2008. augusztus 15., péntek

Albioni levelek XXI.

Hát, ennek az Olimpiának is vége.
Nem tudom, én örülök a magyarok sikereinek. Minden reggel az volt az első dolgom, hogy bekapcsoljam a gépet, és figyeljem, az adott napon kinek milyen mérkőzése lesz, és milyen eredmények születtek, amíg én az igazak álmát aludtam.
Londonban mindenki örült az angolok sikereinek, a Trafalgar téren felállított óriási kivetítő előtt tömegek kísérték figyelemmel a történéseket. Jó, a zöm felvételről ment, de tényleg sokan választották ezt a tévézési formát.

Egyébként az angolok nagyon készülnek 2012-re, hiszen a következő nyári olimpiának ők lesznek a házigazdái.
Az olimpiai falu Kelet-Londonban lesz megépítve, szóval nagy beruházások kezdődnek majd.
De az angolok nemcsak a lehetőségeket látják, hanem a lakosságot is be kívánják vonni.- nem csak a szervezésbe, hanem a sporthoz való kapcsolatukon szeretnének változtatni.
Hétvégenként az útikönyvek leírásaival ellentétben én még csak egyszer láttam krikettezőket, viszont sokan fociznak, esetleg baseball-oznak.
Állítólag a tollaslabda is tipikus angol sport, de még nem nagyon láttam tollasozókat.
A Temze parton és egy csomó más helyen is mindig "összefutunk" futókkal, de ez végképp nem tipikus angol szabadidős tevékenység, az angolok ugyanis saját bevallásuk szerint a sétát részesítik előnyben, mint redszeres testmozgást.

Sokszor hallottam, hogy úgy gondolják, nehéz lesz a kínaiak után olimpiát rendezni, mert ez szinte egy tökéletes kivitelezésű két hét volt.
Mondjuk, ahogy elnézem, sokan vannak ezen a véleményen.
Furcsa, hogy az ókorban mennyire fontos szerepe volt Kínának, egy csomó dolog onnan származik: a lőpor, a papír, a selyem, az iránytű, stb. Csakúgy, mint ma, hiszen szinte minden megvásárolt tárgyon ezt olvashatjuk: "made in China"...
És bár politikai megítélése bonyolult mostanság, kultúrája kétségkívül lenyűgöző...