A hatvanas évek sztárzenekarán túl ha Londonban az Oxford streeten vásárolgatunk, és van a lehelletnyinél egy kicsivel több szabadidőnk, a Selfridges mögött a Manchester Square-nél lelünk ezen a néven egy pompás gyűjteményt.
Az egykori palota bútor- és műtárgyanyaga rendkívül híres. Láthatunk itt porcelán edényeket, rengeteg ezüstneműt, üveg tárgyakat, fegyvereket (főleg szablyákat, páncélokat), és rengeteg órát.
Az enteriőrök önmagukban megérik a látogatást, főleg, hogy az egykori rezidenciát nagyszerűen felújították.
A múzeum alagsorában modern előadótermeket, az üvegtetővel fedett udvarban népszerű éttermet alakítottak ki. Minden iskolai korcsoportnak szerveznek a nemzeti alaptantervhez csatlakozó előadásokat (ezekre Franciaországban is szerveznek csoportokat).Szerencsére a belépés ingyenes.
Sokak szerint a kiállított festmények kritikát érdemelnek, mindenesetre Rembrand, Dürer, Velaquez, Canaletto, Poussin, Delacroix, Fragonard művei mellett a francia rokokó kiemelten képviselteti magát.
A 19. századi gyűjtemény állítólag az ingatlan egykori tulajdonosának kétes ízléséről tesz tanúbizonyságot, aki nem más, mint Richard Seymour-Conway Hertford 4. őrgrófjának törvénytelen fia, Sir Richard Wallace. A kollekció is az ő nevét viseli, aki megözvegyülése után nemzetének adományozta "kincseit".Érdemes megnézni, nagyon hangulatos, mert a rengeteg híres műtárgy mellett abba is bepillantást nyerünk, hogyan élt az angol arisztokrácia a 19. században.
A gyűjtemény szinte jelképe Frans Hals: The Laughing Cavalier című képe. A rendkívül aprólékos munkát elnézve nem csodálom!