A Pray-kódex 1192-'95 között keletkezett latin és magyar nyelvű kódex, amelyet első tudományos leírójáról, Pray Györgyről (1723-1801) neveztek el.
Pray György (1723 – 1801) jezsuita szerzetes, történetíró, a budai, majd pesti Egyetemi Könyvtár vezetője.
A Tirolból származó család gyermeke 1742-től a Nagyszombati Egyetem hallgatója lett. Miután Egerben teológiai vizsgát tett, 1754-ben pappá szentelték.
1740-től a jezsuita rend tagja volt. Pécs, Nagyszombat, Nagyvárad, Trencsén, Pozsony, Rozsnyó alsóbb iskoláinak tanáraként munkálkodott, majd Bécsben oktatott poétikát a Theresianumban. Később még Győrött és Budán is tanított.
A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az esztergomi főegyházmegye papjaként egy ideig igen nagy szegénységben élt. Mária Terézia Magyarország királyi történetírójává tette meg, majd 1777-ben a budai Egyetemi Könyvtár első őrévé nevezték ki.1790-ben váradi kanonokká nevezték ki. Ugyanebben az évben a káptalan követeként részt vett az országgyűlésen. Ezután minden idejét a történeti kutatásnak szentelte.
Az anyaggyűjtést 1764-ben kezdte meg a Kollonich Lipót javaslatára addig elzárt kamarai levéltárban. Elődeitől eltérően tudatosan gyűjtött, és hatvankötetnyi anyagot gyűjtött össze levéltári kutatásai és a kortársaival folytatott adatcserék révén. E tevékenysége gyümölcse lett a Halotti beszéd és könyörgés egy részletének, valamint Szent Erzsébet és Szent Margit legendáinak publikálása.
1761-ben közzétette a magyar őstörténet összefoglalását Annales veteres Hunnorum, Avarorum et Hungarorum címmel. Ebben a hun–magyar–avar folytonosság hagyományos elméletét azzal egészítette ki, hogy miután a hunok Kína mellől vonultak Európába, a magyarok azonosak a kínai évkönyvekben emlegetett turkokkal.
Fő művét, a magyar történelmet az államalapítástól I. Ferdinánd 1564-es haláláig tárgyaló Annales regum Hungariae című összegzését 1763-'70 között jelentette meg öt kötetben.
Értekezések sorában dolgozta fel a magyar királyi szentek történetét.
Kéziratban maradt az 1787-ben született De jure regum Hungariae in Bosniam, Serviam et Bulgariam a magyar királyok történeti jogáról az említett területeken.
A történeti szakirodalom szerint Pray György történetírói munkásságának jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy a forráskritikai módszerek alkalmazásával megújította a jezsuita adatgyűjtő történeti iskolát. Az Egyetemi Könyvtárat a magyar történettudomány központjává tette. Széles körű levelezése részben pótolta a nem létező történelmi szakfolyóiratokat, a köré gyűlt történetírói kör pedig az egyelőre szintén hiányzó tudós társaságot.
A kódex III. Béla magyar király idején keletkezett, aki 1196-ban hunyt el. A király gyermekkorában Konstantinápolyban nevelkedett - ahol valószínűleg péntekenként kiállították Krisztus halotti leplét. Lánya Mária Margit ugyancsak Konstantinápolyban nevelkedett, sőt bizánci császárnő lett.
A jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött Sacramentarium (könyörgésgyűjtemény), mely a magyar boldvai Keresztelő Szent János bencés apátságnak készült. Őspéldányát a váci székesegyházban másolták és annak átdolgozott változatát írták a Pray-kódexba, és jutott el feltehetően Jánosiba (Gömör vármegye). A 17. század közepén a kódex Garamszentbenedek és Deáki érintésével jut el Pozsonyba.
A kódex léte azt bizonyítja, hogy az olvasni tudás már túllépett a papság körén, s olyanok számára is írni akartak, akik nem értenek latinul.
A sacramentarium tartalmazza a magyar szentek névsorát, ám fő nevezetessége a Halotti beszédnek nevezett szentbeszéd és könyörgés, amely a magyar nyelv első ismert összefüggő nyelvemléke.A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék a Pray-kódex 136. lapján. Első felfedezését Schier Xystusnak tulajdonítják, ez azonban vitatott. Nyilvánosan elsőként Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla, aki átadta a szöveget rendtársának, Sajnovics Jánosnak, aki épp lapp-magyar nyelvrokonságra keresett bizonyítékokat. A teljes szövegét ő publikálta 1771-ben.
A Halotti beszéd egy 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros könyörgésből áll.
A temetési beszéd a kódex következő oldalán található latin szöveg szabad fordítása, a könyörgés pedig a néhány oldallal előrébb található latin szöveg pontos fordítása. Összesen 190 magyar szót őrzött meg.
A szöveget másolták, tehát feltételezhető, hogy már korábban is létezett. A másolás helye egy Szent János titulusú bencés monostor volt, ennek helye azonban ismeretlen. Állandósulás is feltételezhető, mert szövegére gyakran szükség volt, erre utal, hogy papi szertartásrendben maradt fenn, nem pedig prédikációk között.
A kódex többi része latin nyelvű misekönyvet, húsvéti misztériumjátékot, kottásénekeket, Könyves Kálmán-kori zsinati törvényeket, a legrégibb magyar annalest, az úgynevezett Pozsonyi Évkönyveket tartalmazza. Ez utóbbi 1210-ig közli a magyar királyok névsorát.
A kódex jelentőségét világviszonylatban az adja, hogy öt miniatúrájából a XXVIII. számmal jelölt a Bizáncban tisztelt "Mandilion" leplet ábrázolja. Ezen Krisztus temetése látható, ahol egy hosszú szövetdarabbal burkolják be a megváltó testét, pontosan bemutatva azokat a jellegzetességeket, amelyek a Jézusnak tulajdonított halotti lepelre is jellemzőek (négy tűz által ütött L-alakú lyuksor, halszálkás szövésminta, a holttest egyedi kéztartása). Ez erőteljes bizonyítékot jelent az edessai eredetű Mandilion és a Torinói lepel azonossága, végső soron történelmi hitelessége tekintetében. Valamint abban, hogy tévedett az a 2000-ben végzett vizsgálat, mely a lepel keletkezését 1274-1304-közé teszi.
Ray Downing a leplen található kép alapján elkészítette a férfi (Jézus?) háromdimenziós arcát, melyről tegnap este vetített le egy filmet a History Channel. A végeredmény az itt megtekinthető film 8:36 percétől nézhető meg, a hat hónapig tartó munka bemutatása egy 9 részes filmen is nyomon követhető.
* * * * *
Pray György (1723 – 1801) jezsuita szerzetes, történetíró, a budai, majd pesti Egyetemi Könyvtár vezetője.
A Tirolból származó család gyermeke 1742-től a Nagyszombati Egyetem hallgatója lett. Miután Egerben teológiai vizsgát tett, 1754-ben pappá szentelték.
1740-től a jezsuita rend tagja volt. Pécs, Nagyszombat, Nagyvárad, Trencsén, Pozsony, Rozsnyó alsóbb iskoláinak tanáraként munkálkodott, majd Bécsben oktatott poétikát a Theresianumban. Később még Győrött és Budán is tanított.
A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az esztergomi főegyházmegye papjaként egy ideig igen nagy szegénységben élt. Mária Terézia Magyarország királyi történetírójává tette meg, majd 1777-ben a budai Egyetemi Könyvtár első őrévé nevezték ki.1790-ben váradi kanonokká nevezték ki. Ugyanebben az évben a káptalan követeként részt vett az országgyűlésen. Ezután minden idejét a történeti kutatásnak szentelte.
Az anyaggyűjtést 1764-ben kezdte meg a Kollonich Lipót javaslatára addig elzárt kamarai levéltárban. Elődeitől eltérően tudatosan gyűjtött, és hatvankötetnyi anyagot gyűjtött össze levéltári kutatásai és a kortársaival folytatott adatcserék révén. E tevékenysége gyümölcse lett a Halotti beszéd és könyörgés egy részletének, valamint Szent Erzsébet és Szent Margit legendáinak publikálása.
1761-ben közzétette a magyar őstörténet összefoglalását Annales veteres Hunnorum, Avarorum et Hungarorum címmel. Ebben a hun–magyar–avar folytonosság hagyományos elméletét azzal egészítette ki, hogy miután a hunok Kína mellől vonultak Európába, a magyarok azonosak a kínai évkönyvekben emlegetett turkokkal.Fő művét, a magyar történelmet az államalapítástól I. Ferdinánd 1564-es haláláig tárgyaló Annales regum Hungariae című összegzését 1763-'70 között jelentette meg öt kötetben.
Értekezések sorában dolgozta fel a magyar királyi szentek történetét.
Kéziratban maradt az 1787-ben született De jure regum Hungariae in Bosniam, Serviam et Bulgariam a magyar királyok történeti jogáról az említett területeken.
A történeti szakirodalom szerint Pray György történetírói munkásságának jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy a forráskritikai módszerek alkalmazásával megújította a jezsuita adatgyűjtő történeti iskolát. Az Egyetemi Könyvtárat a magyar történettudomány központjává tette. Széles körű levelezése részben pótolta a nem létező történelmi szakfolyóiratokat, a köré gyűlt történetírói kör pedig az egyelőre szintén hiányzó tudós társaságot.
* * * * *
A kódex III. Béla magyar király idején keletkezett, aki 1196-ban hunyt el. A király gyermekkorában Konstantinápolyban nevelkedett - ahol valószínűleg péntekenként kiállították Krisztus halotti leplét. Lánya Mária Margit ugyancsak Konstantinápolyban nevelkedett, sőt bizánci császárnő lett.
A jelenleg az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött Sacramentarium (könyörgésgyűjtemény), mely a magyar boldvai Keresztelő Szent János bencés apátságnak készült. Őspéldányát a váci székesegyházban másolták és annak átdolgozott változatát írták a Pray-kódexba, és jutott el feltehetően Jánosiba (Gömör vármegye). A 17. század közepén a kódex Garamszentbenedek és Deáki érintésével jut el Pozsonyba.
A kódex léte azt bizonyítja, hogy az olvasni tudás már túllépett a papság körén, s olyanok számára is írni akartak, akik nem értenek latinul.
A sacramentarium tartalmazza a magyar szentek névsorát, ám fő nevezetessége a Halotti beszédnek nevezett szentbeszéd és könyörgés, amely a magyar nyelv első ismert összefüggő nyelvemléke.A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs magyar nyelvű szövegemlék a Pray-kódex 136. lapján. Első felfedezését Schier Xystusnak tulajdonítják, ez azonban vitatott. Nyilvánosan elsőként Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla, aki átadta a szöveget rendtársának, Sajnovics Jánosnak, aki épp lapp-magyar nyelvrokonságra keresett bizonyítékokat. A teljes szövegét ő publikálta 1771-ben.
A Halotti beszéd egy 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros könyörgésből áll.
A temetési beszéd a kódex következő oldalán található latin szöveg szabad fordítása, a könyörgés pedig a néhány oldallal előrébb található latin szöveg pontos fordítása. Összesen 190 magyar szót őrzött meg.
A szöveget másolták, tehát feltételezhető, hogy már korábban is létezett. A másolás helye egy Szent János titulusú bencés monostor volt, ennek helye azonban ismeretlen. Állandósulás is feltételezhető, mert szövegére gyakran szükség volt, erre utal, hogy papi szertartásrendben maradt fenn, nem pedig prédikációk között.
"Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc...
Scerelmeſ bratym uimagomuc ez ſcegin ember lilki ert. kit vr ez nopun ez homuſ vilag timnucebelevl mente. kinec ez nopun teſtet tumetivc. hug ur uvt kegilmehel abraam. yſaac.iacob. kebeleben helhezie. hug birſagnop ivtua mend w ſzentii eſ unuttei cuzicun iov felevl iochtotnia ilezie wt. Eſ tiv bennetuc. clamate III. K."
Scerelmeſ bratym uimagomuc ez ſcegin ember lilki ert. kit vr ez nopun ez homuſ vilag timnucebelevl mente. kinec ez nopun teſtet tumetivc. hug ur uvt kegilmehel abraam. yſaac.iacob. kebeleben helhezie. hug birſagnop ivtua mend w ſzentii eſ unuttei cuzicun iov felevl iochtotnia ilezie wt. Eſ tiv bennetuc. clamate III. K."
"Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk...
Szerelmes Barát[a]im! Imádjunk ez[en] szegény ember lelkéért, [a]kit Úr ez[en] napon ez[en] hamis világ tömlöcéből mente, [a]kinek e napon testét temetjük, hogy Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze, hogy bírságnap jutva mind[en] ő szentei és kiválasztottai között jó felől iktatva élessze őt! És tibennetek. Clamare ut: kyrie eleison! (Uram, irgalmazz!)"
A szöveg tökéletesen olvasható, állaga lehetővé teszi csaknem az összes betű egyértelmű azonosítását. Az olvasásával mégis probléma adódik, mivel nem tudjuk, hogy az adott latin betűt pontosan milyen hang vagy hangok jelölésére alkalmazták. Ennek oka az, hogy a latin ABC-ben a magyar hangzókészlet felének nincs megfelelője.Szerelmes Barát[a]im! Imádjunk ez[en] szegény ember lelkéért, [a]kit Úr ez[en] napon ez[en] hamis világ tömlöcéből mente, [a]kinek e napon testét temetjük, hogy Úr őt kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob kebelében helyezze, hogy bírságnap jutva mind[en] ő szentei és kiválasztottai között jó felől iktatva élessze őt! És tibennetek. Clamare ut: kyrie eleison! (Uram, irgalmazz!)"
A kódex többi része latin nyelvű misekönyvet, húsvéti misztériumjátékot, kottásénekeket, Könyves Kálmán-kori zsinati törvényeket, a legrégibb magyar annalest, az úgynevezett Pozsonyi Évkönyveket tartalmazza. Ez utóbbi 1210-ig közli a magyar királyok névsorát.
A kódex jelentőségét világviszonylatban az adja, hogy öt miniatúrájából a XXVIII. számmal jelölt a Bizáncban tisztelt "Mandilion" leplet ábrázolja. Ezen Krisztus temetése látható, ahol egy hosszú szövetdarabbal burkolják be a megváltó testét, pontosan bemutatva azokat a jellegzetességeket, amelyek a Jézusnak tulajdonított halotti lepelre is jellemzőek (négy tűz által ütött L-alakú lyuksor, halszálkás szövésminta, a holttest egyedi kéztartása). Ez erőteljes bizonyítékot jelent az edessai eredetű Mandilion és a Torinói lepel azonossága, végső soron történelmi hitelessége tekintetében. Valamint abban, hogy tévedett az a 2000-ben végzett vizsgálat, mely a lepel keletkezését 1274-1304-közé teszi.
Ray Downing a leplen található kép alapján elkészítette a férfi (Jézus?) háromdimenziós arcát, melyről tegnap este vetített le egy filmet a History Channel. A végeredmény az itt megtekinthető film 8:36 percétől nézhető meg, a hat hónapig tartó munka bemutatása egy 9 részes filmen is nyomon követhető.