Egy barátom hívta fel a figyelmemet erre a mesére:
dandozolika: Farkas Berci széjjelfagy
* * * * *
* * * * *
Farkas Bertalan (1949- ) az első magyar űrhajós. A repülésbe a nyíregyházi sportreptéren kóstolt bele, és három évfolyamtársával közösen elhatározták, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkeznek. Farkas 1967-'69 között végezte el a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, 1970-'71-ig a szovjet repülőműszaki főiskola növendéke volt. Pályafutását 1972-ben repülőgépvezetőként kezdte a pápai vadászrepülő alakulatnál, majd vadászpilóta lett. '78-ban önként jelentkezett űrhajósnak.
A szovjet Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül. A kezdeti 95 jelöltből 36 fő volt alkalmas előzetesen, majd a 27 megjelent pilótából 7 főt jelöltek ki, és csak ketten, Farkas és Magyari Béla utaztak Csillagvárosba, a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést. A két éves kemény fizikai felkészülés mellett meg kellett tanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. A jelöltek közül a magyar szervezők a fotogénebb Farkast választották ki az űrrepülésre, Magyari pedig végig készen állt a helyettesítésére.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án 20 óra 20 perckor indult a kozmoszba a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut-6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nyolc napos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtotta végre. 
A KFKI által kifejlesztett Pille termolumineszcens sugárdózismérővel (LTD) még a világűrben meg lehet határozni az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét, az állomások sugárzásvédettségét és a legénység terhelésének mérését. A Rabotoszposzobnoszt-kísérlet során a Balaton műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták.Az INTERFERON sejtbiológiai kísérletet az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta súlytalanságban. Ez volt az első világűrben végzett kísérlet, amely sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között. Az Ötvös-kísérlet során a félvezetőtechnikában jelentős fémek kristályszerkezetét és ötvözeteit vizsgálták. 
Ezen kívül az egyik napon Farkas Bertalan mondta a kozmoszból a televízió Esti meséjét (erre határozottan emlékszem).
Az expedíció célja a Szaljut-6 űrállomással való összekapcsolódás volt.
1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, s még ugyanattól az évtől az MTA Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásba helyezték. 1996-'97 között légügyi attasé volt Washingtonban, de egy kisebb diplomáciai bonyodalommal járó közlekedési kihágás után leváltották. Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának. 1997 óta nyugállományú dandártábornok. Az Atlant-Hungary nevű légitársaság résztulajdonosa.
2006-ban az MDF színeiben indult a parlamenti választáson.
A Magyar Népköztársaság Hőse 1980-ban megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Szkafanderét a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán állították ki.
Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel.
A szovjet Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül. A kezdeti 95 jelöltből 36 fő volt alkalmas előzetesen, majd a 27 megjelent pilótából 7 főt jelöltek ki, és csak ketten, Farkas és Magyari Béla utaztak Csillagvárosba, a Gagarin Űrhajós Kiképző Központba, ahol mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést. A két éves kemény fizikai felkészülés mellett meg kellett tanulniuk mindent az űrhajóról, az űrrepülésről és az űrállomásról, miközben tudták: csak egyikük mehet majd. A jelöltek közül a magyar szervezők a fotogénebb Farkast választották ki az űrrepülésre, Magyari pedig végig készen állt a helyettesítésére.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án 20 óra 20 perckor indult a kozmoszba a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut-6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A nyolc napos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtotta végre. 
A KFKI által kifejlesztett Pille termolumineszcens sugárdózismérővel (LTD) még a világűrben meg lehet határozni az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét, az állomások sugárzásvédettségét és a legénység terhelésének mérését. A Rabotoszposzobnoszt-kísérlet során a Balaton műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták.Az INTERFERON sejtbiológiai kísérletet az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta súlytalanságban. Ez volt az első világűrben végzett kísérlet, amely sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között. Az Ötvös-kísérlet során a félvezetőtechnikában jelentős fémek kristályszerkezetét és ötvözeteit vizsgálták. 
Ezen kívül az egyik napon Farkas Bertalan mondta a kozmoszból a televízió Esti meséjét (erre határozottan emlékszem).Az expedíció célja a Szaljut-6 űrállomással való összekapcsolódás volt.
Az űrutazás alatt kétszer haladtak el Magyarország felett, így hazánk területéről több űrfelvétel is készült. A Balatonnál a tó és a vízpart ökológiája, valamint talajjavítási programok keretében Szolnok és Kisköre között a Tisza vidéke volt a vizsgálatok fő területe.
Farkasék 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz-35 űrhajó fedélzetén.1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, s még ugyanattól az évtől az MTA Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásba helyezték. 1996-'97 között légügyi attasé volt Washingtonban, de egy kisebb diplomáciai bonyodalommal járó közlekedési kihágás után leváltották. Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának. 1997 óta nyugállományú dandártábornok. Az Atlant-Hungary nevű légitársaság résztulajdonosa.
2006-ban az MDF színeiben indult a parlamenti választáson.
A Magyar Népköztársaság Hőse 1980-ban megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Szkafanderét a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállításán állították ki.
Farkas Bertalan három gyermek apja, a hivatásos repüléstől már visszavonult, de a mai napig számos meghívást kap különböző tudományos intézményektől, hogy tapasztalatait, tudását megossza az érdeklődőkkel.