Londonból a King's Cross Vasútállomásról indultunk, a jegy 27 font oda-vissza, de ha ugyanaznap jön vissza az ember, akkor jóval olcsóbb - talán 19 (?). Londonból minden óra 15-kor és 52-kor, vissza minden óra 15-kor és 28-kor indulnak járatok.
Az Anglia fővárosától mintegy 80 km-re fekvő város lakossága közel 110.000 fő.
Rrómaiak, angolszászok, vikingek is éltek területén, majd 1068-ban Hódító Vilmos építtetett egy várat, és ebben az időben épült a Round Church is.
A normann időkben a város neve Grentabrige vagy Cantebrigge/Grantbridge volt, mivel a város folyóját a mai napig sokan Granta-nak nevezik.
1209-ben az ellenséges oxfordi városi lakosság elől megszökött diákok Cambridge-be menekültek, és itt alapították meg új egyetemüket, a legrégibbit, a Peterhouse-t 1284-ben.
1848-ban az egyetem tagjai állították fel a labdarúgás első szabályait.
Az egyetemhez kapcsolódó csúcstechnikai cégek sorra telepednek le Cambridge-hez közel, ezért ma a város környékét sokan csak Silicon Fen-nek nevezik.
A pályaudvarról buszozni is lehet, de mi a gyaloglás mellett döntöttünk. Egy darabon a Hobson Street-en vezetett a nem túl hosszú sétánk.
Thomas Hobson (1544-1630) nevéhez fűződik a Hobson's choice - azaz nincs választásod, csak egy út van - talán így lehetne lefordítani. A történetet nem tudom százszázalékosan értelmezni, de a lovakhoz van köze. :)
Cambridge nagyon-nagyon-nagyon szép kis város (mert tényleg nem túl nagy, alig találtunk pl. netkávézót), és az egyetemek épületei irdatlan gyönyörűek!
A legszebb a King's College - annak is a kápolnája, ami majdnemhogy katedrális-méretű. A közepén lévő orgonán van két harsonás angyal, fölöttük meg a grafitcerucával odarajzoltnak gondolt boltív-tenger - a lélegzetem is elkadat!
Az ablaküvegeket meg sem említem, vagy a hihetetlenül finom kőfaragásokat - mindenütt koronák és rózsák. Az angol királyok jelképei, nevezetesen VI., VII. és VIII. Henriké. 1446-ban VI. Henrik kezdte el építtetni és VIII. Henrik uralkodása alatt fejezték be 1515-ben.
Tipikus példája az angol gótikus építészetnek.
A főoltár jobboldali részéből nyíló kis hajóban az I. világháborúban elesett egyetemisták listája olvasható. Elég sok név van itt, de sajnos a II. világháború háromszor ennyi áldozatot követelt. A mellette lévő falon (ahol a "bejárat" is ki van alakítva) egyetlen nevet lehet csak olvasni, aki állítólag különösen bátor volt: Ferenc Békássy...
Az ablaküvegekről még annyit, hogy a háború során kiemelték a helyükről, és apró darabokra szedve menekítették meg őket. A béke kitörésekor visszatették őket, de azért apró részek eltűntek.
Megjegyzem, a londoni Wallace-Collectionban látható Rubens vázlat elkészült változata, a bölcsek imádása (The Adoration of the Magi) is itt tekinthető meg.
A King's College fiúkórusa nagyon híres, sokak szerint szebben énekelnek, mint a bécsi fiúkórus.
A kórus-muzsikának nagy hagyománya van Angliában, különösen ebben az egyetemben. Az egyik oldalhajóban lévő okiratok tanúsága szerint egy korai kórus pl. 6 felnőtt és 16 fiúénekesből állt.
A YouTube-on találtam az alábbi felvételt, melyen a kórus a kápolnában énekli Gregorio Allegri 51. zsoltárának Miserere tételét.
Az 1630-ban VIII. Orbán pápa számára íródott lélegzetellálító muzsika mindig ámulatba ejtette az embereket. A népszerű anekdota szerint a nagy becsben tartott és hét lakat őrzött kottát nem adták közre, de a 14 éves Mozart római tartózkodása alatt végighallgatta a darabot, és másnap emlékezetből lekottázta.
A Clare College közvetlenül a King's College mellet van.
A folyón átkelve lehet eljutni a csodálatos kertjébe, melynek egyszerűen nincs párja!
Még egzotikus növényei is vannak, egyszerűen csodaszép!
A Trinity (Szentháromság) College külön élmény számomra, mert a kápolnájában egy Handel koncert volt szombat este, ahova el is mentünk. (Ezen egyébként sokat vitázunk, hogy Georg Friderich Handel német volt-e, vagy angol. Szerintem germán, de az angolok természetesen sajátjuknak tekintik a kiváló komponistát.)
Az Academy of Ancient Musik, a The Coir of Trinity College Cambridge, és a szólisták Emma Kirkby (szoprán), Iestyn Davies (kontratenor), James Gilchrist (tenor), Neal Davies (basszus) a Chandos Anthems-ből a Let God erise, My song shall be alway, O praise the Lord with one consent című himnuszokat, valamint három motettát adtak elő. A kedvencem a Beati quorum via kezdetű volt.
A szoprán és a tenor nem volt nagy durranás, de az altot éneklő falzett (én még ilyen gyönyörű kontratenor hangot nem hallottam!) és a basszista igazán nagyszerű volt!
A kórus és a zenekar egyszerűen remekelt! És külön öröm számomra, hogy a műsorfüzet tanúsága szerint az elsőhegedűsök soraiban egy magyar lány is játszott.
Visszatérve az épülethez, azt érdemes még tuhni róla, hogy a Tűzszekerek című filmet itt forgatták, melynek világhírű zenéjét Vangelis alkotta.
Ezen kívül nagyon vicces, mert a bejárata fölött van egy VIII. Henrik szobor. (Ez már a vén trotty királyt idézi - ha szabad így fogalmaznom...) A tipikus királyi ábrázolásmód - mint nálunk is: főn korona, egyik kézben országalma, másik kézben jogar. Itt azonban - ha jól emlékszem, a 19. században - vidám diákok a jogart széklábra cserélték - szóval ha figyelmesen megnézi az ember, kőhenrik egy fából faragott széklábat szorongat...
St. John's a leggazdagabb egyetem.
Ehhez képest irtó ronda az újonnan épült kolesza.
A Cam folyó mindkét partján van épülete, és az egyik híd erősen a velencei Sóhajok hídját idézi.
Valamennyi egyetem közös tulajdonsága, hogy a hátsó felük a Cam folyóra nyílik.
Itt hajót is lehet bérelni - egy óra 12 font, 40 font a depozit.
El tudsz hajókázni az egyetemek hídja alatt, melyek közül érdekes története van a Matematikusok-hídjának (talán ez az egyetlen fahíd). E szerint a hidat Newton tervezte és építette meg mindenféle rögzítő eszköz nélkül, pusztán matematikai számítások alapján. Egyik alkalommal a tudálékos diákok szétszedték a hidat, de összerakni már nem tudták - ezért a csavarok a main.
Nos, a történet szép, de nem igaz...
Impozáns a hófehér Fitzwilliam Museum, mely állítólag Európa legszebb legkisebb szépművészeti múzeuma. Ezt nem tudom, mert ott nem voltunk. De az épület gyönyörű.
A King's College közelében, a Benet Streeten található egy kívülről aprócskának tűnő, valójában egész nagy (sok kisteremből álló) pub, a The Eagle.
Arról híres, hogy a 102 éve üzemelő intézmény plafonjára a végző egyetemisták felpingálták a neveiket, és évekkel később sokukból híres ember lett.
Önmagáért beszél, hogy 80 Nobel-díjas kötődik Cambridge-hez, és 70 valóban itt is tanult.
C. Lewis, az Alice történetek írója bár Oxfordban dolgozott, és ott is írta meg Alice két történetét, nyugdíjazása után Cambridgeben lett professzor.
Aranyos Cambridge piaca is, a kézműves dolgok, ruhák mellett kaját és halat is árulnak itt!
Az egyik balkonról pedig egy matróz bábu figyeli a járókelőket.
Mindenhova belépőt kell fizetni, a legdrágább a King's College volt az 5 fonttal.
Érdemes a kiránduláskor kényelmes cipőt viselni, mert mindenütt van gyönyörű park, udvarok garmada, meg az épületek ebédlői, a könyvtárak - szóval van sétálnivaló rendesen.
Sajnos mi nem sok mindent láttunk, mert most voltak a diplomaosztó ünnepségek, viszont nagy élmény volt abba a "bolond ruhába" öltözött diákokat látni!
Az Anglia fővárosától mintegy 80 km-re fekvő város lakossága közel 110.000 fő.
Rrómaiak, angolszászok, vikingek is éltek területén, majd 1068-ban Hódító Vilmos építtetett egy várat, és ebben az időben épült a Round Church is.
A normann időkben a város neve Grentabrige vagy Cantebrigge/Grantbridge volt, mivel a város folyóját a mai napig sokan Granta-nak nevezik.
1209-ben az ellenséges oxfordi városi lakosság elől megszökött diákok Cambridge-be menekültek, és itt alapították meg új egyetemüket, a legrégibbit, a Peterhouse-t 1284-ben.
1848-ban az egyetem tagjai állították fel a labdarúgás első szabályait.
Az egyetemhez kapcsolódó csúcstechnikai cégek sorra telepednek le Cambridge-hez közel, ezért ma a város környékét sokan csak Silicon Fen-nek nevezik.
A pályaudvarról buszozni is lehet, de mi a gyaloglás mellett döntöttünk. Egy darabon a Hobson Street-en vezetett a nem túl hosszú sétánk.
Thomas Hobson (1544-1630) nevéhez fűződik a Hobson's choice - azaz nincs választásod, csak egy út van - talán így lehetne lefordítani. A történetet nem tudom százszázalékosan értelmezni, de a lovakhoz van köze. :)
Cambridge nagyon-nagyon-nagyon szép kis város (mert tényleg nem túl nagy, alig találtunk pl. netkávézót), és az egyetemek épületei irdatlan gyönyörűek!
A legszebb a King's College - annak is a kápolnája, ami majdnemhogy katedrális-méretű. A közepén lévő orgonán van két harsonás angyal, fölöttük meg a grafitcerucával odarajzoltnak gondolt boltív-tenger - a lélegzetem is elkadat!
Az ablaküvegeket meg sem említem, vagy a hihetetlenül finom kőfaragásokat - mindenütt koronák és rózsák. Az angol királyok jelképei, nevezetesen VI., VII. és VIII. Henriké. 1446-ban VI. Henrik kezdte el építtetni és VIII. Henrik uralkodása alatt fejezték be 1515-ben.Tipikus példája az angol gótikus építészetnek.
A főoltár jobboldali részéből nyíló kis hajóban az I. világháborúban elesett egyetemisták listája olvasható. Elég sok név van itt, de sajnos a II. világháború háromszor ennyi áldozatot követelt. A mellette lévő falon (ahol a "bejárat" is ki van alakítva) egyetlen nevet lehet csak olvasni, aki állítólag különösen bátor volt: Ferenc Békássy...
Az ablaküvegekről még annyit, hogy a háború során kiemelték a helyükről, és apró darabokra szedve menekítették meg őket. A béke kitörésekor visszatették őket, de azért apró részek eltűntek.
Megjegyzem, a londoni Wallace-Collectionban látható Rubens vázlat elkészült változata, a bölcsek imádása (The Adoration of the Magi) is itt tekinthető meg.
A King's College fiúkórusa nagyon híres, sokak szerint szebben énekelnek, mint a bécsi fiúkórus.A kórus-muzsikának nagy hagyománya van Angliában, különösen ebben az egyetemben. Az egyik oldalhajóban lévő okiratok tanúsága szerint egy korai kórus pl. 6 felnőtt és 16 fiúénekesből állt.
A YouTube-on találtam az alábbi felvételt, melyen a kórus a kápolnában énekli Gregorio Allegri 51. zsoltárának Miserere tételét.
Az 1630-ban VIII. Orbán pápa számára íródott lélegzetellálító muzsika mindig ámulatba ejtette az embereket. A népszerű anekdota szerint a nagy becsben tartott és hét lakat őrzött kottát nem adták közre, de a 14 éves Mozart római tartózkodása alatt végighallgatta a darabot, és másnap emlékezetből lekottázta.
A Clare College közvetlenül a King's College mellet van.
A folyón átkelve lehet eljutni a csodálatos kertjébe, melynek egyszerűen nincs párja!
Még egzotikus növényei is vannak, egyszerűen csodaszép!
A Trinity (Szentháromság) College külön élmény számomra, mert a kápolnájában egy Handel koncert volt szombat este, ahova el is mentünk. (Ezen egyébként sokat vitázunk, hogy Georg Friderich Handel német volt-e, vagy angol. Szerintem germán, de az angolok természetesen sajátjuknak tekintik a kiváló komponistát.)
Az Academy of Ancient Musik, a The Coir of Trinity College Cambridge, és a szólisták Emma Kirkby (szoprán), Iestyn Davies (kontratenor), James Gilchrist (tenor), Neal Davies (basszus) a Chandos Anthems-ből a Let God erise, My song shall be alway, O praise the Lord with one consent című himnuszokat, valamint három motettát adtak elő. A kedvencem a Beati quorum via kezdetű volt.
A szoprán és a tenor nem volt nagy durranás, de az altot éneklő falzett (én még ilyen gyönyörű kontratenor hangot nem hallottam!) és a basszista igazán nagyszerű volt!
A kórus és a zenekar egyszerűen remekelt! És külön öröm számomra, hogy a műsorfüzet tanúsága szerint az elsőhegedűsök soraiban egy magyar lány is játszott.
Visszatérve az épülethez, azt érdemes még tuhni róla, hogy a Tűzszekerek című filmet itt forgatták, melynek világhírű zenéjét Vangelis alkotta.
(Az egészben csak az a picike szépséghiba, hogy az igazi történet Oxfordban játszódott...)
És azt hiszem, Sire Charles is itt tanult, de ebben nem vagyok biztos. Az viszont tuti, hogy ha egyszerű halandó, nem tanulhatott volna Cambridge-ben, mert a képességei annyira nem kiemelkedőek.Ezen kívül nagyon vicces, mert a bejárata fölött van egy VIII. Henrik szobor. (Ez már a vén trotty királyt idézi - ha szabad így fogalmaznom...) A tipikus királyi ábrázolásmód - mint nálunk is: főn korona, egyik kézben országalma, másik kézben jogar. Itt azonban - ha jól emlékszem, a 19. században - vidám diákok a jogart széklábra cserélték - szóval ha figyelmesen megnézi az ember, kőhenrik egy fából faragott széklábat szorongat...
St. John's a leggazdagabb egyetem.
Ehhez képest irtó ronda az újonnan épült kolesza.
A Cam folyó mindkét partján van épülete, és az egyik híd erősen a velencei Sóhajok hídját idézi.
Valamennyi egyetem közös tulajdonsága, hogy a hátsó felük a Cam folyóra nyílik.
Itt hajót is lehet bérelni - egy óra 12 font, 40 font a depozit.
El tudsz hajókázni az egyetemek hídja alatt, melyek közül érdekes története van a Matematikusok-hídjának (talán ez az egyetlen fahíd). E szerint a hidat Newton tervezte és építette meg mindenféle rögzítő eszköz nélkül, pusztán matematikai számítások alapján. Egyik alkalommal a tudálékos diákok szétszedték a hidat, de összerakni már nem tudták - ezért a csavarok a main.
Nos, a történet szép, de nem igaz...
Impozáns a hófehér Fitzwilliam Museum, mely állítólag Európa legszebb legkisebb szépművészeti múzeuma. Ezt nem tudom, mert ott nem voltunk. De az épület gyönyörű.
A King's College közelében, a Benet Streeten található egy kívülről aprócskának tűnő, valójában egész nagy (sok kisteremből álló) pub, a The Eagle.
Arról híres, hogy a 102 éve üzemelő intézmény plafonjára a végző egyetemisták felpingálták a neveiket, és évekkel később sokukból híres ember lett.A másik, hogy a 20. század egyik legnagyobb felfedezésének tartott DNS felfedezése is ebben az épületben történt. A falon elhelyezett kék tábla mellett az egyik asztalnál is felhívják a figyelmet erre a tényre, szóval ott tudsz ülni, ahol a hét tudós 6 nap alatt megalkotta világraszóló felfedezését!
(A két híres egyetemi város színe a kék, ám Oxfordé a sötét-, Cambridge-é a világos árnyalat.)
Egyébként a 20. század másik korszakalkotó felfedezését, az atom részekre osztását is Cambridge-ben végezték el először.
(A két híres egyetemi város színe a kék, ám Oxfordé a sötét-, Cambridge-é a világos árnyalat.)Önmagáért beszél, hogy 80 Nobel-díjas kötődik Cambridge-hez, és 70 valóban itt is tanult.
C. Lewis, az Alice történetek írója bár Oxfordban dolgozott, és ott is írta meg Alice két történetét, nyugdíjazása után Cambridgeben lett professzor.
Aranyos Cambridge piaca is, a kézműves dolgok, ruhák mellett kaját és halat is árulnak itt!
Az egyik balkonról pedig egy matróz bábu figyeli a járókelőket.
Mindenhova belépőt kell fizetni, a legdrágább a King's College volt az 5 fonttal.
Érdemes a kiránduláskor kényelmes cipőt viselni, mert mindenütt van gyönyörű park, udvarok garmada, meg az épületek ebédlői, a könyvtárak - szóval van sétálnivaló rendesen.
Sajnos mi nem sok mindent láttunk, mert most voltak a diplomaosztó ünnepségek, viszont nagy élmény volt abba a "bolond ruhába" öltözött diákokat látni!
