2007. november 28., szerda

Wass Albert: Szeretném

Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami leginkább lenni akarok.
Ha egyszer azt mondaná valaki:
Megsajnáltam a bánatodat,
Hitetlenségedet, háborgásodat,
S neked adom mi legdrágább neked:
A sorsodat, az önéletedet.
Neked adom a teremtésedet.
Akkor azt mondanám: legyek erő,
A végtelenség örök ereje,
Aki nem néz hátra, csak előre,
S nem hallja a múlt idők zenéjét.
Legyek az őskor mitikus gigásza,
Aki számára nincsen vég, határ,
Hogy két karommal a világot rázzam,
S a hitemet, az igazságomat
Belesüvöltsem, belekiabáljam;
Eszme legyek, kirobbanásra kész,
Szent Géniusz, hatalmas és merész,
Aki előtt a végtelen szabad!
Erő legyek, kiben nem él az álom,
Ki győzni tudjon Olimposz-csatákon,
Kiben jövendő nagy világok élnek,
Ki a babonának és hitetlenségnek
Kiszúrja titokzatos Küklopsz-szemét.
Erő legyek, nagy alkotó erő,
Romboló, világokat teremtő,
Kinek lelkében eszme-lángok égnek,
S nem fél a Halál sötét szellemének
Bátran, büszkén a szemébe nézni.
Erő legyek: jövő ködébe látó,
Erő legyek: nagy eszmékért csatázó,
Zengjem a ködös mindenségen át,
Egy új teremtés király-himnuszát!
S ha egyszer majd az idő műhelyéből
Jőnek tüzesebb világ-hajnalok,
Tudjam, hogy élek, dalolok, vagyok!
Szeretném, ha egyszer az lehetnék,
Ami igazán lenni akarok.

2007. november 27., kedd

Reggel meglepődve láttam, hogy havazott. Persze a tegnapi irtózatos hideg után talán nem is csoda.
Mindenesetre ez a mennyiség az, aminek még felhőtlenül tudok örülni.
:) Zsófinak is tetszene ez az egész.

Furcsa módon még nem görcsölök azon, hogy a közelgő ajándékozási láz messze elkerült (finoman fogalmazva), pedig már a legtöbb áruházban hatvannyolcezer feldíszített fenyőfa és „egyéb karácsonyi kellék” üvölti az emberek után, hogy vegyenek ajándékot!!!
Én ezt könnyedén hárítom. Nem járok bevásárolni… :)

Azért a lakás dekorálását lassan elkezdem, és az ünnepek előtt biztos kipróbálom a tuti receptjeimet.
Ez a mézeskalács valamennyiünk kedvence:

Hozzávalók:

25 dkg porcukor

50 dkg rozsliszt

50 dkg búzaliszt

30 dkg vegyes virágméz

4 egész tojás
2 kk szódabikarbóna
1 cs mézeskalács fűszerkeverék

A porcukrot a rozsliszttel és a búzaliszttel – szitálás után – jól elkeverjük.
A vegyes virágmézet enyhén felmelegítjük, beleütjük a tojásokat, majd szódabikarbónával és mézeskalács fűszerkeverékkel (őrölt szegfűszeg, szegfűbors, ánizs, kardamom, fahéj) sima tésztává gyúrjuk a hozzávalókat.
A tésztát legalább egy napig hűvös helyen pihentetjük, majd nem túl vékonyra nyújtva különféle karácsonyi figurákat szaggatunk belőle. Közepes lángon 10-12 percig sütjük.