Nem kell korlát a bodrogkeresztúri kilátó köré, mert az építmény csupán negyven centiméter magas, így ha valaki leesik róla, akkor sem ütheti meg magát túlságosan. A kilátó így is negyvenmillió forintba került.
A település alpolgármestere, Gál László szerint azért futotta ilyen alacsony építményre, mert a kilátó megépítése előtt rendezni kellett a terepet, földmunkákat és erdőirtást is végeztek. A kőből készült térelemhez lépcsőt is kialakítottak, közepén pedig bronzból készült iránytű található.
„A földmunkák, a mű körüli út, a szalonnasütő és a padok ennyibe kerültek. A kilátót építész tervezte meg. El kell menni oda és megnézni. Egyébként pedig a hivatalban minden hivatalosan le van papírozva” – mondta az alpolgármester.A kilátónál még a mellette lévő vízmű dombja is sokkal magasabb.
* * * * *
A festői szépségű Bodrogkeresztúr Miskolctól kb. 40 kilométerre keletre, a Bodrog partján fekszik. A terület az őskor óta lakott, mint a „Dereszla kincse” néven ismert, i. e. 1200-ból származó arany ékszerleletek is tanúsítják.
A község nevének pontos eredete nem ismert. Származtatják a Szent János nevét viselő keresztes lovagoktól, akiket kereszturaknak neveztek. Más vélemények szerint a település egykor apátsági birtok volt és egyházát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel - innen a név. Megint más elképzelések abból indulnak ki, hogy a község a 14. század közepén az Aba nemzetség leszármazottainak, a Keresztúri családnak volt a törzsbirtoka. De a legegyszerübbnek ható megfejtés sem elvetendő, miszerint az eredeti név "Bodrogkeresztút" volt.Mindenesetre 1239-ben említik először a települést és várát, mely feltehetőleg a tatárjárás során pusztult el. A 16. században már mezővárosként említik, a század végétől a 17. század közepéig nyomda is működött a településen.
A Rákóczi-szabadságharc megviselte a községet, de sikerült újra megerősödnie, főként a szőlőtermesztésnek köszönhetően.
A terület geológiai felépítésében a vulkáni kőzetek játsszák a legfontosabb szerepet, mint a híres, könnyen faragható riolittufa. Lényeges talajalkotók még a lösz, mely mezőgazdasági szempontból jelentős, és az agyagos barnaföld, ami kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre.