegetünk."
Macskássy mellett Dargay is részt vett az első magyar színes rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja elkészítésében.
A Macskássy Gyula körül szerveződött magból nőtt ki a Pannónia Filmstúdió. A '60-as években animációs újhullám vette kezdetét, felnőtt az új nemzedék, akik már nemcsak a gondolati tartalommal akartak különbözni a Disney-filmektől. Legjobb példa a stúdióra jellemző groteszk hangvételre Dargay Nepp Józseffel és Jankovics Marcellel készített tizenhárom részes Gusztáv-sorozata volt. Több mint hetven ország vásárolta meg az epizódjait, a többi évadot 1965-86-ig készítették.
Dargay a Mézga-sorozatban is közreműködött Nepp és Jankovics mellett, utána '78-ban Pom-pom népszerű meséit alkotta meg. La Fontaine meséiből francia megrendelésre gyártott sorozatot, majd a '80-as években Csukás Istvánnal közösen készítették az A nagy ho-hi-ho-horgászt.
A Pannónia első nagyjátékfilmes kasszasikerét, a Lúdas Matyit is ő rendezte '79-ben. A második magyar egész estés rajzfilm számos külföldi és magyar díjat nyert. Nepp Józseffel és Romhányi Józseffel kilenc verziót írtak a forgatókönyvből, mire a humoros és a komoly részek közötti egyensúlyt megtalálták. 1980-86-ig a tizenkét pannóniás egész estés film közül kettőt is ő készített, olyan szórakoztató közönségfilmeket, mint a sorozatból óriási mozifilm-sikerré lett Vuk és a Jókai Mór regényéből adaptált Szaffi. A Vukot is rengeteg országba eladták, itthon megkapta érte a Magyar Filmszemle rendezői díját.
Első önálló munkája a Ne hagyd magad, emberke volt, ami még felnőtteknek készült, de későbbi filmjei elsősorban a gyerekeknek szóltak.
"Az első években senki sem tudta közülünk, hogyan kell rajzfilmet csinálni. Macskássy Gyuszi se. Hogy mitől él, mozog a figura. Egy kollégánk becsempészett egy picike tekercs Walt Disney-filmet. Ahányan csak voltunk, mind azt néztük munkaidő után, hogyan mozog egyszerre mind a négy lába az öszvérnek. Kezdtük skiccelni a mozdulatokat, amíg fel nem jelentett minket egy kolléganő, hogy titokban imperialista filmeket nézegetünk."
Macskássy mellett Dargay is részt vett az első magyar színes rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja elkészítésében.
A Macskássy Gyula körül szerveződött magból nőtt ki a Pannónia Filmstúdió. A '60-as években animációs újhullám vette kezdetét, felnőtt az új nemzedék, akik már nemcsak a gondolati tartalommal akartak különbözni a Disney-filmektől. Legjobb példa a stúdióra jellemző groteszk hangvételre Dargay Nepp Józseffel és Jankovics Marcellel készített tizenhárom részes Gusztáv-sorozata volt. Több mint hetven ország vásárolta meg az epizódjait, a többi évadot 1965-86-ig készítették.
Dargay a Mézga-sorozatban is közreműködött Nepp és Jankovics mellett, utána '78-ban Pom-pom népszerű meséit alkotta meg. La Fontaine meséiből francia megrendelésre gyártott sorozatot, majd a '80-as években Csukás Istvánnal közösen készítették az A nagy ho-hi-ho-horgászt.
A Pannónia első nagyjátékfilmes kasszasikerét, a Lúdas Matyit is ő rendezte '79-ben. A második magyar egész estés rajzfilm számos külföldi és magyar díjat nyert. Nepp Józseffel és Romhányi Józseffel kilenc verziót írtak a forgatókönyvből, mire a humoros és a komoly részek közötti egyensúlyt megtalálták. 1980-86-ig a tizenkét pannóniás egész estés film közül kettőt is ő készített, olyan szórakoztató közönségfilmeket, mint a sorozatból óriási mozifilm-sikerré lett Vuk és a Jókai Mór regényéből adaptált Szaffi. A Vukot is rengeteg országba eladták, itthon megkapta érte a Magyar Filmszemle rendezői díját.
"Még ma is hallom a gyerekek nevetését, ahogy nézték a Vukot. Emlékszem, mennyire elszomorodtak Karak halálakor, és hogy haragudtak a Simabőrűre. Nagyon kevés pénzből csináltuk meg a Vukot, hatmillió forintból, ami ma körülbelül hatszázmillió lenne." - nyilatkozta két éve.
A rendszerváltás után egy évvel jött ki Az erdő kapitánya, utolsó megvalósult munkája A hetedik testvér, aminek a forgatókönyvét írta. A Kis csavargó című filmterve már nem készülhetett el, ez egy fehér kisrókáról szólt volna.
Amikor Gát György 2000 után nekiállt a Kis Vuk című filmjének, a folytatáshoz először Dargay figuráinak jogát próbálta megszerezni. "Még forgatókönyve sem volt, csak ifjabb Fekete István Vuk és a Simabőrű című ifjúsági regényének jogát szerezte meg, amiben teljesen más az emberek viselkedése, az emberek és állatok kapcsolata, mint ahogy az az eredeti regényben volt, és ahogy azt a férjem elképzeli. Ebbe nem mentünk bele" - nyilatkozta akkor Henrik Irén, Dargay felesége és állandó munkatársa.
Dargay Attila a 2006-os Filmszemlén életműdíjat kapott.
Érdekes "játéknak" tartotta a 3D-s technikát, de nem nagyon ismerte. "Ez már nem a mi világunk, inkább régi filmeket nézek" - mondta akkor Dargay Attila, aki 1988-ban nyugdíjba ment ugyan, de a kilencvenes évekig dolgozott a hagyományos technikákkal.
Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya, de éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tud szólítani, nevettetni.
Legismertebb animációs filmjei: Dióbél királyfi (1963),Variációk egy sárkányra (1967), Három nyúl (1973), Gusztáv (1965-1968), La Fontaine meséi (1969-1970), Pom-pom meséi (1980), A nagy ho-ho-ho-horgász (1982).
Önálló, egész estés alkotásai (mind remekmű szerintem): Lúdas Matyi (1976), Vuk (1981), Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987).
Képregényei: Kajla (írta Alaszka Tamás, majd Szigeti Piroska, 1967-1982, Pajtás), A dzsungel könyve (1971, Füles), Vuk (1972, Füles), Bambi (1975, Füles), Az ódon kastély titka (1975, Pajtás), Óz, a csodák csodája (1976, Füles), (1977, Füles), SvejkPinokkió (1978, Füles), A bagdadi tolvaj (1980, Füles), (1982, Füles), BogáncsCsongor és Tünde (1989, Füles).
A rendszerváltás után egy évvel jött ki Az erdő kapitánya, utolsó megvalósult munkája A hetedik testvér, aminek a forgatókönyvét írta. A Kis csavargó című filmterve már nem készülhetett el, ez egy fehér kisrókáról szólt volna.
Amikor Gát György 2000 után nekiállt a Kis Vuk című filmjének, a folytatáshoz először Dargay figuráinak jogát próbálta megszerezni. "Még forgatókönyve sem volt, csak ifjabb Fekete István Vuk és a Simabőrű című ifjúsági regényének jogát szerezte meg, amiben teljesen más az emberek viselkedése, az emberek és állatok kapcsolata, mint ahogy az az eredeti regényben volt, és ahogy azt a férjem elképzeli. Ebbe nem mentünk bele" - nyilatkozta akkor Henrik Irén, Dargay felesége és állandó munkatársa.
Dargay Attila a 2006-os Filmszemlén életműdíjat kapott.
Érdekes "játéknak" tartotta a 3D-s technikát, de nem nagyon ismerte. "Ez már nem a mi világunk, inkább régi filmeket nézek" - mondta akkor Dargay Attila, aki 1988-ban nyugdíjba ment ugyan, de a kilencvenes évekig dolgozott a hagyományos technikákkal.
Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya, de éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tud szólítani, nevettetni.Legismertebb animációs filmjei: Dióbél királyfi (1963),Variációk egy sárkányra (1967), Három nyúl (1973), Gusztáv (1965-1968), La Fontaine meséi (1969-1970), Pom-pom meséi (1980), A nagy ho-ho-ho-horgász (1982).
Önálló, egész estés alkotásai (mind remekmű szerintem): Lúdas Matyi (1976), Vuk (1981), Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987).
Képregényei: Kajla (írta Alaszka Tamás, majd Szigeti Piroska, 1967-1982, Pajtás), A dzsungel könyve (1971, Füles), Vuk (1972, Füles), Bambi (1975, Füles), Az ódon kastély titka (1975, Pajtás), Óz, a csodák csodája (1976, Füles), (1977, Füles), SvejkPinokkió (1978, Füles), A bagdadi tolvaj (1980, Füles), (1982, Füles), BogáncsCsongor és Tünde (1989, Füles).
