Amikor pár hónapja hallottam a hírekben, hogy magyar terroristák (!) merényletet kíséreltek meg Bolíviában, igencsak meglepődtem.
Azt én tényként kezelem, hogy a magyar katonák mindig helyt álltak a világban, de ebben az esetben nehéz tisztán látni - ugyebár. Mindenesetre ha édesanya lennék (mint ahogy nem vagyok), soha nem tudnék megbocsátani annak az embernek, aki ki tudja, milyen gondolatokat ültetve agyába-szívébe a biztos halálba idegen földre viszi fiatal, az élet előtt álló fiamat...
Szóval ilyemi gondolatok kavarogtak bennem, amikor elkeztem azon meditálni, a nyilvánvaló elfogultság mellett mit is tudok a magyar katonákról.
Lél az augsburgi csatában a nyitrai kabarok élén vett részt. A fővezér Bulcsú harka volt. A csata a magyarok vereségével végződött, ami nem volt megsemmisítő, a németek az utána következő évtizedekben nem indítottak támadást Magyarország ellen. Elfogták viszont a sereg három vezérét, akiket I. Henrik bajor herceg Regensburgban felakasztatott.
Lehel vezérhez és kürtjéhez az ország egyik legszebb mondája kötődik, legkorábbi ma is ismert leírás a Képes Krónikából ered. Ám itt Konrád volt az ellenfél csapatainak vezetője, akit Lél kürtjével fejbe vágva küldte át a másvilágra.
A Lehel kürtjének mondott jeladó eszközt jelenleg a jászberényi Jász Múzeumban őrzik.
* * * * * * * *
A 10. században élt Botond vitéz a vezérek korának egyik legendás alakja. 907-ben a nemzet őt, Lélt és Bulcsút választotta az ifjú Zsolt vezér gyámjává. Ők hárman teljes győzelmet arattak az országba rontott németek hadain. A hagyomány szerint mikor meghallotta másik két társának a 955-ös augsburgi csatában szenvedett vereségét, a győztesekre rontott, elvette zsákmányuk nagyobb részét, német foglyait pedig levágatta.
Mondáinkban állítják, 960-ban Bizánc alatt a két hadsereg szeme láttára páros viadalban földhöz vágta a görög óriást, az érckapun pedig roppant lyukat ütött buzogányával.
A néphagyomány szerint Magyarországon halt meg, és a verőcei Migazzi-kastély áll sírja felett.
Búvár Kund, jobban mondva Zothmund (11. század) lovag I. András seregének egyik katonája volt, amúgy nagyon keveset lehet tudni róla. Kiléte tulajdon képpen a mai napig vitatott.
1051-ben III. Henrik német-római császár, a "teutonok királya" megtámadta Magyarországot. Hosszan ostromolta Pozsonyt, de amikor hajóhada elsüllyedt, kénytelen volt visszavonulni.
A Képes Króniaka leírása szerint Zotmund éjjel, víz alatt úszva a hajók alá merült, és azokat megfúrta. Mivel a katonák élelme és fegyverei az elsüllyesztett hajókon voltak, a német sereg kénytelen volt visszafordulni.
Toldi Miklós (1318-1390) bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitézemberét őrizte meg a néphagyomány - no és Arany János révén az irodalom is.
Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Ám okleveleink arról tanuskodnak, hogy Károly Róbert és I. Lajos korában valóban élt Toldi György és Toldi Miklós. A testvérek "fészkének" mindig is Nógrádot tartották.
Miklóst 1354-ben mint pozsony vármegyei alispánt és várnagyot, 1383-ban mint Szabolcs vármegye főispánját említik.
Zsoldosvezérként vett részt Nagy Lajos király itáliai hadjárataiban.
1359-ben ura megbízásából Firenzéből két oroszlánkölyköt kellett elhoznia.
Mivel fivére egyik vitézét megölte, menekülnie kellett otthonról.
Az utódok Erdélybe szakadtak, és az ág 1856-ban halt ki.
Kamonyai (Kemény) Simon (?–1442) katona, Hunyadi János familiárisa.
A szebeni csatában halt hősi halált, amikor Hunyadival páncélt cserélve magára csalta az ellenséget. A török sereget vezető Mezid bég parancsba adta Hunyadi megölését, részletesen ismertetve a páncélját és fegyverzetét. Így a páncélcserével csata folyamán Hunyadi tudta irányítani a sereget.
Dugovics Titusz (?–1456) Hunyadi János szerb (?) katonája, hősi várvédő.A nándorfehérvári csatában mivel másképpen nem tudta megakadályozni a török zászló kitűzését a várfokra, a török zászlótartó katonát magával rántva hősi halált halt. S míg nálunk ismeretlen a zászlótartó török katona, úgy Törökországban úgy tartják, hogy a török áldozta fel magát.
Dugovics legnagyobb kultusza Nagysimonyban van, az ott élők úgy tartják, az ő falujukban született a hős.
Kinizsi Pál (1431?–1494) hadvezér, mondai alakká vált hős.
Apja a hagyomány szerint egy Bihar vármegyei molnár, de ez mindössze legenda. A Kinizsiek szerb eredetűek. Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen.
A morvaországi hadjáratban már alvezér, 1472-ben hűségéért kapta a rendkívül frekventált helyen álló Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A várat felfejlesztette, pálosokat telepített a mezővárossá lett Vázsonyba. 1480 körül vette feleségül Magyar Benignát.
Első nagy győzelmét Báthory Istvánnal 1479-ben a Kenyérmezei csatában aratta. Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg, kinek halála után nem a Hunyadi örökös, hanem Ulászló mellé állt.
1492-ben megsemmisítette a szétzüllött fekete sereget.
Élete végén ismét a török ellen harcolt. 1494-ben Nándorfehérvárnál az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erősséget átadni, iszonyú kínzások közepette végeztette ki.
Szendrő ostrománál halt meg.
A Nagyvázsonyban álló vár kápolnájában látható az őt ábrázoló faragott szarkofágja, amelyben holttestét az általa alapított pálos kolostorban helyezték el. 1708-ban feldúlták sírját, ám az eltávolított tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.
Baksaházi Baksa Márkról igen szegényes adatok állnak csak rendelkezésre. Annyi azonban bizonyos, hogy 1598-ban a győri vár ostrománál török kelevéz fúródott a jobb szemébe, aminek hegye a tarkóján jött ki. Márkus azonban nemcsak hogy túlélte a sérülést, de újra kardot kötött, hogy ismét a török ellen vonuljon.
Európa szerte híres koponyájárül rézmetszetek sokasága készült, történetét versekbe foglalták.
Az alábbiról nem tudni, valós disputa ihlette-e, mindenesetre úgy tűnik, hogy a Virtus vulnere viret (Sebtől díszlik a vitézség) nagyon is magyar katonákra illő mondat lehetett. Vargha Gyula Torstenson lakomája című versében a véd tisztek azon csúfolódnak, mennyi őszhajú magyar tiszt ül köreikben, márpedig igazi vitéz fiatalon a csatában leli halálát. Kemény János válaszul a svédek ezredesét könyvtárába vezeti, s egy könyvet nyit ki neki.
És pár szó a zászlóról.
Habár hasonló szimbólumokat már a legelső civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei a mai napig vita tárgyát képezi. A középkorban zászlókat leginkább a vezetők megkülönböztetésére használtak.
Szóval ilyemi gondolatok kavarogtak bennem, amikor elkeztem azon meditálni, a nyilvánvaló elfogultság mellett mit is tudok a magyar katonákról.
* * * * * * * *
Lél (Lehel) (?–955), Árpád dédunokája, Tas fia, a kalandozó magyar hadak egyik vezére. Méltóságjelvénye a kürt volt.Lél az augsburgi csatában a nyitrai kabarok élén vett részt. A fővezér Bulcsú harka volt. A csata a magyarok vereségével végződött, ami nem volt megsemmisítő, a németek az utána következő évtizedekben nem indítottak támadást Magyarország ellen. Elfogták viszont a sereg három vezérét, akiket I. Henrik bajor herceg Regensburgban felakasztatott.
Lehel vezérhez és kürtjéhez az ország egyik legszebb mondája kötődik, legkorábbi ma is ismert leírás a Képes Krónikából ered. Ám itt Konrád volt az ellenfél csapatainak vezetője, akit Lél kürtjével fejbe vágva küldte át a másvilágra.A Lehel kürtjének mondott jeladó eszközt jelenleg a jászberényi Jász Múzeumban őrzik.
* * * * * * * *
A 10. században élt Botond vitéz a vezérek korának egyik legendás alakja. 907-ben a nemzet őt, Lélt és Bulcsút választotta az ifjú Zsolt vezér gyámjává. Ők hárman teljes győzelmet arattak az országba rontott németek hadain. A hagyomány szerint mikor meghallotta másik két társának a 955-ös augsburgi csatában szenvedett vereségét, a győztesekre rontott, elvette zsákmányuk nagyobb részét, német foglyait pedig levágatta.
Mondáinkban állítják, 960-ban Bizánc alatt a két hadsereg szeme láttára páros viadalban földhöz vágta a görög óriást, az érckapun pedig roppant lyukat ütött buzogányával.
A néphagyomány szerint Magyarországon halt meg, és a verőcei Migazzi-kastély áll sírja felett.* * * * * * * *
Búvár Kund, jobban mondva Zothmund (11. század) lovag I. András seregének egyik katonája volt, amúgy nagyon keveset lehet tudni róla. Kiléte tulajdon képpen a mai napig vitatott.
1051-ben III. Henrik német-római császár, a "teutonok királya" megtámadta Magyarországot. Hosszan ostromolta Pozsonyt, de amikor hajóhada elsüllyedt, kénytelen volt visszavonulni.
A Képes Króniaka leírása szerint Zotmund éjjel, víz alatt úszva a hajók alá merült, és azokat megfúrta. Mivel a katonák élelme és fegyverei az elsüllyesztett hajókon voltak, a német sereg kénytelen volt visszafordulni.* * * * * * * *
Toldi Miklós (1318-1390) bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitézemberét őrizte meg a néphagyomány - no és Arany János révén az irodalom is.
Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Ám okleveleink arról tanuskodnak, hogy Károly Róbert és I. Lajos korában valóban élt Toldi György és Toldi Miklós. A testvérek "fészkének" mindig is Nógrádot tartották.
Miklóst 1354-ben mint pozsony vármegyei alispánt és várnagyot, 1383-ban mint Szabolcs vármegye főispánját említik.Zsoldosvezérként vett részt Nagy Lajos király itáliai hadjárataiban.
1359-ben ura megbízásából Firenzéből két oroszlánkölyköt kellett elhoznia.
Mivel fivére egyik vitézét megölte, menekülnie kellett otthonról.
Az utódok Erdélybe szakadtak, és az ág 1856-ban halt ki.
* * * * * * * *
Kamonyai (Kemény) Simon (?–1442) katona, Hunyadi János familiárisa.
A szebeni csatában halt hősi halált, amikor Hunyadival páncélt cserélve magára csalta az ellenséget. A török sereget vezető Mezid bég parancsba adta Hunyadi megölését, részletesen ismertetve a páncélját és fegyverzetét. Így a páncélcserével csata folyamán Hunyadi tudta irányítani a sereget.
* * * * * * * *
Dugovics Titusz (?–1456) Hunyadi János szerb (?) katonája, hősi várvédő.A nándorfehérvári csatában mivel másképpen nem tudta megakadályozni a török zászló kitűzését a várfokra, a török zászlótartó katonát magával rántva hősi halált halt. S míg nálunk ismeretlen a zászlótartó török katona, úgy Törökországban úgy tartják, hogy a török áldozta fel magát.
Dugovics legnagyobb kultusza Nagysimonyban van, az ott élők úgy tartják, az ő falujukban született a hős.* * * * * * * *
Kinizsi Pál (1431?–1494) hadvezér, mondai alakká vált hős.
Apja a hagyomány szerint egy Bihar vármegyei molnár, de ez mindössze legenda. A Kinizsiek szerb eredetűek. Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen.
A morvaországi hadjáratban már alvezér, 1472-ben hűségéért kapta a rendkívül frekventált helyen álló Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A várat felfejlesztette, pálosokat telepített a mezővárossá lett Vázsonyba. 1480 körül vette feleségül Magyar Benignát.
Első nagy győzelmét Báthory Istvánnal 1479-ben a Kenyérmezei csatában aratta. Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg, kinek halála után nem a Hunyadi örökös, hanem Ulászló mellé állt.1492-ben megsemmisítette a szétzüllött fekete sereget.
Élete végén ismét a török ellen harcolt. 1494-ben Nándorfehérvárnál az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erősséget átadni, iszonyú kínzások közepette végeztette ki.
Szendrő ostrománál halt meg.
A Nagyvázsonyban álló vár kápolnájában látható az őt ábrázoló faragott szarkofágja, amelyben holttestét az általa alapított pálos kolostorban helyezték el. 1708-ban feldúlták sírját, ám az eltávolított tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.* * * * * * * *
Ruszkai báró Dobó István (1502?–1572) 1548-tól annak az egri várnak a várnagya, amely kapitánysága alatt lett megerősítve.
1551-ben Dobót és két testvérét I. Ferninánd király Tegenyei Tamás szomszédjuk ellen elkövetett korábbi erőszakoskodásuk miatt fő- és jószágvesztére ítélte, ami az ostrom idején is érvényben volt.
Az 1552. évi török ostrom tette ismertté Dobó István nevét, amikor mintegy 2000 katonával megvédte a 40 ezer fős ostromló törökök ellen a várat. A harcban megsérült Dobó és a várvédők hőstettét Tinódi Lantos Sebestyén két históriás énekben is megörökítette, a király pedig bárói rangra emelte.
1556-ban az erdélyi országgyűlés elhatározta, hogy visszahívja Izabella királynét. Dobó több mint tíz hónapig védte Szamosújvárat, de mivel Ferdinándtól nem jött segítség, kénytelen volt feladni a várat. Izabella a megígért szabad elvonulás ellenére bebörtönözte Szamosújváron, ahonnan az egri hős 1557-ben megszökött.
Az 1560-as évekre az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett. És nem véletlenül. :) Dobó (és valószínűleg egész családja) fukarsága, pénzsóvársága közmondásos volt. Ha a helyzet úgy kívánta, a gazdálkodással és kereskedelemmel foglalkozó Dobó testvérek könyörtelenül elbántak konkurenseikkel, hogy új birtokokat szerezzenek. Dobó gyakran a királyi vámhelyek megkerülésével szállította ki áruit.
A Tegenyei-ügy Dobó egész életét végigkísérte, 1568-ban Pozsonyban le is tartóztatták emiatt, de megszökött és a lévai várba menekült. 1569-ben Dobót a pozsonyi országgyűlésre csalták, elfogták és felségárulás gyanújával börtönbe zárták. Élete utolsó éveit fogságban töltötte a pozsonyi várban.
1572-ben szabadulásakor egészsége már erősen megromlott. Visszatért szerednyei várába, ahol hamarosan elhunyt.
Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette, melyet az egri Dobó István Vármúzeumban őriznek. A fedlap igen kalandos úton került Egerbe, amit Mikszáth Kálmán is megemlít a Különös házasság című regényében. Dobóruszkai nyughelye ma a felvidéki magyarok egyik történelmi zarándokhelye. November második vagy harmadik hétvégéjén a helységben rendezik a Dobó István Emléknapokat.
1551-ben Dobót és két testvérét I. Ferninánd király Tegenyei Tamás szomszédjuk ellen elkövetett korábbi erőszakoskodásuk miatt fő- és jószágvesztére ítélte, ami az ostrom idején is érvényben volt.
Az 1552. évi török ostrom tette ismertté Dobó István nevét, amikor mintegy 2000 katonával megvédte a 40 ezer fős ostromló törökök ellen a várat. A harcban megsérült Dobó és a várvédők hőstettét Tinódi Lantos Sebestyén két históriás énekben is megörökítette, a király pedig bárói rangra emelte. 1556-ban az erdélyi országgyűlés elhatározta, hogy visszahívja Izabella királynét. Dobó több mint tíz hónapig védte Szamosújvárat, de mivel Ferdinándtól nem jött segítség, kénytelen volt feladni a várat. Izabella a megígért szabad elvonulás ellenére bebörtönözte Szamosújváron, ahonnan az egri hős 1557-ben megszökött.
Az 1560-as évekre az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett. És nem véletlenül. :) Dobó (és valószínűleg egész családja) fukarsága, pénzsóvársága közmondásos volt. Ha a helyzet úgy kívánta, a gazdálkodással és kereskedelemmel foglalkozó Dobó testvérek könyörtelenül elbántak konkurenseikkel, hogy új birtokokat szerezzenek. Dobó gyakran a királyi vámhelyek megkerülésével szállította ki áruit.
A Tegenyei-ügy Dobó egész életét végigkísérte, 1568-ban Pozsonyban le is tartóztatták emiatt, de megszökött és a lévai várba menekült. 1569-ben Dobót a pozsonyi országgyűlésre csalták, elfogták és felségárulás gyanújával börtönbe zárták. Élete utolsó éveit fogságban töltötte a pozsonyi várban.
1572-ben szabadulásakor egészsége már erősen megromlott. Visszatért szerednyei várába, ahol hamarosan elhunyt.
Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette, melyet az egri Dobó István Vármúzeumban őriznek. A fedlap igen kalandos úton került Egerbe, amit Mikszáth Kálmán is megemlít a Különös házasság című regényében. Dobóruszkai nyughelye ma a felvidéki magyarok egyik történelmi zarándokhelye. November második vagy harmadik hétvégéjén a helységben rendezik a Dobó István Emléknapokat.
* * * * * * * *
Baksaházi Baksa Márkról igen szegényes adatok állnak csak rendelkezésre. Annyi azonban bizonyos, hogy 1598-ban a győri vár ostrománál török kelevéz fúródott a jobb szemébe, aminek hegye a tarkóján jött ki. Márkus azonban nemcsak hogy túlélte a sérülést, de újra kardot kötött, hogy ismét a török ellen vonuljon.
Európa szerte híres koponyájárül rézmetszetek sokasága készült, történetét versekbe foglalták.Az alábbiról nem tudni, valós disputa ihlette-e, mindenesetre úgy tűnik, hogy a Virtus vulnere viret (Sebtől díszlik a vitézség) nagyon is magyar katonákra illő mondat lehetett. Vargha Gyula Torstenson lakomája című versében a véd tisztek azon csúfolódnak, mennyi őszhajú magyar tiszt ül köreikben, márpedig igazi vitéz fiatalon a csatában leli halálát. Kemény János válaszul a svédek ezredesét könyvtárába vezeti, s egy könyvet nyit ki neki.
Segerskjöld a könyvbe pillant
Ott lefestve képben egy magyar vitéz,
Jobb szemébe szúrva roppant
Nagy hegyes nyárs, hosszú török kelevéz;
Tarkóján félrőfre áll ki,
Szörnyű szúrás, látja bárki,
Ily döfésbe a halandó kelevéz.
"Olvasd, bajtárs!" Az meg olvas:
"Baksa Márkus, híres magyar kapitány.
Így veré át gyilkoló vas,
Szemén ment be s hátul jött ki a nyakán;
De a döfést hiheverte
S a törököt verten verte
Azután is, még sokáig, száz csatán.
"Mért van köztünk öreg ember?
Bajtárs uram, itt van rá a felelet:
Én hallgattam türelemmel,
Német írja s az nekünk nem hízeleg.
Ha mi olyan könnyen halnánk,
Kihalt volna rég a fajtánk,
Annyi vérünk öntözé már a röget."
* * *
Jobb szemébe szúrva roppant
Nagy hegyes nyárs, hosszú török kelevéz;
Tarkóján félrőfre áll ki,
Szörnyű szúrás, látja bárki,
Ily döfésbe a halandó kelevéz.
"Olvasd, bajtárs!" Az meg olvas:
"Baksa Márkus, híres magyar kapitány.
Így veré át gyilkoló vas,
Szemén ment be s hátul jött ki a nyakán;
De a döfést hiheverte
S a törököt verten verte
Azután is, még sokáig, száz csatán.
"Mért van köztünk öreg ember?
Bajtárs uram, itt van rá a felelet:
Én hallgattam türelemmel,
Német írja s az nekünk nem hízeleg.
Ha mi olyan könnyen halnánk,
Kihalt volna rég a fajtánk,
Annyi vérünk öntözé már a röget."
* * *
A világ legöregebb katonája címre is egy magyar huszár a legesélyesebb, név szerint Skultéty László (1735-1831), aki 81 évet szolgált a Habsburg-birodalom hadseregében. A felvidéki brusini születésű katona 15 esztendősen már huszárezredben szolgált, 1756-1815-ig a korszak valamennyi háborújában harcolt.
Bátor katona volt, kevés hadi sérüléseiből a porosz háborúban szerezett párat.
1778-ban léptették elő tizedessé, ami azt jelenti, hogy 28 évig közhuszárként szolgált. 1789-ben a török ellen vívott belgrádi csatában bátorságáért az ezred zászlótartójának (kornétás) tették meg.
1778-ban léptették elő tizedessé, ami azt jelenti, hogy 28 évig közhuszárként szolgált. 1789-ben a török ellen vívott belgrádi csatában bátorságáért az ezred zászlótartójának (kornétás) tették meg.
Amikor 1828-ban I. Ferenc megszemlélte az ezredet, feltűnt neki az alakulat agg zászlótartója. Szóba elegyedett vele, s mikor megtudta, hogy immáron 75 éve szolgál, elrendelte, hogy Skultétyt a legcsekélyebb szolgálat alól is mentesítsék. Ám Skultéty visszautasította a kinevezést, mert a zászlót - ahogy mondotta - nem lehet otthagyni.
Az öreg huszár három év múlva húnyt el.
Az öreg huszár három év múlva húnyt el.
* * *
És pár szó a zászlóról.
Habár hasonló szimbólumokat már a legelső civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei a mai napig vita tárgyát képezi. A középkorban zászlókat leginkább a vezetők megkülönböztetésére használtak.
A 17. század végétől a lovagok helyét egyre inkább átvették a szervezett hadseregek, és a zászlók már nem csak a nemzetiséget, hanem a csapatot is jelölték. Innéttől a zászló megszerzése egyett jelentett a győzelemmel. Mivel nagyon sok gondot okozott a zászlóvivőnek, ezért az első világháború óta csak ünnepi alkalmakkor használják.
Magyarország nemzeti színei (piros-fehér-zöld) II. Mátyás király idején, 1618-ban szerepeltek először együtt egy pecsétzsinóron. A zöld szín alighanem a címerből került a piros és a fehér mellé. Az első zászló, amelyen együtt szerepel a három szín, 1601-ből származik, ezt a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak.
A Rákóczi-szabadságharc időszakában igen sokszínű zászlóhasználat létezett - főleg, hogy a fejedelem a reguláris hadsereg fontos velejárójának tekintette a zászlókat. Ismeretes ekkortájt a vörös-fehér (ezüst) sávos zászló használata.
A francia forradalom és a francia trikolór hatására a három szín új értelmezést kapott, a reformkorban pedig a függetlenség és a szabadság jelképe volt. A nemzeti színek és jelképek az 1848-'49-ben még fontosabb jelentőségre tettek szert: eltűnt a királyi zászló, s megjelent a nemzeti lobogó.
Magyarország nemzeti színei (piros-fehér-zöld) II. Mátyás király idején, 1618-ban szerepeltek először együtt egy pecsétzsinóron. A zöld szín alighanem a címerből került a piros és a fehér mellé. Az első zászló, amelyen együtt szerepel a három szín, 1601-ből származik, ezt a török szultán ajándékozta Báthory Zsigmondnak.
A Rákóczi-szabadságharc időszakában igen sokszínű zászlóhasználat létezett - főleg, hogy a fejedelem a reguláris hadsereg fontos velejárójának tekintette a zászlókat. Ismeretes ekkortájt a vörös-fehér (ezüst) sávos zászló használata.
A francia forradalom és a francia trikolór hatására a három szín új értelmezést kapott, a reformkorban pedig a függetlenség és a szabadság jelképe volt. A nemzeti színek és jelképek az 1848-'49-ben még fontosabb jelentőségre tettek szert: eltűnt a királyi zászló, s megjelent a nemzeti lobogó.
A magyar trikolórra vonatkozó adataink legelső képviselője talán az a nemzetiszínű szalag, amellyel József nádor és hitvese az orosz Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő Nógrád megye zászlaját díszítette fel. Ebben az időben az uralkodó által tiltott volt a nemzeti trikolór használata, és az 1848-as követelések egyike volt a nemzeti színek régi jogaikba visszaállítása. 
Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő (1783-1801) Nagy Katalin cárnő unokája, az orosz uralkodói pár harmadik gyermeke, a Romanov-dinasztia leszérmazottja. 13 éves korában Gusztáv Adolf svéd király szándékozta eljegyezni, ám a lány ortodox vallása miatt a terv meghiúsult.
Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő (1783-1801) Nagy Katalin cárnő unokája, az orosz uralkodói pár harmadik gyermeke, a Romanov-dinasztia leszérmazottja. 13 éves korában Gusztáv Adolf svéd király szándékozta eljegyezni, ám a lány ortodox vallása miatt a terv meghiúsult.3 évvel később feleségül ment József Antal János osztrák főherceghez, az elhúnyt II. Lipót német-római császár fiához, (a Skultétyt előléptetni szándékozó) I. Ferenc császár öccséhez.
A házasság politikai hátterében az állt, hogy I. Pál cár felismerte a francia forradalom eszméinek veszélyét birodalma számára. A dinasztikus házassági szerződéssel is meg akarták erősíteni Ausztria és Oroszország szövetségét. Az osztrákok Napoleon elleni harcaiban is segítséget kaptak a cártól, melynek kudarcba fulladó kimenetele miatt a nagyhercegnő esküvőjét többször elhalasztották.
A fiatal pár hazatért Magyarországra, ahol boldog házasságuk hamar véget ért. 17 éves korában belehalt leánygyermeke világra hozatalába.
Holttestét a férje ürömi birtokán emeltetett sírkápolnába helyezték el, mely a pesti-budai ortodox közösség zarándokhelyévé vált. A két világháború során a kápolnát kifosztották ugyan, de a tetemhez nem nyúltak. A 20. század végén két alkalommal is feltörték a sírkápolnát, és a holttestet szégyenletes módon nemcsak kifosztották, de meg is csonkították.
A nagyhercegnő teste ma a nádori kriptában pihen.
A megözvegyült József nádor csak 1815-ben nősült meg újra.
A házasság politikai hátterében az állt, hogy I. Pál cár felismerte a francia forradalom eszméinek veszélyét birodalma számára. A dinasztikus házassági szerződéssel is meg akarták erősíteni Ausztria és Oroszország szövetségét. Az osztrákok Napoleon elleni harcaiban is segítséget kaptak a cártól, melynek kudarcba fulladó kimenetele miatt a nagyhercegnő esküvőjét többször elhalasztották.
A fiatal pár hazatért Magyarországra, ahol boldog házasságuk hamar véget ért. 17 éves korában belehalt leánygyermeke világra hozatalába.
Holttestét a férje ürömi birtokán emeltetett sírkápolnába helyezték el, mely a pesti-budai ortodox közösség zarándokhelyévé vált. A két világháború során a kápolnát kifosztották ugyan, de a tetemhez nem nyúltak. A 20. század végén két alkalommal is feltörték a sírkápolnát, és a holttestet szégyenletes módon nemcsak kifosztották, de meg is csonkították.
A nagyhercegnő teste ma a nádori kriptában pihen.
A megözvegyült József nádor csak 1815-ben nősült meg újra.
* * * * * * * *
báró Mecséry Dániel (1759–1823) a legkeményebb fejű magyar Kőszegen született. Édesapja, a Batthyányi-uradalom ügyvédje halála után 8 testvérével nehezen vészelték át a gyermekkort.
Soproni jogi tanulmányai helyett Bécset választotta, ahol kadétnak állt Esterházy Miklós testőrkapitány ezredébe. Szorgalmas volt, és kétséget kizáróan katonai tehetség. Tábornokként részt vett a Napóleon elleni csatákban, vitézsége elismeréseként 1794-ben a Mária Terézia-rend lovagja. Ekkor már mint hőst emlegetik.
1805-ben generális-őrnagyként az aschenaui csatában Mecséryt és lovasait szinte leigázták a franciák, ő pedig 14 sebbel borítva (melyből kettő egész az agyvelejéig hatolt) félholtan bukott le lováról. Két ezredorvos látta el sebeit, de felépülését lehetetlennek tartva magára hagyták a súlyos sérültet. A nürnbergiek azonban gondosan ápolták hős betegüket, az orvosok között megemlítetett az ottani postaigazgató lánya, Blank Karolina. Hét hónap múlva pedig csodával határos módon tökéletesen meggyógyult a vitéz.
A császárnő újabb kitüntetése után 1809-ben a felkelő nemesség generálisa. 1821-ben nyugdíjba vonult és Bécsbe költözött, ott is halt meg szegényen, csendes halállal, katonáskodásának 46. évében.
Összevagdosott koponyáját a bécsi Anatómiai Múzeumra hagyta, s az orvosok még száz évvel később is álmélkodva vizsgálgatták a "vasfejű" huszár csontjait, aki kitarásával, vakmerő vitézségével a magyar huszárok példaképe lett.
Soproni jogi tanulmányai helyett Bécset választotta, ahol kadétnak állt Esterházy Miklós testőrkapitány ezredébe. Szorgalmas volt, és kétséget kizáróan katonai tehetség. Tábornokként részt vett a Napóleon elleni csatákban, vitézsége elismeréseként 1794-ben a Mária Terézia-rend lovagja. Ekkor már mint hőst emlegetik.
1805-ben generális-őrnagyként az aschenaui csatában Mecséryt és lovasait szinte leigázták a franciák, ő pedig 14 sebbel borítva (melyből kettő egész az agyvelejéig hatolt) félholtan bukott le lováról. Két ezredorvos látta el sebeit, de felépülését lehetetlennek tartva magára hagyták a súlyos sérültet. A nürnbergiek azonban gondosan ápolták hős betegüket, az orvosok között megemlítetett az ottani postaigazgató lánya, Blank Karolina. Hét hónap múlva pedig csodával határos módon tökéletesen meggyógyult a vitéz.
A császárnő újabb kitüntetése után 1809-ben a felkelő nemesség generálisa. 1821-ben nyugdíjba vonult és Bécsbe költözött, ott is halt meg szegényen, csendes halállal, katonáskodásának 46. évében.
Összevagdosott koponyáját a bécsi Anatómiai Múzeumra hagyta, s az orvosok még száz évvel később is álmélkodva vizsgálgatták a "vasfejű" huszár csontjait, aki kitarásával, vakmerő vitézségével a magyar huszárok példaképe lett.* * * * * * * *
A híres magyar huszárok közé sorolom a boldogságát Tündérországban meglelő János vitézt is.
A legenda szerint Petőfi Sándor egy rácke
Piringer György molnár vette magához, és nevelte fel Juliska nevű lányával együtt. A
A huszár 32 év múlva halt meg, sírja a ráckevei katolikus temetőben van.
Olaszországban festett portréja a ráckevei Árpád Múzeumban található.
* * * * * * * *
A másik híres "mesebeli" huszár Háry János, akinek történetét a szekszárdi Garay János írta meg az 1840-es években Obsitos címmel.
Meglepő módon kevesen tudják, hogy Háry is valós személy, de felkutatása nem egyszerű, mert ebben az időszakban 6 Szekszárdhoz köthető Háry nevezetű személy is ismeretes. Egyikükkel Garay 1845-ben egy szüret alkalmával találkozott, és nem győzött sajnálkozni, hogy műve megírása után hallotta őt, s így nem tudta a kalandos történeteket művébe beleszőni.
A legvalószínűbb, hogy a költő-ispán Augusz Antal ma is álló házában találkozott a vidám legénnyel, akitől hallotta a mesés történeteket, s aki megihlette őt.
Garay János (1812-1853) Szekszárdon született, és itt is kezdte tanulmányait, amiket aztán Pécsett és Pesten folytatott.
A költészet iránti vonzalma, már fiatalon megmutatkozott, még pécsi tartózkodása alatt. Sokat olvasott, s hexametereket írt latin és magyar nyelven egyaránt. Virág Benedek ódái mellett a német irodalom és költészet is hatással volt írásaira.
Felnőttként nagyrészt az irodalommal foglalkozott. Írt történeti cikkeket, verset, novellát, tárcát, útirajzot, hírlapi újdonságot, színikritikákat, sőt adomákat, talányokat és rejtvényeket is.
1836-ban egy pesti kereskedő leányát, Pap Mártát vette nőül, aki azonban fél év múlva meghalt. A következő évben Babocsay Máriával kelt második házasságra.
Elsősorban újságoknak dolgozott, külföldi híreket fordított, néha tárcákat is írt.
1839-ben a MTA levelező tagjai közé választotta, 1842-től pedig a Kisfaludy-társaság tagja lett.
Az 1840-'48-ig pezsgő nemzeti élet és a politikai mozgalmak lelkesítő ereje őt is fölvillanyozták, s ekkor írta hazafias költeményeit, ezekben az években született a híres magyar huszár története Obsitos címmel.
1848-ban báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter a m. kir. egyetem magyar nyelv és irodalom tanárának nevezte ki.
A szabadságharc után Fóton telepedett le, de ekkor már betegeskedett. Pár év múlva a vaksággal fenyegető szembajához köszvényes bántalmak is járultak, melyek megtámadták agyát, s nemsokára, sok szenvedés között halt meg.
1839-től barátság fűzte Liszt Ferenchez, akinek legfontosabb pártfogója volt Magyarországon. A világhírű művész Angusznak dedikálta VIII. Magyar Rapszódiáját. A bárónak volt óriási szerepe az Esztergomi mise elfogadtatásában és bemutatásában, és az ő javaslatára bízták meg a mestert a Koronázási mise elkészítésével, melyet Ferenc József királlyá koronázásának alkalmával mutattak be. De az is a magyar nemesnek köszönhető, hogy 1873-ban Lisztet kérték fel a Zeneakadémia megszervezésére.
A zeneszerző barátjaként tisztelte a bárót, nem csupán mecénásaként.
Angusz 1843–'48-ig Tolna vármegye alispánja volt, a szabadságharc ideje alatt a közélettől visszavonult.
1849-ben császári és királyi kormánybiztosnak nevezték ki Tolna megyében, majd a Tolna-, Baranya- és Somogy megyék kerületi főispáni titulusát is megkapta. 1850-ben a Szt. István-rend vitézévé avatták, és a bárói méltóságot is elnyerte., ezen kívül Pest kerületi főispánja lett, két év múlva pedig a budai cs. és kir. helytartósági osztály alelnökévé választották.
Több megtisztelő kinevezése mellett megemlíteném, hogy 1851–'58-ig a Nemzeti Színház működtetésére létrehozott bizottmány, az ún. Comité elnöke volt. 1867-ben megalapította a Budai Egyházi Zeneegyesületet.
Kodály Zoltán az Obsitosból írta daljátékát Háry János címmel, melynek 1926-ban volt a bemutatója.
A zeneszerző egyáltalán nem osztja azt a vélekedést, mely a huszárt hazudós figurának titulálja. Szerinte Háry nem hazudik, hanem mesét teremt. Az elmondottak ugyan fizikai valójukban nem történtek meg, de a huszár átélte, és ez teszi valóságoss
Richly Zsolt rendezte a daljáték alapján 1983-ban készült animációs filmet.á a kalandokat, melyek valószínűtlenek ugyan, de egyáltalán nem lehetetlenek.
Meglepő módon kevesen tudják, hogy Háry is valós személy, de felkutatása nem egyszerű, mert ebben az időszakban 6 Szekszárdhoz köthető Háry nevezetű személy is ismeretes. Egyikükkel Garay 1845-ben egy szüret alkalmával találkozott, és nem győzött sajnálkozni, hogy műve megírása után hallotta őt, s így nem tudta a kalandos történeteket művébe beleszőni.A legvalószínűbb, hogy a költő-ispán Augusz Antal ma is álló házában találkozott a vidám legénnyel, akitől hallotta a mesés történeteket, s aki megihlette őt.
* * *
Garay János (1812-1853) Szekszárdon született, és itt is kezdte tanulmányait, amiket aztán Pécsett és Pesten folytatott.
A költészet iránti vonzalma, már fiatalon megmutatkozott, még pécsi tartózkodása alatt. Sokat olvasott, s hexametereket írt latin és magyar nyelven egyaránt. Virág Benedek ódái mellett a német irodalom és költészet is hatással volt írásaira.
Felnőttként nagyrészt az irodalommal foglalkozott. Írt történeti cikkeket, verset, novellát, tárcát, útirajzot, hírlapi újdonságot, színikritikákat, sőt adomákat, talányokat és rejtvényeket is.1836-ban egy pesti kereskedő leányát, Pap Mártát vette nőül, aki azonban fél év múlva meghalt. A következő évben Babocsay Máriával kelt második házasságra.
Elsősorban újságoknak dolgozott, külföldi híreket fordított, néha tárcákat is írt.
1839-ben a MTA levelező tagjai közé választotta, 1842-től pedig a Kisfaludy-társaság tagja lett.
Az 1840-'48-ig pezsgő nemzeti élet és a politikai mozgalmak lelkesítő ereje őt is fölvillanyozták, s ekkor írta hazafias költeményeit, ezekben az években született a híres magyar huszár története Obsitos címmel.
1848-ban báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter a m. kir. egyetem magyar nyelv és irodalom tanárának nevezte ki.
A szabadságharc után Fóton telepedett le, de ekkor már betegeskedett. Pár év múlva a vaksággal fenyegető szembajához köszvényes bántalmak is járultak, melyek megtámadták agyát, s nemsokára, sok szenvedés között halt meg.
* * *
báró Augusz Antal (1807-1878) a szekszárdi főbíró fiaként született. Kitűnő eredménnyel végezte tanulmányait, először Budán, majd 1826-tól mint a pesti egyetem törvénykarának tagja. Ugyanebben az évben kinevezték Tolna megye aljegyzőjévé. Szekszárdon élt, és a város ügyeinek szentelte idejét. 1836-ban a szőlőműveléssel és bortermesztéssel kapcsolatban gyarapította ismereteit Németországban, Franciaországban, Angliában és Svájcban. 
1839-től barátság fűzte Liszt Ferenchez, akinek legfontosabb pártfogója volt Magyarországon. A világhírű művész Angusznak dedikálta VIII. Magyar Rapszódiáját. A bárónak volt óriási szerepe az Esztergomi mise elfogadtatásában és bemutatásában, és az ő javaslatára bízták meg a mestert a Koronázási mise elkészítésével, melyet Ferenc József királlyá koronázásának alkalmával mutattak be. De az is a magyar nemesnek köszönhető, hogy 1873-ban Lisztet kérték fel a Zeneakadémia megszervezésére.A zeneszerző barátjaként tisztelte a bárót, nem csupán mecénásaként.
Angusz 1843–'48-ig Tolna vármegye alispánja volt, a szabadságharc ideje alatt a közélettől visszavonult.
1849-ben császári és királyi kormánybiztosnak nevezték ki Tolna megyében, majd a Tolna-, Baranya- és Somogy megyék kerületi főispáni titulusát is megkapta. 1850-ben a Szt. István-rend vitézévé avatták, és a bárói méltóságot is elnyerte., ezen kívül Pest kerületi főispánja lett, két év múlva pedig a budai cs. és kir. helytartósági osztály alelnökévé választották.
Több megtisztelő kinevezése mellett megemlíteném, hogy 1851–'58-ig a Nemzeti Színház működtetésére létrehozott bizottmány, az ún. Comité elnöke volt. 1867-ben megalapította a Budai Egyházi Zeneegyesületet.
* * *
Kodály Zoltán az Obsitosból írta daljátékát Háry János címmel, melynek 1926-ban volt a bemutatója.
A zeneszerző egyáltalán nem osztja azt a vélekedést, mely a huszárt hazudós figurának titulálja. Szerinte Háry nem hazudik, hanem mesét teremt. Az elmondottak ugyan fizikai valójukban nem történtek meg, de a huszár átélte, és ez teszi valóságoss
Richly Zsolt rendezte a daljáték alapján 1983-ban készült animációs filmet.á a kalandokat, melyek valószínűtlenek ugyan, de egyáltalán nem lehetetlenek.
