Kén

A kén vegyjele S, mely a latin sulfur kezdőbetűjéből származik. Neve az indoeurópai suelphlosra (swel=lassan égni) vezethető vissza. Korábban viszont úgy gondolták, hogy a szanszkrit sulver (=a réz ellensége) az eredete. A kén nemfémes, íztelen, szagtalan, természetes formájában sárga kristályos szilárd anyag. Kékes színű lánggal ég. A természetben elemi állapotban is előfordul vulkángőzökben. Fontosabb – a természetben megtalálható – vegyületei a szulfátok és a szulfidok. Az élethez elengedhetetlenül szükséges és több aminosavban megtalálható.

A levegőbe kerülő kén-dioxid (SO2) a környezetre nagyon veszélyes savvá, például kénsavvá (H2SO4) alakulhat. Ezek a csapadékok visszajutnak a felszínre, ez a savas eső.

Kétféleképpen keletkezik: a kőolajfinomítás melléktermékeként, vagy a vulkánkitörések után. A legnagyobb lelőhelyek így vulkánokban gazdag országokban vannak, pl. az USÁ-ban, Szicíliában, Peruban, Chilében, Japánban, Mexikóban.A kén a só, a mészkő, a szén és a kőolaj mellett a vegyipar öt legfontosabb alapanyaga közé tartozik. 85%-ából kénsavat állítanak elő, mintegy 10%-át fehérítőszerként a textil- és papíriparban, a gumigyártásban, növényvédő szerként lisztharmat ellen, gyufagyártásra, lőpor, gyógyszerek és kozmetikai készítmények előállítására használják fel.

A borászatban az üres hordók eltartásánál és a bor kezelésénél használjuk. A kénezés rendszerint úgy történik, hogy a hordóban egy kénszeletet elégetnek. A kén a levegő oxigénjével vegyül és kén-dioxiddá lesz, mely aránylag csekély mennyiségben is sokféle, a bor betegségét okozó baktériumra méregként hat.

Az élelmiszerek csomagolásán az (E220) jelöli a kén-dioxid tartósítószert.

A ként már az ősidőkben ismerték az emberek. A monda szerint Isten megelégelte, az emberek bűnös életvitelét, és tűz- és kénesőt bocsátott Szodomára és Gomorrára, porig égetve mindent. Ezek a városok a földrengésveszélyes szíriai-árok mentén feküdtek, és valószínűleg a földmozgás következtében egy törésvonal jött létre, ahol a föld mélyéből izzó anyagok, ásványi sók törtek föl.

De kénköves füstöt okádó sárkányok rettegett történetei is ismeretesek.

* * * * *

Emil Boc román miniszterelnök utasítására a gazdasági minisztériumnak augusztus 7-éig kellett volna megoldást találnia az Erdélyi Érchegységben található Rosia Poieni-i rézbánya melletti völgyben levő zagytározó fenyegető problémájára, a tárca azonban hallgat. A zagytározó semlegesítésére nincs elég pénze az állami bányacégnek, a Cupru Minnek, ezért fennáll a veszélye, hogy a tározóban levő savas víz az Aranyos patakba, a Marosba, majd a Tiszába jut, elérve ezzel a magyarországi vizeket.

Stefan Bardan Fehér megyei prefektus "ökológiai bombának" nevezte a zagytározót, és azt mondta, ha tíz napon belül nem születik megoldás, a Cupru Min nem tudja tovább gondozni a kénsavas vizet, amelyet napi hatvan tonna mésszel lehet semlegesíteni.Hanyagság vagy impotencia lehet az oka? Mindenesetre a problémáról a legutóbbi kormányülésen sem esett szó.

A román lapok szerint azonban a helyzet nem megnyugtató. A rézbánya környéki bányásztelepülések lakosainak 90 százaléka maradt munka nélkül, mióta a bányát nyárig működtető magáncég, az Energomineral egyoldalúan felmondta a román állammal kötött bányabérleti szerződését, leállította a kitermelést, és elküldte alkalmazottait. A helyiek azóta egyik napról a másikra élnek.

Az eddigi nyilatkozatok alapján Románia a bánya újra megnyitását tervezi. Ezzel megoldódna a zagytározó semlegesítésének kérdése is, hiszen a rézbánya gazdája a savas ülepítőért is felelne. Ehhez azonban olyan céget kell találni, amely vállalja a kitemelést, és bérbe veszi vagy megvásárolja a bányát az államtól.