A történet szerint az ijesztően közeli jövőben a mesterséges intelligenciával rendelkező számítógépek fellázadnak és az emberiség elpusztítására törekednek. Újabb és újabb harci robotokat fejleszt ki a
Skynet nevű szuperszámítógép, hogy megnyerhesse a háborút. Az emberiség majdnem elbukik, ám egy
John Connor nevű férfi az emberek élére áll, és megfordítja a háború menetét. A gépek vesztésre állnak, de visszaküldenek
1984-be egy terminátort, azt remélve, ha az megöli
Sarah Connort, John anyját, az megváltoztatja a háború kimenetelét, mivel akkor a vezető nem születik meg. Ám az emberek megtalálják az időgépet és
Kyle Reese őrmestert deportálják a gép után az angyalok városába. Ettől fogva együtt menekülnek üldözőjük elől, és Kyle és Sarah szerelmének gyümölcseként megszületik John. Tehát John Connor azért születik meg, mert felnőtt korában elhatározza, hogy összehozza az anyját az apjával, a gépek elleni háború pedig azért tör ki, mert amikor már javában zajlik, a gépek egy nem szokványos trükkel próbálják kiiktatni az emberek vezérét.
Ebben a részben egy időparadoxon következményét látjuk, hiszen ekkor John idősebb, mint saját apja. Ezen kívül ha a Skynet nem küldi vissza az első Terminatort a múltba, sem John Connor, sem pedig a Skynet nem születik meg, továbbá, ha a múltban megakadályozzák a gépisten létrejöttét, nem lesz háború, így nem küldik vissza Kyle-t sem a múltba, hogy apja lehessen Johnnak. A Skynet és John Connor léte egymás függvénye.
A film végén, amikor Sarah-t kórházba viszik, két munkás rátalál a Terminátor robotkezére, és úgy határoznak, hogy elviszik a gyár kutatóközpontjába. Ekkor mutatja a kamera a gyár nevét: Cyberdyne Systems. A Terminátor 2 sztorija is erre a jelenetre épül: a robotkarból és az elpusztított Terminátor processzorából fejlesztik ki a gépeket és létrehozzák a Skynet rendszert. Tehát a gépek elleni háború (és azzal az időutazást kiváltó ok) azért történik meg, mert az időutazó T800-as roncsából kimentett csip alapján létrehozzák a háborút kirobbantó Skynetet. Ez is egy híres paradoxon, a
Bootstrap-probléma: bizonyos tárgyak vagy információk anélkül léteznek, hogy valaki megalkotta volna őket.
A Terminátor 2: Az ítélet napja (Terminator 2: Judgment Day) című amerikai-francia sci-fi akciófilmet 1991-ben mutatták be. A főbb szerepekben Schwarzenegger, Hamilton,
Edward Furlong és
Robert Patrick láthatók. A történet hasonlít az első részére: Sarah Connor fiát akarja megölni egy jövőből érkezett Terminátor, ám segítőjük akad.
Tíz év telt el az első rész óta. John immár egy vagánykodó kamasz, a nevelőszüleivel él. Anyja a Pescadero elmegyógyintézet lakója, ugyanis nem hittek neki, hogy egy jövőből visszaküldött robot az életére tört.
2029-ből ismét két terminátor érkezik; a gépek által John Connor likvidálására küldött
T-1000-es modell, illetve az emberek Connor védelmére átprogramozott
T-101-ese. A két robot azonnal megkezdi küldetése beteljesítését.
Connor üzenetét („Nincs végzet, csak ha magad is bevégzed”), soha senki sem találta ki, nem származik sehonnan, minden szereplő egy másiktól hallja: a jövőbeni John Connor megüzeni Kyle Reese-zel Sarah Connornak, aki továbbadja a gyerek Johnnak, aki felnőttként elmondja Reese-nek, és a kör bezárul.
Megtudják, hogy az Ítélet napját valószínűleg a Skynet egyik tudósának,
Dr. Miles Bennett Dyaonnak leendő számítógépes rendszere fogja előidézni, így a háromfős csapat beavatja a férfit az apokaliptikus jövőbe, majd segítségével felrobbantják a Skynet központját, a Cyberdyne Systemst. Ám Dysont a kiérkező kommandósok lelövik, és a két terminátor megküzd egymással, melynek során a T-1000-es belezuhan az olvadó acélba, ahol azonnal szétolvad. John az acélba dobja a központból ellopott chipet és gépkart, majd az Ítélet napjának biztos elkerülése érdekében a T101-es is megsemmisíti magát.
Az egész történet legfurcsábban viselkedő szereplője az emberiség kiirtásán igyekvő mesterséges intelligencia, a Skynet. A szupergép, olyan fejlett, hogy képes robothadsereget létrehozni, megoldja az időutazást, és annyira kiismeri az ellenfeleit, hogy azoktól szinte megkülönböztethetetlen gépeket tud alkotni. Emberszabású robotokkal meg lőfegyverekkel harcol az emberek ellen, ám eszébe sem jut olyasmit bevetni, hogy pl. megmérgezhetné az ivóvizeket, vagy biológiai fegyvert vetne be. Persze az Ebolában fetrengő ellenállók képe közel sem lenne olyan mozgalmas filmen, mint az időutazó kiborgoké, akik autós üldözésekben rombolják le fél Los Angelest.
Az sem különösebben okos húzás, hogy olyan korba küldi a Skynet akciózni a terminátorokat, ahol azok sebezhetőek és elpusztíthatóak. Ha John Connor nagyszüleire fókuszálna, máris nem lenne minden sarkon folyékony nitrogénnel teli kamion meg kohó olvadt acéllal.
A Terminátor 3: A gépek lázadása (Terminator 3: Rise of the Machines) a Terminátor-sorozat harmadik része,
2003-ban mutatták be. Rendezője
Jonathan Mostow, a főbb szerepekben Schwarzenegger,
Nick Stahl és
Kristanna Loken látható.
2004-re John Connor, a jövőbeli gépek elleni háború leendő vezetője immár felnőtt férfi, anyja évekkel ezelőtt rákban meghalt. A Skynet ismételten egy T-X modellezésű robotot küld vissza az időben, hogy megölje a jövő egyik kulcsfontosságú alakját,
Katrine Brewatert, illetve hogy likvidálja a leendő emberi ellenállás tagjait. John és Kate útjai éppen keresztezik egymást, amikor az emberek újabb átprogramozott és visszaküldött kiborgja, a
T850-es mindkét fiatalt megmenti ellenfelétől. A terminátor elmondta, hogy Kate miatt küldték ide, aki a jövőben John felesége lesz, és hogy az Ítélet napja hamarosan el fog jönni, felsorolja a T-X emberi célpontjainak listáját, melyen Kate apja, a pillanatnyilag biztonsági rendszert fejlesztő
Robert Webster tábornok is szerepel. A csapat a Cyberdyne Systems központjába siet, ahol azonban a tábornok és az emberei egy számítógépes vírus megsemmisítésének érdekében szabad utat adnak a Skynet rendszerének, ezzel pedig aláírják az Ítélet napját; alig az összeköttetés után a Skynet parancsba adja a bázison jelenlévő harci robotoknak az emberek megsemmisítését. A lázadás közepette Robert is meghal, tanácsára lánya és John
Crystal Peakbe repülnek, hogy az ott található atombunkerben véget vethessenek az egész felfordulásnak, illetve itt vívja meg végső összecsapását a két egymással szemben álló terminátor is.
Az időutazás egyetlen szabálya a Terminátor-történetekben, hogy csak élő anyag juthat át az időkapun; ezért meztelenek az időutazók érkezéskor, és ezért nem hozhat magával egy atombombát az időutazó kiborg, hogy egy gombnyomással elintézze a küldetését. Ám a harmadik részben Arnold az egyik üzemanyagcelláját használva robbantja cafatokra a T-X-et. Ez meg a nézőben felveti a kérdést, hogy miért nem tesz ugyanígy az első részben? Sőt, ha az időutazási tilalom alól mentesül minden olyasmi, ami élő anyaggal van borítva (máskülönben nem jöhetett volna át Arnold fémváza), akkor miért nem építenek be neki a bőr alá valami nagy kaliberű bolygórobbantó halálsugárvetőt? És hogyan magyarázza, hogy a folyékony fémből álló T1000-es mégiscsak képes az időutazásra?
Johnék percekkel később ébrednek rá, hogy erről a helyről semmiképpen nem tudnak beleavatkozni a történésekben, itt csupán teljes védelem alatt állnak a világra szabadított atombombák ellen, melyek pillanatok alatt megtizedelik az emberiséget - a gépek uralma elérkezett.
A Terminator: Megváltás (Terminator Salvation) című
2009-es akciófilm története
2003-ban kezdődik.
Marcus Wright-ot halálra ítélik két rendőr meggyilkolásáért és az öccse haláláért. A börtönben felkeresi őt
Dr. Serena Kogan, hogy aláírasson vele egy nyilatkozatot, miszerint halála után tudományos kísérletekre használják fel testét.
2018-ban, 14 évvel az Ítélet napja után, a világ romokban hever. Egy maroknyi túlélő csoport csatlakozik a John Connor vezette ellenállókhoz, hogy megsemmisítsék a Skynet szuperszámítógépet és gyilkos kiborgjait, a terminátorokat. Egy akció során sikerül az embereknek bejutni egy titkos Skynet laboratóriumba, ám az összecsapást csupán Connor éli túl. Connor visszatér az ellenállás főhadiszállására, a víz alatt egy atomtengeralattjáróra, ahol megtudja, hogy sikerült találni egy olyan frekvenciát, mely minden Skynet gép kikapcsol, és véget vethetnek a háborúnak. Kyle Reese abban a gyűjtőtáborban van, amit a felettesei le akarnak bombáztatni, így alkut köt a humán robottal, Marcussal, miszerint az bejuttatja őt a Skynet falai mögé. Wright az alku szerint besétál a gyűjtőtábor irányítójába, és kikapcsolva néhány dolgot, esélyt ad Connornak a bejutásra, ami sikerül is neki. Ám miközben a fogolyszabadítás tart, megjelenik a Skynet legújabb terminátora, az igazi emberi bőrrel fedett 101-es modell, Connorék életére tör, és sikeres csapást mér az ellenállás főhadiszállására. A robottal folytatott harc során John szíve súlyosan megsérül, támadójával hosszas harc után Marcus végez. A mentőcsapatok felszállnak, a központot a levegőbe repítik, Marcus pedig felajánlja szívét, hogy megmentse a haldokló Connort.
A film készítői még két Terminátor-filmet terveznek.
* * *
A Terminátor 3 elmeséli, hogy az Ítéletnapot csak elhalasztani tudják, megakadályozni nem, így végül a Skynet
2004. július 25-én mégis öntudatra ébredt, és szétbombázta néhány nukleáris töltetettel a Földet.
A
2008-ban elstartoló, két évadot megélt Sarah Connor krónikái sorozat újabb Ítéletnapot adott a rajongóknak: abban a párhuzamos univerzumban, ahová Connor anyuka egy időutazás során keveredett el, a Skynet 2
011. április 19-én lázadt fel az emberiség ellen, és két nap múlva bombázta vissza a világot a kőkorszakba. A nukleáris töltetű rakéták indítását John Connor barátja/apja, Kyle Reese és a testvére, Derek egy játszótérről nézték végig.
Magyarország sorsáról egyik filmben és a sorozatban sincs szó, valószínűleg az Oroszország felé száguldó amerikai nukleáris rakéták elkerülnek minket, de a sugárzó hamu már beteríti az egész nemzettestet.
Csak abban reménykedhetünk, hogy
Andy Vajna producer miatt a gépek kegyesek lesznek velünk.
