2009. április 12., vasárnap

Albioni levelek LIV*

Westminster

A Westminster név (nyugati székesegyház), mellyel az egész city területet is illetik, közel ezer éves.
Történelmi magja a korábbi Thorney-sziget, amelyen a Westminster apátság épült, mely az angol koronázási szertartások hagyományos helyszínévé vált. A közelben (mondhatni mellette) létesített palota a fő királyi székhely lett. Így tehát mind a gazdasági, mind a politikai és kulturális élet központja, és ez jól látszik a mai napig.
Az Öreg Palota eredete egészen a 11. századra tehető. 1512-ig az angol királyok fő rezidenciája volt. majd a Parlament színterévé vált. Az 1834. október 16-i tűzvész áldozatául esett - magyarán porig égett. 1840-ben kezdték újjáépíteni Sir Charles Berry építész és asszisztense, Augustus Welby Pugin vezetésével. Az épületet hivatalosan 1852-ben átadták, de még közel sem fejezték be.Az UNESCO világörökségét képező épülethez tartozik például a St. Mary Undercroft Kripta (épült 1292-1297), és az Abingdon Street-i „Ékszer Torony” (Jewel Tower). Ma az Angol parlamentnek ad helyet.

A Westminster Palota egyik látványossága az óratorony, melynek hangját nevezik Big Ben-nek. Kétféle mítosz is létezik azzal kapcsolatban, hogy a 96.3 méter magas és 13.8 tonna súlyú toronyóra 4 hangból álló "bimbam"-ja miről kapta a nevét. Az egyik szerint a torony az akkori idők nehézsúlyú box bajnokáról kapta a nevét, akit Ben Caunt-nak hívtak. A másik és egyben valószínűbb változat szerint egy köpcös Walesz-i úrról, Sir Benjamin Hall-ról nevezték el, aki a torony építésénél Legfőbb Építési Ellenőrként munkálkodott 1855-'58 között, és akinek a nevét bele is vésték az egyik harangba.
A brit parlament két házra oszlik: a főrendek alkotta Felsőházra (House of Lords), valamint a megválasztott képviselőkből álló Alsóházra (House of Commons). Az Alsóház tagjai képviselik a különböző politikai pártokat és belőlük áll össze az Egyesült Királyság kormánya.
A mindenkori uralkodónak csak jelképes hatalma van, nemigen szólhat bele a politikába.
















A Felsőház a palota leggazdagabban díszített termében ülésezik, melyben az uralkodó szín a vörös. Itt találjuk a királynő aranyozott trónját is. Az uralkodó ezen a trónszéken ülve mond beszédet a Parlament megnyitásakor.
Az Alsóház terme szolidabban kivitelezett, mint a felsőházi tanácsterem és az uralkodó színe a zöld. A kormánypártiak a bal, míg az ellenzékiek a jobb oldalon foglalnak helyet. A Házelnök felmagasított széke középen áll, a két oldal között.
Sokan nem is gondolnak bele, de a Parlament ülései is látogathatóak (főleg hétfő-csütörtök között, és ráadásul ingyenes), nem csak az épület. Természetesen a "pórnép" és az uralkodó számára külön bejratot tartanak fent.
Bár több kormányzati központot elköltöztettek (pl. Royal Courts of Justice), a nagy minisztériumok többsége még mindig a közelben, a Whitehall-on található. Ezért, hogy a Westminster szó alatt a Parlamentet és általában a politikai közösséget is értik.

* * * * *

A Westminster-apátság gótikus épülete London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke.
A székesegyház hagyományosan az angol királyok koronázási és temetkezési helye, egy gyülekezet nélküli templom. Helyén eredetileg egy 750-körül alapított bencés apátság preromán stílusú kolostortemploma állt. A templomot már akkor West Minsternek nevezték arról a városrészről, ahol áll.
A Westminster-apátságot Hitvalló Edward, az utolsó angolszász király építtette 1045-1065 között, akit halála utáni szentté avatása után ide temettek.A mai templom építtetését III. Henrik kezdte meg 1245-ben, francia ihletésű korai gótikus stílusban. Talán a reimsi katedrális alapján kezdődtek a munkálatok, melyek irányítója Henry de Reynes lehetett. Mindenesetre a székesegyház ablakai Anglia legszebb gótikus ablakai közé tartoznak.
A nagyméretű, háromhajós épület ötoldalú, öt kápolnával körülvett szentéllyel zárul. A pompás VII. Henrik-kápolna – Európa egyik legszebb késő gótikus műemléke – 1503-'19 között épült. A két tornyot 1722-'45 között emelték.

Hódító Vilmos kora óta az Egyesült Királyság valamennyi királyát itt koronázták meg, A szertartást a hagyomány szerint a canterbury-i érsek celebrálja.
II. György haláláig (1760) ez volt a királyok temetkezési helye is. Egy ideje azonban katonákat, művészeket és tudósokat is temetnek ide. Iitt nyugszik az Afrika-kutató Livingstone, Ben Johnson költő, Neville Chamberlaine miniszterelnök, Tennyson, Browning, Dickens, Handel, Purcell, Isaac Newton, Michael Faraday, Lord Kelvin, és az. ú.n. Költők sarkán (Poets’ Corner) található Shakespeare, Milton, Kipling emlékműve.

A kereszthajó északi részén, a főoltár mögött van Hitvalló Edward kápolnája, közepén a király koporsójával. Mögötte áll a trónszék, amely alatt 1996-ig tartották volt a Sors kövét, mely az angol és a skót királyság egységét szimbolizálja. (Most Skóciában van.)
A déli végen VII. Henrik kápolnájának faragott kőmennyezete igencsak figyelemreméltó. A kápolna végében fekete márványsírban nyugszik a király és hitvese, Yorki Erzsébet földi maradványai. A bal oldalhajóban van I. Erzsébet (lent), a jobb oldalhajóban pedig ellenfele, Stuart Mária sírja.