Omar Bashir

A lant hercegének nevezett Omar Bashir a tradicionális arab zenét népszerűsíti csakúgy, mint Bartók- és Liszt-díjas édesapja, Munir Bashir is tette.

Az 1970-ben Budapesten született művész alig múlt 5 éves, amikor először kezébe vette az oud-ot, az arab lantot. Első mestere édesapja volt.

Omar 7 évesen a Bagdadi Balett- és Zeneiskola növendéke lett, első komoly koncertjét 9 évesen adta. Az iskola befejezése után alapított egy tradicionális iraki hangszereken játszó zenekart Bayerek Együttes néven. Külföldi turnék sora után 1991-ben visszatért Budapestre és ösztöndíjasként a Liszt Ferenc Zeneakadémia ének- szolfézs és karvezetés szakán folytatta tanulmányait.A '90-es években számtalan koncertet adott édesapjával közösen, egészen apja 1997-ben bekövetkezett haláláig. Iraki származású édesapjától a Farkasréti Temetőben vettek végső búcsút.1997-ben Omar Bashir Trió néven alakított zenekart Andreas és Petz Bálint gitárosok közreműködésével. A trió a világ számos pontján szerepelt már nagy sikerrel. Első közös albumuk 2001-ben jelent meg Al Andaluz címmel.

Omar Bashir lemezeivel komoly szakmai elismerést vívott ki, és a világ számos koncerttermében fellépett már. Nemcsak szólóban lép fel, szívesen muzsikál együtt más zenészekkel, zenekarokkal is. A nagyszerű oud művész sajátos jazz-es improvizációival közelebb is próbálja vinni az emberekhez népe zenéjét. Sőt, terápiás jelleggel börtönben őrzött skrizofén rabokat az ő zenéjével kezelnek.
Omar Bashir ezen a napon lépett fel a Kongreszusi Központban. A műsortervezet szerint a koncert első felében improvizatív jelleggel tradicionális iraki zene lesz majd hallható, melyben AL Obaidi, Hoszman Ádám és Tarr Gergő ütősök, Takács Donát basszusgitáros, Vidák Róbert flamenco gitáros, valamint Petz Bálint gitáros működik közre. A koncert második felében a művész 19. lemeze, az Örült Lant kerül bemutatásra.
Omar 7 tagú zenekarát kibővítette 11 főre és további vendégeket is hívott: Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Tátrai Tibor (gitár), az iraki származású énekesnő, Baidar Al Basri személyében.

Omar Bashir bármerre jár a világban, édesanyjának írt dalát mindig eljátssza.

* * * * *

Gyönyörű vadgesztenyefás park közepén a Budapest Kongresszusi Központ az ország legnagyobb méretű konferencia helyszíne. Rendszerint itt hallható a Budapesti Őszi és Tavaszi Fesztivál leghíresebb előadóinak hangversenye is.
Az 1984-ben Finta József tervei szerint épült komplexum Budapest budai oldalának középső, hegyvidéki területein fekvő XII. kerületében (Hegyvidék) található.

New York-i komédiák

Három év töretlen sikert tudhat magáénak Woody Allen New York-i komédiák címen játszott két egyfelvonásosa, a Central Park West és a River Side Drive, melyet a 2008-ban a régi Vidám Színpadból lett Centrál Színházban játszanak.

Az intézmény múltja egészen 1951-ig visszanyúlik, amikor a Kamara Varieté társulata a hatodik kerületi Révay utca 18. szám alá költözött. Többnyire bohózatokkal, zenés vígjátékokkal és kabaréműsorokkal szórakoztatták a közönséget. Aztán telt múlt az idő és a színház épületének állapota egyre csak romlott, mígnem új névvel, megújult színházi belsővel és új társulattal várják a remek színdarabok a közönséget.

A megújult Centrál Színház korszerű technikai berendezésekkel felszerelt nagytermében a komédiák mellet nagy szerepet kapnak a zenés darabok is.

A Riverside Drive-ban Jim egy délután a folyóparton várja szeretőjét, hogy véget vessen viszonyuknak. A várakozást egy hajléktalan felbukkanása fokozza: Fred rámutat Jim életének kisebb-nagyobb hazugságaira, és missziója, hogy megoldja újdonsült barátja összes problémáját, meglepő fordulathoz vezet.

Felettébb érdekes, hogy Jim szerepében a hasonló magánéleti fordulatot megélő Magyar Attilát láthattam. Ő egyébként messze nem a kedvenceim egyike.

A Central Park West a kapuzárási pánik tragikomédiája. A mű hőseinek minden fiatalkori vágya beteljesült: gazdagok, sikeresek és házasok. Látszólag boldog házasok, de egyszer minden titokra fény derül, és felettébb kínos helyzetbe kerül a darabban szereplő két házaspár is.

Az este egyértelműen Básti Juli jutalomjátéka, aki éles cinizmussal és maró gúnnyal játssza az alkoholista pszichológust, aki minden pillanatban egy hangsúllyal képes megteremteni a komikumot. Rudolf Péter kizsigerelt és felszarvazott, abszolút szürke embere, Nagy-Kálózy Eszter ostoba, kiöregedő plázacicája szintén nagyszerű alakítás.

Az előadásról bővebben itt.

* * * * *

Woody Allen (Allen Stewart Konigsberg 1935 – ) amerikai író, színész, humorista, filmrendező és filmproducer.
Allen héber iskolában tanult hét éven keresztül, majd átiratkozott a Midwood High állami iskolába. Hogy pénzt szerezzen, elkezdett poénokat írni David O. Alber ügynöknek, aki ezeket eladta egy újságnak. Allen első publikált vicce az „I am two with Nature.” volt. 16 évesen elkezdett írni szövegeket előadóművészeknek, és ekkor használta először a Woody Allen nevet.

A gimnázium után beiratkozott a New York-i egyetemre, ahol kommunikációt és filmművészetet hallgatott. Nem sokat járt be órákra, az első filmes vizsgáján megbukott. Az egyetemet otthagyta, és később City College of New Yorkban fejezte be tanulmányait.

19 évesen darabokat kezdett írni többek között a The Ed Sullivan Show-nak, a The Tonight Show-nak, Sid Caesarnak, Art Carney-nak. 1957-ben megnyerte az első Emmy-díját.
1960-ban új műfajjal, a stand-up comedyvel próbálkozott, és úgy döntött, maga is elő tudja adni saját szerzeményeit. Hamarosan népszerű alakja lett a Greenwich Village-i kluboknak és egyetemi campusoknak.

1965-ben Clive Donner rendező felkérte a Mi újság, cicababa? című film forgatókönyvének megírására, amelyben egy kisebb szerepet is eljátszott. Ennek sikere után Allen maga is megpróbálkozott a rendezéssel. A What's Up, Tiger Lily? 1966-ban pozitív fogadtatásban részesült, akárcsak egy évvel később a Casino Royale című James Bond-paródia, amelynek a forgatókönyvét is írta, valamint szerepelt is benne. Aztán a Fogd a pénzt és fuss! című krimivígjáték forgatókönyvét írta meg, s övé volt a főszerep is. Ezt a mozit számos vígjáték követte, többek között a Banánköztársaság, a Minden, amit tudni akarsz a szexről, a Hétalvó.
Az igazi áttörést az 1977-es Annie Hall című filmje jelentette, amelyért George Lucas és Steven Spielberg elől elvitte a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat.

Első felesége Harlene Rosen volt, majd 1966-ban elvette Louise Lasser színésznőt, aki számos korai filmjében is feltűnt. Három év múlva elváltak, majd Allen évekig élt együtt Diane Keatonnal, később pedig Mia Farrow-val, akitől fia is született. 1992-ben Mia megvádolta, hogy örökbefogadott gyermekei közül Soon-Yivel Allennel és Dylannel szexuális kapcsolatba került. 1993. június 7-én a legfelsőbb bírósági határozat szerint Mr.Allen „…önteltsége, ítélőképességének hiánya, elszánt támadása és ezzel minden eddig okozott seb elmélyítése okot ad rá, hogy további kapcsolatot a gyermekekkel csak gondos megfigyelés mellett tarthasson”.
Végül Woody 1997-ben feleségül vette Soon-Yit, két gyermeket nevelnek, s most boldogan élnek.

Allen hétfőnként Eddie Davis New Orleans Jazz Bandjével klarinéton játszik a New York-i Carlyle kávéházban.

Filmjeiben az értelmiségi lét, a szexualitás, a zsidóellenesség (mindez átitatva nem csekély öniróniával) központi téma - csakúgy, mint híressé vált szállóigéiben:

Intenzív vágyat érzek, hogy visszakerüljek az anyaméhbe - bárkiébe.
Az összes szeretet közül az számít igazán, amit nem viszonoznak.
Csodálom azokat, akik meg akarják ismerni a világegyetemet, holott épp elég nehéz eligazodni a kínai negyedben is.
Az egyetlen bajom az életemmel, hogy nem valaki más vagyok.
Foglalkoztat a jövőm, mivel a hátralevő napjaimat ott szeretném eltölteni.
Nem mintha félnék meghalni. Csak nem akarok ott lenni, amikor bekövetkezik.
Pompás aranyóra. Büszke vagyok rá. Nagyapám a halálos ágyán adta el nekem.
Kétféle ember létezik: a jó és a rossz. A jó ember jobban alszik, viszont úgy néz ki, a rosszak jobban élvezik az ébrenlétet.
Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.

Vasárnap délután a Grande Jatte-szigetén

George Seurat (1859 – 1891) francia festő párizsi polgári család gyermekeként látta meg a napvilágot, aprólékos pontosságra törekvő, igen zárkózott ifjúvá serdült. Képzése az École des Beaux-Arts-on Eugene Delacroix festészete iránt érdeklődött.
Festészeti alkotói periódusa nem egészen tíz esztendeig tartott, de ezen idő alatt honosította meg a divizionizmus szemléletét.
31 éves korában tüdőbaj végzett vele, kicsiny fia is ebben a betegségben halt meg.A festésben mint tudományos kérdéshez, mint matematikai egyenletek megoldásához közelített. Korának impresszionista festési módszereiből indult ki, tanulmányozta a tudományos színelméletet. A kromatizmus kérdéseit elméletileg is kutatta, valamint a kompozícióteremtés titkai is izgatták.
Seurat festményeit mozaikszerűen, keveretlen színfoltokból rakja össze, amely majd a néző agyában fog összeállni kompozícióvá. Ez a pointillizmus. Seurat módszerének hátránya az volt, hogy a kép a formákat sokszínű foltokká tördeli, ezért rengeteget kísérletezett, számos vázlatot, tanulmányt készített ugyanarról a témáról. Kísérleteit siker koronázta, hogy az egyiptomi művészetre emlékeztető hangsúlyt helyezett a függőleges és vízszintes vonalakra.
Seurat divizionista elméletét és festési módját követték a fiatal festők, akik 1884-ben megalapították a „Függetlenek társaságát” (Salon des Indépendants), miután a Salon visszautasította Seurat Fürdőzés c. képét.Seurat női aktról készült tanulmányai mutatják, hogy a pointillizmus nemcsak a tájábrázolással, hanem az alakok ábrázolásával is behatóan foglalkozott. Seruat műterme a három akt háttere, amelynek falán éppen a Vasárnap délután … egyik változata látható.

* * * * *

Seurat legismertebb munkáját, a Vasárnap délután Grande Jatte szigetént 1886-ban mutatták be Párizsban. A festmény megváltoztatta a 19. századi modern művészet irányát, elindítva a neoimpresszionizmust.
Bolgár György a festménnyel megegyező című könyvében a festő által megmintázott figurákról ír. Kik ők, milyen életet élnek, mi a céljuk a szigeten? A kép-regény az alakok élettörténetét meséli el érzékenyen, nagy fantáziával. Minden egyes fejezet lezáratlan, és az olvasó alig várja azt a kimerevített pillanatot, amikor a szereplők végre elfoglalják helyüket a festményen. De ezzel még nincs vége, mert a szerző újra szétzilálja a megkomponált idillt, és megtudjuk, mi történt abban a pillanatban, amelyben a szereplők megmozdultak.Számomra nagy meglepetés a könyv, mert kevés férfi író van, aki igazán érti a női lelket (mert igazából mind a hat történet főszereplője nő). Őszintén, jó értelemben vett egyszerűséggel, minden sallangtól mentesen vezeti a hősök történetét, akár nyers testiségről legyen szó, vagy "mindössze" a karakterek bemutatásáról.
Természetesen nem a valós emberekre bukkant rá a szerző, de talán ők is lehettek volna. Seurat Cirkusz c. két tanulmányképe, mely a mozgás ábrázolását volt hivatott megoldani, lehet az oka, hogy a fűben heverésző figura cirkuszi dolgozó.A kis majmot sétáltató Madeleine Knobloch a legelső történet főszereplője. Seurat életének utolsó éveiben vele élt együtt, és kisfiuk is született. Haláláig sem édesanyja, sem barátai nem tudtak a családjáról, holott minden nap özvegy édesanyjánál ebédelt. Talán így élt a festővel való találkozás előtt, talán nem. Mindenesetre ez az egyetlen, bizonyítottan a nőről készült portré (Jeune femme se poudrant):
Egy kritikában azt olvastam, Bolgár György valamennyi figurája szerencsétlen sorsú, szomorú ember. Én inkább azt mondanám, felvállalják érzéseiket, és bátran néznek szembe sorsukkal, bármi is várjon rájuk.

Vajdahunyad vára

A Vajdahunyad vára vagy Vajdahunyadvár (hivatalos nevén Történelmi Épületcsoport) Alpár Ignác épületegyüttese a budapesti Városligetben, akinek ezt a művét tekintik életpályája csúcsának. A XIV. kerületi Városligeti-tó (Széchenyi-sziget) négy hídon keresztül közelíthető meg. Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig.Az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére létrehozott épületegyüttes célja „három dimenzióban” ábrázolni a magyar építészet ezeréves történetét. A 21 részből álló Történelmi Épületcsoport a millenniumi ünnepségekre a szoros határidő és a költségtakarékosság szempontjai miatt ideiglenes jelleggel, főleg fából és kartonból készült el. A nagy sikerre való tekintettel 1904-'08 között Alpár vezetésével tartós anyagokból építették fel. Nevét legjellemzőbb, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta.

A főbejárathoz vezető „Hidaskapu" tipikus középkori vár bejáratát utánozza. A híd két oldalán egy-egy kőoroszlán látható a főváros címerével. A román épületcsoport legismertebb része a „Jáki-kápolna"-ként emlegetett kis templom, melynek alaprajza a lébényi templomét, kapuzata a jáki apátság templomét utánozza. A kápolna valódi, felszentelt római katolikus miséző hely, minden vasárnap szentmisét, alkalmanként esküvőket, koncerteket tartanak itt.Szintén itt található a Kerengő, a 37 méter magas Kínzótorony, a Tompa-torony, az Anjou-kort idéző Segesvári bástyatorony.
Jobboldalra tekintve gótikus épületcsoport tárul a látogató elé, melynek legmeghatározóbb része a Nyebojsza-torony. A toronnyal és a köríves toronyszerű zárterkély-sorral gazdagított lovagterem-homlokzattal az építész Vajdahunyad várának legszebb részleteit emelte be az együttesbe, méltó emléket állítva a Hunyadiak korának.A főbejárati kapun átlépve a látogató XVIII. századi, Mária Terézia királynő korabeli barokk kastéllyal találja szembe magát. A reneszánsz-barokk épületcsoport része a Magyar Mezőgazdasági Múzeum barokk palota épülete, melyet 1991-ben nyilvánították védett műemlékké. A Vajdahunyad-vár legnagyobb részét ma a múzeum gyűjteményének kiállítása foglalja el. Itt tekinthető meg a Katalin-kapu, a Német- és a Francia-torony is.Várárok-szerű, mesterséges vízfolyás veszi körbe, melyen két híd ível át: egy a Városliget felőli oldalon, egy pedig a Kós Károly sétány felőli főhomlokzat alatt. Három híres közterületi szobor áll a területén: az építtető Alpár Ignác szobra a főhomlokzat előtt (Telcs Ede munkája), Anonymus (Ligeti Miklós alkotása) szobra a Magyar Mezőgazdasági Múzeum előtt, és Károlyi Sándor közgazdász szobra a várudvarban.


Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (Béla király Névtelen Jegyzője; P. mester”, „P. dictus magister”, az általános filológiai értelmezés szerint „a mesternek mondott P” kb. a 12. század vége – 13. század eleje), valószínűleg III. Béla magyar király (1172-1196) jegyzője és krónikása.
Anonymus a magyar honfoglalás történetének megírója, tőle tudjuk a törzsfők neveit is. Művének, a Gesta Hungarorumnak egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchenyi Könyvtárban található. Bélának utóda, Imre király idején alkothatta művét. A latinul írt művet Lethenyey István pécsi kanonok (1791), Mándy István (1799) és Szabó Károly (1860) fordították magyarra. Mivel a magyarság őstörténetére és a honfoglalásra vonatkozó írott források száma igen csekély, a magyar tudomány ezért használta sokáig előszeretettel a magyarság őstörténetét összefoglaló regényes gestát.Pontos adataink sem a szerző születési, sem halálozási idejéről, sem személyéről nincsenek, de egyes kutatások szerint személye azonos Péter győri püspökkel. Anonymus mindvégig tapasztalható igyekezete az, hogy célzásain keresztül se lehessen következtetni személyére a nyugati gesztában kötelező szerénység.
Azért van pár elmélet Anonymus kiltére:
1. A Magyarok cselekedetei-ből annyi megállapítható, hogy a szerző a Felső-Tiszavidékről származott, és az itt birtokos Abákhoz szoros kapcsolat fűzte. Az előszóból kiderül, hogy iskolai tanulmányait valószínűleg Párizsban végezte és ott ismerkedett meg a regényes gesta újszerű műfajával, melyet mintául vett a magyar honfoglalás-történet megírásához.
2. A kézirat élén álló „P” iniciáléról az utóbbi időben többen is fölvetették, hogy a Magyarországon csak 1220 óta működő domonkos rendnek a szimbólumait ábrázolja. A P betű felső öblében egy vékony piros keretbe foglalt D van jelen, azon belül pedig egy V betűt formázó, könyvszerűen szétnyíló díszítés látható, vagyis az iniciáléba a POV betűk vannak belerejtve, ezek pedig a „Predica Orói Vade” (Menj, prédikálj a világnak), a domonkos rend jelszavának a kezdőbetűi.
3. Egy másik elmélet szintén a P iniciáléban elrejtett rovás-díszítésből indul ki. E szerint Szent István királyunknak (969-1038) egyenesági leszármazottja Imre herceg (1007-1031) volt, akit egy vadkan tépett szét, még mielőtt utódot nemzett volna. Imre igen gyakran betért palócföldi útjai során egy Jéne nevű rimalány házába, akitől házasságon kívül gyermeke született: egy Radnót nevű kisfiúcska, akit palóc névadó szerint Pósának hívtak.A rovásokból megtudhatjuk, hogy Anonymus a fent említett Pósának egyik egyenesági leszármazottja, Pósa András, a gesta szerzője. A Gömör-megyei Radnót községben született 1210-ben. Kilenc testvérével együtt korán árvaságra jutott. A gyerekek neveltetését nagybátyjuk, az országbíró Pósa Pál rendezte el. András a rimaszombati cserepesekhez került mesterséget tanulni. A nagybátyja házában találkozott IV. Béla kiskirállyal, és hamar elnyerte annak bizalmát. Ezután a nagybátyja kancelláriájában dolgozott. Ebben az időben Pósa András intézte a Dzsingisz kán és a IV. Béla közötti levelezéseket. Pósa Pállal együtt ők szervezték meg a király és családja védelmét. A muhi csatát követően Boszniában várták a királyt és Dalmácián át Veglia szigetére menekítették a családjával együtt. A mongolok vezetése 1270-ben halálra ítélte őt, és egy év múlva Boszniában ki is végezték.
4. Herendi Gábor: Magyar vándor (2004)

Budai várnegyed

Az 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján szereplő Budai várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven a Várhegyen. Határa a várfal, ami teljesen körbeveszi. Területén számos középkori eredetű műemlék és 17-18. századi lakóház és középület található. A Budai várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.

A Várhegy az Árpád-házi királyok idejében szálláshelyként és védelmi beépítésként szolgált. A várhegyi település fejlődése IV. Béla városfejlesztése nyomán vált jelentősebbé, de Mátyás király korában vált az ország közigazgatási központjává. Maga a Várnegyed jelentős átalakuláson ment keresztül az idők során.

A Budavári Palota a volt magyar királyi palota ma használatos neve. Ma Budapest egyik kulturális és turisztikai központja.1243-ban indult meg a vár építése a pesti Újhegy-en, melynek munkálatai három év múlva felgyorsultak a várható újabb mongol támadás miatt. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.
1285-ben a tatárok, 1302-ben Károly Róbert ostromolta sikertelenül a várat. Utóbbi esetben az Anjou-ház alapítója a III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal került szembe, amiért is VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította.
Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.
1354-ben I. Nagy Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig.
Bár Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt szinte folyamatosan úton volt, uralkodása első tizenöt évében Budán és Visegrádon tartotta udvarát, és mindkét helyen építkezésekbe fogott. Budán a keleti, Duna felé néző oldalon húzódó építménysorral párhuzamosan egy új, nyugati szárny felépítésével lezárta az addig nyílt teret. Az új épület belső homlokzata oszlopcsarnokos volt, trapéz alakú díszudvarán szoborfejekkel díszített kút épült. Itt őrizték a császári hatalmi jelvényeket.Az építkezés mellett gondolni kellett a vár vízzel való ellátására is. Hartmann, nürnbergi csőkovácsmester munkájának eredményeként 1416-ra a víz Budán feljutott a hegyre.
A várat a várostól elválasztó, száraz árok mentén húzódott az új épület, a Friss-palota, melyet Zsigmond 1410-'30 között építtetett. Már 1424-ben készen állhatott, mintegy 70 méter magas volt, és az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el.
A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. Mátyás fényes, virágzó budavári palotájából a mohácsi vészt követő török uralom sok mindent elpusztított, megszüntetett és átalakított a Várban is.
1526. szeptember 12-én I. Szulejmán szultán bevonult Budára, a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, majd hadaival elvonult. Október 31-én a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg, a következő nyáron pedig I. Ferdinánd magyar király kezére került. 1529-ben I. János király visszafoglalta.
1541-ben Szulejmán szultán csellel elfoglalta, és a következő években a magyarok sikertelenül ostromolták a várat.
1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás folyt, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött, és német lakosságot telepítettek be.
A törökök nyomán érkező osztrák erők Bécsből kormányoztak, ahol már az új divat, a barokk művészet dívott.
1848-ban Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását: felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.A Pesti Szépészeti Bizottság 1871-ben pályázatot írt ki az újonnan egyesített főváros szabályozási terveinek kidolgozására. A Vár erődjellegét 1874-ben szüntették meg, amikor a hadügyminisztérium kimondta, hogy a Vár mint erődítmény nem felel meg az akkor korszerűnek tekintett követelményeknek. Innentől fogva ezen javítási munkálatok is elmaradtak.
A palota átépítését 1896 körül előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajos tervei alapján végezték el. Az épületet Ferenc József király avatta fel, azonban az épületben ő maga soha nem aludt, így budapesti rezidenciaként sem működött.
Az 1944-'45-ös ostrom után (amikor is a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része elpusztult) 1946-ban kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. Az épületek jelentős részét közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették. Végül a nagy nehezen az 1960-as években meginduló rekonstrukció során a háború előtti formáját nem kapta vissza, pedig sok helyen menthető állapotban maradtak meg termek.A Budavári Palota ma a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár otthonául szolgál. A palota területe számtalan budapesti rendezvény, többek között a Mesterségek Ünnepe és Borfesztivál helyszíne.

A Várban található szobrok:
Donáth Gyula: Turul (1905-ben állították fel a neobarokk kapura)
Ligeti Miklós: Csongor, Tünde (1903-ban helyezték a két szobrot a lépcsősor pihenőire, ma a MNG bejáratánál vannak)
Stróbl Alajos: Mátyás-kút (1904-ben helyezték a Szent Zsigmond-kápolna külső falára)
Fadrusz János: Kapuőrző oroszlánok (1901-1902)

A várnegyed területe a gépkocsiforgalom elől lezárt terület. A Moszkva térről a 16 és 16 A jelű, valamint a 116-os busszal és gyalog, az Attila út felől gyalog és liften, a Tabántól gyalog, míg keletről a 16-os busszal, siklóval és gyalog lehet feljutni.

* * * * *

A Halászbástya, a neoromán kilátóterasz a főváros egyik legismertebb és legjelentősebb műemléke a várnegyedben. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. A régi budai várfalak helyén Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895-1902 között. A neve arra utal, hogy a középkorban a várfal alatt fekvő Halászvárostól kapta, amely a Víziváros városrészének déli épületcsoportja volt, és a halászok céhe védte. A halászok árujukat már a középkorban is a Mátyás-templom melletti térségben lévő Halpiacra vitték, de a céh nem csak a halak árusításával törődött, szükség esetén tagjai vitézül védték a bástyát az ellenséges betörés elől.

A a hajdani Híradás toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő bástyaszakasz alapfalaira épült, követve az egykori bástya elrendezését. A Jezsuita lépcső
A Halászbástya állapota fokozatosan romlott, hiszen a területet az osztrák hadvezetés mint hadászati erődítményt tartotta számon. És a Halászbástyát sem a természet, sem a háborúk nem kímélték. A hegyről folyvást lezúduló csapadékvíz fellazította, kimosta a hegyoldalon lévő várfal és Híradásbástya alapjainak egy részét. Ugyanakkor az elmúlt háborúk golyói marta hézagok kőomlásainak jó-rossz helyreállításának nyomait viselte magán.
A Halászbástya a Mátyás-templom helyreállításával kapcsolatos építészeti és városrendezési feladatoknak köszönheti a megvalósítását. Schulek Frigyes felismerte, hogy meg kellene tartani a kiásás által elért alacsonyabb talajszintet, és a környezetet hozzá rendezni, és a templomhoz méltóvá tegyék. Az építkezést végül csak 1899-ben kezdték és több részletben valósult meg, é s a kész Halászbástyát 1905-ben adták át a fővárosnak. Az építkezés 1 millió 165 000 forintot emésztett fel, amelyből 200 000 forintot a Fővárosi Közmunkák Tanácsa fedezett, a többi költség megoszlott a főváros és az államkincstár között.A Halászbástya a második világháború ostromai során több helyen súlyosan megsérült, de a háború után a helyreállítási prioritások sorában előkelő helyet foglalt el. A helyreállítási munkálatok Bors László építőművész vezetésével folytak 1953-ig.
Sok vitát váltott ki a mögé épített hotel Halászbástyára néző épülete, annak modern ablakaival. 1995-től belépti díjat vezettek be a Halászbástyán.

* * * * *

A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (Budavári Nagyboldogasszony-templom) a főváros I. kerületében a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom.Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. Írott forrás azonban csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházá”-nak nevezik.
A IV. Béla által 1270-re felépített új Mária-templom igen hamar országos jelentőségű események színhelye lett. IV. Béla a tatárjárás után 1255-'69 között között háromhajós bazilikát építtetett. Ekkor épült fel a Menyasszony-kapu is, valószínűleg Villard de Honnecourt irányításával, és a csehországi Tišnov ciszterci monostorának építőivel. A budavári főtemplom első építési szakasza a lyoni katedrálissal mutatja a legközelebbi rokonságot. 1279-ben itt tartottak nemzeti zsinatot, amelyen megintették Kun László királyt.
A második mestercsoport munkájára az észak-francia templomépítészet már német közvetítéssel gyakorolt hatást. A megépült budavári főtemplom kegyuraságát a király egy időre e kolostornak adományozta.
Itt jelölték királlyá a cseh Vencelt és a bajor Ottót, majd 1309-ben itt koronázták meg egy új koronával Anjou Károly Róbertet.
A 14. században az egész épület gótikus stílusban történt átalakítását Nagy Lajos király kezdte meg a délnyugati Mária-kapu kiépítésével. Az oldalhajók boltozatát a főhajó magasságáig felemelték, és az így keletkezett magas falfelületeken gazdag kőrácsozatú, hatalmas ablakokat helyeztek el, ezzel világos, levegős csarnokteret hoztak létre.
Zsigmond uralkodása alatt a mellékszentélyeket tovább díszítették, a munkálatokban a prágai Parler-műhely mesterei is dolgoztak az épületen.1444-ben Ulászló diadalmas hadjárata után itt tartotta ünnepélyes hálaadását Hunyadi Jánossal együtt.
Kapisztrán Szent János itt tartott toborzó szónoklatot a török elleni hadjáratban való részvétel előmozdítására, Hunyadi pedig innen indult el Nándorfehérvárra.
1458-ban, Hunyadi Mátyás trónralépésekor a Szent Korona nem volt Magyarországon. Mátyás ezért „korona nélküli koronázás” keretében a Nagyboldogasszony-templomban ünnepélyesen megkezdte uralkodását: az oltár előtt ígéretet tett a szent jogok megtartására, majd palotájába ment, és trónjára ülve megkezdte az ország ügyeinek intézését. Mátyás itt tartotta mindkét esküvőjét is.
A templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. A király felépíttette a délnyugati harangtornyot, a hazai gótikus építészet egyik legnagyszerűbb alkotását, mely a rajta elhelyezett felirat szerint 1470-re készült el. A kóruskarzatot támasztó nagy ív oszlopfője ma is eredetiben őrzi kőindái között Hunyadi János, Mátyás és László arcképét.
A Boldogasszony-templomot 1541-ben, Buda végleges elfoglalása után a törökök mecsetté alakították át, hogy I. Szulejmán szultán itt adjon hálát Allahnak a győzelemért. Berendezését, oltárait kidobálták, festett falait lemeszelték, Mátyás oratóriumát más részekkel együtt elbontották, hogy köveiket máshol hasznosítsák. A legenda szerint a templomban halt meg Gül Baba, a bektási dervis rend tagja, akinek rózsadombi türbéje ma is az iszlám világ legészakibb zarándokhelye.
A templom Mária-szobrát a törökök nem semmisítettek meg, csak elfalaztak. Az 1686. évi ostrom utolsó rohama előtt a szobor elé húzott fal egy robbanás alkalmával ledőlt, és a főmecsetben imádkozó törökök előtt megjelent a Magyarok Nagyasszonyának szobra. A szemtanúk babonás rémülete a várvédőkön is úrrá lett, és a vár még aznap este a keresztények kezén volt.
A templom Buda visszafoglalása után először a ferences, majd a jezsuita rend tulajdonába került, akik barokk stílusban állították helyre, és hatalmas kollégiumot valamint háromemeletes szemináriumot építettek hozzá, így az eredetileg szabadon álló templom egy nagy kiterjedésű épületegyüttes részévé lett. A templomot ezután 87 esztendeig birtokló jezsuita rendnek köszönhetően kivirágzott és szétsugárzott Budavárából a Magyarok Nagyasszonya-kultusz és a szent királyok tisztelete, amely a magyar identitástudat egyik oszlopa és a nemzeti önállósági törekvések szellemi alapja lett.
1690-ben Esterházy Pál felépíttette az új barokk főoltárt, hat év múlva Pálffy Miklós tábornok előcsarnokot építtetett a főkapu elé, és a Mátyás torony fölé barokk hagymasisakot emeltetett. 1707-re alakították ki a Loretói kápolnát, 1719-ben toronyórát kapott.
Az 1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett, 1748-ban villám sújtotta.A jezsuita rend feloszlatása után (1773) a templom kegyura Buda város (később Budapest) tanácsa lett, a templomhoz épült kollégium és rendház állami tulajdonba került.
1867-ben itt koronázták magyar királlyá I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébetet a Szent Koronával. A király 1873-ban kelt határozata alapján 1874-'96 között Schulek Frigyes vezetésével nagyarányú újjáépítésre került sor, amely kialakította az épület mai képét. Az épület boltozatát és falait több helyen a földig lebontatta, hogy rekonstruálni tudja az eredeti építészeti megoldásokat. Mindenütt a régebbi állapotok visszaállítására törekedett, de úgy, hogy a sérült részeket és felületeket teljesen megújította. Ahol már támpontot sem talált, ott saját tervezésű részeket iktatott be. A restaurálás belső díszítőmunkáit és a berendezés elkészítését Schulek mellett Székely Bertalan és Lotz Károly irányította. Ők maguk festették az alakos festményeket, terveik alapján Kratzmann Ede készítette a színes üvegablakokat, és Mikula Ferenc faragta az új szobrászati díszítést. Az oltárképeket Zichy Mihály és Aggházy Gyula festették, a főkapu domborművét, amely a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, Lontay Lajos mintázta.
A Koronázó Főtemplom 1893-ra készült el. Öt év múlva III. Béla és felesége hamvai az északi oldalhajó kápolnájában nyertek végső nyughelyet.
1916-ban itt került sor az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita koronázására.
A II. világháború előtt Teleki Pál kezdeményezésére megindult a templom teljes felújítása, azonban a nagy világégés megakadályozta annak befejezését. Budapest ostroma során az épület igen súlyosan megsérült, tetőzete kiégett, boltozatai megsérültek, orgonája elnémult. Altemplomában a német tábori konyha, a szentélyben szovjet lóistálló volt. Az utolsó háborús seb 1984-ben tűnt el a templomról: ekkor fejeződött be a nagy orgona újjáépítése.
1994-ben máig ismeretlen merénylő pokolgépet robbantott az épület Halászbástya felé nyíló kapujánál. Az értelmetlen terror tizenhat ablakot rongált meg.
1999-ben a magyar államaz egyház tulajdonába adta a templomot.A templom legnagyobb harangja 3200 kg-ot nyom, átmérője 175 centiméter, hangja B0. Titulusa Borromeo Szent Károly, felirata: "Isten dicsőítésére, hazánk Nagyasszonya templomába, I. Mátyás király tornyából szólítom a híveket. Védszentem Borromei Szent Károly bíbornok. Fölajánlott és fölszentelt Hornig Károly báró, veszprémi püspök. Walser Ferencz öntött Budapesten, 1891." Ezt vélte hallani lázálmában boldog IV. Károly király a halálos ágyán, és ez szól a Magyar Televízió csatornáin is minden délben, 1994 óta.
A legtöbbször hallható harang a 900 kg-os Szentháromság-harang. Átmérője 115 centiméter, hangja F1. Az 1723-as nagy budai tűzvész évében, valószínűleg a tönkrement harangok bronzából öntötte Zechenter Antal mester Budán.
A Szent Anna lélekharang az esti harangszó után a halottakért szól. Súlya 90 kg, hangja Fisz2. Szlezák László öntötte 1936-ban a csepeli plébánia részére.

* * * * *

A templom előtt 1713-ban állították fel a fogadalmi pestis-emléket, azaz a Szentháromság-szobrot, amely az ország számos hasonló alkotásának mintájául szolgált.
A Mátyás-templom előtt az 1686-os ostrom után alakítottak ki teret, addig szűk utca vezetett a kapujához. Az 1691-es pestisjárvány során a polgárok fogadalmat tettek, hogy ha a járvány elmúlik, szentháromság-szobrot állítanak hálából. A járvány véget ért, a szobrot fel is állították, azonban három évvel később, 1709-ben újabb járvány pusztított. A lakosság ezúttal azt fogadta meg, hogy nagyobb, díszesebb szobrot állít az előző helyén, ha ezt a járványt is túlélik. Így történt, hogy a korábban állított szobrot a mai III. kerületi Zsigmond térre helyezték át, és helyébe 1713-ban Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok egy 14,4 méter magas barokk szobrot állítottak. A műalkotás az 1945-ös ostromban súlyosan megrongálódott, ezért helyén ma újrafaragott mása látható.A szobor talapzatán domborművek sorakoznak, valamivel feljebb kilenc szent szobra látható (köztük Szent Rókusé, a betegek és betegápolók védőszentjéé), a csúcson pedig a szentháromság jelképei találhatók.

* * * * *

A Bécsi kapu nevét onnan kapta, hogy rajta keresztül lehetett rátérni a Bécsbe vezető országútra. A középkorban Szombat-kapunak is hívták, mivel szombati vásárokat rendeztek a belső falainak előterében. Állítólag Toldi Miklós fegyverei díszítették a belső kaput.
Becs kapuszunak nevezték a törökök, egy időben a neve Zsidó-kapu is volt.A kettős várkaput 1896-ban lebontották, és Buda felszabadulásának 250 éves jubileumára (1936) készült el a jelenleg is álló várkapu, melynek inkább szimbolikus jelentősége van. Tervezője Kismarty-Lechner Jenő. Automata sorompók állnak a kapu előtt, melyek a várba behajtó járművek számát hivatottak korlátozni. Behajtásra a helybeli lakosok, taxik, BKV buszok, valamint a várbéli hivatalok dolgozói és a szállodavendégek jogosultak.

* * * * *

A Budai várnegyed alatt kiterjedt barlang- és pincerendszer húzódik meg, amelyet a második világháború alatt kórháznak és raktárnak használt a német és a magyar hadsereg. A barlangrendszer egyik fő lejárata az Úri utcában található, és Budavári Labirintus néven mint egyedülálló turisztikai látványosság egész éven át látogatható.A sziklakórházat 1939-'44-ig majd 1958-'62-ig építették. Légoltalmi szükségkórháznak használták a második világháború alatt, 1957 után titkosították. A nemzetközi szinten is páratlan létesítmény 2008-tól látogatható és hadiorvoslási- és polgári védelmi kiállításként.

A sokkoló MEKI - avagy a konzerválás csodája

Sally Davies manhattani fotóművész csendélet-sorozaton akarta bemutatni egy szétrohadó Happy Meal-menü szomorú állapotváltozását, de sokkolás helyett végül ő sokkolódott: hiába várt, a gyorséttermi kaja fél év után sem volt hajlandó a bomlás jeleit mutatni. A modell még egy vacak penészfoltot se volt képes növeszteni, csak egyre kopogósabb és fényesebb műanyag-állagot mutat.

Sally Davies az elmúlt fél évben minden nap készített egy fotót arról a McDonald's Happy Meal menüről, amit idén áprilisban vásárolt, majd egy polcon helyezett el manhattani műtermében. Az 54 éves fotóművésznő elképzelése eredetileg az lett volna, hogy a The Happy Meal Project elnevezésű mű keretében minden nap lefotózza a hamburgert és a sült krumplit, ily módon megörökítve a gyorséttermi menü bomlásának fázisait. Hiába várt azonban a ráutaló jelekre egyre türelmetlenebbül, ez a fázis félévi fotózgatás után sem következett be.
Az első napon "Április 10-én vásároltam az ételt, eleve azzal a kifejezett szándékkal, hogy kinn hagyom, hadd lássam, hogyan boldogul. Azért pont McDonald's, mert ez volt a legközelebb a lakásomhoz, de a projekt szempontjából bármelyik másikat is választhattam volna az egymillióféle New York-i gyorsétteremláncból. Az első jelenség, ami megdöbbentett, hogy a második naptól már semmi illata nem volt. A második pedig, amit észrevettem, hogy ettől kezdve a kutyáim sem mutattak már semmi érdeklődést iránta" - számolt be a Daily Mailnek az október 14-én már 187. napja folyó kísérletről.

A soha nem öregedő "fotómodell"
Davies eleinte naponta fotózta az ellenálló hamburgert, majd egyre hosszabb szüneteket iktatott a képek közé, hátha akkor feltűnik valami látványosabb változás, de egyelőre semmi eredménnyel nem járt. Az érdeklődők a projekt Flickr-oldalán követhetik, épp hol tart a rohadásban Happy Meal menüje, de a képek alapján is egyértelmű: sehol.
"A sült krumpli egész picit megfonnyadt, ahogy a burger húspogácsája is, de ettől eltekintve az egész kinézete semmit sem változott, miközben a hetekből hónapok lettek. Most pedig, fél évvel később érintésre teljesen műanyagszerű, és még egy kis enyhe akrilos fénye is lett. Az egyetlen változás, ahogy látom, hogy kőkemény" - írja le Davies az állapotváltozásokat.

A zsömle szupereje
A kezdeti enyhe meglepetés után két héttel már ő is egyre növekvő tisztelettel méregette a természeti erőkkel változatlanul dacoló táplálékot, most, fél évvel később pedig úgy gondolja, egyre izgalmasabb a projekt, bár egyelőre maga se tudja, hol a kísérlet vége. Mivel Davies egyébként vegán, tehát sose fenyegette a veszély, hogy ilyesmiket egyen, a kísérlet eredményét nem igazán találja sokkolónak, inkább csak figyelemreméltónak. "Szerintem ez nem annyira ijesztő, inkább már-már szórakoztató. Persze, ha húsevő volnék, akkor azért máshogy látnám. De hogy még a zsömle sem penészedik?! Ez egész különös" - kommentálta a legyőzhetetlen hamburger viselkedését.
A lap megkereste a McDonald's étteremláncot, reagáljanak Davies kísérletének eredményére. A kérdésre, hogy vajon miért nem bomlik hagyományos, biológiai úton az általuk előállított táplék, Danya Proud, a cég szóvivője annyit válaszolt: "Ez az egész csak egy idétlen vád, és egyáltalán nem igaz".

Lehet, hogy tényleg kibírja akár 12 évig is?
Davies saját bevallása szerint egy városi legendából merítette az ötletet: eszerint valaki 12 éven át őrizgetett egy hamburgert anélkül, hogy az étel rohadni kezdett volna. Barátai óva intették tőle, hogy felüljön az ilyen sztoriknak, úgyhogy a fotóművésznő úgy döntött, nem is ül, inkább személyesen jár utána a pletyka igazságtartalmának.

78 féle élelmiszerpiari műanyag egy menüben
Ettől függetlenül sem ő az első, aki megpróbálta bebizonyítani, hogy az akár 78 adalékanyagot is tartalmazó műkaják gyanúsak, és jobb óvatosnak lenni a fogyasztásukkal. Joanne Bruso denveri nagymama ugyanilyen módszerrel, egy 1 évig (sikertelenül) rohadni hagyott Happy Meal menüvel szerette volna felhívni a figyelmet a gyorséttermi táplálkozás veszélyeire, és ugyancsak a McDonald's volt a célpontja.
Morgan Spurlock híres, 2004-es dokumentumfilmjének, a Super Size Me-nek is, amelyben a rendező saját bőrén bizonyította, mi az eredménye, ha 30 napon át az étteremlánc termékein él. Spurlock 11 és fél kilót hízott egyetlen hónap alatt, testtömege 13 százalékkal, koleszterinszintje az egészséges érték 230 százalékára emelkedett, hangulatingadozások és szexuális teljesítőképtelenség gyötörte, elzsírosodott a mája és az egyhavi kísérlet után 14 hónapig tartott, míg vissza tudta nyerni kiinduló testsúlyát. Igaz, ezzel csak azt a nem túl vitatott tényt bizonyította be, hogy a gyorséttermi kaják egészségtelenek és hízlalnak, arra sajnos nem szolgált bizonyítékkal, ő is megállt-e az öregedésben, legalább arra az egy hónapra.

Forrás: http://antalvali.com/hirek/sokkolo-meki.html