2011. január 30., vasárnap

Berta

125 éve készült el az első gépkocsi, Carl Benz révén. Kevesen tudják, hogy a feltaláló feleségének igen nagy része volt abban, hogy férje kísérleteit és szívós munkáját siker koronázta.
Berta Benz (Berta Ringer) alig töltötte be 20. életévét, amikor megismerkedett Carllal. A lány volt az első, aki komolyan vette az örökösen barkácsoló, kísérletező fiatalember elképzelését egy gépi meghajtású járműről. Olyannyira, hogy előre kikérte az örökségét az apjától, hogy hozzájáruljon Carl saját műhelyének berendezéséhez. Amikor a pénz elfogyott, beszállt a munkába: varrógépével indukciós tekercseket csévélt; ha Carl a technikai kudarcok után csüggedni kezdett, Berta öntött lelket beléje.1872-ben házasodtak össze, mely frigyből öt gyermek született: Eugen (1873), Richard (1874), Clara (1877), Thilde (1882), és Ellen (1890).
Amikor
1885-ben végre útra kész lett a "ló nélküli kocsi", férje mellé Berta is beült a háromkerekű járgányba, hogy próbautakat tegyen. Zokszó nélkül viselte a környékbeliek gúnyolódását, a becsmérlő kiáltásokat, hogy a pöfögő, csattogó, füstölgő masinát sokan ördögtől valónak tartották. Sok útról kitiltották a Benz-féle járművet, többször meg is bírságolták a házaspárt. Emiatt senki nem akart automobilt vásárolni tőlük.Végül Berta merész tette hozta meg az áttörést. 1888-ban mellé ültette a háromkerekű autóra 13 és 15 éves fiait, és nekivágott a Mannheimet Pforzheimmel összekötő 106 kilométeres útnak. Látszólag azért, hogy meglátogassa édesanyját, ám bizonyítani akarta, hogy a nagyközönség számára is hasznos találmányról van szó. Odafelé szinte végig emelkedett az út, ezért Berta azt javasolta a férjének, hogy építsen be egy harmadik sebességfokozatot a hegymenetek leküzdése érdekében. Útközben egy suszternél bőrrel vonatta be a fékezés következtében elvékonyodott, fából készült alkatrészeket. Akkor sem jött zavarba, amikor menet közben eldugult egy tömítés: kalaptűjével pár perc alatt kitisztította, egy félig megolvadt kábelt pedig a harisnyakötőjével szigetelt le. A világ első hosszú távú autókázásáról Carl így beszélt: "Berta merészebb volt, mint magam, végül is ő vállalkozott a motoros kocsi továbbfejlesztése szempontjából döntő jelentőségű útra".
1898
-ban a Benz-házaspár Ladenburgba költözött, ahol nekiláttak megbízható járművek gyártásának. Ezzel alapozták meg a Benz márka hírnevét.
Carl
1929-ben halt meg; addigra a talpon maradás érdekében fuzionált a két vetélytárs, a Benz-féle gyár és Gottlieb Daimler cége.
Berta 15 évvel élte túl a férjét. 95. születésnapján tiszteletbeli szenátorrá fogadta a
karlsruhei műszaki egyetem. Két nap múlva halt meg az asszony, akinek emlékét szobor őrzi a pforzheimi Waisenhausplatzon: René Dantes alkotása azt a háromkerekű "ősautót" formázza, amelyen Berta és fiai Mannheimből Pforzheimbe hajtottak ama forró augusztusi napon.
A Bertha Benz Challenge-re idén szeptember 10-11-én kerül sor.
A futurisztikus és gazdaságos járműbemutató mottója: Bertha Benz Challenge-Sustainable Mobility on the World's Oldest Automobile Road! (Bertha Benz Challenge - Fenntartható mobilitás a világ legrégebbi autóútján!").

2011. január 29., szombat

Híd, ami összeköt...

A Finta József tervezte többszintes, üzleteket és szórakoztatólétesítményeket tartalmazó Bolyai gyaloghíd a Széchenyi tervből és EU-s forrásokból (tehát nem pályázati pénzekből) épülne fel. Elsősorban ingatlanbefektetői érvekkel sejtet a terv és maga a tény, hogy a Duna legszélesebb részéhez kerül a híd (így több a kiadható terület). Ám hiába kötik össze a Nemzeti Színházat a túloldali Infoparkkal, attól még nem lesz városközpont ez a terület. Azaz kérdéses, hogy egy gyalogoshíd önmagában képes lehet-e életet lehelni két külvárosias negyedbe.A szerintem kígyóra emlékeztető Bolyai-híd egy közpénzből megépülő luxusberuházás, egy híd-pláza (éttermekkel, kávézókkal, üzletekkel, szállodával)*, ahol Budapest legdrágább négyzetmétereit építik meg. A híd budai oldalához költözne az Országos Széchényi Könyvtár a várnegyed és a várbazár rekonstrukcióját követően, a pesti oldalán pedig megvalósulhat az Orbán-kormány konferenciaközpontja.
A kongresszusi turizmus az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat lett, azonban ma egyetlen olyan intézmény sincs Magyarországon, amely a nemzetközi előírásoknak megfelelően kongresszusi konferenciaközpontnak minősülhetne. Pedig kutatások igazolják gazdaságélénkítő hatását (a konferenciákra érkező vendégek kiadásainak legalább 80 százaléka a szállodáknál, éttermeknél csapódna le, illetve a közlekedési vállalatok bevételeit növelné), és az állam többletadó-bevételekből négy-öt év alatt visszakapná a befektetett pénzét. Fővárosiaktól hallottam, remek lenne magát a Lánchidat gyalogos híddá tenni, hisz ez segítené a vár megközelíthetőségét. (Bár ha már annyira a turizmusra építenénk, nem az útjaink minőségén kellene javítani, meg nyelvtanulásra ösztönözni az embereket, aztán növelni a szolgáltatások színvonalát - és sorolhatnám? Mert én nem látok olyan irdatlanul sok turistát Budapesten.)

* Régen pár híd hasonló funkciókat látott el. Ezt láthattuk pár képkocka erejéig pl. A parfüm: Egy gyilkos története című filmben is, és korábban írtam erről a London Bridge kapcsán is.

Sok szakértő átgondolatlannak tartja a pályáztatás nélkül meghirdetett nagyberuházást, amellyel valójában Demján Sándornak kedveskedne az állam. (Mondjuk ezen is elgondolkoztam: ha 67 éves milliomos lennék, mit kezdenék a vagyonommal, hisz' a sírba úgyse vihetem.)
De legalább a híd kitakarja a Nemzeti Színházat...

* * * * *

Részlet az Origo január 30-i, Demján Sándorral készült interjújából:

- Mi a véleménye a januárban útjára indított új Széc
henyi-tervről?
-
A Széchenyi-terv egyik legfontosabb hozadéka, hogy a pályázati rendszerben jelentősen csökken az adminisztráció és a bírálati idő. Ez nagyon fontos lépés, vállalkozók már mosolyogva jönnek hozzám, hogy végre értik, miről szól a pályázat. Ez is azt mutatja, hogy az eddigi pályázati rendszer feleslegesen sok embert tartott fenn, és irtózatosan bonyolult volt.
A másik probléma az eddigi pályáztatással az volt, hogy az uniós források legalább 80 százalékát kellett volna a termelésbe juttatni, ha ez történt volna, akkor sokkal jobb állapotban lenne a magyar gazdaság, mint amilyenben most van. A tőkeszegénység miatt a gazdaság fejlődéséhez az is kell, hogy jól működő állami cégek legyenek, az állami cég működtetése nem ördögtől való dolog...

Magyarországon vissza kell adni a munka tiszteletét - mondta Demján Sándor a Miskolci Egyetem diplomaosztó ünnepségén, amelyen az üzletembert az egyetem díszpolgárrá avatta. Demján azt mondta, hogy szükség van a fizikai munkásokra és a jó mérnökökre, az utóbbiak ugyanis a gazdaság kulcsemberei, mert a termelés irányításával és a megfelelő technológiák alkalmazásával előremozdíthatják a gazdaságot...

"Ezért nyújtok támogatást a diákoknak ösztöndíj formájában"- tette hozzá Demján, aki elmondta azt is, hogy szemléletváltásra van szükség. "A dolgozó, termelő embernek kell a példaképnek lennie, nem feltétlenül a művésznek. Én például betiltanám azokban az iskolákban a művészeti szakköröket, ahol nincs legalább kétszer annyi technikai szakkör. Természetesen a kultúra is fontos, az az ország elveszik, amelynek nincsen kultúrája" - mondta Demján.

2011. január 1., szombat

BÚÉK!

Sokan azért várják az újévet, hogy újra kezdhessék a régi szokásaikat.
Az optimista azért marad fenn éjfélig, hogy lássa az újév beköszöntét.
A pesszimista azért, hogy megbizonyosodjon az óév elmúlásáról.