A Gustav Klimt nevével fémjelzett Secession művészegyesület korai szakaszának alkotásaiból nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A vázlatok, sokszorosított grafikák az osztrák művészettörténet leglenyűgözőbb és hatásában leggazdagabb időszakát mutatják be.
Az Ausztria Képzőművészeinek Egyesülete (Vereinigung bildender Künstler Österreich), azaz a Secession 1897-ben alakult meg, és 1905-ben szűnt meg a Klimt-csoport kilépésekor. E néhány év alatt a tagok összesen huszonhárom kiállítást rendeztek, melyeket archív fotók és korabeli leírások alapján tudunk rekonstruálni. Intenzív működés jellemezte, melyről hű képet ad az egyesület művészileg igényes kísérője, a Ver Sacrum (Szent tavasz) című folyóirat 1903-ig megjelent hat évfolyama.
A kezdeti évek legszembetűnőbb vonása az egyes művészeket jellemző radikalizmus (a szecesszió jelentése: kivonulás).
A kiállításon Klimt jelentős festményei, mint a Nuda Veritas mellett művészetének meghatározó, de megsemmisült alkotását, a bécsi egyetem fakultásait szimbolizáló három mennyezetképet is megidézik, és tabukat döngető erotikus rajzai is helyet kaptak.
(A 16. századból származó angol mesében az Igazság és Hamisság együtt mentek fürödni, de mikor Hamisság elvette Igazság ruháját, Igazság inkább meztelenül ment haza, mintsem a másik ruháját magára vette volna.)
A tárlat külön része foglakozik azzal, hogy a fametszet újjászületésének fontos állomásává tette a Secessiont, többek között Ferdinand Andri, Carl Moll, Kolo Moser és Emil Orlik alkotásai révén.
Gustav Klimt (1862-1918) osztrák festőművész, a szecesszió egyik legismertebb képviselője.A kezdeti évek legszembetűnőbb vonása az egyes művészeket jellemző radikalizmus (a szecesszió jelentése: kivonulás).
A kiállításon Klimt jelentős festményei, mint a Nuda Veritas mellett művészetének meghatározó, de megsemmisült alkotását, a bécsi egyetem fakultásait szimbolizáló három mennyezetképet is megidézik, és tabukat döngető erotikus rajzai is helyet kaptak.(A 16. századból származó angol mesében az Igazság és Hamisság együtt mentek fürödni, de mikor Hamisság elvette Igazság ruháját, Igazság inkább meztelenül ment haza, mintsem a másik ruháját magára vette volna.)
A tárlat külön része foglakozik azzal, hogy a fametszet újjászületésének fontos állomásává tette a Secessiont, többek között Ferdinand Andri, Carl Moll, Kolo Moser és Emil Orlik alkotásai révén.
Művészetek iránti fogékonyságát cseh származású aranyműves édesapjától örökölte. Gustav 14 éves korától az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolában, a kontinens első modern polgári intézményében folytatta tanulmányait. Gustav öccsei szintén ebbe az iskolába jártak, Georg öccse jó néhány keretet tervezett neki.
1886-'92 között testvérével Ernst-tel és Franz Matsch-csal létrehozták a „Maler-Compagnie”-t, amelynek keretén belül a több műveket alkottak.
Apja és Ernst halála után Gustav depresszív hangulatúvá vált.
A Secession egyesületet néhány társával alapította meg, amelynek 1899-ig az elnöke volt. 1906-ban megalakult az Osztrák Képzőművész Szövetség, amelynek hat év múlva ő lett az elnöke.
Apja és Ernst halála után Gustav depresszív hangulatúvá vált.
A Secession egyesületet néhány társával alapította meg, amelynek 1899-ig az elnöke volt. 1906-ban megalakult az Osztrák Képzőművész Szövetség, amelynek hat év múlva ő lett az elnöke.Elkezd filozófiával foglalkozni. A születés, betegség, öregség, halál érdekli, és ezeket a fogalmakat női figurákként fogalmazza meg következő alkotásain. Ebből az időből való a ma csak vázlatokban létező:
A filozófia: Baloldalt az emberi élet folyama látszik a születéstől a halálig, jobboldalt pedig a világ rejtélyes arca. Az emberiség folyamként való felfogása Schopenhauer filozófiájára utal: minden ember egy biológiai folyam része. A kép óriási felháborodást keltett: többen követelték, hogy a művet semmisítsék meg.Az orvostudomány: Itt is jelen van az élő folyam: megjelenik benne a születés, az öröm, a szenvedés, az extázis, mely egészen a halálig vezet el bennünket. Hygienia, a gyógyítás istennője felénk fordul, de inkább az orvostudomány tehetetlenségét ábrázolja a művész.
A jogtudomány nekünk háttal, alulnézetből egy teljesen kiszolgáltatott, bűnös figuraként áll. Fent vannak az igazság, a törvény és jog istennői. A Jogtudomány drasztikus szexuális ambíciókkal telített, büntető és bosszúálló hatalomként jelenítődik meg. A figurát körülfogja egy polip, ami több pszichológus szerint az oresztészi anyagyilkosság jelképe.
A csók (1908) keletkezése Klimt arany-korszakának idejére esik. A négyzetes képnek nagy sikere volt, az állam meg is vette. A kép tulajdonképpen a szerelem oltárképe. A nő térdel, a férfi olyan, mintha állna, és feje úgy mered a nő feje felé, mint egy fallosz. Magán a ruházaton is fel lehet fedezni a női méhet és a férfi nemi szervet. Klimt térbeli bizonytalanságba helyezi a párt, amit az hangsúlyoz, mintha egy szakadék szélén állnak.
Klimt 1910-ben részt vett a Velencei Biennálén, 1913-ban kiállítása volt Münchenben, Budapesten és Mannheimben is. 1917-ben Bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta.
A viszonylag fiatalon elhunyt művész gutaütést kapott, és csaknem egy hónapig küzdött még az életért.* * * * *
Klimt szabadkőműves szimbólumokat használó, látomásokkal viaskodó művész volt. A Meztelen igazságon a fényben álló istenség a démonnal egyesül.
Az alak egy androgün, azaz egyszerre kétnemű istenség női fele, akit mindig úgy ábrázoltak, hogy a feje hátul egy szakállas férfi, elölről pedig egy fiatal, bájos arcú lányka, tükörrel a kezében.
Ezek a "Janus-arcú", hermafrodita teremtmények az alkimisták szimbólumai. Klimtnél ez azt jelenti, hogy az ő mindig domináns Femme fatale-ja alárendelté válik. Felajánlja magát a férfinak, odaadja magát, a csillogó ruhán pedig átfénylik a leplezetlen szexualitás. A lány fehér teste és gyengéden oldalra hajtott feje, valamint nőiesen maga mellé eresztett kezei ellenpontjául szolgálnak a kép jobb felében kanyargó fekete ördögi figurának, széttárt és felemelt karjainak, tekintetének, melyet a lány felé szegez. Az ördög is lehet a férfi, de lehet a tiszta és szűz nő rejtett énje, erotikus vonzereje, tehát mindkét esetben kihívás és veszély, illetve a két ellentétes pólus harca van ábrázolva a képen.
Így játszotta ki a szintén tabutémának számító Csók is a cenzúrát, és amikor a puritán bécsiek szembesítették kétszínűségével, a közönség lelkesen megvédte Klimtet.
Klimt a vörös hajú nőkhöz erőst vonzódott, modelljei is zömmel vörös hajúak voltak, akiktől legalább 3 törvénytelen gyermeke született.
A Csókhoz hasonlatosan ez a kép is egy szexuális együttlét. Egy teológiai-ontológiai elképzelés szerint ugyanis az ember eredetileg kétnemű volt, egyenlő részt tartalmazott a férfiból és a nőből egyaránt. Minden szervükből, így a nemi szervükből is kettő volt. Nevük a görög androsz – férfi, és güné – asszony szóból tevődött össze.
A monda szerint az emberi nemek száma három volt, a férfi és a nő mellett létezett egy harmadik is, amely egyesítette magában a kettőt. Az androgünök ereje óriási volt, hatalomvágyuk nagyra törő. Fel akartak menni az égbe, hogy rátámadjanak az istenekre. Ekkor Zeusz úgy döntött, hogy kettévágja őket, hisz így gyengébbek lettek. Ezután Apollón az arcokat előre fordította, a sebeket pedig begyógyította. A bőrt a hasra húzta össze és elkötötte, ez a köldök. Miután az egységes természet kettéhasadt, mindkét felet a másikhoz húzta a vágy, átkarolták egymást, összefonódtak, és egyesülésre áhítoztak. Kettő lett az egyből, és azóta is szüntelenül keresi ki-ki a maga felét...
Stella Richards pszichológus szerint a mélylélektannal foglalkozók, például Freud és Jung munkáinak hátterében jelen az androgün gondolata. Freud elméletében a péniszirigység szerepel, amelyről úgy véli, hogy ez a női szexualitás alapvető ereje és dinamikájának mozgatója. Akkor keletkezik, mikor a kislány meglátja a testi különbséget saját és a fiú teste között, és fogyatékosnak érzi magát pénisz hiányában. A jelenkori pszichoanalízis inkább szimbolikus értelemben beszél a falloszról, úgy, mint az ókorban: a falloszt mágikus vagy transzcendens erőnek tartja, amely szimbolizálja a feltámadás reményét, valamit az alkotni és létrehozni képességét, a fény hatalmát az árnyék felett.
A teljesség felé haladni, ez az emberi lélek természetes törekvése, ehhez a másik oldallal ki kell egészülni, és ez az androgünitás felé mutat.
A héber hagyomány szerint a teremtő Isten androgün volt, és egy ilyen Isten teremtette a saját képmására férfinak és nőnek az embert. (Később Elohimet a Jahvé névvel helyettesítik, ami már maszkulin jelleggel bír). A történet szerint Lilith Isten kimondhatatlan nevének kimondásával megmutatta hatalmát, mivel tudása volt a teremtésről, arról, hogy az Isten és ezzel együtt az ember androgün jellegű. Amellett, hogy átkot mondtak rá, démonizálták, egyben féltek is tőle, hiszen egyfajta erőt is megtestesített. Ám a történetből az is kiderül, hogy Isten Lilithet eleve a pusztítás képviselőjének teremtette.
A középkorban az unikornist a tisztaság és a spirituális egység szimbólumának tartották, szarvát hímneműnek, testét nőneműnek tekintették. Az egyszarvú a felkelő Hold megtestesítője, amely vezeti a csillagnyáját, hogy aztán lenyugvóban megtisztíthassa a vizeket.
Úgy tartották, hogy csak egy tükröt tartó szűz szelídítheti meg.
A tükör az eredeti létezést teremtő főhatalom (a szó), és ennek van visszhangja, vagyis az eredeti lénynek van mása a tükörben. Más szóval az, amit ma tudatnak nevezünk, kétoldalú tükör. Mindaz, ami akár az emberen kívül, akár az emberen belül a látás körében létezik, az a tudat elváltozásán észlelhető. Életünket e tudatban megjelent tapasztalatok szerint igazítjuk. Létünk semmiképpen sem önálló létezés, hanem a máshonnan kapott külső és belső táplálék, és ami bennünket irányít, az kívülről és belülről kapott szó (kép, látomás, látvány).
A tudat az irányító. De a tudat ha tükör is, homályos tükör. Ezért mondják a hinduk, hogy lefokozott éberségben élünk.
Az alak egy androgün, azaz egyszerre kétnemű istenség női fele, akit mindig úgy ábrázoltak, hogy a feje hátul egy szakállas férfi, elölről pedig egy fiatal, bájos arcú lányka, tükörrel a kezében.
Ezek a "Janus-arcú", hermafrodita teremtmények az alkimisták szimbólumai. Klimtnél ez azt jelenti, hogy az ő mindig domináns Femme fatale-ja alárendelté válik. Felajánlja magát a férfinak, odaadja magát, a csillogó ruhán pedig átfénylik a leplezetlen szexualitás. A lány fehér teste és gyengéden oldalra hajtott feje, valamint nőiesen maga mellé eresztett kezei ellenpontjául szolgálnak a kép jobb felében kanyargó fekete ördögi figurának, széttárt és felemelt karjainak, tekintetének, melyet a lány felé szegez. Az ördög is lehet a férfi, de lehet a tiszta és szűz nő rejtett énje, erotikus vonzereje, tehát mindkét esetben kihívás és veszély, illetve a két ellentétes pólus harca van ábrázolva a képen.
Így játszotta ki a szintén tabutémának számító Csók is a cenzúrát, és amikor a puritán bécsiek szembesítették kétszínűségével, a közönség lelkesen megvédte Klimtet.Klimt a vörös hajú nőkhöz erőst vonzódott, modelljei is zömmel vörös hajúak voltak, akiktől legalább 3 törvénytelen gyermeke született.
A Csókhoz hasonlatosan ez a kép is egy szexuális együttlét. Egy teológiai-ontológiai elképzelés szerint ugyanis az ember eredetileg kétnemű volt, egyenlő részt tartalmazott a férfiból és a nőből egyaránt. Minden szervükből, így a nemi szervükből is kettő volt. Nevük a görög androsz – férfi, és güné – asszony szóból tevődött össze.
A monda szerint az emberi nemek száma három volt, a férfi és a nő mellett létezett egy harmadik is, amely egyesítette magában a kettőt. Az androgünök ereje óriási volt, hatalomvágyuk nagyra törő. Fel akartak menni az égbe, hogy rátámadjanak az istenekre. Ekkor Zeusz úgy döntött, hogy kettévágja őket, hisz így gyengébbek lettek. Ezután Apollón az arcokat előre fordította, a sebeket pedig begyógyította. A bőrt a hasra húzta össze és elkötötte, ez a köldök. Miután az egységes természet kettéhasadt, mindkét felet a másikhoz húzta a vágy, átkarolták egymást, összefonódtak, és egyesülésre áhítoztak. Kettő lett az egyből, és azóta is szüntelenül keresi ki-ki a maga felét...
Stella Richards pszichológus szerint a mélylélektannal foglalkozók, például Freud és Jung munkáinak hátterében jelen az androgün gondolata. Freud elméletében a péniszirigység szerepel, amelyről úgy véli, hogy ez a női szexualitás alapvető ereje és dinamikájának mozgatója. Akkor keletkezik, mikor a kislány meglátja a testi különbséget saját és a fiú teste között, és fogyatékosnak érzi magát pénisz hiányában. A jelenkori pszichoanalízis inkább szimbolikus értelemben beszél a falloszról, úgy, mint az ókorban: a falloszt mágikus vagy transzcendens erőnek tartja, amely szimbolizálja a feltámadás reményét, valamit az alkotni és létrehozni képességét, a fény hatalmát az árnyék felett.
A teljesség felé haladni, ez az emberi lélek természetes törekvése, ehhez a másik oldallal ki kell egészülni, és ez az androgünitás felé mutat.
A héber hagyomány szerint a teremtő Isten androgün volt, és egy ilyen Isten teremtette a saját képmására férfinak és nőnek az embert. (Később Elohimet a Jahvé névvel helyettesítik, ami már maszkulin jelleggel bír). A történet szerint Lilith Isten kimondhatatlan nevének kimondásával megmutatta hatalmát, mivel tudása volt a teremtésről, arról, hogy az Isten és ezzel együtt az ember androgün jellegű. Amellett, hogy átkot mondtak rá, démonizálták, egyben féltek is tőle, hiszen egyfajta erőt is megtestesített. Ám a történetből az is kiderül, hogy Isten Lilithet eleve a pusztítás képviselőjének teremtette.
A középkorban az unikornist a tisztaság és a spirituális egység szimbólumának tartották, szarvát hímneműnek, testét nőneműnek tekintették. Az egyszarvú a felkelő Hold megtestesítője, amely vezeti a csillagnyáját, hogy aztán lenyugvóban megtisztíthassa a vizeket.Úgy tartották, hogy csak egy tükröt tartó szűz szelídítheti meg.
A tükör az eredeti létezést teremtő főhatalom (a szó), és ennek van visszhangja, vagyis az eredeti lénynek van mása a tükörben. Más szóval az, amit ma tudatnak nevezünk, kétoldalú tükör. Mindaz, ami akár az emberen kívül, akár az emberen belül a látás körében létezik, az a tudat elváltozásán észlelhető. Életünket e tudatban megjelent tapasztalatok szerint igazítjuk. Létünk semmiképpen sem önálló létezés, hanem a máshonnan kapott külső és belső táplálék, és ami bennünket irányít, az kívülről és belülről kapott szó (kép, látomás, látvány).A tudat az irányító. De a tudat ha tükör is, homályos tükör. Ezért mondják a hinduk, hogy lefokozott éberségben élünk.
Gustav Klimtnek 150. születésnapjára készül el a bécsi Klimt-villa felújítása. Olyan "élményvilágot" alakítanak ki, amely segít újra feleleveníteni a korszak életérzését - fejtette ki Marek. A mostani felújítás után itt rekonstruált bútorok és vetítők segítségével mutatják be, hogyan nézett ki a nagy festő élettere - eredeti műtárgyak nélkül.
A 2011 áprilisától 2012 nyaráig tartó munkálatok várhatóan 1,8 millió euróba (510,5 millió forintba) kerülnek majd. Elkészülte után a villa termei hetente három nap állnak a közönség rendelkezésére. A fiatalabb melléképületekben 850 négyzetméteren egy fogyatékosokat foglalkoztató műhely és egy fiatalok és felnőttek részére kialakított szabadidő- és rendezvényközpont működik jelenleg is.
A Klimt-villában a múzeum mellett szemináriumok és különböző rendezvények is helyet kapnak.
A Klimt-villában a múzeum mellett szemináriumok és különböző rendezvények is helyet kapnak.