2011. február 16., szerda
2011. február 13., vasárnap
Sirius
Az Észak-Afrikai Maliban élő negyedmilliós dogon nép a Bandiagara fennsík szirtjei tövében, Timbuktu városától délre él, és különös eredetmondáiról vált ismertté. Valószínűleg a 13-14. század tájékán telepedtek le jelenlegi lakhelyükre, s azóta is itt élnek elszórt falvaikban és a fennsík holdbéli sziklái tövében sárból és szalmából rakott szokatlan formájú házaikban. Pásztorkodásból, kecsketartásból és gabonatermelésből, s a kopár sziklák közt fellelhető tüzelő összegyűjtéséből tengetve életüket.
Egy évben csak egyszer halászhatnak az Antogo-tó "szent vízében", ilyenkor percek alatt "megszabadítják" a tavat a halaktól.

A törzs tagjai ugyan írni, olvasni nem tudnak, azonban különös, egyedülálló eredettörténettel rendelkeznek, mi szerint valamikor az idők homályában a Szíriusz csillagrendszerből érkezett kétéltű lények, Nommo-k segítették őket kultúrájuk fejlődésében. kétéltű lények érkeztek a Földre és tanították, információkkal látták el őket.
Elbeszélése szerint a Szaturnuszt gyűrű veszi körül, a bolygók a Nap körül forognak, a Jupiternek négy holdja van, és naprendszerünket a Tejút felé a Szaturnusz határolja, mint a naprendszer legkülső, legtávolibb bolygója. Mellesleg az egész világegyetemben rengeteg értelmes faj létezik.
Elbeszélése szerint a Szaturnuszt gyűrű veszi körül, a bolygók a Nap körül forognak, a Jupiternek négy holdja van, és naprendszerünket a Tejút felé a Szaturnusz határolja, mint a naprendszer legkülső, legtávolibb bolygója. Mellesleg az egész világegyetemben rengeteg értelmes faj létezik.

"A teremtés kiinduló pontja a Sirius Digitariának nevezett kísérője, amely a Sirius körül kering. A dogonok szerint a Digitaria a legkisebb és legnehezebb csillag. Benne van minden dolgok csírája. Saját tengelye és a Sirius körüli mozgása biztosítja a világmindenség teremtő erőinek továbbélését..."
A Digitaria a létező "legkisebb dolog", ám egyszersmind a legnehezebb csillag. Anyaga fém, a neve "szagala", fényesebb mint a vas, és olyan nehéz, hogy "földi lény" nem tudja felemelni. Akkora, mint egy ökör kiterített bőre, de 480 szamárrakományt nyom, ami közel 35.000 kg tömegnek felel meg. A Siriusnak a Digitarián kívül még egy kísérője van, az úgynevezett "emme ya". Ez a csillag nagyobb, de négyszerte könnyebb a Digitariánál. Ugyanolyan irányban és ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Siriust, mint a Digitaria, de pályája hoszabb, vagyis jóval távolabb van tőle.
A Digitaria a létező "legkisebb dolog", ám egyszersmind a legnehezebb csillag. Anyaga fém, a neve "szagala", fényesebb mint a vas, és olyan nehéz, hogy "földi lény" nem tudja felemelni. Akkora, mint egy ökör kiterített bőre, de 480 szamárrakományt nyom, ami közel 35.000 kg tömegnek felel meg. A Siriusnak a Digitarián kívül még egy kísérője van, az úgynevezett "emme ya". Ez a csillag nagyobb, de négyszerte könnyebb a Digitariánál. Ugyanolyan irányban és ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Siriust, mint a Digitaria, de pályája hoszabb, vagyis jóval távolabb van tőle.
A fennsík sziklái között rejtőzködik egy barlang, melynek bejáratát a dogonok egy kiválasztottja őrzi, akit élelemmel a törzs tagjai látnak el. E barlang sokezer sziklarajza közt bújik meg a dogonok homályos múltba vesző mitológiája. Barlangjuk falán a Nommokkal és űrhajójukkal való találkozást is megörökítették.
A dogonoknak meglepően pontos csillagászati ismeretei vannak. Tudomásuk van arról, hogy a Naprendszer bolygói a Nap körül keringenek, tudnak a Jupiter holdjairól, a Föld tengely körüli forgásáról, s arról is, hogy még végtelen számú csillag létezik.
A dogon törzs hiedelemvilágának középpontjában a Szíriusz áll. Tudnak a Szíriusz társcsillagáról is, és azt állítják, hogy az 50 éves periódusokban kerüli meg a Szíriuszt. A törzs 50 éves időközönként ünnepli meg az ehhez kapcsolódó "Szigui-ünnep"-et, pompás rituálékkal kísérve.
Égboltunk mintegy 6.000 szabad szemmel látható távoli csillaga között a Nagy kutya csillagkép főcsillaga a Szíriusz, mely a Nap, a Hold, a Vénusz és a Jupiter után a legfényesebb lámpás az éjszakai égbolton.
Már az ősi egyiptomiak is tisztelték e csillagot, de más kultúrák érdeklődését is felkeltette.
A 19. század első felében Friedrich Wilhelm Bessel csillagász felfedezte a Sirius "első rejtélyét": a csillag szokatlanul változó saját mozgását. Azt a következtetést vonta le, hogy a Szíriusz körül egy "láthatatlan" kisérő is kering, amely tömegvonzásával megzavarja a csillag mozgását. A csillagászok megkülönböztetik a fényes Sirius A-t és kísérőjét a Sirius B-t, mely a fôcsillagot majdnem 50 év alatt kerüli meg elliptikus pályán.
Később a csillagok fényének színképelemzéséből sikerült megtudni a csillagokban uralkodó nyomást és a felszíni hőmérsékletet. Kiszámították, hogy a 8,7 fényévnyire lévő csillag a Napnál jóval nagyobb energiát sugároz szét és tömege kb. kétszerese a Napunkénak.
Ezzel szemben a Szíriusz B egy fehér törpe.
Sőt, a dogonok az ősöktől örökölt rajzaikban a Szíriusz A és B egymáshoz viszonyított mozgási pályáját a legkisebb tévedés nélkül napjainkban is bármikor megrajzolják Afrika száraz homokjába. És nem feledkeznek meg az "emmaya"-ról sem, melyet a tudomány egykor Sirius C-nek nevez majd, ha végre bebizonyosodik, hogy tényleg létezik.
A dogonok leírása a Szíriuszról egyezik a valósággal. Az érdekessége az volt az egésznek, hogy a csillagászoknak csak úgy 150 évvel ezelőtt sikerült megerősíteniük a dogonok által lerajzolt Szíriusz körül keringő kisebb csillag létezését.
Az 1930-as években két néprajztudós is felfigyelt a különös törzsre, és több évtizedet töltöttek köztük, majd az 1950-es években az Afrikanisztikai Társaság erről könyvet is adott ki.
A könyvet olvasva felfigyelt a dogonokra később Robert Temple amerikai tudós a szanszkrit- és a keleti tudományok szakértője is, aki személyesen is elment Maliba, hogy végére járjon a mítosznak:
"Kezdetben csak kutattam. Szkeptikus voltam. Csalást szimatoltam, mert nem tudtam elhinni a dolgot. Aztán egyre több, a képbe illő részletet ismertem meg" - írta később.
Szíriusz rejtély címmel Temple 1976-ban adta ki az itt levont következtetéseiről írott művét, mely nagy viszhangot váltott ki, majd "Dogon mitológia és csillagászat" címmel Guman István a csillagász szemével próbált a rejtély végére járni.
És hogy honnan tudja mindezeket a dolgokat ez a civilizálatlan, természeti nép? Egyesek szerint a szájról-szájra átörökített tudás mögött talán a csillagokból a régmúltban idelátogatott "idegenek" állhatnak.

A dogon törzs hiedelemvilágának középpontjában a Szíriusz áll. Tudnak a Szíriusz társcsillagáról is, és azt állítják, hogy az 50 éves periódusokban kerüli meg a Szíriuszt. A törzs 50 éves időközönként ünnepli meg az ehhez kapcsolódó "Szigui-ünnep"-et, pompás rituálékkal kísérve.
Égboltunk mintegy 6.000 szabad szemmel látható távoli csillaga között a Nagy kutya csillagkép főcsillaga a Szíriusz, mely a Nap, a Hold, a Vénusz és a Jupiter után a legfényesebb lámpás az éjszakai égbolton.
Már az ősi egyiptomiak is tisztelték e csillagot, de más kultúrák érdeklődését is felkeltette.
A 19. század első felében Friedrich Wilhelm Bessel csillagász felfedezte a Sirius "első rejtélyét": a csillag szokatlanul változó saját mozgását. Azt a következtetést vonta le, hogy a Szíriusz körül egy "láthatatlan" kisérő is kering, amely tömegvonzásával megzavarja a csillag mozgását. A csillagászok megkülönböztetik a fényes Sirius A-t és kísérőjét a Sirius B-t, mely a fôcsillagot majdnem 50 év alatt kerüli meg elliptikus pályán.
Később a csillagok fényének színképelemzéséből sikerült megtudni a csillagokban uralkodó nyomást és a felszíni hőmérsékletet. Kiszámították, hogy a 8,7 fényévnyire lévő csillag a Napnál jóval nagyobb energiát sugároz szét és tömege kb. kétszerese a Napunkénak.
Ezzel szemben a Szíriusz B egy fehér törpe.
Sőt, a dogonok az ősöktől örökölt rajzaikban a Szíriusz A és B egymáshoz viszonyított mozgási pályáját a legkisebb tévedés nélkül napjainkban is bármikor megrajzolják Afrika száraz homokjába. És nem feledkeznek meg az "emmaya"-ról sem, melyet a tudomány egykor Sirius C-nek nevez majd, ha végre bebizonyosodik, hogy tényleg létezik.
A dogonok leírása a Szíriuszról egyezik a valósággal. Az érdekessége az volt az egésznek, hogy a csillagászoknak csak úgy 150 évvel ezelőtt sikerült megerősíteniük a dogonok által lerajzolt Szíriusz körül keringő kisebb csillag létezését.
Az 1930-as években két néprajztudós is felfigyelt a különös törzsre, és több évtizedet töltöttek köztük, majd az 1950-es években az Afrikanisztikai Társaság erről könyvet is adott ki.
A könyvet olvasva felfigyelt a dogonokra később Robert Temple amerikai tudós a szanszkrit- és a keleti tudományok szakértője is, aki személyesen is elment Maliba, hogy végére járjon a mítosznak:
"Kezdetben csak kutattam. Szkeptikus voltam. Csalást szimatoltam, mert nem tudtam elhinni a dolgot. Aztán egyre több, a képbe illő részletet ismertem meg" - írta később.
Szíriusz rejtély címmel Temple 1976-ban adta ki az itt levont következtetéseiről írott művét, mely nagy viszhangot váltott ki, majd "Dogon mitológia és csillagászat" címmel Guman István a csillagász szemével próbált a rejtély végére járni.

* * * * *
Sirius Black a Harry Potter sorozat egy szereplője. Tagja a "Tekergők" csoportjának (Tapmancs), James Potter (Ágas), Remus Lupin (Holdsáp) és Peter Pettigrew (Féregfark) mellett, akikkel együtt alkotta meg a Tekergők térképét.A híres és nagy múltú Black család leszármazottja, akik mindig is felsőbbrendűnek tartjották az aranyvérűket. Több családtag a Halálfalókhoz csatlakozott. Siriust, mivel ezt a nézetet nem osztotta, családja megvetette és árulónak tartotta. Egyedül Alphard bácsikája kedvelte, mert őt is kiutálták a Black családból.
Sirius már fiatal korában forrófejű volt, rengeteget volt büntetőmunkán Roxfortban. James és Lily Potter esküvőjén ő volt a násznagy, és ő lett fiuk, Harry keresztapja.
Mikor Jamesék tudomást szereztek róla, hogy Voldemort rájuk vadászik, bűbájt hajtottak végre, amivel megmenekülhettek volna a mágus elől. A titokgazda eredetileg Sirius lett volna, ám Peter Pettigrew lett a kiválasztott. Ám Peter elárulta rejtekhelyüket Voldemortnak, aki végzett Harry szüleivel, Harryt pedig megsebesítette, ami által önmaga elvesztette testét, de meg nem halt.Ezután Sirius megkereste Petert, hogy végezzen vele, de az árulónak kiáltotta őt ki, tizenkét embert ölt meg átokkal, a saját halálát is eljátszotta, és patkány alakban elmenekült. Így Siriust letartóztatták, és tárgyalás nélkül Azkabanba küldték, hiszen nem tudta bizonyítani ártatlanságát.
Tizenkét év múlva, mikor megtudta egy újságból, hogy Pettigrew patkány alakjában Harry közvetlen közelében tartózkodik (Ron Makesz patkánya), megszökött, hogy megölje. Sirius tisztázza magát Harry előtt, és Harry úgy dönt, keresztapjához költözik. De ez nem sikerül, ugyanis telihold van, Lupin átalakul vérfarkassá, a felfordulásban Peter átalakul patkánnyá, és kereket old. Ezután Siriusnak is menekülnie kell.Ezután egy ideig messze külföldön bujkál, majd a bajlós jelekre visszatér az országba, és Roxmorts egyik hegyi barlangjában bújkál, hogy Harry közelében lehessen. Miután Voldemort visszatér, Dumbledore elküldi, hogy értesítsen néhány rendtagot, és rejtőzzön el Lupinnál.
Mint a Black család legidősebb férfi tagja, ő örökli szülei házát. Felajánlja a Főnix Rendjének, hogy itt rendezzék be a főhadiszállást. Dumbledore utasítására a Black-házban kell maradnia, amit nehezen visel. A minisztériumi csatában veszti életét, Bellatrix Lestrange öli meg. Testét azonban nem temetik el, mert Bellatrix átka miatt átzuhan a "függönyön" túlra.
A hatodik részben megtalálják Sirius végrendeletét, amelyben Harryre hagyja a Grimmauld tér 12-t, vele együtt Siport, a házimanót és Csikócsőrt, a hippogriffet. Siport Harry a Roxfortba küldi, hogy ott dolgozzon a konyhán. Csikócsőrt pedig Hagridnak, a Roxforti vadőrnek adja, Szilajszárny néven, hogy a Mágiaügyi Minisztérium ne akadjon a nyomára. Harry a Grimmauld tér 12-t a Főnix Rendjének adja.

Mikor Jamesék tudomást szereztek róla, hogy Voldemort rájuk vadászik, bűbájt hajtottak végre, amivel megmenekülhettek volna a mágus elől. A titokgazda eredetileg Sirius lett volna, ám Peter Pettigrew lett a kiválasztott. Ám Peter elárulta rejtekhelyüket Voldemortnak, aki végzett Harry szüleivel, Harryt pedig megsebesítette, ami által önmaga elvesztette testét, de meg nem halt.Ezután Sirius megkereste Petert, hogy végezzen vele, de az árulónak kiáltotta őt ki, tizenkét embert ölt meg átokkal, a saját halálát is eljátszotta, és patkány alakban elmenekült. Így Siriust letartóztatták, és tárgyalás nélkül Azkabanba küldték, hiszen nem tudta bizonyítani ártatlanságát.

Mint a Black család legidősebb férfi tagja, ő örökli szülei házát. Felajánlja a Főnix Rendjének, hogy itt rendezzék be a főhadiszállást. Dumbledore utasítására a Black-házban kell maradnia, amit nehezen visel. A minisztériumi csatában veszti életét, Bellatrix Lestrange öli meg. Testét azonban nem temetik el, mert Bellatrix átka miatt átzuhan a "függönyön" túlra.

2011. február 12., szombat
2011. február 11., péntek
metro 1, 2, 3, 4, ...

A budapesti metró a főváros tömegközlekedési hálózatának legnagyobb kapacitású vonalaiból (egyelőre három) áll 31,4 km hosszan, 42 állomáshellyel. Első vonala Európa első földalatti vasútja volt. A másik kettő szovjet technológián épült az 1970-és-'80-as években. Jelenleg épül a negyedik vonal, az ötödik vonal tervezése előkészítés alatt áll.

A 19. század végén a városfejlesztés egyik kiemelkedő alkotása az Andrássy úti tengely kialakítása volt. A Terézváros fő útvonalát, a Sugárutat faburkolattal látták el, a Városliget felé rendszeres omnibusz járt, a Király utcán villamos szállította az utasokat. A járatok túlzsúfoltak voltak, és a közelgő millenniumi kiállítás miatt is a sugárúti közúti vasútra égető szükség volt.
A Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatója, Balázs Mór londoni tapasztalatai alapján foglalkozott a felszín alatti vasút gondolatával. Legnagyobb riválisával, a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal együtt pályáztak az Andrássy (Sugár) úton építendő felszíni vasútra, melyet a hatóságok elutasítottak: „az Andrássy úton nem építhető közúti vasút”. A két cég azonban előzőleg megállapodást kötött: amennyiben a felszíni terveket elutasítják, földalatti vasút építését kezdeményezik. A terveket a Siemens és Halske cég készítette. A fennmaradt látványtervek szerint a városligeti fürdőtől a Vigadóig egyajtós, de háromosztatú szerelvények közlekedtek volna; a középső utastér bal oldalán külön fülkét szántak a dohányos férfiaknak, jobb oldalán pedig a nőknek.
Az engedélyt megkapták 90 éves engedélyidővel, ám az Ezredévi Kiállítás megnyitásáig el kellett készülnie a vasútnak - ami 21 hónapot jelentett.
Az építkezés elkezdődött, a 6 méter széles 3225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették, az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek. Az ajtók önműködően, a vezető által irányítva nyíltak-zártak volna, és automatákból árusították volna a jegyeket.
A Millenniumi Földalatti Vasutat 1896. április 11-i a műszaki átvétele nem sikerült, de a problémák orvoslása után 1896. május 2-án szombat délután elindult Európa rekordidő alatt épült első motorkocsis üzemű földalatti vasútja, mely nagyobb fennakadások nélkül szolgál ma is. Az eredeti állomások: Gizella tér (ma Vörösmarty tér) / Deák Ferenc tér / Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) / Opera / Oktogon / Vörösmarty utca / Körönd (ma Kodály körönd) / Bajza utca / Aréna út (ma Hősök tere) / Állatkert (felszíni állomás, megszűnt) / Artézi fürdő (felszíni állomás, ma Széchenyi fürdő).
A földalatti eredeti végállomása a 463,20 méter hosszú felszíni szakasz végén volt. A Városligetben ma is látható egy alacsony híd, ami alatt a hajdani Földalatti áthaladt. Magyarország első vasbeton hídját Brüggerman György tervezte és Wünsch Róbert szabadalmaztatott eljárása szerint épült fel.A járműpark a vonal elindításakor 10 faburkolatú, barna, és 10 sárgára festett acélburkolatú motorkocsiból állt, a 20-as pályaszámú kocsi előkelően díszítve várta a királyi utasokat. 1924-'30 között felújították a motorkocsikat: az eredetileg szimpla tolóajtókat duplára cserélték, egységes, új konstrukciójú forgóvázat építettek, valamint nagyobb teljesítményűre cserélték a motorokat is. Az 1972-73-as felújítás keretében új járműveket szereztek be. A 23 darab három részes csuklós járművet a Ganz-MÁVAG és Ganz Villamossági Művek gyártotta. Alapvetően ezek a járművek láthatóak ma is a Földalatti vonalán.1973-ig a vonal hossza 3700 méter volt, 9 földalatti és 2 felszíni megállóval. A szerelvények 2 perces időközzel közlekedtek, a legnagyobb mért napi utasszám 34 526 fő volt. Az akkori szokások szerint a földalatti vasút bal oldali közlekedésű volt, az áttérés a forgalomirányító és biztonsági rendszerek átépítésével a millenniumi földalatti korszerűsítésekor került sor.
A járműfelújítás eredményeképpen átállhatott a Földalatti is a felszíni villamosok 550 voltos üzemi feszültségére, a szerelvényeket pedig egységes sárga színűre festették.
1973-ban adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, így a teljes 4,4 km-es vonal föld alá került, és a ma is közlekedő, csuklós Ganz motorvonatok álltak forgalomba, és ekkor tért át a Földalatti a jobboldali közlekedésre.
Az 1996-os ünnepre a járműveket is felújították, a gyorsvasúti előírásoknak megfelelően kürttel és légfékkel lettek felszerelve. Vészfékezéskor a jármű 60 km/h sebességről 150 m fékúton megáll. A felújított kocsikban menetregisztráló berendezés (fekete doboz), valamint az utastérben elhelyezett, a vezető és az utasok közti kommunikációt lehetővé tevő berendezés növeli az utazás biztonságát. Újonnan felszerelt statikus áramátalakítók teszik lehetővé az utastéri fénycsővilágítást.
A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.
Az engedélyt megkapták 90 éves engedélyidővel, ám az Ezredévi Kiállítás megnyitásáig el kellett készülnie a vasútnak - ami 21 hónapot jelentett.
Az építkezés elkezdődött, a 6 méter széles 3225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették, az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek. Az ajtók önműködően, a vezető által irányítva nyíltak-zártak volna, és automatákból árusították volna a jegyeket.
A Millenniumi Földalatti Vasutat 1896. április 11-i a műszaki átvétele nem sikerült, de a problémák orvoslása után 1896. május 2-án szombat délután elindult Európa rekordidő alatt épült első motorkocsis üzemű földalatti vasútja, mely nagyobb fennakadások nélkül szolgál ma is. Az eredeti állomások: Gizella tér (ma Vörösmarty tér) / Deák Ferenc tér / Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) / Opera / Oktogon / Vörösmarty utca / Körönd (ma Kodály körönd) / Bajza utca / Aréna út (ma Hősök tere) / Állatkert (felszíni állomás, megszűnt) / Artézi fürdő (felszíni állomás, ma Széchenyi fürdő).

A járműfelújítás eredményeképpen átállhatott a Földalatti is a felszíni villamosok 550 voltos üzemi feszültségére, a szerelvényeket pedig egységes sárga színűre festették.
1973-ban adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, így a teljes 4,4 km-es vonal föld alá került, és a ma is közlekedő, csuklós Ganz motorvonatok álltak forgalomba, és ekkor tért át a Földalatti a jobboldali közlekedésre.

A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.
* * * * *
A 2-es metró (kelet-nyugati metró, M2) a budapesti metró második vonala a Déli pályaudvar és az Örs vezér tere között. Építését 1950-ben kezdték el; a teljes vonalat 1972-ben adták át.
A tervek szerint a metró a Népstadion (Stadionok) és a Déli pályaudvar állomás között közlekedett volna. A Népstadionnál akartak közös végállomást kialakítani a gödöllői HÉV-vel. Az állomás két kupolás épülettel volt lefedve, amit később elbontottak.
1954-'55-re kellett volna elkészülnie a teljes vonalnak, de '62-ig a metró építése szünetelt, s csak az állagmegőrző munkákat végezték el.
1963-ban egy kormányhatározat rendelte el a továbbépítést, ekkor már a tervek az Örs vezér teréig való megépítésről szólnak, a tervezett üzemi vágányok mentén. Ezzel az útvonal 2,3 kilométerrel meghosszabbodott. Az Astoria állomást is utólag tervezték be. A Blaha Lujza téren lévő Nemzeti Színházat sajnos el kellett bontani az alatta épülő aluljáró és mozgólépcső-alagút miatt.
Az új terv előírta a metró vonalába eső nagy felszíni és közúti és gyalogos csomópontok egyidejű rendezését. A metró és a többi tömegközlekedési eszköz célszerű hálózatának kiépítése megteremtette a metró pesti végállomásának korszerű kapcsolatait az autóbuszokkal, a villamosokkal és a HÉV-vel az Örs vezér térnél. A metró Fehér út–Deák tér közötti szakaszát 1970-ben adták át, a forgalom a teljes vonalszakaszon két év múlva indult meg.
A vonalfelújítás során 2004-ben a Kossuth Lajos tér és a Blaha Lujza tér, 2005-ben pedig a Batthyány tér, az Astoria és a Keleti pályaudvar metróállomás kapott új arculatot. 2006-ban a Déli pályaudvar, a Moszkva tér és a Deák Ferenc tér állomásokat, 2007-ben pedig az Örs vezér tere és a Stadionok közötti szakaszt újították fel. A felújításhoz kapcsolódóan a vonalra új szerelvényeket is rendelt a BKV. A 22 darab, 2-es vonalra érkező járműért 139 millió eurót fizet a BKV.
1954-'55-re kellett volna elkészülnie a teljes vonalnak, de '62-ig a metró építése szünetelt, s csak az állagmegőrző munkákat végezték el.
1963-ban egy kormányhatározat rendelte el a továbbépítést, ekkor már a tervek az Örs vezér teréig való megépítésről szólnak, a tervezett üzemi vágányok mentén. Ezzel az útvonal 2,3 kilométerrel meghosszabbodott. Az Astoria állomást is utólag tervezték be. A Blaha Lujza téren lévő Nemzeti Színházat sajnos el kellett bontani az alatta épülő aluljáró és mozgólépcső-alagút miatt.
Az új terv előírta a metró vonalába eső nagy felszíni és közúti és gyalogos csomópontok egyidejű rendezését. A metró és a többi tömegközlekedési eszköz célszerű hálózatának kiépítése megteremtette a metró pesti végállomásának korszerű kapcsolatait az autóbuszokkal, a villamosokkal és a HÉV-vel az Örs vezér térnél. A metró Fehér út–Deák tér közötti szakaszát 1970-ben adták át, a forgalom a teljes vonalszakaszon két év múlva indult meg.

* * * * *
A 3-as metró (észak–déli metró, M3) a Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ között működő, a budapesti metróhálózat leghosszabb vonala, melynek tervdokumentációja 1966-ban készült el. A Határ úti metróállomás úgy épült meg, hogy onnan a vonal Kispest felé az Üllői út irányába bármikor továbbépíthető. A 3-as vonal építése 1970-ben kezdődött meg; jelenlegi forgalmi hossza 16,3 km, építési hossza 17,3 km, állomásainak száma 20.
A beruházási célban kitűzött nyomvonalként eredetileg Újpest, István tér és kispesti Vörös Csillag Traktorgyár közötti összeköttetés szerepelt. A kitűzött határidő a megépítésre 1985 év vége volt, az építés megszakítás nélkül folytatódott 1990-ig. Időközben a vonal déli végállomása Határ úti csomópontból Kőbánya-Kispest MÁV állomás mellé, az északi végállomás pedig Káposztásmegyerre került, mivel ott egy új városrész építését kezdték el. A káposztásmegyeri lakótelepet már úgy tervezték, hogy ott a metróépítés számára a szükséges helyet szabadon hagyták. Budapest fejlesztésében ez lett volna az első eset, amikor egy új városrész tömegközlekedési feladatait a városrész építésével egy időben és összehangoltan megoldják. Ám az építés ideje alatt bekövetkezett gazdasági-politikai változások ezt végül megakadályozták. Az is szóba került hogy ha felújítják, akkor a Ferihegyi nemzetközi repülőtérig meghosszabbítják.
Az ún. kék metró első szakaszát 1976-ban adták át a Deák tér és a Nagyvárad tér között, ennek déli hosszabbítása 1980-ra épült meg Kőbánya-Kispestig. Jelenlegi formájában 1990-óta létezik, ugyanis ekkor adták át az Árpád-híd - Újpest-Központ közötti szakaszt. A vonalon közlekedő szerelvények 1990 óta Automatikus Vonatvezető Rendszerrel ellátva, egyvezetős üzemben közlekednek.

* * * * *
A 4-es metró vonalának ötlete 1972-ben merült fel. Ekkor még Budafokot kötötte volna össze az Astoriával, később a Blaha Lujza téri végállomás is szóba került. Egy 1996-os tanulmány alapján nyerte el lényegében a mai formáját (Etele tér-Keleti pályaudvar- Bosnyák tér).
Demszky Gábor 2002-ben beszélt először a sajtónak az ötös metrónak elkeresztelt projekt tervezéséről, melyre Budapest önkormányzata 2005-ben 100 millió forintot különített el...

2011. február 9., szerda
Sziklamecset
Több külföldi újságban is megjelent, és pár, a YouTube-ra feltöltött videón is látható, hogy nemrég egy furcsa fénygömb lebeg felett jeruzsálemi szentély, a Sziklamecset fölött. Pulzál a szent város ikonikus épülete felett, majd rakéta sebességgel eltűnik az éjszakában. Eleinte meggyőzőnek tűntek a képek, de sokan úgy vélik, az egész nem más, mint egy gondosan kidolgozott átverés.
A digitálisan manipuláltnak látszó UFO-klipet mindenesetre több mint egy millióan nézték meg.
Jeruzsálem legszebb épülete az Óváros szívében magasodó Sziklamecset, mely az iszlám négy csodája közül a harmadik. Alapja az a sziklakő, mely egykor a muszlim zarándoklatok legfőbb célja volt. E szikla köré épült a Sziklamecset, a legrégibb ránk maradt iszlám szentély.
A szikla, a Mórija hegy egy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot Jehovának, s ahol ezer évvel Krisztus előtt Salamon király az első templomot építtette, amelyet Kr. e. 588-ban leromboltak. Jézus már a Nagy Heródes által építtetett nagyobb templomot láthatta. Úgy tartják, hogy Mohamed próféta a szikláról szállt fel szent lován a mennybe, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése teljesítéséhez.
A Szikladómot a damaszkuszi kalifa építtette 691-ben, s a külsejét pompás aranymozaikokkal boríttatta. Az oszmán törökök később 45 ezer perzsa csempével rakták ki. Maga a kupola, mely sokak számára a város jellegzetes szimbóluma, (a 687-691-ben emelt, csillogó kupola koronázta szimmetrikus, nyolcszögletű épület külső és belső elrendezését szigorú matematikai elvek vezérelték). Eredetileg fából készült és aranylemezekkel fedték be.A rómaiak Kr. u. 70-ben romba döntötték Heródes templomát. A muszlimok viszont, amikor a 7. században meghódították Jeruzsálemet, sokkal toleránsabbnak bizonyultak, hiszen Mohamed az Ótestamentum prófétáinak és Jézus örökösének vallotta magát. Elfogadták a szeplőtelen fogantatást, és Máriát a Korán is és az iszlám gyakorlat is tiszteletben tartja.
A keresztes hadjáratok alatt a keresztények és a muszlimok egyaránt úgy hitték, hogy a Sziklamecset valójában Salamon Temploma, vagy legalábbis annak egy része.
Az arany-alumínium ötvözetből készült és Korán-idézetekkel ékesített jelenlegi kupolát 1963-ban fejezték be. Többféle illatszerrel is meglocsolták (ámbrával, pézsmával), úgyhogy a zarándokok egy idő után már illatáról is felismerték.
A muszlimok hite szerint a világvége eljövetelekor erről a szikláról hangzik majd el az utolsó ítéletre hívó szó. A keresztények az Armageddon helyének is nevezik, amely a végső küzdelem színhelye lesz a Messiás második eljövetele előtt, a muszlimok szerint ezen a helyen fog majd össze Jézus és Mahdi a Messiás a Gonosz ellen, s a zsidók és a keresztények is megtérnek az iszlám kebelébe.
A nyolcvanas években többször megpróbálták felrobbantani a mecsetet, de az izraeli hatóságok meghiúsították a merényleteket.
* * * * *
Jeruzsálem legszebb épülete az Óváros szívében magasodó Sziklamecset, mely az iszlám négy csodája közül a harmadik. Alapja az a sziklakő, mely egykor a muszlim zarándoklatok legfőbb célja volt. E szikla köré épült a Sziklamecset, a legrégibb ránk maradt iszlám szentély.

A Szikladómot a damaszkuszi kalifa építtette 691-ben, s a külsejét pompás aranymozaikokkal boríttatta. Az oszmán törökök később 45 ezer perzsa csempével rakták ki. Maga a kupola, mely sokak számára a város jellegzetes szimbóluma, (a 687-691-ben emelt, csillogó kupola koronázta szimmetrikus, nyolcszögletű épület külső és belső elrendezését szigorú matematikai elvek vezérelték). Eredetileg fából készült és aranylemezekkel fedték be.A rómaiak Kr. u. 70-ben romba döntötték Heródes templomát. A muszlimok viszont, amikor a 7. században meghódították Jeruzsálemet, sokkal toleránsabbnak bizonyultak, hiszen Mohamed az Ótestamentum prófétáinak és Jézus örökösének vallotta magát. Elfogadták a szeplőtelen fogantatást, és Máriát a Korán is és az iszlám gyakorlat is tiszteletben tartja.
A keresztes hadjáratok alatt a keresztények és a muszlimok egyaránt úgy hitték, hogy a Sziklamecset valójában Salamon Temploma, vagy legalábbis annak egy része.

A muszlimok hite szerint a világvége eljövetelekor erről a szikláról hangzik majd el az utolsó ítéletre hívó szó. A keresztények az Armageddon helyének is nevezik, amely a végső küzdelem színhelye lesz a Messiás második eljövetele előtt, a muszlimok szerint ezen a helyen fog majd össze Jézus és Mahdi a Messiás a Gonosz ellen, s a zsidók és a keresztények is megtérnek az iszlám kebelébe.
A nyolcvanas években többször megpróbálták felrobbantani a mecsetet, de az izraeli hatóságok meghiúsították a merényleteket.
2011. február 7., hétfő
Gary Moore
Robert William Gary Moore (1952-2011) Észak-Írországban született rock- és blues-gitárost két napja szállodai szobájában holtan találták a spanyolországi Esteponaban.
A zenész pályafutása a Skid Row ír együttesben kezdődött 1969-ben.
Első önálló albuma az 1973-ban megjelent Grinding Stone volt, az átütő sikerre azonban 1979-ig kellett várnia: a listákra került Parisienne Walkways című dal hozta meg számára.
Az 1985-ös lemez, a Run For Cover több országban is nagy sikereket aratott.
Sok híres vendégzenésszel készített felvételt, köztük Jack Bruce-szal, Ginger Bakerrel, George Harrisonnal, B. B. Kinggel és még sokan másokkal. Rengeteg gitárosra volt hatással, az ő példaképe Jimi Hendrix, John Mayall és Peter Green volt.
Az 1987-ben megjelent Wild Frontier című lemezén felfedezhető a zenész észak-ír származására utaló zenei világ. Legnagyobb sikere, a The Loner (A magányos) című dal - amelyet ma is világszerte játszanak a rádióállomások - egy Cozy Powell-szám feldolgozása, ám Moore által vált népszerűvé.
A főleg technikai képességei miatt elismert gitáros dallamvilágával is maga mellé állította a közönséget és a szakmát.
Az 1980-as években az egyik legnagyobb hatású rockgitárosként halmozta slágereit, hogy aztán az 1990-es években visszatérjen a blues-rochoz: az 1990-ben megjelent Still Got The Blues, amely több mint három millió példányban kelt el. Az előző lemezektől eltérően itt az egyetlen és kizárólagos zenei irányzat a blues. Sok híres vendégzenész is játszik az albumon, mint Albert King, akivel az Oh, Pretty Woman című számban játszik, vagy George Harrison.
Két évvel később jelent meg az After Hours című lemez. Az album a rossz nyelvek szerint csupán a Still Got the Blues utórezgése, bár a Cold Day in Hell, vagy a Story of the Blues dalok szintén elképesztő sikert arattak.
Az 1995-ben kiadott Blues for Greeny című lemezét Peter Greennek ajánlotta, az iránta való tisztelete jeléül. A lemez mellé adott füzetben úgy fogalmazott, hogy ez nem egy „Tribute-album”, hanem főhajtás egy nagy zenész munkássága előtt.
Az 1997-es Dark Days In Paradise című újhullámos lemezén a bluest keveri a poppal, és számos zenei irányzat fellelhető még rajta. Az újfajta hangszerelés az új session zenészek alkalmazásának, köztük Guy Prattnek köszönhető.
Az A Different Beat című 1999-es lemeze - melyen Moore az elektromos gitár mellett basszusgitáron és billentyűs hangszereken is játszik - a jelek szerint a legnépszerűtlenebb munkája.
Az új évezredben több sikeres albumot adott ki, melyeken az újhullámos zenéről visszatért a jól bevált szakterületéhez, a blueshoz. Back to the Blues (2001), Power of the Blues Old New (2004), Ballads Blues (2006), Close As You Get (2007).
2004-ben fellépett a Wembley Stadionban olyan gitárosok társaságában, mint David Gilmour, Brian May, vagy Mike Rutherford. A betegsége ellenére előadását a legjobbak közé sorolták, sokak szerint az ő előadása volt a legjobb azon az estén, ami nem kis dolog egy nagy fájdalmakkal járó egészségügyi probléma esetén. Néhány napra infúzióhoz volt kötve a jobb keze ínhüvelygyulladásból származó bántalmai miatt.
2008-ban fellépett az alsóörsi Harley-Davidson Fesztiválon, 2009-ben pedig a budapesti Syma Csarnokban.

Az 1985-ös lemez, a Run For Cover több országban is nagy sikereket aratott.
Sok híres vendégzenésszel készített felvételt, köztük Jack Bruce-szal, Ginger Bakerrel, George Harrisonnal, B. B. Kinggel és még sokan másokkal. Rengeteg gitárosra volt hatással, az ő példaképe Jimi Hendrix, John Mayall és Peter Green volt.
Az 1987-ben megjelent Wild Frontier című lemezén felfedezhető a zenész észak-ír származására utaló zenei világ. Legnagyobb sikere, a The Loner (A magányos) című dal - amelyet ma is világszerte játszanak a rádióállomások - egy Cozy Powell-szám feldolgozása, ám Moore által vált népszerűvé.
A főleg technikai képességei miatt elismert gitáros dallamvilágával is maga mellé állította a közönséget és a szakmát.

Két évvel később jelent meg az After Hours című lemez. Az album a rossz nyelvek szerint csupán a Still Got the Blues utórezgése, bár a Cold Day in Hell, vagy a Story of the Blues dalok szintén elképesztő sikert arattak.
Az 1995-ben kiadott Blues for Greeny című lemezét Peter Greennek ajánlotta, az iránta való tisztelete jeléül. A lemez mellé adott füzetben úgy fogalmazott, hogy ez nem egy „Tribute-album”, hanem főhajtás egy nagy zenész munkássága előtt.
Az 1997-es Dark Days In Paradise című újhullámos lemezén a bluest keveri a poppal, és számos zenei irányzat fellelhető még rajta. Az újfajta hangszerelés az új session zenészek alkalmazásának, köztük Guy Prattnek köszönhető.
Az A Different Beat című 1999-es lemeze - melyen Moore az elektromos gitár mellett basszusgitáron és billentyűs hangszereken is játszik - a jelek szerint a legnépszerűtlenebb munkája.
Az új évezredben több sikeres albumot adott ki, melyeken az újhullámos zenéről visszatért a jól bevált szakterületéhez, a blueshoz. Back to the Blues (2001), Power of the Blues Old New (2004), Ballads Blues (2006), Close As You Get (2007).
2004-ben fellépett a Wembley Stadionban olyan gitárosok társaságában, mint David Gilmour, Brian May, vagy Mike Rutherford. A betegsége ellenére előadását a legjobbak közé sorolták, sokak szerint az ő előadása volt a legjobb azon az estén, ami nem kis dolog egy nagy fájdalmakkal járó egészségügyi probléma esetén. Néhány napra infúzióhoz volt kötve a jobb keze ínhüvelygyulladásból származó bántalmai miatt.

2011. január 30., vasárnap
Berta
125 éve készült el az első gépkocsi, Carl Benz révén. Kevesen tudják, hogy a feltaláló feleségének igen nagy része volt abban, hogy férje kísérleteit és szívós munkáját siker koronázta.
Berta Benz (Berta Ringer) alig töltötte be 20. életévét, amikor megismerkedett Carllal. A lány volt az első, aki komolyan vette az örökösen barkácsoló, kísérletező fiatalember elképzelését egy gépi meghajtású járműről. Olyannyira, hogy előre kikérte az örökségét az apjától, hogy hozzájáruljon Carl saját műhelyének berendezéséhez. Amikor a pénz elfogyott, beszállt a munkába: varrógépével indukciós tekercseket csévélt; ha Carl a technikai kudarcok után csüggedni kezdett, Berta öntött lelket beléje.
1872-ben házasodtak össze, mely frigyből öt gyermek született: Eugen (1873), Richard (1874), Clara (1877), Thilde (1882), és Ellen (1890).
Amikor 1885-ben végre útra kész lett a "ló nélküli kocsi", férje mellé Berta is beült a háromkerekű járgányba, hogy próbautakat tegyen. Zokszó nélkül viselte a környékbeliek gúnyolódását, a becsmérlő kiáltásokat, hogy a pöfögő, csattogó, füstölgő masinát sokan ördögtől valónak tartották. Sok útról kitiltották a Benz-féle járművet, többször meg is bírságolták a házaspárt. Emiatt senki nem akart automobilt vásárolni tőlük.
Végül Berta merész tette hozta meg az áttörést. 1888-ban mellé ültette a háromkerekű autóra 13 és 15 éves fiait, és nekivágott a Mannheimet Pforzheimmel összekötő 106 kilométeres útnak. Látszólag azért, hogy meglátogassa édesanyját, ám bizonyítani akarta, hogy a nagyközönség számára is hasznos találmányról van szó. Odafelé szinte végig emelkedett az út, ezért Berta azt javasolta a férjének, hogy építsen be egy harmadik sebességfokozatot a hegymenetek leküzdése érdekében. Útközben egy suszternél bőrrel vonatta be a fékezés következtében elvékonyodott, fából készült alkatrészeket. Akkor sem jött zavarba, amikor menet közben eldugult egy tömítés: kalaptűjével pár perc alatt kitisztította, egy félig megolvadt kábelt pedig a harisnyakötőjével szigetelt le. A világ első hosszú távú autókázásáról Carl így beszélt: "Berta merészebb volt, mint magam, végül is ő vállalkozott a motoros kocsi továbbfejlesztése szempontjából döntő jelentőségű útra".
1898-ban a Benz-házaspár Ladenburgba költözött, ahol nekiláttak megbízható járművek gyártásának. Ezzel alapozták meg a Benz márka hírnevét.
Carl 1929-ben halt meg; addigra a talpon maradás érdekében fuzionált a két vetélytárs, a Benz-féle gyár és Gottlieb Daimler cége.
Berta 15 évvel élte túl a férjét. 95. születésnapján tiszteletbeli szenátorrá fogadta a karlsruhei műszaki egyetem. Két nap múlva halt meg az asszony, akinek emlékét szobor őrzi a pforzheimi Waisenhausplatzon: René Dantes alkotása azt a háromkerekű "ősautót" formázza, amelyen Berta és fiai Mannheimből Pforzheimbe hajtottak ama forró augusztusi napon.
A Bertha Benz Challenge-re idén szeptember 10-11-én kerül sor. A futurisztikus és gazdaságos járműbemutató mottója: Bertha Benz Challenge-Sustainable Mobility on the World's Oldest Automobile Road! (Bertha Benz Challenge - Fenntartható mobilitás a világ legrégebbi autóútján!").

Amikor 1885-ben végre útra kész lett a "ló nélküli kocsi", férje mellé Berta is beült a háromkerekű járgányba, hogy próbautakat tegyen. Zokszó nélkül viselte a környékbeliek gúnyolódását, a becsmérlő kiáltásokat, hogy a pöfögő, csattogó, füstölgő masinát sokan ördögtől valónak tartották. Sok útról kitiltották a Benz-féle járművet, többször meg is bírságolták a házaspárt. Emiatt senki nem akart automobilt vásárolni tőlük.

1898-ban a Benz-házaspár Ladenburgba költözött, ahol nekiláttak megbízható járművek gyártásának. Ezzel alapozták meg a Benz márka hírnevét.
Carl 1929-ben halt meg; addigra a talpon maradás érdekében fuzionált a két vetélytárs, a Benz-féle gyár és Gottlieb Daimler cége.
Berta 15 évvel élte túl a férjét. 95. születésnapján tiszteletbeli szenátorrá fogadta a karlsruhei műszaki egyetem. Két nap múlva halt meg az asszony, akinek emlékét szobor őrzi a pforzheimi Waisenhausplatzon: René Dantes alkotása azt a háromkerekű "ősautót" formázza, amelyen Berta és fiai Mannheimből Pforzheimbe hajtottak ama forró augusztusi napon.
A Bertha Benz Challenge-re idén szeptember 10-11-én kerül sor. A futurisztikus és gazdaságos járműbemutató mottója: Bertha Benz Challenge-Sustainable Mobility on the World's Oldest Automobile Road! (Bertha Benz Challenge - Fenntartható mobilitás a világ legrégebbi autóútján!").
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)