A mai nap igazán érdekes: ez az utolsó munkanapon ebben az évben és ezen a munkahelyen.
Ahogy visszaemlékszem, mindig megviselt eddig a váltás.
De most nem.
Ellenállhatatlan érzés, hogy valamiféle mérleget kellene vonnom, de erre sem időm, sem energiám.
Főleg, mert még a jövő évi terveket is leadtam, és mindent pontosan (?) előkészítettem. Szóval még most is azon töröm a fejem, hogy mit hogyan kellene folytatni, és minél egyszerűbb legyen nélkülem is mindent tovább vinni.
Ahogy visszaemlékszem, mindig megviselt eddig a váltás.
De most nem.
Ellenállhatatlan érzés, hogy valamiféle mérleget kellene vonnom, de erre sem időm, sem energiám.
Főleg, mert még a jövő évi terveket is leadtam, és mindent pontosan (?) előkészítettem. Szóval még most is azon töröm a fejem, hogy mit hogyan kellene folytatni, és minél egyszerűbb legyen nélkülem is mindent tovább vinni.
Azért, ha belegondolok, mindig az tetszett itt a legkevésbé, hogy semmi sem úgy működik, ahogy kellene. Irtó nagy "varázslások" zajlanak a háttérben, és lehet, hogy kívülről jól mutat az egész struktúra és minden, de ami engem illet, hát csoda, hogy nem dőlt még ránk ez az egész.
De valahogy ez az egész ország így működik. Nemdebár?
De valahogy ez az egész ország így működik. Nemdebár?