2009. március 8., vasárnap

Albioni levelek XLII.*

Lord Mayor's Show 2008

Egyik nagy adósságom a főpolgármesteri parádé beszámolója, amire november 8-án került sor.
A 2009. évben november 14-én rendezik meg, és sokat mondó a beharangozója: See you next year! (and sorry about the rain). Szóval a legutóbbi erősen csapadékos volt, én többször bőrig áztam.

A főpolgármesteri felvonulás története 1535-ig nyúlik vissza. Eredetileg október 29., majd november 9. volt az ünnepség napja, de 1959-óta minden év novemberének második szombatján tartják meg.
A show a City-ben kerül megrendezésre, London történelmi központjában, a mai pénzügyi centrumban.
A felvonulás pompázatos hagyományőrzés és őrületes farsangi maszkabál egyben. Egy időben a Temzén egy uszályon is haladt a menet, manapság a főpolgármester az 1757-ben készített Lord Mayor's Coach-on közlekedik, a lovagok pedig lóháton.
A parádén hagyományosan részt vesznek nagytiszteletű céhek, zenekarok, rajtuk kívül karitatív szervezetek, alapítványok is képviseltetik magukat (a legutóbbian a Lions Club tagjai egytől egyig Mikulásnak öltöztek). De láthattunk lengyel csoportot is (már említettem, rengeteg Polish él az angol fővárosban).A menet a Guildhall-tól indul, mely a régi szegénynegyedben áll. A Szent Pál Székesegyház érintése után érkeznek a bíróság épületéhez. A Royal Courts of Justice épületében a főpolgármester esküt tesz, majd visszaindul a tömeg.
Az ünnepség este tűzijűtékkal zárul.

* * * * *

Ebben az időszakban lett divat, hogy tömegesen viseltek emberek pipacs-kitűzőt.
A jelek szerint az angolok alapítvány-támogatási kedve jobb, mint a magyaroké, a piros virág ugyanis az Angol Légió alapítványának támogatóinak jár.Azért "poppy", azaz pipacs, mert 1918-ban, amikor véget ért az I. világháború, a véres csatatereken a pipacs volt az egyetlen, ami termett. A remény és az áldozat szimbólumává vált a növény.
Egyébként egy három évvel ezelőtti cikk szerint A Balkánról és a volt Szovjetunió tagországaiból a francia idegenlégióba érkezett fiatalok minden szempontból edzettebbek angliai társaiknál, akik nem tudnak megfelelni a légió szigorú követelményeinek, puhányokká tette őket a sör, a televízió és a fegyelmezetlenség.
(Igen, péntek-szombat esténként a pub-ok tele vannak angolokkal, akik jócskán leisszák magukat. Ugyanakkor irtó nagy napközi forgalmuk is van, hiszen az angolok nem sok időt pazarolnak a főzésre, és még a múzeumok büféi is állandó teltházzal működnek a weekendeken, ahol megebédel a család.)

* * * * *

Szintén november környékétől a gazdasági világválság tényként van jelen az emberek életében.
Számomra irtó vicces volt, hogy a kinti szocialisták rengeteg szórólappal, kicsi plakátokkal tudatták mindenkivel: Marxnak igenis igaza volt!
Sajnos angol plakátot így utólag már nem találtam, de ez az amerikai is megteszi.Egyrészt az alapgondolat náluk is ugyanaz (Marx: Én megmondtam!), másrészt azért érezhető némi csúsztatás az egszben.
A gazdasági világválság kint is érezhető, sok embert elbocsátottak a munkájából, azért némi áremelkedés is volt, ugyanakkor a banki kölcsönök-, vagy például lakásbérleti díjak terén kifejezetten kedvező időszak a mostani.